Érettségi tételek, érettségi feladatok 2021

Az érettségi.org egy érettségi tételekkel, érettségi feladatokkal foglalkozó oldal. Az oldal szerkesztőiként nem kisebb célt tűztünk ki magunk elé, mint azt, hogy az idő előrehaladtával Magyarország legnagyobb érettségi tétel portáljává váljunk. Ebben számítunk az oldalt látogató diákok segítségére is. Az oldalt folyamatosan bővítjük, az irodalom érettségi tételek között már több, mint 100 kidolgozott érettségi tétel található. Ennél is imponálóbb mennyiséggel rendelkezik a történelem érettségi tételek kategória. Itt több, mint 200 kidolgozott érettségi tétel található.

A hideg övezet jellemzése

– jellemzők:

– kicsi a napsugarak hajlásszöge

– a földfelszín színe és anyaga visszaveri a fényt

– összefüggő éjszakák, nappalok: sarkköri (2 napig)

– fél év éjszaka, fél év nappal: sarkpontokon

– két övre tagoljuk:

– sarkköri:

– jellemzők:

– hosszú tél, nagyon hűvös nyár

– nyáron mocsártenger alakul ki

– éghajlata: tundra

– mohákból és zuzmókból áll

– természetes növénytakaró: mohák, zuzmók

– szélrendszer:

– sarki szelek uralma

– talaja:

– tundra talaj

– köves

– kis humusztartalom

– szürke

– élővilága:

– rénszarvastenyészet

– nyáron sűrű szúnyogfelhők

– felszínformáló munkája:

– fagyaprózódás

– olvadékvizek

– pl.: 66.5°-on helyezkednek el

– sarkvidéki:

– jellemzők:

– állandóan fagyott területek

– egész évben tél

– szélrendszer:

– sarki szelek uralma

– a hó felhalmozódikàjéggé fagyàúszó jéghegy lesz belőle

– pl.:     – Arktisz (Északi-sark)

– Spitzbergák

– Ferenc-Jószef föld

– Újföld

– Grönland

– Antarktisz (Déli-sark)


Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Külkereskedelmünk szerkezete és irányai. Magyarország és az EU.

Magyarország számára elengedhetetlen

energiahordozók, alapanyagok, nyersanyagok, mezőgazdasági alapanyagok (gyapot, déli-gyümölcs, rizs, kakaó, kávé), választéklista bővítése (életszínvonal javítása), technikai berendezések bizonyos területekre (gépgyártás, vegyipar), export (mezőgazdaság)

hatékony termelés à nagy széria

külkereskedelmi kapcsolatok irányítása

KGST à rendszerváltás előtt à összeomlott

EU à ma à 50%

EFTA à Európai Szabad Kereskedelmi Egyezmény à 15%

fejlődő országok à 10% à több kéne, nagy lehetőség

Japán à 5%

volt KGST à maradék

legnagyobb kereskedelmi kapcsolatok: Németország, Ausztria

cél: belépés az Unióba

tőkeáramlás (nem csak árukapcsolat)

import: energiahordozók, alapanyagok, fejlett technikájú késztermékek

export: félkész termékek (alumínium), mezőgazdasági termények (búza, hús, konzerv, bor, gyümölcs), gyógyszer

növelni kell a megmunkáltság fokát


A valódi mérsékelt övek jellemzése

– jellemzői:

– nyugati szelek uralma

– a csapadék szolgál megkülönböztetésül

– 3 kisebb öv:

– óceáni:

– jellemzők:

– enyhe tél

– hűvös nyár

– jelentős csapadék (600-1000 mm)

– a csapadék évi eloszlása egyenletes

– kicsi az évi hőingás

– szélrendszer:

– nyugati szél uralma

– természetes növénytakaró:

– bükkös

– keveredik fenyővel

– felszínformáló munkák:

– mállás

– vízháztartás:

– egyenletes a folyók vízjárása

– talajképződés:

– nagy a kilúgozás mértéke

– nagyfokú állattenyésztés

– pl.: Franciaország, Nagy-Britannia, Benelux államok

– mérsékelten szárazföldi:

– jellemzők:

– csökken a csapadék mennyisége (400-800 mm)

– eloszlása egyeletlen

– maximumát a kora nyári hónapokban éri el

– nő az évi hőingás (meghaladja a 20°C-ot)

– hideg tél

– meleg nyár

– nyugati szelek uralma

– talajtípusa:

– barna erdőtalaj, de nincs kilúgozás

– természetes növénytakaró:

– tölgy

– felszínformáló munkák:

– aprózódás

– mállás

– pl.: Magyarország, Lengyelország, Ausztria, Bulgária, Románia

– szárazföldi területek:

– jellemzők:

– tovább csökken a csapadék mennyisége (200-400 mm)

– hideg tél

– meleg nyár

– nő a hőingás

– természetes növénytakaró:

– füves puszták:

– Ázsia: sztyeppe

– Észak-Amerika: préri

– Dél-Amerika: pampa

– nyári időszak: pipacs

– talajtípusa:

– mezőségi feketeföld, csernozjom

– felszínformáló folyamatok:

– aprózódás (jelentős fagyhatású)

– pl.: belső ázsiai területek (Urálon túl)

– szélsőségesen szárazföldi:

– jellemzők:

– csapadék 250 mm alatt

– éghajlata mérsékelt övi sivatag

– nagyon nagy táv az óceánoktól és/vagy medencejelleg

– évi középhőmérséklet 0-15°C

– nagyon nagy hőingás

– felszínformáló folyamatok:

– aprózódás (fagyhatású)

– talaja:

– szürke (sivatagi, félsivatagi)


Hazánk gépgyártása

nyersanyag-igényes (pl. közlekedési eszközök) à inkább szaktudást igénylő dolgokat kell csinálni Magyarországon

Közlekedési eszközök

Győri RÁBA vagon- és gépgyár, IKARUS (Székesfehérvár, Bp.) à kooperáció

hajómotorok gyártása, kikötői berendezések (daruk)

motorgyártás, speciális szállítóeszközök (tartálykocsik, cementszállító, stb.)

