Az állati szervezet elsődleges védelmét a külvilágtól a hámszövetek látják el. Sejtjeik szorosan egymás mellé illeszkednek. Az anyagok a hám alatti szövetrétegekből diffúzióval jutnak a hámsejtekbe. Fedőhámok: egy rétegű lap, kör, henger alakú réteg. Több rétegű lehet elszarusodó vagy el nem szarusodó (vízi álatok). Mirigyhámok, váladéktermelésre kifejlődött szövetek. Végkamrákból és kivezetőcsőből épülnek fel (verejték, nyál). Ha nincs kivezetőcső az elválasztott anyagot közvetlenül a testfolyadékba, juttatja, pl. hormonok bejuttatása a vérbe. Érzékhám: szervek összekötése, vázrendszer kialakítása. A sejtek nem alkotnak egységes réteget, megnő a sejtközötti állomány. Fehérjékből épül fel a kötőszöveti rostok, ezeket a sejtek termelik. Speciális kötőszövet a zsírszövet és a vér is. Támasztószövet: szilárd, de rugalmas – porcszövet sejtjei egyesével kisebb csoportokban helyezkednek el a rugalmasan szilárd sejtközötti állományban. Porcos halak váza, és a gerincesek csontvázában is – csontszövet szerves és szervetlen részből áll. Izomszövet: sima izom lassú, de tartós hatású mozgásra képes, harántcsíkolt izom gyors, erőteljes, de hamar kifáradó. Tartós mozgásra képes a szívizomszövet is.