A pénzügyi piacok fogalom magában foglalja a pénzügyi eszközök teljes forgalmát lebonyolító piacok összességét. Azokat a pénzügyi piacokat, amelyeken a pénzügyi eszközök rövid lejáratra cserélnek gazdát, pénzpiacoknak, amelyeken pedig hosszabb lejáratra, tőkepiacoknak nevezzük.
A pénzpiacok főbb jellemzői:
- A pénzpiacokon azok az egyének és intézmények találkozhatnak, akik, vagy amelyek átmenetileg felesleges pénzösszegekkel rendelkeznek.
- A pénzpiacok elsősorban az üzleti szféra és a kormányzat számára biztosítják, hogy folyamatos likviditásukat fenntarthassák.
- A pénzpiacok alapvető funkciója a cégek forgótőke szükségletének finanszírozására, ill. a költségvetés folyó bevételei és kiadásai közötti szinkronhiány áthidalása.
- A pénzpiacokon megjelenő kölcsönök és értékpapírok általában nagy összegűek, ezért a pénzpiacokat gyakran nevezik „nagybani piacoknak” is.
A tőkepiacok főbb jellemzői:
- A tőkepiacok a vállalkozások, a költségvetés és a háztartások hosszú lejáratú befektetéseinek finanszírozását teszik lehetővé.
- A tőkepiacokon a kis töredék megtakarításoktól a hatalmas összegekig bármilyen nagyságú pénzek adás-vétel tárgyát képezhetik. A tőkepiacokon tehát nagybani és kicsinybeni kereskedelem egyaránt zajlik.
A pénzügyi piacokon fellelhető értékpapírok különböznek egymástól:
– névértékben, – lejáratban, – likviditásban, – kockázatban.
Közvetlen finanszírozás: A megtakarító és a megtakarítás iránt igényt támasztó igényei megfelelnek egymásnak, találkozásukat csak gyorsítani, és biztonságosabbá tenni szükséges.
Közvetett finanszírozás: A megtakarításokat egy közbenső intézménynek össze kell gyűjtenie és nagyságrendjében, lejáratában, kockázatában és likviditásában átalakítva kell továbbadni a megtakarítás végső felhasználójának.
A pénzpiacon a pénzek cseréje az alábbi közvetítő szerepet betöltő eszközök segítségével bonyolódik:
- rövid lejáratú betétek és hitelek,
- rövid lejáratú állami értékpapírok,
- váltók,
- egyéb rövid lejáratú értékpapírok.
A tőkepiacok eszköztárába a következő eszközök tartoznak:
- hosszú lejáratú hitelek és betétek,
- kötvények,
- részvények,
- záloglevelek,
- egyéb hosszú lejáratú értékpapírok.
A nemzetközi pénzügyi piacot europiacnak, ezen belül a nemzetközi pénzpiacot eurodollár piacnak, a nemzetközi tőkepiacot pedig eurokötvény piacnak szokták nevezni.
A pénzügyi piacok egyéb csoportosítása:
- Nyílt és zárt piacok. A nyílt piacokon a pénzügyi eszközök nyilvános kibocsátás keretében kerülnek forgalomba. A zárt piacokon ezzel szemben a kibocsátások csak egy kiválasztott befektetői kört érintenek. A jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint akkor beszélünk, nyílt kibocsátásról, ha a kibocsátással megcélzott befektetők száma meghaladja a 35-öt.
- Elsődleges és másodlagos piacok. A elsődleges piacokon a pénzügyi eszközök kibocsátása, első értékesítése történik, vagyis ezen a piacon gyakorlatilag új értékpapírok kerülnek forgalomba. Ezzel szemben a másodlagos piac a már korábban kibocsátott értékpapírok forgalmazását jelenti. A másodlagos piac főbb funkciói: megteremti a befektetések likviditását, összehangolja a különböző lejáratú megtakarításokat és pénzigényeket, információkat szolgáltat a befektetőknek, és a kibocsátóknak.
- Azonnali és határidős piacok. Az azonnali piacokon kötött szerződések azonnali teljesítésre vonatkoznak. A határidős piacokon ezzel szemben a jelenben kötött adásvételi szerződésben valamilyen jövőbeni időpontban teljesítendő szállításban állapodnak meg.
Az értékpapírpiacok
Értékpapírpiacnak nevezzük az értékpapírok iránti kereslet és kínálat találkozási helyét. Az értékpapírpiac szerves részét képezi mind a pénz-, mind a tőkepiacnak, de nem fedi le teljesen egyiket sem, ugyanakkor tágabb értelmezésű is ezeknél a piacoknál.
Az értékpapírpiacokat is több szempontból lehet csoportosítani:
- Az értékpapír típusa alapján részvénypiacot, kötvénypiacot, stb.
- Értékpapír kibocsátója alapján: állampapírpiacot, vállalati értékpapírok piacát, stb.
- Elsődleges és másodlagos értékpapírpiacot.
Másik csoportosítási szempont az értékpapírok koncentráltsági fokát mutatja meg. Ennek alapján megkülönböztetünk központosított értékpapírpiacot (értéktőzsde), ill. nem központosított értékpapírpiacokat (tőzsdén kívüli kereskedelem). A nem központosított értékpapírpiacokon belül beszélhetünk: OTC piacról, valamint harmadik piacról
Az OTC (over the counter) piac, vagy pulton keresztüli kereskedés a nem szabályozott értékpapírpiacot jelenti. A harmadik piacon tőzsdén jegyzett értékpapírokkal kereskednek tőzsdén kívül, nem szervezett formában.