Mezőgazdasági eszközök

mezőgazdasági gépsorok à élelmiszeripar gépsorok

Elektronika

VIDEOTON (Székesfehérvár) à Japán kooperáció

izzók, fénycsövek, híradástechnika

Külföldi autó

olcsó munkaerő

Suzuki: Esztergom

General Motors, Opel: Szentgotthárt


A forró övezet jellemzése

– 3 nagy övet különböztetünk meg:

– egyenlítői öv:

– jellemzők:

– az évi középhőmérséklet 20°C feletti

– a passzátszélrendszer felszálló vagy leszálló ága az uralkodó

– kicsi az évi közepes hőingás

– a csapadék mennyisége 1500 mm feletti

– évszak: állandóan forró és csapadékos

– kiterjedés: 10°-10°

– természetes növénytakaró:

– esőerdő:

– több lombkoronaszint

– sűrű

– oxigéntermelés

– megelőzi a talajeróziót

– örökzöld

– őserdő

– állatvilág: fajokban gazdag

– vízháztartás: a csapadék nagyobb, mint a párolgásàbővizű folyók

– pl.: Amazonas, Nílus

– felszínformáló munkák:

– a mállás a domináns

– rohamosan pusztulnak a kőzetek

– nincsenek rögös helyek

– vas-hidroxid és alumínium-hidroxid halmozódik fel

– talajtípus:

– trópusi vörösföld

– a többi ásvány kilúgozódik

– termesztett növények:

– ültetvényes gazdálkodás:

– kakaó, kávé, nyersgumi

– fakitermelés (erdőpusztítás)

– pl.: Indonéz-szigetvilág, Amazonas- és Kongó-medence

– átmeneti öv:

– jellemzők:

– évi középhőmérséklet 20-30°

– változik a passzátszél le- és felszálló ága

– ha csapadékos, akkor az egyenlítőire hasonlít

– ha száraz, akkor a térítőire hasonlít

– kialakítója:

– a Föld keringése

– a passzátszél le-  és felszálló (ha 90° a napsugarak hszöge.) ága

– 2 évszak:

– meleg csapadékos

– forró száraz

– hőingás: nagyobb, mint az egyenlítőinél

– a csapadék mennyisége 250-1500 mm között

– szélrendszer: a passzátszél le- és felszálló ága váltakozik

– az egyenlítőtől távolodva:

– csökken a csapadék

– nőnek a száraz időszak hónapjai

– természetes növényzet:

– szavanna:

– erdős

– magányos fás

– cserjés, bozótos

– füves

– talajtípusa:

– képződik avarànagyobb humusztartalom, mint az egyenlítőinél                                     – vörösföld

– trópusi feketeföld (füves szavanna)

– állatvilág: itt a leggazdagabb

– jellegzetes fafajták:

– eukaliptusz (Ausztrália)

– akácfák

– pálmafajták

– felszínformáló munkák:

– száraz időszak: aprózódás

– nedves időszak: mállás

– egész évben pusztul a felszín

– trópusi szigethegyek

– harang alakúak

– pl.: Szudán, Kelet-Afrikai magasföld, Orinoko-medencéje

– térítői öv:

– csapadék mennyisége 250 mm alatt

– hőingás: nagyon magas

– szélrendszer: passzátszél leszálló ága

– évszakok:

– meleg-száraz: nyári

– hűvös-száraz: téli

– évi középhőmérséklet: 20-30°

– talajtípusa: szürke, sivatagi (a Ráktérítő és a Baktérítő mentén)

– természetes növényzete:

– kicsi a levélfelületük

– mélybe nyúló gyökér

– szárazságtűrők

– vízháztartás:

– nincsenek nagy felszíni vízfolyások

– oázisok: datolya termesztés

– csapadék < párolgás

– pl.: Nagy-Viktória sivatag, Szahara, Kalahári-sivatag

– +1: trópusi monszun öv:

– trópusi övezetekben, tengerek mentén alakul ki

– monszun: irányváltás

– (továbbiakat lásd: Tetel34a.doc)

– csapadék: a nyári monszun szállítja

– természetes növénytakaró:

– trópusi monszunerdő

– pl.: Hindusztáni-félsziget (átmenet a forró és a mérsékelt övezet között)


Az időjárás és az éghajlat. Az éghajlatot kialakító és módosító tényezők. A földrajzi övezetesség kialakulásának és rendszerének ismertetése

– az időjárás:

– az időjárás a levegő fizikai állapotának egy adott helyen rövidebb időszak alatt lejátszódó változása

– elemei:

