Második ipari forradalom

1. Bev.

–     1850 után: nagy lendülettel fejlődik a tőkés világgazdaság

–     korábbi technikai vívmányok terjednek, tökéletesednek; újak jelennek meg

–     Bessemer, Siemens, Martin, Thomas ® olcsó acél tömeggyártása

2. Modern vegyipar

–     mesterséges színezőanyag (anilin)

–     műanyag (bakelit)

–     robbanóanyag (dinamit)

3. Robbanómotorok: gáz v. kőolaj + származékai

–     hatékonyabb gőzgépnél

–     1876.: Otto-motor

–     Daimler, Diesel: eleinte hajózásban

–     gépkocsi: luxuscikk, de forradalmasítja a közúti közlekedést

4. Villamos energia

–     könnyen előállítható, továbbítható és elosztható

–     Siemens: generátor. Déri, Bláthy, Zipernowsky: transzformátor

–     átalakítható fény-, hő-, mozgási energiává

–     fejlődik: világítás, közlekedés (villamosvasút, földalatti)

–     kohászat, vegyipar felhasználja

–     gyárakban egyre több villanymotor

5. Szállítás

–     fellendülés a szállítási feltételek javulásának köszönhető

–     vasútvonalak egyre sűrűbben; nemcsak fejlett országokban

–     vasútépítés tőke- és munkaerőigénye akkora, hogy megszabja az ipari tevékenység ütemét

6. Hírközlés

–     tenger alatti kábelrendszer

–     drótnélküli távíró: Marconi

–     telefon: Bell

7. Energia és nyersanyag

–     bővülő termelés új energiaforrásokat, alapanyagokat igényel

–     új és új szénlelőhelyek; meglevők bővítése (Ruhr-vidék)

–     vasútépítés, olcsó acélgyártás ® vasérc kereslete nő ® új bányák feltárása

–     csendes-óceáni szigetek: guanó ® trágya

–     afrikai növényolajok: szappan-, gyertyagyártás

–     hagyományos nyersanyagokat tengerentúlról olcsóbban lehet beszerezni ® ausztráliai, amerikai gyapjú, nyersbőr

–     Borneo, Texas: kőolajmezők

8. Pénzügyi feltételek

–     kaliforniai, ausztráliai aranymezők ® világgazdaságba áramlik arany

–     hitel olcsóbb lesz; forgalomban levő pénz mennyisége megnő

–     fizetőeszközöket aranyalapra helyezik ® könnyű átváltás

–     angol font: világpénz

–     beruházási bank: új típusú pénzintézet

9. Szervezési forradalom

–     társas vállalkozási formák (KFT, RT) terjedése

–     részvénytőzsde megjelenik

–     óriásvállalatok (monopóliumok) szállításra, értékesítésekre, egyéb szolgáltatásokra

–     családi vállalatvezetés megszűnik

–     menedzser: hivatalos szakalkalmazott ® tudományos alaposság

–     termelés átalakítása tudományos módszerekkel: futószalagrendszer

10. Kivándorlás – modern népvándorlás

–     iparosodás ® népesség nagyarányú növekedése

19. sz. első fele

–     britek USA-ba, gyarmatokra

–     németek, skandinávok, olaszok

Második hullám

–     Közép-, K-Európa (magyar, szlovák, lengyel, zsidó)

–     brit gyarmatokra: indiaiak, kínaiak

11. Bővülő kapcsolatok a világgazdaságban: termelési tényezők áramlása

–     áruszállítások mértéke megnő

–     kivándorlás ® munkaerő tömeges átcsoportosítása

–     tőkekivitel: ipari fejlődés szakaszába lépő országok (Osztrák-Magyar Monarchia; Oroszország); gyarmatok

–     olcsó munkaerő, nyersanyagforrások közelsége ® többletnyereség

12. Nemzetközi intézmények

–     nemzetgazdaságok szorosan kapcsolódnak egymáshoz ® kellenek a nemzetközi intézményrendszerek

–     Nemzetközi Távíró Unió, Nemzetközi Postaszövetség

–     védjegyek nemzetközi elismerése; szabadalmi, kiadói jog

–     szabványosítás – méterrendszer

–     Nemzetközi Vasúti Kongresszus Társaság

–     Nemzetközi Bíróság

13. Felzárkózás

–     ipar rohamos fejlődése ® egyre több ország éri el a fejlettség szintjét

–     Anglia (világelső); Fro., Belgium, Hollandia, Svájc, Németo. USA, Dánia, Svédo., Norvégia, Japán

–     peremvidéki országok (O-M Mon., Olaszo., Oroszo.) megkezdik a felzárkózást

14. Gyarmatosítás

–     fejlett hatalmak gazdasági terjeszkedése: erőszakos behatolás (gyarmatosítás)

–     Anglia, Orosz, Fro.

Társadalom

1. Városiasodás

–     meghatározó településfajta: iparváros

–     nyersanyaglelőhelyek falvai ipartelepítés hatására összeolvadnak

–     új település vonzza kereskedelmet, szolgáltatásokat ® szállítási, közigazgatási csomópont

2. Ny-Európa, É-Amerika

–     földesurak: beolvadnak burzsoáziába v. középrétegekbe

–     jobbágyok (feudális függésben élő parasztok) ® farmer, szabad paraszt v. ipari proletár

3. Burzsoázia

–     társadalmat vezető osztály: polgárság

–     tehetséges ember is feltörhet, de társadalmi kapcsolatok és családi vagyon előnyt jelentenek

–     óriásvállalatok terebélyesednek ® burzsoázia felső rétege elkülönül

–     terjeszkedő üzletpolitika ® elnyomja burzsoázia közép-, alsó rétegeit

–     nagybankárok: RT + részvénytőzsde lehetőségeit kihasználva országhatárokon átnyúló vállalatbirodalmak: amerikai trösztök, európai kartelek, japán szindikátusok

–     összefonódó bank-, ipari tőke: finánctőke; tulaj: fináncoligarchia

4. Munkásosztály

–     két réteg:   – jól kereső szakképzet munkás (fehérgalléros; munkásarisztokrácia)
– szakképzetlen, alacsony fizetésű (kékgalléros)

–     kereset emelkedik; munkanélküliség szinte 0

–     kivándorlás: érvényesülési lehetőség

–     szakmai öntudata nő (rájön szakértelme, termelőmunkája fontosságára) ® önbecslés ® erősíti összetartozást, kölcsönös segítségnyújtást ® munkásszervezetek

5. Középosztály

–     közép-, kisvállalkozók; farmerek; értelmiségiek; munkásarisztokrácia

–     tompítja a társadalmi feszültségeket

–     elutasítja a forradalmakat


6. Felzárkózó országok társadalma

–     gyors gazdasági felemelkedés nem jár együtt a társadalmak teljes polgárosodásával

–     földbirtokos osztály megtartja vezető szerepét

–     burzsoázia: csekély befolyás

–     parasztság: népesség zöme – felemelkedésre kevés lehetőség

–     középosztály alig van

–     társadalomban kibékíthetetlennek látszó ellentétek