Előzmények
– 1929-re a gazdasági válság hatására elapadtak az USA-kölcsönök
– a weimari köztársaság rendszere gazdasági és politikai válságba kerül
– a kis- és középtulajdonosok tömegesen tönkremennek
– munkanélküliség, általános elégedetlenség, politikai káosz
– megnő a szélsőséges pártok népszerűsége
– a tömegek az „erős kéz” politikáját igényelték
Az NSDAP
– 1919. Münchenben megalakul az NSDAP – Német Nemzetiszocialista Munkáspárt
– nácizmus = nacionalista szocializmus
– vezetői:
– Adolf Hitler – a „Führer”
– Ernst Röhm – az SA vezére
– Hermann Göring – légimarsall, a Luftwaffe parancsnoka
– Joseph Goebbels – propagandaminiszter
– Rudolf Hess – Hitler helyettese
– 1923-ban sikertelen müncheni „sörpuccs”
– Hitler börtönbe kerül, megírja a Mein Kampfot
– a Mein Kampf főbb pontjai
– a békeszerződés minden korlátozásának felszámolása
– élettérelmélet – Németország túlnépesedik, új területekre van szükség
– első lépés: Európa valamennyi németjének egyesítése
– második lépés: egész Európára kiterjedő nagynémet birodalom létrehozása
– harmadik lépés: német világbirodalom létrehozása
– fajelmélet: a német felsőbbrendű, uralkodó nép
– másodrendű fajok az úgynevezett rokon népek
– nyugati germánok, flamandok, hollandok, skandinávok
– alsóbbrendű rabszolga népek: szlávok, keleti népek
– kiirtandó népek: zsidók, cigányok
A náci párt hatalomra jutása
– 1930 az NSDAP már komoly eredményeket ér el
– a weimari köztársaság megbukik, Hindenburg elnöki köztársaságot alapít
– 1931 Hamburgban a jobboldali pártok szövetséget kötnek
– Hitler a nagybirtokosokat biztosítja támogatásáról
– 1932 az NSDAP megnyeri a választásokat, a kommunisták is sok szavazatot kapnak
– 1933. január 30-án Hindenburg kinevezi Hitlert kancellárnak
A totális hatalom kiépítése
– 1934. augusztusban Hindenburg meghal, Hitler lesz a köztársasági elnök
– hadsereg vezetője, a legfőbb külpolitikai, katonai vezető
– Reichstag kikapcsolása – létrejön a politikai egypártrendszer
– SA kikapcsolása – a legénységét beolvasztja a hadseregbe
– 1934 júl. „hosszú kések éjszakája” – SA vezetők meggyilkolása
– 1935 nürnbergi faji törvények – a zsidókat megfosztja állampolgárságuktól
– gazdasági válság felszámolása
– állammonopolista kapitalizmus, óriás-beruházások, foglalkoztatáspolitika
– hadiipar fejlesztése
– profitkiviteli tilalom
– munkatáborok felállítása, maradék német zsidók internálása
– 1938 nov. „kristályéjszaka”: a zsidóság elleni általános pogrom
– agresszív külpolitika
– 1931 nem-teljesítési politika
– 1932 Németország kilép a Népszövetségből
– 1934 antidemokratikus népszavazás a Saar-vidéken – 90%-os német győzelem
A fasizmus fő jellemzői
– szélsőjobboldali, radikális ideológia
– antiszemitizmus
– hatalomra jutás okai: belpolitikai helyzet, világgazdasági válság