– a napsugárzás

– hőmérséklet

– vízgőztartalom

– felhőzet

– csapadék

– légnyomás

– szél

– az éghajlat:

– az időjárás változásában szabályszerűség van

– az éghajlat meghatározott térségek, földrajzi helyek időjárási rendszere

– kialakító tényezői:

– napsugárzás: – a legfontosabb éghajlati tényező

– földfelszín: – módosítja a napsugárzás hatását

– az uralkodó szél és tengeráramlás: – más területekre kiterjesztik az előző két tényező hatását

– a napsugarak hajlásszöge szerint kijelölt éghajlati övezetek:

– a Földre csak a két térítő között érkezhetnek merőlegesen a napsugarak

– forró övezet

– a sarkkörökkel határolt sarkvidékeknek jut a legkevesebb meleg, mert a legkisebb hajlásszöggel kapják a napsugarakat, és néha állandó éjszaka uralkodik

– hideg övezet

– a térítők és a sarkvidékek közötti területek kevesebb napsugárzást kapnak, mint a forró övezetben, de többet, mint a sarkvidékeken

– méréskelt övezet

– a módosító hatások:

– főleg a tengeráramlások és az uralkodó szelek módosítják

– nagy földrajzi övezetek:

– meghatározzák a természetes növénytakarót, állatvilágot, talajtípust és a felszínformákat

– Dokucsájev: orosz tudós, ő fedezte fel, hogy az éghajlat, a természetes növénytakaró, állatvilág és felszínformák övezetes elrendeződést mutatnak

– felszínformák: a belső erők hozzák létre, de a további fejlődése a külső erőktől függ

– növénytakaró: a napfénytartam, a csapadék és a tenyészidő határozza meg


Óceánok és tengerek

– a világtenger:

– a Föld összefüggő vízburka

– bolygónk felszínének 71%-a

– a szárazföldek tagolják óceánokra és tengerekre

– az óceánok a Föld legnagyobb medencéiben fekszenek

– tagolása:

– 3 óceán:

– Csendes-óceán

– Atlanti-óceán

– Indiai-óceán

– tengerek:

– a szárazföldek az óceánokból alakítják ki

– interkontinentális (kontinensek közötti):

– Földközi-tenger

– Vörös-tenger

– Karib-tenger

– intrakontinentális (kontinensen belüli):

– Balti-tenger

– Adria-tenger

– Kaszpi-tenger

– peremtengerek (a szárazföldek peremén, szigetívek választják el):

– Kelet-Indiai-tenger

– Dél-Kínai-tenger

– a tenger hőháztartása:

– a víz fajhője kétszer/háromszor akkora, mint a szárazföldé

– fajhő: az az energiamennyiség, ami 1 g anyagot 1 C°-kal megemel

– sokkal nagyobb mélységig melegszik fel a tenger

– a víz hullámzása még tovább növeli a felmelegedő vízréteg vastagságát

– a tenger sokkal nehezebben melegszi fel

– a tenger lassabban és kevésbé hűl le, mint a szárazföld

– télen fűt, nyáron hűt

– a nyáron elraktározott hőmennyiséget télen lassan bocsátja ki

– a tengervíz -2 C°-on fagy meg

– ásványkincsei:

– átlagos sótartalma 35% (1 literben 35 g só van)

– 75%-a konyhasó

– helyenként a selftengerek alatt nagy mennyiségű földgáz és kőolaj

– de még ónérc, platina, arany, gyémánt, tórium, titán

– a tengerfenéken mangán

– a tengerjárás:

– a tenger szintje naponta kétszer emelkedik és süllyed

– emelkedés: dagály

– süllyedés: apály

– ezt a 6 óránként váltakozó mozgást nevezzük tengerjárásnak

– a tengerjárást a Hold vonzása kelti

– a Hold és a Föld közös súlypont körül kering

– a Föld tömege miatt a Föld belsejében található a súlypont

– a Holddal ellentétes oldalon emelkedő dagályt a centrifugális erő váltja ki

– a Föld nyugatról keletre mozogàa dagályhullám keletről nyugatra mozog

– a dagály magassága a nyílt tengeren 1-2 méter, de egyes helyeken 15-20 m


A tavak. Folyószabályozás, ár- és belvízvédelem

– a tavak:

– a tó olyan nyílt állóvíz, amiből csak kis területet foglal el a vízi növényzet

– a legtöbb tómedence a jég felszínformáló munkájának eredménye

– fajtái:

– moréna-tó:

– a gleccserek végződésénél felhalmozódott moréna sáncainál duzzad fel

– pl.: Genfi-tó, Bodeni-tó, Garda-tó

– vetődéssel keletkezett:

– a vetődéssel keletkezett árokban gyülemlett össze

– pl.: Balaton, Velencei-tó

– hegyomlással vagy lávaömléssel keletkezett:

– ha a hegyomlás vagy a lávaömlés duzzasztja fel a folyóvizet

– pl.: az erdélyi Gyilkos-tó

– széllel keletkezett:

– a homokbuckák között megrekedő víz lefolyásának útját gyakran a szél gátolja el

– pl.: szegedi Fehér-tó

– az Alföldön a szél mélyítő munkája is sok tómedencét alakított ki

– csak később telnek meg talaj- és csapadékvízzel

– morotvatavak:

– a folyók levágott kanyarulatai

– a Tiszát kíséri sok ilyen tó

– pusztulásuk:

