Habsburg kormányzás a 18. században



A szatmári békével (1711) a nemzeti fejlődés szempontjából egy kedvezőbb idpszak következik, mint a török uralom idején, mert nem olvasztották be Mao.-t a birodalomba, de a nemesség az adott lehetőségekkel nem tud mindig élni.

Habsburg Birodalom élén a magyar király = Habs. császár áll. A Habs. megígérik, hogy saját törvényeik szerint fogják az országot kormányozni. Valójában igen sok területet kivesznek a magyar országgyűlés területéről. A törvényhozási jogkör korlátozottan érvényesül.

9 Erdély önálló nagyfejedelemség

9 megmaradnak a kiváltságos területek (kunok, jászok, székelyek + szerb határőrvidékek)

9 a szabad királyi városokat a király irányítja

A magyar országgyűlés jogköre korlátozott (az adók és az újoncmegszavazás tartozik ide). Az országgyűlés két kamarás:

Felsőtábla: tagjai: főnemesek, főpapok. Elnöke: nádor

Alsótábla: 52 vármegye és a szabad királyi városok követei a tagok. Elnöke: személynök.

Az országgyűlést a király hívta össze elvileg 3 évenként.

A magyarországi ügyek intézésére még a 16. sz.-ban kormányszékeket állítottak fel. A király irányítása alá tartoztak, tehát az ogy.-nek nem tartoztak felelőséggel. 3 kormányszék:

Kancellária: Bécsben működött. Továbbította az uralkodó rendeleteit, leiratait a magyar helytartótanácshoz. A kancellárok a magyar katolikus főpapok voltak.

Helytartótanács: kezdetben Pozsonyban működött, majd II. József Budára helyezte. Elnöke a nádor volt. A végrehajtó hatalmat gyakorolta, a belső közigazgatást irányította. Feladata volt még a törvények, rendeletek végrehajtása, a hadiadó beszedése.

Kamara: Pozsonyban működött. Feladata volt a pénzügyek intézése.

Az igazságszolgáltatás szervezete:

Hétszemélyes tábla: „legfelsőbb bíróság”. Elnöke: nádor

Királyi tábla: elnöke: személynök

Négy kerületi tábla: vármegyei törvényszékek fellebbviteli bírósága

A törvényhozás, kormányzás, igazságszolgáltatás elválik egymástól felső szinten, a vármegye szintjén viszont összefonódik.

A vármegyékhez kötődik az igazságszolgáltatás, létezik az úriszék. A vármegyék élén a köznemesség áll.