Középkori ipar fejlődése
– római birodalom bukása után a háziipar van jelen
– legfontosabb mesterségek: kovácsmesterség, ötvösség
– utána vándoripar: mesteremberek járták a vidéket
– céhes ipar
– céh: szabad kézművesek önkéntes társulása termelési céllal érdekeik védelmében
– jellemzők:
– céhmonopólium: egy adott városhatáron belül csak egy céh volt
– céhkényszer: az ipar csak céhes keretek között űzhető
– céhszabályzat megszabja:
– technológia, munkafolyamat, munkaidő, alkalmazottak száma
– minőség, nyersanyag, termék ára
– ezáltal kiküszöbölik a versenyt
– nincs munkamegosztás
– ismert piacra és részben megrendelésre termel
– tekintélyes céhmesterek a városok vezetői
– mesterré válás hosszú folyamat
– inasévek: kisegítő évek
– legényévek: mesterség elsajátítása
– vándorévek: más műhelyben tanul
– visszatér a városba, készít egy műremeket
– ha sikerül, akkor lakoma a mesterekkel
– a céhek a további fejlődés gátjaik
Középkori kereskedelem:
– exportiparos vidékek
– Lombardia, D-német városok, Flandria
– átlagos termékmennyiség 10-15-szörösét termelik
– jellemző áru: posztó, fém
– római birodalom bukásával a kereskedelmi kapcsolatok többsége megszakad
– regionális csere
– egyes régiók egymással termékeket cseréltek
– alacsony szintű pénzforgalom
– távolsági kereskedelem – nem nagyon jellemző
– zsidók, mohamedánok, lombardok
– leginkább luxuscikkekkel foglalkoztak
– kereskedelem akadályai
– naturál gazdálkodás alacsony szintje
– csekély igény az árucikkek iránt
– városok hiánya
– normann, arab kalózkodás
– magyarok kalandozásai
– lassú, de biztos fejlődés indul
– városok kialakulása elkezdődik, céhek létrejönnek
– keresztes hadjáratok fellendítik a K-tel való kereskedelmet
– két kereskedelmi régió
– Hansa városok szövetsége
– Hamburg és Lübeck vezetésével jön létre
– közszükségleti cikkekkel kereskednek
– Levantei kereskedelem
– Velence, Genova
– összeköti Európát kelettel
Városfejlődés
– a római birodalom bukása után a városok elpusztulnak
– jellemző településforma a falu
– az ezredforduló után ki- és újraalakulnak a városok
– városképző tényező: kereskedelmi utak
– alapított városok nem fejlődtek annyira
– városok típusai:
– kiváltságos város
– szabad királyi város
– teljes önkormányzattal rendelkezik
– évenkénti egyösszegű adó
– előjog: kőfal
– a városhatáron kívül az embernek nem lehet földje
– rendelkezhetett árumegállítási, vásártartási és pallosjoggal
– fegyverviselés tilalma
– mezőváros
– földesúri fennhatóság
– városköztársaság
– nagyobb területű fennhatóság
– városszövetségek
– pl. Hansa
– városi élet:
– keskeny utcák
– többszintes faépületek, tűzveszély
– nincs csatornázás, hulladékszállítás, ivóvíz
– rossz higéniai viszonyok
– átlagéletkor 25-28 év
– legfontosabb táplálék a hús és a kenyér