– ha a tóból kiömlő folyóvíz medre mélyen bevágódik, akkor az egész tavat lecsapolhatja

– ha az elpárolgó víz mennyisége tartósan fölülmúlja a tavat tápláló víz mennyiségét, akkor a tó kiszárad

– gyakran a folyó és a szél hordaléka tölti fel a tómedencét

– a feltöltődést siettetik a vízi növények

– először fertő

– mocsár

– láp

– gazdasági hasznuk:

– az édesvizű tavak jók haltenyésztésre

– kedvelt üdülő- és sporthelyek

– hajózás

– a pusztuló tavak nádja az építő- és a cellulózipar fontos anyaga

– a lefolyástalan tavak nagy sótartalma gazdasági érték

– folyószabályozás:

– partvédő művekkel

– sarkantyúk építése (megszűnteti a zátonyképződést)

– kanyarulatok átvágása

– a szerteágazó folyók mellékágainak levágása

– kotrás

– új meder kialakítása

– árvízvédelem:

– 4200 km hosszú töltés 2.4 millió hektár művelt területet véd

– belvízvédelem:

– a belvíz a síkságok mélyedéseiben felgyülemlett csapadékvízből és hóléből és az árvízvédelmi töltések alatt átszivárgó vízből származhat

– a káros belvíz csatornahálózattal vezethető le

– a vízellátás:

– ivóvíz:

– az ivóvízellátás a lakosság, az intézmények és az egyes iparágak minőségi vízigényét elégíti ki

– ásott kútàtalajvíz (gyakran egészségtelen)

– szivattyús- és artézi kutakàrétegvíz

– a folyók mellé épített városokban a part mentén épített csápos kutakban talajvizet gyűjtenek

– ahol nincs nagyobb felszíni vízfolyás ott a forrásvizet, a karsztvizet és a rétegvizet aknázzák ki

– az ipari vízellátás:

– az ipari víz folyókból, vagy tavakból szűrés és fertőtlenítés nélkül kiemelt nyersvíz

– a vízforgatás a már használt víz újrafelhasználását jelenti

– hűtésnek és tisztításnak kell megelőznie az ú. f.-t

– a hűtést hűtőtavakkal, hűtőtornyokkal végzik

– a víztárolás:

– hegy- és dombvidéken völgyzáró gátak építése

– síkságon gáttal körülvett síkvidéki tárolókkal valósítható meg

– kis gátakkal is nagy mennyiségű víz tárolható

– Magyarországon az öntözés és az ipari vízellátás teszi szükségessé


A magyar zöldség és gyümölcstermesztés. A szőlőtermesztés. A feldolgozóipar. Hazánk állattenyésztése. A tej- és húsipar.

Zöldség- és gyümölcstermesztés

meleg, öntözés

napfény, C-vitamin, glükóz

paprika, paradicsom: Mezőföld, Mohácsi-sziget, Duna-Tisza közti hátság, Kalocsa, Paks térsége, Nyírség

hagyma: Makó

fűszerpaprika: Szeged

káposzta: Duna-Tisza közti hátság

paprika, paradicsom, káposzta: Hatvan

dinnye: Heves (Hort, Csány)

alma, szilva: Nyírség

barack: Kecskemét

Dohány

Hatvan, Heves, Nyírség, Dél-Dunántúl

Szőlő, bor

hagyomány

minőségben versenyképes

probléma: palackozás

felvásárló: nyugat à reklám kell

Nyírség, Zempléni-hg, Tokaj, Eger, Gyöngyös, Mátrai-borvidék, Móri-borvidék, Soproni-borvidék, Badacsony, Csopak, Villány, Kiskunság

legjobb minőség: vulkáni területen

többi: homok

Tartósítóipar, konzervgyár

Nyíregyháza, Szeged, Szolnok, Hatvan, Bp.,  Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd, Paks, Szigetvár, Kaposvár, Nagyatád, Debrecen


A felszín alatti vizek. A karsztjelenség

– a víz körforgása:

– a napsugárzás hatására felmelegedő tengervíz párolog

– a szél a szárazföldre szállítja el a vízgőzt, ahol csapadék fúj

– a csapadékvizet nagyrészt a felszíni vízfolyások, kis mennyiségben a felszín alatti vizek juttatják vissza a tengerekbe

– talajnedvesség:

– a talaj a beszivárgó csapadékvízből víztartó képességének megfelelő mennyiségű vizet elraktároz

– hártyaszerűen tapad a talajszemcsékhez, és nem szivárog mélyebbre

– a csapadékvíz beszivárgását elősegítő mélyszántás fontos gazdaságilag

– a télen elraktározott csapadékvíz kielégíti a nyári hónapok szükségletét

– talajvíz:

– ha több csapadékvíz szivárog a talajba, mint amit az elraktározhat, a felesleg a mélybe szivárog, és ott felhalmozódik

– a legfelső vízzáró réteg felett felhalmozódó víz a talajvíz

– a magas talajvízszint káros, mert kiszorítja a talajlevegőt

– rétegvíz:

– két vízzáró réteg között felhalmozódott csapadékvíz

– ásványvíz:

– fajtái:

– keserű

– sós

– vasas

– kénes

– jódos

– rádiumos

– nagy részük gyógyhatású

– hévíz:

– 20°-nál melegebb forrásvíz

– Magyarország gyógy- és hévizekben Európa egyik leggazdagabb országa (Harkány)

