- 
Életútja
 - 
Származása
 - Kiskőrös, Hrúz Mária + Petrovics István
 
- Kiskunfélegyháza – “2. szülőhely”, anyagi jólét
 
- 1838 Aszód első fennmaradt verse – tanévzáró beszéd
 
- 1838 apja tönkremegy ? nyomor, szenvedés
 
- színésznek majd katonának állt
 
- begyalogolja az országot, 1841-ben és 42-43-ban vándorszínész
 
- 1844 Vörösmarty pártfogolja, segédszerkesztő a Pesti Divatlapnál, megjelenik A helység kalapácsa és az első kötete, belefog a János vitézbe
 
- 1845 megismerkedik Csapó Etelkéval, de hamar meghal ? Cipruslombok Etelke sírjára
 
- Mednyánszky Berta, nem adják hozzá ? Szerelem gyöngyei
 
- 1846 Szendrey Júlia ? 1847 oo
 
- 1847 barátság Arannyal
 
- Kiskőrös, Hrúz Mária + Petrovics István
 
- 
- 
Forradalmi látomás költészet
 - 
Keletkezés körülményei
 - 1846 tavaszán hosszú válság ér véget életében ? újra a költészet felé fordul
 
- Levél Váradi Antalhoz – episztola
 
- 
forradalom lázában ég ihletői francia filozófusok, írók és költők
 - Victor Hugo – költő, látnok (vátesz) szerep
 
 
- Victor Hugo – költő, látnok (vátesz) szerep
- várja a hamarosan bekövetkező világforradalmat, melyben a jók és rosszak megküzdenek
 
- jók győznek ? világszabadság
 
 
- 1846 tavaszán hosszú válság ér véget életében ? újra a költészet felé fordul
- 
Egy gondolat bánt engemet
 - 
I. rész 1-12 sor
 - halálról gondolkodik
 
- elmondja milyet akar (gyors) és milyet nem (lassú)
 
 
- halálról gondolkodik
- 
II. rész 12-30 sor
 - 
világszabadságért vívott csatában meghalni
 - hangutánzó szavak, színek
 
 
- hangutánzó szavak, színek
 
- 
- 
III. rész 30-36 sor
 - elképzelt temetés a csata után – szentimentalista
 
- dicsőséges, ünnepélyes temetés
 
 
- elképzelt temetés a csata után – szentimentalista
- rapszódia – érzelmek intenzitása váltakozó, sorhossz változó, nincs tagolás
 
- 
szerkezete
 - leghosszabb és leghangsúlyosabb a középső rész
 
- 
tartalomnak megfelelő verselés
 - jambikus
 
- anapesztus
 
- jambus, spondeus
 
 
- jambikus
- központban  a “VILÁGSZABADSÁG”
 
 
- leghosszabb és leghangsúlyosabb a középső rész
 
- 
- 
XIX. sz. költői – arc poetica jellegű vers
 - 
elutasítja a költő magatartást:
 - csak saját magáról írnak – nincs rájuk szükség
 
- elutasítja a hamis prófétákat – akik azt mondják minden rendben
 
 
- csak saját magáról írnak – nincs rájuk szükség
- 
követendő példa:
 - 
vezér, vátesz, aki vezeti a népét – Mózes
 - lángoszlopként vezeti Isten népét ? a költőknek is ez a feladatuk
 
 
- lángoszlopként vezeti Isten népét ? a költőknek is ez a feladatuk
- 
elvezeti a (magyar) népet a Kánaánba
 - gazdasági, társadalmi és szellemi egyenlőség
 
 
- gazdasági, társadalmi és szellemi egyenlőség
 
- 
- vége egy látomás – a Kánaánért küzdők temetése – elég érzelgős
 
 
- 
 
- 
- 
Táj versek
 - 
keletkezése
 - 
romantikus tájszemlélet U eltér az európai romantikától
 - a különlegeset keresi a tájban
 
 
- a különlegeset keresi a tájban
- központjában az Alföld áll, a szabadságot jelenti, mert nincs akadály rajta
 
 
- 
- 
A puszta télen (1848.jan.)
 - perspektivikus tájleírás – először távolról vagy felülről ? közelít ? újra távolról
 
- 
első 3 vsz.
 - puszta télen – ált. kép
 
- negatív festés
 
- megszemélyesítések és hasonlatok
 
 
- puszta télen – ált. kép
- 
második 3 vsz.
 - ráközelít egy tanyára és az emberekre – idilli: munka ¤, nyugalom, békés élet
 
- csárdák kevesen járnak – nyugalom
 
- hangulat festő szavak
 
- igekötők ismétlése ? melankolikus
 
 
- ráközelít egy tanyára és az emberekre – idilli: munka ¤, nyugalom, békés élet
- 
harmadik 3 vsz.
 - ige használata meg változik – gyors mozgást jelentő igék U előző rész
 
- 
megjelenik a betyár
 - számkivetett, csak a zord időben van helye – együtt érez vele
 
 
- számkivetett, csak a zord időben van helye – együtt érez vele
- lemenő nap hasonlata egy koronáját elvesztő királyhoz
 
 
- ige használata meg változik – gyors mozgást jelentő igék U előző rész
 
- perspektivikus tájleírás – először távolról vagy felülről ? közelít ? újra távolról
 
- 
- 
Hitvesi költ.
 - 
keletkezése
 - Petőfi teremti meg a magyar irodalomban
 
- Szendreynek írja, 46-ban ismeri meg, a szerelmi hullámzás a költészetben is megjelenik
 
 
- Petőfi teremti meg a magyar irodalomban
- 
Beszél a fákkal a bús őszi szél – Koltó mézeshetek
 - arc poetica szerű
 
- délutáni pihenést írja le
 
- olvas – Szabadságharcok története – kedvence
 
 
- arc poetica szerű
- 
Szeptember végén – Koltó
 - fél, hogy halála után elhagyja Ü nem igazán szerelmi vers
 
- a természet pusztulását magára vonatkoztatja
 
 
- fél, hogy halála után elhagyja Ü nem igazán szerelmi vers
- 
Minek nevezzelek – rapszódia
 - nevet keres a feleségének
 
- 
összetett költőképek sorozatából áll
 - egy-egy metaforára épít és azt tovább bontja
 
 
- egy-egy metaforára épít és azt tovább bontja
- szemébe néz az elején – galamb a szeme
 
- majd szól hozzá – pacsirta a hang
 
- majd megcsókolja – ajka lángoló rubinkő
 
- végül az extázis utáni megnyugvás
 
- a végén a legegyszerűbb szavakkal nevezi el
 
 
- nevet keres a feleségének
 
- 
