Az átmeneti kormány
A tanácsköztársaság bukását követően három hatalmi tényező alakult ki Mo.-n:
– román megszálló csapatok
– egymás helyébe lépő kormányok
– a „fővezérség”: a nemzeti hadsereg irányítása (Horthy M.)
1919 aug. 1.-én a Forradalmi kormányzótanács lemond, helyette szakszervezeti kormány alakul Peidl Gyula vezetésével.
– visszaállította a régi bíróságokat
– elrendelte a rendőrség és a csendőrség újjászervezését
– államosított üzemek visszaadása
– nem volt belpolitikai támasza, hiányoztak hatalmi eszközei + hadsereg
– feloszlatják a Vörös Őrséget (a Vörös Hadsereg már feloszlott)
A békekonferencia ellenére a román hadsereg folytatta az előrenyomulást. Megszállta a Duna-Tisza közét és aug. 4-5.-én bevonult Bp.-re.
1919 aug. 6.-én Friedrich István és Cslléry András sikeres puccsot hajt végre.
Habsburg Józsefet bízza meg a kormányalapítással, de ebbe az antanthatalmak nem mennek bele (egyetlen Habsburg családból származó ember sem lehet az ország államfője).
A Clerk-missió
A magyar békeszerződés aláírása nélkül nem lehetett lezárni a háborút Európában. Független kormányról mindaddig szó sem lehetett, amíg az ország nagyobb része és a főváros idegen katonai megszállás alatt állt. Sürgetővé vált tehát a román hadsereg kivonása. 1919 okt. 23.-án Sir George Clerc angol diplomata Bp.-re érkezik, hogy az antantnak is elfogadható kormány alakuljon. Úgy véli, hogy Horthy Miklós altengernagy (a Dunántúlon szerveződő Nemzeti Hadsereg fővezére) az ő embere.
1919. nov. 16.-án Horthy bevonul Bp.-re, a tényleges hatalom az övé lesz. (közben dúl a Fehérterror – a terror nem a vezetőkön, hanem a proletárdiktatúra alatt szerepet vállalt kisembereken áll bosszút.)
A hatalom törvényesítése
1919. nov. 24.-én koalíciós kormány alakul Huszár Károly vezetésével (szocdem politikusok is, ezért az antant is elismeri ® ennek örömére meghívást kap a béketárgyalásokra). 1920 jan. nemzetgyűlési választások (dem. választójog, 24 éven felüli férfiak 75%-a szavaz)
– MSZDP nem indul a pogromhangulat miatt (a kéviselőjelöltjei ellen elkövetett súlyos atrocitások miatt),
– kisgazdapárt győz (birtokos parasztság)
– második a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (kispolgárság + középrétegek)
– a választások a fennálló hatalmi viszonyokat nem befolyásolják
1920. márc. 1. Horthy Miklós altengernagy lesz a kormányzó
– királyság államforma megmarad
– 1920/1-es és 17-es tv.:
– királyi jogosultságok (kiv: tv. szentesítés és főkegyúri jog)
– államfő
– hadsereg főparancsnoka
– miniszterkinevezési jog
– személye sérthetetlen (alkotmánysértés esetén felelősségrevonható)
– képviseli az országot a diplomáciában
– háborút és békét Ogy. nélkül nem
– kétszeres vétójog a tv.hozásban
– utódkijelölési jog (nem kötelező erejű)
A Trianoni békeszerződés
A területi hovatartozás már a háború alatt eldőlt. 1919. jan.-tól a szomszédos országok hadseregei a határon vannak, a párizsi béke csak a határok pontos meghúzásáról és a békeszerződés egyéb kérdéseiről döntött.
1920. jún. 4. Trianon palota (Bénárd Ágoston, Drasche Lázár Alfréd)
– terület: 282 ezer (Horváto.-val 325) helyett 93 ezer km2; T=72%; L=62%,
– lakosság: 20,8-ról 7,6 millió + a magyar etnikum 30%-a (3,2 millió fő) idegen fennhatóság alá került,
– hadsereg maximum 35 ezer fő + modern fegyverzetet nem tarthat,
– általános hadkötelezettség betiltása,
– jóvátétel (30 évig)
– eredetileg Sopron is Ausztriához került volna, de a Héjjas – Prónay különítményesek akciói és az
olasz diplomácia segítségével sikerül népszavazást kicsikarni (1922. jan.1. – 65% győzelem – civitas
fidelissima – „hűséges város” )
– Millerend levél: a béke később felülvizsgálható.
Mo.-n minden társadalmi réteg célja a revízió + hivatalos propaganda is ezt terjeszti.
Sajátosan alakult az egyházak helyzete, mivel az új határok egyházmegyéket, püspökségeket vágtak szét, de az egyházmegyék területét csak a Szentszék változtathatta meg, amely kitért ez elől, mondván „Az egyház örök, csak a politikai határok változnak”. A határok átjárhatatlansága miatt sok helyen a püspök és a plébániák kapcsolata megszakadt, ennek ellenére a Szentszék többszöri óhajra sem igazította az egyházmegyei határokat a trianoni határokhoz. A Szentszék álláspontját osztották a hazai egyházak is, ezzel az elcsatolt területeken a templom és az iskola maradt a nemzetmentő erő.