– karsztjelenségek:

– a karsztvíz a mészkő repedéshálózatába kerülő csapadékvíz

– a mészkő a repedésekbe kerülő víz miatt oldódik (mennél több szén-dioxidot tartalmaz a csapadékvíz, annál több mészkövet tud feloldani)

– a vízben elnyelt szén-dioxid egy része szénsavvá alakul

– CO2+H2O=H2CO3

– az oldott mészkő reakcióba lép a szénsavval, így jön létre a tökéletesen oldódó kalcium-hidrokarbonát

– sokféle karsztjelenség:

– víznyelők:

– a csapadékvíz mélybeszivárgásának helye

– tölcsérszerű mélyedés

– dolinák:

– ahol a legerősebb az oldás a felszínen

– kerekded mélyedés

– barlangok:

– a kvarckaviccsal dúsított csapadékvíz pusztító munkájának az eredménye

– polje:

– több tucat km2 kiterjedésű zárt mélyedései

– legtöbbször vetődéssel keletkezik, de később már karsztos folyamatok formálják tovább

– cseppkövek:

– a barlang mennyezetéről lecsurgó oldatból elillan a szén-dioxid és a mészkő egy része lerakódik


A gabonatermesztés földrajzi elhelyezkedése Magyarországon, a malomipar. Az ipari növények termesztése és feldolgozása hazánkban.

Gabonatermesztés

búza: löszterületeken

Tiszántúl, Heves-Borsodi ártér, Mezőföld, Dél-Dunántúl

rozs: homoktalajon is

Dél-nyugat-Dunántúl, Duna-Tisza közti hátság, Nyírség

rizs: szikesek

Hortobágy, Nyírség

burgonya: Nyírség, Duna-Tisza közti hátság, Nyírség

cukorrépa: Kisalföld, Kőrösök, Heves-Borsodi-síkság

cukorgyárak: Ács, Sárvár, Petőháza, Kaposvár, Ercsi, Hatvan, Szerencs, Kaba, Szolnok, Sarkad, Mezőhegyes

Állattenyésztés

50%-a a mezőgazdaságnak

sertés: takarmány: kukorica, lucerna, északra lucernamag-export

Kisalföld, Tiszántúl, Jászság

baromfi: takarmány: kukorica

Bábolna

szarvasmarha: Alpokalja, Hernád-Sajó

juh: homokos és szikes talajon

export: húsipar: Szeged (Pick), Békéscsaba, Gyula, Bp., Szentes


Európa kialakulása, szerkezet-morfológiájának főbb jellemzői. Ásványkincsek és bányászat


területe: 10,4 millió km2 (Ausztrália után következik, 5.)

népessége: 800 millió fő

népsűrűség: 75 fő/km2

Fekvése

Eurázsiai lemez nyugati részén

Határai

északon: Jeges-tenger

nyugaton: Északi-tenger, Atlanti-óceán

délen: Földközi-tenger

délkeleten: Fekete-tenger, Kaukázus

keleten: Urál, Kaszpi-tenger

nevezetes határok: Gibraltári-szoros, Boszporusz, Dardanellák

Szerkezet-morfológia

ősmasszívum: legkorábban megszilárdult pajzs

egész tengeri elöntés à barnakőszén, mészkő, dolomit, márga, kősó, kálisó, bauxit

Eurázsiai-hegységrendszer: Atlasz, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Dinári-hegyvidék, Balkán-hegyvidék, Kaukázus, Kis-Ázsia

morénatavak: Lengyel tóhátság

peremtenger: Északi-tenger

beltenger (intrakontinentális): Balti-tenger

interkontinentális: Földközi-, Kaszpi-tenger

Balti-pajzs (Fenno-Skandinávia)

fedett ősmasszívum

vas, króm, platina, nikkel

Kaledóniai (szilur-ordovícium)

Skandinávia, Skót-hegyvidék, Kelet-Grönland

Variszkuszi (karbon)

Dél-Anglia, Franciaország röghegységei, Német-középhegység, Cseh-medence, Lengyel-középhegység, Velencei-hegység

szén

alföldek: újkor

tagolt partvonal

félszigetek: Skandináv, Pireneusi, Appennini, Balkán, Krím

szigetek: Brit-szigetek, Izland


A levegő vízgőztartalma. Felhő- és ködképződés

– a levegő vízgőztartalma:

– a víz, hó, jég felszínéről

– növények párologtatása

– mennél magasabb a levegő hőmérséklete, annál több vízgőzt tartalmazhat

– telített: ha 1 m3 vízben annyi vízgőz van, amit maximálisan befogadhat

– harmatpont: az a hőmérséklet, amikor a levegő lehűlésével válik telítetté

– relatív nedvesség: a meghatározott hőmérsékletű levegőben lévő vízgőz hány százaléka annak a vízgőzmennyiségnek, amelyet ugyanezen hőmérsékleten befogadhat

– a levegő nedvessége nagy szerepet játszik a növények és az ipar életében

– felhőképződés:

– akkor képződik, amikor a felemelkedő levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, és a feleslegessé váló vízgőz kicsapódik

– parányi vízcseppekké sűrűsödik

– ködképződés:

– a köd a Föld felszínén kialakult felhő

– a látótávolságot 1 km alá csökkenti

– a köd is a levegő lehűlésével keletkezik


A magyar mezőgazdaság földrajzi és társadalmi adottságai. Mezőgazdaságunk eredményei a rendszerváltás után

