Az azonos eredetű, felépítésű, működésű sejtek a szövetek. A növényi testek egész életük alatt növekednek. Oka, hogy olyan sejt is van a növényekben, amelyek a növény teljes élettartamára megőrzik osztódó képességüket. Ezek a sejtek alkotják az osztódó szövetet. Plazmával telt sejtekből áll, nagy sejtmaggal, vékony sejtfallal. Helyzete szerint lehet: gyökér és csúcs részen – hosszanti növekedésért felelős – oldalsó vastagodásért felelős, pl. kombium – szárközi osztódószövet megnyúlás vagy köztes növekedés, pl. pázsitfűfélék szárában. A többi állandósult szövet, mert nem képes osztódásra. A bőrszövetek szerepe a növény elhatárolása, védelme, de egyben a külvilággal való kapcsolattartás is. Ezt a gázcsere nyílások teszik lehetővé. Hajtásos növényekben az anyagok szállítását a szállítószövetek végzik. A vizet és a benne oldott sókat a farész, a növény által termelt szerves vegyületeket a háncsrész szállítja. A növényi test legnagyobb részét az alapszövetek alkotják. Hajtásos bőrszövet: megvastagodott rész, kutikula réteg, közte gázcserenyílások, nincs színteste a bőrszövetnek, de a gázcsere nyílásnak van. Fedőszőr (havasi gyopár), mirigyszőr (muskátli). A gyökér bőrszövete: nincs megvastagodva, nincs gázcserenyílás.