Nyugalmi és akciós potenciál

Az elemi idegjelenségeket az ingerület keletkezése, vezetése, valamint más sejtekre való továbbadása jelenti. Ezek a folyamatok a sejtmembrán belső működésével kapcsolatosak. A sejtmembrán belső és külső oldala között mérhető feszültséget nyugalmi potenciálnak nevezzük. Kiváltó oka, hogy a sejtben és a sejtközti térben a nátrium és a kálium kationok, illetve a klorid és a fehérje anionok egyenlőtlenül oszlanak meg. A nyugalmi potenciál alatt a sejtmembrán polarizált állapotba kerül. A membrán belső felszínén negatív, külső felszínén pozitív töltésű lesz. Az idegsejtek és az izomsejtek membránjai inger hatására hirtelen feszültségváltozással, elektromos impulzussal válaszolnak. Ennek során az ingerlés helyén a membrán polaritása ellenkező előjelűvé válik, depolarizálódik. Ez a gyors potenciaváltozás a membránon, a működési vagy más néven akciós potenciál. Egy idő után visszaáll a membrán eredeti potenciálkülönbsége, repolarizálódik. Az akciós potenciál kialakulásának a hátterében a membrán hirtelen megnövő nátriumion áteresztő képessége áll.