Problémák

a világháború után jelentős gépesítés

tudományra alapozott lesz: vegyipar-műtrágya, agrárkutatás-fajtanemesítés

nagyobb terület – kevés magángazdaság

csak kelet felé tudjuk eladni

Unió: védővámok

SZU: fizetésképtelen

Megoldás

tulajdonviszonyok rendezése

kárpótlási jegy à magántulajdon à farmergazdálkodás

Unió-tagság

Adottságok

50%     szántó (FAO 1)

csökken, de a terményhozamokkal ellensúlyozzák

rét, legelő (FAO 2)

csökken à állattenyésztés megbecsülésének csökkenése

kert, gyümölcsös (FAO 3)

megművelhető, de műveletlen (FAO 4)

csökken

művelhetetlen (FAO 5)

művelés alól kivont terület nő à közút, beépítettség

magas napfénytartam

termelés nyáron

termőterületek védelme

belvíz védelme: 40 000 km csatorna (egyenlítő hossza)

futóhomok megkötése: erdősávok szél ellen à akác, szőlő

talajerózió csökkentése: erdősítés (természetes növénytakaró), lejtőre merőleges szántó (max 25%-os lejtő), árvízvédelem (védőgátak)

talajok javítása: műtrágya, növényvédő szerek, szikesek felszámolása (tőzeg, rizstermelés), nyáron öntözés (Kisköre, Tiszalök)

Cél

versenyképesség, termékek nyugatra eladása à Unióba belépés

Mezőgazdasági területek

szőlő, zöldség, gyümölcs, kenyérgabona, ipari növények, állattenyésztés

élelmiszer- és konzervipar a termelési területeken


Dél-Amerika éghajlata, mezőgazdasága. Dél-Amerika országai, lakossága

Éghajlata:

– száraz

– túlnyomórészt trópusi éghajlat

– a magasságtól változik

– alulról felfelé:

– tierra calienta (600 méterig)

– tierra templada (600-1500)

– tierra fria (1500-2000)

– tierra helada (2000 méter felett)

Mezőgazdaság:

– peon rendszer

– bérbe veszik à munka, vagy termény

– földreform

– trópusi ültetvények:

– gépesítés

– magánkézben vannak

– termények:

– cukornád (Brazília VT I.)

– kakaó (Brazília VT I-II.)

– kávé (Brazília, Kolumbia)

– gyapot (Brazília)

– banánköztársaság:

– Brazília, Ecuador, Columbia, Honduras, Costa Rica, Nicaragua, Haiti

– Argentína mezőgazdaságával kilógó, mert hagyományos mérséklet övi mezőgazdaság (búza, kukorica, juh, szarvasmarha)

– Peru halászatban kimagasló

Dél-Amerika országai:

– Venezuela – Caracas

– Columbia – Bogota

– Ecuador – Quito

– Bolívia – La Paz

– Brazília – Brazília

– Uruguay – Montevideo

– Paraguay – Asunción

– Argentína – Buenos Aires

– Chile – Santiago

– Peru – Lima

– Guyana – Georgetown

– Suriname – Pramaribo

Dél-Amerika lakossága:

– Mexikó: aztékok

– maják

– kozolok (Brazília)

– mulatt: néger + fehér

– mesztic: indiai + fehér

– népsűrűség:

– egyenetlen

– ritkán lakot területek: őserdő, hegyvidékek

– a cél a ritkán lakott területek benépesítése


Dél-Amerika kialakulása, szerkezet-morfológiája, bányászata és ipara

– földtörténet:

– Brazíliai és Guayanai ősmasszívum

– Andok:

– Pacifikus hegységrendszer

– lánchegység

– középidő jura

– újidő miocén

– szubdukció

– Popokatepetl

– Chimborazza

– Cotopaxi

– alföldek, síkságok

– Amazonas-medence

– Orinoko-medencéje

– természetes növényzete a pampa

– ipara:

– ásványi anyagokban, és nyersanyagokban gazdag

– a tőkés társaságok tulajdonai

– rézérc: Chile, Peru

– ón: Bolívia

– kőolaj: Mexikó, Venezuela

– bauxit: Brazília, Jamaica, Szurinám

– vasérc: Brazília

– ipari körzetek:

– Argentína:

– Buenos Aires

– Santa Fé

– Rosario

– Uruguay:

– Montevideo

– Peru:

– Lima

– Chile:

– Valparaio

– Santiago


A szél keletkezése

– a légnyomás:

– a vízszintes felszín 1cm2-ére nehezedő levegőoszlop súlya

– állandóan változik:

– ha a helyben felmelegedő levegő felszáll, vagy melegebb levegő váltja fel felettünk a nehezebb hideg levegőt, a légnyomás csökken

– amikor a levegő lehűl, vagy hideg levegő érkezik a meleg levegő helyére, a légnyomás növekszik

– a légnyomás a magasság növekedésével is csökken

– az izobártérkép:

– ha az egyenlő légnyomású pontokat összekötjük, önmagukba visszatérő görbéket, izobárokat kapunk

– felhasználásukkal készíthetünk izobártérképet

– a szél

– keletkezése:

