II. Rákóczi György kora Erdélyben (1648-1660)

I. Rákóczi György halála (1648) után kisebbik fia, Zsigmond és felesége, Lorántffy Zsuzsanna a királyságban lévő birtokaikra költöztek, központjuk Sárospatak lett. Zsigmond királysági főúrként nagy befolyással rendelkezett az országgyűlésben, és ő…

Országegyesítés kísérletek (Bethlen Gábor)

1613-ban Bethlen Gábor került az erdélyi fejedelmi székbe. A Habsburgokkal lepaktáló Báthory Gábort a Bethlent támogató Nagy András hajdúi gyilkolták meg. 1614-ben a Birodalom követei Linzben Erdély elleni „megelőző háborút” terveznek…

Rendi megerősödés, nádori politika a királyi Magyarországon

Habsburg Rudolf halogatta a zsitvatoroki béke ratifikálását, 1607-ben új feltételeket szabott I. Ahmed szultánnak. Megtagadta a bécsi béke betartását is, ami a hajdúk körében váltott ki ellenérzést. Mátyás főherceg tájékoztatta fivérét…

A 15 éves hárobú előzményei és a 15 éves háború

Előzmények: A török 1552. évi hadjárata után Nádasdy Tamás nádor a törökök elleni védekezés fontos pontjaként a Királyság és a Hódoltság határain kiépítendő végvári vonalat jelölte meg. A mindennapos készültséget is…

A reformáció képviselői, irodalma, kialakulásának okai, az első zsinatok

A reformáció már a kialakulását követő években II. Lajos német felesége, Habsburg Mária és német kegyencei által begyűrűzött Magyarországra is. A királynak is rokonszervezett az új tanokkal. A köznemesség azonban, a…

Gazdaság és társadalom a 16. században

A 15. század végén, a felfedezések nyomán átrajzolódott Európa gazdasági térképe. A központ a Földközi-tenger medencéjéből az atlanti partvidékre helyeződött át. Az Európát Ázsiával összekötő Levantei útvonal egyre inkább jelentőségét vesztette….

Az erdélyi állam születése

Miután János király halála után Fráter György a váradi szerződés ellenére 1540. szeptember 13-án a rákosi országgyűlésen az egész ország királyává kiáltatta a csecsemő János Zsigmondot, Bécs beárulta a Portán a…

A Jozefinizmus

A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon II. József uralkodása (1780-1790) alatt teljesedett ki. Mária Terézia nem volt felvilágosult abszolutista uralkodó, mégis tanácsosai sugalmazására az uralkodása 2. felében született olyan rendelkezései, amelyek ebben az…

Gazdaság és társadalom a 18. században

Magyarország lakosságát a kutatók a 18. század elején kb. 3,5 millióra becsülik – a század végére több, mint a kétszeresére nőtt (9,3 millió). Ez a természetes szaporulaton túl a betelepítéseknek is…

Új Habsburg hatalmi berendezkedés

A 18. század első évtizedének magyar szabadságharca a Rákóczi-szabadságharc már nem a török fennhatóság alá kívánta helyezni az országot, hanem a Habsburg kötelékeken akart lazítani az ország területi közigazgatási különállását akarta…

Rákóczi, az államszervező

A török kiűzése után (1686, Buda) az ország irányítása a Habsburgok kezébe került. A volt Hódoltsági területen az Újszerzeményi Bizottság (1688) döntött a birtokviszonyokról. Aki nem tudta hitelesen igazolni birtoklását, elutasították….

A török kiűzése és az erdélyi gubernium létrejötte

Kara Musztafa nagyvezír 1683-ban újabb támadást indított, végső célja Bécs elfoglalása volt. A Habsburg seregek fővezére Lotharingiai Károly lett. Ukrajnánál a lengyel szövetséges, Sobieski János tervezett támadást. Arra senki sem számított,…