Iskolai ima: „Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában,
hiszek egy isteni örök igazságban,
hiszek Magyarország feltámadásában.
Ámen”.
Propaganda versike: „Csonka Magyarország nem ország,
egész Magyarország mennyország”.
Az ellenforradalmi rendszer konszolidációja
1920-ban fordulat a belpolitikában: rendszer megszilárdulása, gazdasági és politikai élet stabilizálódik.
1920. jún.-tól Teleki Pál a kormányfő (erdélyi főnemesi családból származik)
Baloldal: – 1919 Korvin Ottó és László Jenő kivégzése (a fehérterror visszaszorítása tv.-es keretek között)
– 1920 népbiztos per: halálra ítél 10 népbiztost
– 1921/3 tc.: társadalmi rend hathatós védelméről
– 1920/36.tc. Nagyatádi Szabó István féle földreform – politikai földosztás
– ország területének 8,5 %
– jómódú parasztgazdák birtokkiegészítés címén
– 500.000 ember 1,7 holdnyi birtokot kap
– de: tulajdonosok száma nő, magántul. tisztelete növekszik
1920-ban fogadta el a nemzetgyűlés a tanszabadságot korlátozó ún. numerus clausus (zárt szám) tv.t. Kimondta, hogy az egyetemekre és a főiskolákra a mo.-i nemzetségekből csak a népességen belüli aránynak megfelelőt szabd fölvenni. (Ez volt az első antiszemita jellegű törvény Európában).
A Betleheni-konszolidáció
Gróf Betlehen István 1921 április 14.-én vette át a miniszterelnöki tisztséget és 1921 dec. 22.-én megegyezést írt alá a MSZDP vezetőivel (Bethlen – Peyer Károly paktum).
– MSZDP legális párt maradhat
– lemond a közalkalmazottak, vasutasok és postások szervezkedéséről
Kormányzati módszer
Bethlen célja: abszolút többséggel rendelkező kormánypárt alakítása a parlamentben
1921 márc. 26-án és okt. 20-én (Budaörsi csata ® Madeira) IV. Károly sikertelen visszatérési kísérlete után kimondták a Habsburg ház trónfosztását (november), de a királyság államformát fenntartották
– Bethlen belép a kisgazdapártba (1921 okt.) + KNEP = Egységes Párt
– 1922 dec. új választójogi rendelet: felére csökkentették a választásra jogosultak számát + néhány
nagyváros kivételével nyílt szavazás
– 1922 választások: állandósul a kormánypárt fölénye
Horthy rendszer jellege
– diktatórikus vonásokkal is rendelkező, konzervatív parlamentáris hatalom
– véglet:
– fasiszta jelleg hangsúlyozva, szabadságjogok korlátozása
– többpártrendszer, szabad sajtó, amely bírálhatja a kormányt
– 1926/22 tv.: 1927 felsőház visszaállítása (egyházi és világi főméltóságok, Habsburg ház Mo.-i tagjai, 152
választott, Horthy 40 küldötte)
Mo. nemzetközi helyzete
– 1920-as évek: kedvezőtlen helyzet
– 1922 Népszövetség (de revíziós elképzelések a győztesek és kisantant oldaláról elképzelhetetlenek)
– 1926 frankhamisítási botrány (ezzel kívánták fedezni a külföldi magyar revíziós propaganda költségét –
Anglia közbelépésére elsimították az ügyet)
– 1927 Mussolini és Betlehen – olasz (Fro. és Jug. ellen keres szövetségest) – magyar barátsági szerződés
Gazdasági stabilizáció (OMM felbomlása új helyzetet teremt)
Eddig:
– OMM-n belül belkereskedelmi jellegű kapcsolat volt
– vám nélküli kereskedelem
– közös pénz, bank és hitelrendszer
– külkereskedelem 80%-a Ausztriával és Cseho.-val
Most:
– Mo. külkereskedelemre utalt ország
– mg. értékesítési lehetőségei beszűkültek
– nő az ipar részaránya, de fémekben szegény ország (ipari nyersanyagokban behozatalra szorul,
amelyet, mg.-i kivitellel kell ellensúlyozni)
– nem kedvez az exportnak a nyugati protekcionista gazdaságpolitika és a keleten jellemző
kereskedelmi kapcsolatok felszámolása
20-as évek eleje
– kormány által támogatott infláció kezdetben segít, mert a tőke megszabadul adósságaitól
– árak mögött azonban elmaradnak a bérek, ez társadalmi feszültséghez vezet
– 1924 Népszövetségi kölcsön + egyéb hitelek (307 millió aranykorona)
– 1924 MNB létrehozása
– 1927 jan. 21. korona helyett pengő
– 1929 a termelés meghaladja a háború előtti szintet