– a levegő különböző mértékű felmelegedése miatt légnyomáskülönbség

– emiatt légáramlás, légkörzés indul meg, mert a levegő a magas nyomású helyről az alacsonyabb felé áramlik

– a szél a Föld felszínével párhuzamosan áramló levegő mozgása

– a szelet arról a világtájról nevezzük, amerről fúj

– az eltérítő erő (a Föld forgásából származó erő) a szelek irányát is befolyásolja

– a súrlódási erő is módosíthatja az irányát

– 1 km felett, a szabad légkörben a szél mindig párhuzamosan fúj az izobárokkal


Kanada természeti és gazdasági földrajza

– Észak-Amerika területén helyezkedik el

– fejlett ország

– területe: 9970000 km2

– lakosság: 28 millió fő

– fővárosa Ottawa

– 2 nemzetiségű ország:

– angol

– francia

– határai:

– Ny-i: Csendes-óceán

– K-i: Atlanti-óceán

– É-i: Jeges-tenger

– szf-i határ: Alaszka, USA

– jelentős szigetek:

– Buffin-szigetek

– Viktória-szigetek

– Devon-szigetek

– Ellesmere

– Newfoundland

– tájai:  1) Kanadai-tóvidék

– jégtakaró alakítja ki

2) Szent-Lőrinc-folyó alföldje

3) Appalache északi része

4) Kordillerák:

– Sziklás-hegység

– Parti-hegység

– fennsíkok:

– Yukon

– Phraeser

5) Kanadai-préri

– éghajlata:

– sarkvidéki

– sarkköri

– hideg-mérsékelt (44%-a tajga

– óceáni-éghajlat

– a Kuro-shio miatt

– népesség:

– 300000 fős őslakosság (indiánok, eszkimók)

– 45%: angolok

– 30%: Québec

– holland, német, svéd, norvég, dán, olasz, magyar, ukrán

– gazdaságföldrajza:

– energiagazdaság:

– vízenergia:    – kedvező, mert sok vízesés

– Norvégia után ez a legnagyobb

– bővizű, nagy esésű folyók

– kőolaj:

– jelentős: Edmonton, Calgary

– földgáz:

– jelentős: Alberta (mint tagállam)

– uránérc:

– 1-2. hely

– Uranium city

– feketekőszén:

– nem jelentős készletek

– USA-ból importálnak

– NAFTA: Észak-atlanti Szabad Kereskedelmi Egyezmény

– Mexikó

– Kanada

– USA

– színesérc:

– a világ leggazdagabb országa

– réz, cink, ólom, nikkel

– nemesfém:

– arany, ezüst, platina

– vasérc:

– Labrador-félsziget

– vaskohászat:

– Montreal

– Toronto

– Hamilton

– Ottawa

– gépgyártás:

– közlekedési eszközök:

– autó

– mezőgazdasági gépek (Winnipeg)

– hajó (Vancouver, Hallifax, Sydney, Montreal)

– szerszámgépek

– könnyűipar (vegyipar, fa, papír, cellulóz)

Mezőgazdaság

– kicsi a megművelhető területek aránya

– nagy élelmiszerexportőr

– tavaszi búza

– burgonya

– cukorrépa

– dohány

– kukorica

– malomipar: Winnipeg

– hús-, cukor-, tejipar

– állattenyésztés:

– jelentős szarvasmarha állomány

– pulyka

– juh

Közlekedés

– egyenetlen a közlekedési hálózat

– nagy a légiközlekedés szerepe

– belföldi járatok


Az Északi középhegység

az északi Kárpátok belső-, vulkanikus vonulata

Börzsöny, Cserhát, Mátra, Zemplén

Magyarország legmagasabb, legtagoltabb tája

Kékes-tető (1014 m), Galya-tető (964 m), Istállós-kő (958 m)

1., A középhegység röghegységei

Variszkuszi-korú gránit (kristályos) nagy mélységben

tengeri elöntés (harmadidőszak, miocén; agyag, márga)

mészkő: Északi-kphg mésztakarói (Aggteleki karszt, Bükk), karsztjelenségek

miocén vulkanizmus à kiemelkedés-törésvonal-lesüllyedés à miocén riolit, andezit

pliocén vulkanizmus à bazalt (Karancs, Medves)

pliocén végén lepusztul, pleisztocénban kiemelkedik

jégkorszak: periglaciális terület à fagyhatású aprózódás, kőfolyás

negyedidőszak: folyók medre à bevágódás

2., Medencék

Nógrádi-medence, Borsodi-medence

Éghajlata

januári leghidegebb kphő: -4oC

600-800 mm csapadék

hegyvidéki jellegű

nagy télen a napsütéses órák száma

vízhálózat a vulkanikus területen van

1., Börzsöny

határolói: Duna, Ipoly, Nógrádi-medence

ősi Variszkuszi mag + középidejű üledék + vulkanizmus

arany, ezüst: kevés

mélységi magmás ércesedés

Csóványos (938 m), Nagy-Hideg hegy

2., Cserhát

alacsony

középidejű mészkőrögök emelkednek ki + vulkanizmus

Naszály (652 m), Karancs, Medves

3., Mátra

riolit, andezit (vulkáni kiöntéses)

vulkáni törmelék: riolittufa, andezittufa

tengeri üledék: agyag, márga

réz, cink, ólom: Recsk

arany, ezüst: Gyöngyösoroszi

4., Bükk

óidejű Ős-Bükk + középidejű triász-jura mészkő, dolomit + harmadidőszaki üledék (peremek) + miocénkorú vulkanizmus (Szarvaskő)

pleisztocén kiemelkedés

süllyedés-kiemelkedés à törés, vetődés (árkok, medencék)

Bükk-fennsík (!fennsík fogalama!)

