1. Előfeltételei

–     ipar súlyozottabb, fejlettebb mezőgazdaságnál

–     mezőgazdaságban bekerítések révén megvalósul a föld polgári tulajdona

–     új technológiák: vetésforgó, trágyázás, takarmánynövények ® állatállomány nő

mezőgazdaság csökkenő agrárnépességgel növekvő városi lakosságot képes ellátni

–     hitelszervezet kialakulása ® 1694.: Angol Bank

2. Ált.

–     ipari forradalom: gyökeres, ugrásszerű minőségi változás; egymással összefonódó technikai találmányok sorozata

–     munka: ember helyett gép

–     energia: biológiai helyett gőz

–     alapanyagfeltárás, -feldolgozás tökéletesedik

–     gyár: munkások és gépek nagy csoportját kis helyen összpontosítja. Fegyelem, szervezettség. Munkást munkafelügyelő és gép feszes ütemű munkavégzésre kényszeríti

Anglia

1. Ipari forradalom tényezői

–     mezőgazdaság hozamai magasabbak, ingadozásai csekélyebbek

–     vezető tengeri hatalom ® világkereskedelem központja; legnagyobb gyarmattartó

–     állami intézményrendszer közreműködik gazdasági fejlődés előmozdításában

–     társadalom vezető osztályai tevékenyen rést vesznek az üzleti életben

–     rendelkezik a fellendüléshez szükséges tőkével

–     népesség biztosítja munkaerőt, belső piacot

–     tőkeáramlást angol hitelrendszer biztosítja

–     árumozgást vízi szállítás biztosítja

–     szénlelőhelyek sokasága

2. Textilipar

–     fejlődés húzóágazata

–     tömegfogyasztási cikk ® gyártása kifizetődő

–     világpiaci kereslet olcsó szövet iránt nő

–     befektetéshez kevés tőke kell

3. Nehézipar

–     tőkeigényesebb ipari ágakban később, lassabban forradalom

–     termelés bővítésének energiakorlátját gőzgép töri át

–     széntüzelésű gőzgép: korlátlanul bővíthető energiaforrás

–     bővülő termelés nyersanyagszállítása közlekedés fejlesztését követeli meg ® vasút

–     1830-as évek: vasútépítési láz ® vas-, acélgyártás fellendül; angol tőke befektetésére lehetőség

–     új szerszámgépek hatékonyságát működései sebesség, energiafelhasználás határozza meg

–     szabványosított, precíziós munka ® cserélhető alkatrészek

4. Vegyipar

–     textilipar igényei hozzák létre

–     ragasztóanyagok, fehérítőszerek, marólúg

–     állati helyett növényi eredetű nyersanyag; szerves ® szervetlen

–     élelmiszeripar; szappan-, gyertya-, kenőanyaggyártás is fellendül

5. Találmányok

–     1769. James Watt: gőzgép (1700 körül Papin gőzenergiával kísérletezik)

–     1807. Fulton: gőzhajó

–     1802.: vassín

–     1814. Stephenson: gőzmozdony

–     1825. Stockton-Darlington között vasút

–     1837. Morse: távíró

–     McAdam: műút

6. Következmények

–     mennyiség ugrásszerűen megnő

–     új eszközök és eljárások ® új minőség

–     ipari termelés értéke felülmúlja mezőgazdaságét

Társadalom

1. Tőkések

–     vezető társadalmi réteg

–     termelés folyamatának irányítója

–     biztosítja a felszerelést és nyersanyagot; megszervezi a munkarendet; felügyel megtartására

–     érvényesülés tényezői: származás és ismertség helyett teljesítmény és tudás

2. Ipari proletariátus

–     termelőeszközökkel nem rendelkezik ® csak munkájának áruba bocsátásából élhet meg

–     kiszolgáltatott, életkörülményei nyomorúságosak

–     különböző társadalmi rétegekből alakul ki, akik jobb híján a gyárban kénytelenek dolgozni (feleslegessé vált mesteremberek, bevándorlók, vidéki fölösleg)

–     gép kezeléséhez nem kell szakértelem ® nők, gyerekek potom pénzért dolgoznak

–     helyzete javításáért társadalmi harcot indít

–     szakszervezetek, politikai mozgalmak ® állandó fenyegetés vagyonos osztály számára

3. Demográfiai robbanás

–     ok: halálozás csökken; átlagos életkor nő

–     átfogó egészségvédelem

–     megnövekedett lakosság ellátása biztosítva van

4. Városiasodás

–     népesség egyre nagyobb hányada él városokban

–     iparvárosok: állami intézmények ® sokaknak megélhetés

5. Kormányzat

–     megnövekedett anyagi lehetőségek ® hatékony központi kormányzás

–     új kormányzatok politikájának meghatározásáért éles harc: régi hatalmi
elit ®¬ feltörekvő burzsoázia

–     Ny-Európa: tőkés érdekek határozzák meg kormányok működését

6. Peremvidékek

–     iparosítás nélküli népességrobbanás v. urbanizáció ® válság

7. Fejlődés ellentmondásai

–     fejlődés nem egyenletes; időszakonként visszatérő válságok

–     kereslet-kínálat összhangja megbomlik ® eladhatatlan árukészletek ® termelés csökken ® munkanélküliség nő

–     válság fejlett országból indul ki; kiterjedt kapcsolatrendszeren át az egész kapitalista világgazdaságot érinti

–     tönkrement vállalkozók, munkanélküli proletárok mozgalmai ® társadalmi válságok

8. Környezetszennyezés

–     széntüzelés égéstermékei: levegő

–     vegyipar melléktermékei: víz, föld