William Shakespeare 1564-ben született Stratford-upon-Avon-ban, egy falusias kisvárosban. Anyja földbirtokos lány volt, édesapja gazdag polgár. Shakespeare 18 évesen vette feleségül a nála 8 esztendővel idősebb Anne Hathawayt, akitől három gyermeke született. 1585-86 táján hagyta el családját, és Londonba költözött. Itt került kapcsolatba a színházzal. Az 1599-ben épült Globe színháznak a főrészvényese volt, s mint drámaíró meg is gazdagodott. Megvette Stratford egyik legnagyobb házát. 1607 után felhagyott a színészi mesterséggel, s egyre több időt töltött Stratfordban. Utolsó éveiben elzárkózott a világtól, s szülővárosában halt meg.
Nagyjából két évtizedes drámaírói pályájának első felére 22 darab esik. 1593 táján írhatta szonettjeinek nagyobb részét. Pályájának második felében Shakespeare világszemlélete komorabbá vált, művészete ekkor ért be igazán. Legjobb alkotásai ekkor születtek (Julius Caesar, Hamlet, Othello, Lear király, Macbeth, Antonio és Kleopátra).
Shakespeare színpada
Shakespeare színpada a középkori színjátszásból fejlődött ki. Ez a dráma nem ismerte a hangulati egységet, a drámai sűrítést, a kiélezett konfliktusokat sem. Jellemző volt rá az örökös helyszínváltozás, illetve a különböző helyszíneken egyidejűleg bemutatott eseménysorozat.
A misztériumdrámák dramatizált formában adták elő az egész bibliai történetet. A mirákulum a szentek életét, csodáit, szenvedéseit, válogatott kínzásait, vértanúhalálát vitte színre. A moralitás történeteiben a megszemélyesített jellemvonások, az erények és a bűnök viaskodtak az emberi lélekért.
1599-ben épült meg a Globe színház. A színpad jellegzetes hármas beosztása lehetővé tette a különböző színterek gyors váltását, a térbeli és időbeli távolságok merész áthidalását. A shakespeare-i színpadon nem voltak díszletek. A drámák nem felvonásokra tagolódtak, hanem színekre. A női szerepeket férfiak alakították.
Rómeó és Júlia
I. Bevezetés: A mű cselekménye Veronában játszódik. Két nagyúri család: a Capulet és a Montague állnak egymással szemben, de az ellenségeskedés okára már senki sem emlékszik. A bonyodalmat az okozza, hogy Montague fia, Rómeó beleszeret Júliába, aki Capulet lánya. A két fiatal szerelme legyőzi az előítéleteket.
II. Tárgy: Lőrinc szerzetes segíti a fiatalokat. Titokban megesketi őket. Az esküvő után Rómeó és Tybalt, a lány bátyja párbajoztak. Tybalt meghal, ennek következtében Rómeónak menekülnie kell. Júliát bántották a történtek, de férje mellett mégis kitartott. Házasságuk továbbra is titokban maradt. Váratlanul érte Júliát Páris gróf lánykérése. Nem árulhatta el titkát, szülei pedig rövid határidőt adtak. A lány Lőrinc baráthoz fordult segítségért. A barát egy szert adott a lánynak, amelytől tetszhalottá válik. Ébredése után Rómeó magával viszi. Júlia vállalja a kockázatot, és másnap mindenki halottnak hiszi.
III. Befejezés: Lőrinc barát megírja Rómeónak tervüket. Az üzenet azonban nem érkezik meg. Így Rómeó valóban halottnak hiszi kedvesét. Éjszaka visszatér Veronába. Júlia sírjánál találkozik Páris gróffal, akit párviadalban megöl, majd saját magát megmérgezi. Mikor Júlia magához tér, döbbenten veszi észre halott férjét. Bánatában Rómeó tőrjével megöli magát. Másnap a két fiatal holttesténél találkozott a két család. A tragédia döbbentette rá őket arra, hogy jobb békességben élni egymás mellett.
A műben két felfogás ütközik:
1., a szülőké, akik maguk akartak társat találni gyermeküknek
2., a fiataloké, akik szabadon, maguk akartak választani
A mű fő alakjai
Rómeó: áldozatkész, hűséges és kitartó jellemű. Szerelméért mindent vállalt. Ragaszkodása a halálba is követte kedvesét.
Júlia: rokonszenves teremtés. Jószívű, becsületes és jellemes. Szerelmében állhatatos. Szüleit ugyan tisztelte, de saját akarata volt. Fiatal kora ellenére felnőtt módon tudott dönteni sorsáról.
Páris gróf: rokonszenves, hiszen Júliát őszintén szerette. Halálát sajnálja az olvasó.
Capulet: kezdetben nem ellenszenves. Akkor válik azzá, amikor lányát a grófhoz akarja hozzáadni. A végére ezt őszintén megbánta.
Montague: egyénisége Capuletéhez hasonló.
Tybalt: a mű legellenszenvesebb alakja. Viselkedésével tovább élezi a helyzetet. Rómeóval szembeni magatartása kihívó. Halálát megérdemelte.
Lőrinc barát: rokonszenves, hiszen a fiatalokat segítette. A terv sikertelensége nem az ő hibája.
Dajka: ingatag jellem. Kezdetben a fiatalokat támogatta, később a Rómeóval való szakításra bíztatta a lányt.