Petőfi Sándor tájleíró lírája

Petőfi Sándor új tájeszményt teremt. A megszokott vadregényes hegyvidék helyett az Alföld tengersík vidékére kalauzolja az olvasót.

Az Alföld

Tájköltészetének első remeke Az Alföld (1844). Ez az alkotás  szenvedélyes vallomás a szülőföldről, a szülőföldhöz való ragaszkodásról. Egyik legfőbb szerkesztőelve az ellentétezés illetve a szembeállítás (1-2. vsz.).

A második versszak végén a rónák végtelenje a végtelen, korlátok nélküli szabadságot jelenti a költő számára. A 3. versszak a látókör kiszélesedésével kezdődik: „ a Dunától a Tiszáig nyúló róna képe ”  tárul a szemünk elé.

A következő versszakban az Alföld jellegzetességeit(pl: gulya, ménes, tanya, délibáb stb.) mutatja be, a nagyobbtól a kisebb egységek felé haladva. Az utolsó, 12. strófa meghitt, szenvedélyes vallomás, mely hatásosan zárja le a költeményt.

A puszta, télen

A puszta, télen című tájleíró költeményét 1848 januárjában írta Pesten. A címben szereplő puszta szó kettős jelentésű; főnévi értelemben a Rónaságot jelenti, melléknévi értelemben pedig a sivárságot, kopárságot. A mű címe a vers idejét és alanyát határozza meg.

A költemény sóhajtással kezdődik, majd megszemélyesítéssel folytatódik. A második strófában a már más alkotóktól ismert negatív festéssel érzékelteti a téli puszta halotti némaságát, hangtalan csendjét (pl.: Berzsenyi: Közelítő tél).

Az első három szakaszban a téli természet jellegzetes vonásai jelennek meg (üres halászkunyhó, hallgatag csárdák, uralkodnak a szelek, stb.), a következő egységben  azonban már  az emberi színhelyek  felé  fordul  a figyelem.

Míg a 2-6. vsz-ban konkrét képek, helyek, szereplők tárulnak a szemünk elé, a hetedik strófában a vers általánosba megy át. Az utolsó versszakban megjelenő betyárt Petőfivel is azonosíthatjuk, hiszen-akárcsak a költő-kívülhelyezi magát a fennálló törvényeken. A vers zárlatában a lemenő napot az országából elűzött királyhoz hasonlítja. A versforma eléggé bonyolult; a nyolc ütemhangsúlyos verssor szótagszáma a következőképpen alakul:

6-12-12-6-6-12-12-6

A félrímek különböző szótagszámú sorokat kötnek össze:

x a x a

x b x b