1. Abszolutizmus ált.

–     monarchia: király és rendek között oszlik meg a hatalom

–     abszolút monarchia v. abszolutizmus: a feudális állam új formája, melynek célja a feudális hatalom megtartása. Lényege: az uralkodó hatalmi eszközökkel visszafogja az arisztokráciát, elősegíti a gazdasági fejlődést.

–     abszolutizmus: államügyek intézése főnemesek mellett szakképzett hivatalnokok kezébe kerül

–     királyi hatalom szerepe: tőkés gazdasági fejlődés elősegítése, polgárság politikai követeléseinek korlátozása

2. Spanyolország

–     II. Fülöp (1556-1598): despotikus (zsarnok, elnyomó) abszolutizmus

–     támasza: hadsereg, szakképzett hivatalnokok

–     1571.: Lepantó (törökök ellen győzelem)

–     Erőszakos ellenreformáció ® 1566.: németalföldi szabadságharc (leggazdagabb tartomány) spanyol uralom ellen ® 1609.: Hollandia kiválása (polgári tőkés fejlődés) ® Spo. gazdasági visszaesése

3. Anglia

–     1509-1547.: VIII. Henrik. Támasz: központi hivatalszervezet

–     anglikán egyház létrehozása: kálvini egyház lényege katolikus szertartással ® egyház elszakítása Rómától

–     egyházi vagyon elkobzása, felosztása

–     1558-1603.: I. Erzsébet ® abszolutizmus kiterjesztése

–     gazdasági fejlődés: posztóipar világelső; vasipar, kőszénbányászat; manufaktúrák; világkereskedelem; hajózás (Drake admirális)

–     mezőgazdaság tőkés átalakulása: önellátó helyett piacra termelő gazdaságok; jobbágy helyett fizetett munkaerő (bérmunkás)

tőkés fejlődés kezdetei állami támogatással

–     nincs nagy hivatalszervezet és állandó zsoldoshadsereg ® kevesebb adót szed

Társadalom

–

tőkés mezőgazdasági vállalkozók

gentry: tőkés gazdaságba bekapcsolódó nemesek

–     yeomenek: meggazdagodott parasztréteg

–     kereskedelmi és ipari burzsoázia

–     bekerítés ® parasztot megfosztják életfeltételeitől ® bérmunkások

–     véres törvények: szökés megakadályozására

4. Franciaország

–     16. sz. gazdasága: tőkés fejlődés; manufaktúrák – nem olyan jelentős mértékben

–     Lyon: Antwerpen után a legjelentősebb pénzügyi és kereskedelmi központ

–     főleg luxustermékek ® szűk a piac

–     kevesebb szegényparasztot kényszerítenek bedolgozórendszerbe ® nincs olcsó, tömegcikkeket gyártó posztóipar

–     1560-1598.: vallásháborúk ® királyi hatalom meggyengül.
Katolikusok ®¬ hugenották (Francia protestánsok) ® 8 háború

–     1572.: Szent Bertalan-éj ® hugenottákkal való leszámolás

–     IV. Henrik: vallásháborúk lezárása ® erős királyi abszolutizmus (ok: belső zűrzavar, parasztlázadások, Habsburgok)

–     „Párizs megér egy misét”: IV. Henrik hugenotta volt; királlyá válásához katolikussá kellett válnia

–     XIII. Lajos kiskorú; kormányzó: Richelieu

–     hivatalszervezet kiterjedtebb, költségesebb

–     hadseregek ellátása      adók nőnek

–     nemesség nem száll be a tőkés termelésbe ® francia tőkés fejlődés elmarad a holland és az angol mögött