A Kárpát-medence földtörténete
Fekvése, helyzete
Kárpát-medence, Közép-Duna-medence
Kárpát-medence területe: 330 000 km2
Magyarország területe: 93 030 km2
lakosság: 10,5 millió fő
negyedik szakaszban van à 2000-re 10,2 millió fő
megközelítőleg a sarkvidék és az egyenlítő közti felezőponton van
É-D: 300 km à 45o 48’ – 48o 35’ ÉSZ
K-NY: 520 km à NYH 16o – 23o
Atlanti óceántól 1300 km-re van
Adriai tengertől 200-300 km
Magyarország nem önálló szerkezeti egység à az országhatár nem választja el
Kisalföld: Csallóköz à Szlovákia
Északi-középhegység: Kárpátok à Szlovákia
Alföld: Bánát à Románia
Nyírség à Ukrajna
Alföld: Bácska à Kis-Jugoszlávia
Dunántúli-dombvidék: Dráva-Száva dombvidéke à Kis-Jugoszlávia
Mura medencéje: Graz-i medence à Ausztria
Alpokalja: Alpok à Ausztria
Duna: Bécsi-medence à Ausztria
országhatár: 2242 km
legészakibb pont: Nagy-Milic
legdélibb pont: Beremend
legnyugatibb pont: Felsőszölnök
legkeletibb pont: Garbolc
felszín megoszlása:
68% alföld (0-200 m) à legmélyebb pont: Szeged mellett Gyálarét (72 m)
30% dombvidék (200-400 m)
2% középhegység (400 m felett)
Szerkezet-morfológia
Tisia-elmélet
Princ Gyula elmélete (1920-ban)
megdőlt, nem fedi a valóságot
Magyarország területén egy Variszkuszi eredetű kristályos hegység az Eurázsiai hegységrendszer kialakulásáig, akkor lesüllyed
Mai elmélet
lemeztektonikai elmélet
a cáfolat: mélyfúrások à a nagy mélységben húzódó kőzetsávok nem azonos kőzetek, nem azonos helyről származnak
Zágráb-Hernád választóvonal: Zágráb – Kaposvár – Dunaújváros – Miskolc – Kassa
a Velencei-hegység gránitja DSZ 27o-ról származik
a Mecsek ÉSZ 37o-ról származik
Zágráb-Hernád választóvonaltól északra: eurázsiai lemezrész
Zágráb-Hernád választóvonaltól délre: afrikai lemezdarab
oligocénban kerültek a helyükre a lemezek
középidő kréta: Eurázsiai-Ázsiai ütközik à ázsiai ék
Magyarország földtörténete
oligocén: helyükre kerülnek a lemezek
miocén: Kárpátok kiemelkedése, Kárpát-medence lesüllyedése
felszínen levő legidősebb kőzet: 1,1 millió éves à Balatonkajár, Vilyvitány (Zempléni-hegység)
karbon: Variszkuszi korú gránit: Velencei-hg, Alföld betemetett részén, Mórágy (Mecsek)
perm: vörös homokkő: Balaton-felvidék (Csopak, Balatonaliga, Kővágóörs)
uránérc: Mecsek (Kővágószőlős fosszilis)
triász: tengeri üledék: mészkő, dolomit à Mecsek, Villányi-hg, Dunántúli-kphg, Bükk, Aggteleki karszt
jura: mészkő
vörös színű mészkő („vörös márvány”): Bakony, Gerecse
mangánérc: Bakony (Úrkút, Eplény)
feketekőszén: Mecsek à 1 millió tonna
kréta: mészkő à bauxit è karsztbauxit