Bükk rögei kiemelkednek a fennsíkból: Istállós-kő (958 m), Bél-kő, Tar-kő, Pes-kő

5., Cserehát

viszonylag alacsony térszín

óidejű alap + harmadidőszaki tengeri üledék (homokkő, agyag, márga)

jelenlegi formája: dombság à folyók felszabdalták

6., Zempléni-hegység

vulkánikus alap (riolit-andezit)

hasadék mentén több vulkáni kúp (Nagy-Milic, Tokaji-hegy)

Északi-középhegység tájértékelése

edősültség: Magyarországon: 16%; az Északi-középhegységen: 25%

szén: barnakőszén, miocén (Nógrádi-medence, Borsodi-medence)

réz, cink, ólom: Gyöngyösoroszi, Recsk

lignit (pliocén): Bükkábrány, Visonta

mészkő: Vác, Bélapátfalva

építőkő: riolit, andezit

vulkáni tufán: szőlő, kertészet, borgazdaság


Az Alföld

területe: 100 000 km2

magyar része: 52 000 km2

Határolói

Északi-kphg, Kárpátok (Ukrán-Kárpátok), Erdélyi-szigethegyek, Dinaridák, Sió, Balaton, Dunántúli-kphg

Kialakulása

1.   szakasz: miocénig à óidejű és középidejű röghegységek

2.   szakasz: miocéntól à medence-jelleg (Kárpátok kiemelkedése, Alföld süllyedése

Pannon-tengeri üledék: agyag, márga, homokkő

folyóvízi hordalék: homok, kavics

futóhomok

Éghajlata

leghidegebb telű: -4oC észak-keleten

legmelegebb nyarú: 21-22oC

legszárazabb terület à medence-jelleg miatt

Természetes növénytakaró

erdős puszta volt

most már FAO 1 (állandóan megművelt terület)

Felszíne

legmagasabb terület: Mezőföld

Hoportyó (183 m), Ólom-hegy (172 m)

legalacsonyabb Szeged környéke (84 m)

1., Duna-menti síkság

20-30 km sár, árterület volt

Pesti-síkság, Solti-síkság, Sárköz (ártér, Gemenc), Mohácsi-sziget

2., Duna-Tisza közti hátság, Kiskunság

Ős-Duna hordaléka (folyóvízi feltöltés)

szél által szállított futóhomok

szél iránya észak-nyugati à a futóhomok szemcséje dél-kelet felé egyre finomodik

homokbuckák, homokgerincek

Bugac

Bácska: lösz a futóhomokon, Illancs

Kiskunság északi részén szőlő, zöldség

Bácskán búza, gabonanövény

3., Mezőföld

Alföld legmagasabb területe

legvastagabb a lösztakaró à jó termőterület

átmenet a Dunántúli-kphg felé

löszformák: lösszakadékok, löszdolinák, löszutak, löszbabák

4., Tiszavidékek

Felső-Tisza-vidék (országhatár-Tokaj)

pleisztocén-holocén, megsüllyedt terület: Szatmári-síkság, Rétköz, Bodrogköz

pleisztocén-holocén, kiemelkedett terület: Nyírség

folyami feltöltődés

Közép-Tiszavidék (Tokaj-Kőrös-vidék)

jobb oldal: Taktaköz, Borsodi-mezőség, Hevesi-ártér, Jászság

bal oldal:         Hortobágy à sószint a felszín közelébe kerül, Európa legnagyobb összefüggő szikes területe

Nagykunság à lösz (jó termőterület), Tiszazug

Alsó-Tiszavidék (Kőrös-vidék-országhatár)

legmelegebb terület, legtöbb napsütés (évi kphő: 22oC), legalacsonyabb terület, legtöbb napsütéses órák száma (2100 h)

6., Nyírség

homokkal fedett terület, kiemelkedett (pleisztocén-holocén, Hoportyó)

folytatódik kelet felé: Érmellék

szélirány: észak-keleti

7., Hajdúság

lösszel fedett terület

8., Kőrösök vidéke

Nagysárrét, Kissárrét, árterületek

9., Maros-kőrös köze

legmelegebb, legtöbb napsütés, legalacsonyabb


Magyarország vízrajza, az éghajlati elemek vizsgálata


Magyarország vízrajza

Általános jellemzők

vízgyűjtő terület

függ: csapadéktól, domborzattól, kőzetektől és a természetes növénytakarótól

lefolyási koefíciens

Alföld: 4-8% a felszínen

dombvidék: 12% à agyag miatt

középhegységek: 18-20% à jól elvezeti a csapadékvizet

Duna vízgyűjtő területe: egész Kárpát-medence

választóvonal Duna és Tisza között: Karancs, Gödöllő, Kiskőrös, Jánoshalma

felszíni vizek: folyók, állóvizek

felszín alatti vizek

Felszíni vízfolyások

Duna:

hossza: 2860 km (Fekete-erdő – Fekete-tenger)

magyarországi szakasza: 410 km

deltatorkolat

Felső-Duna à forrásvidék – Morva

Közép-Duna à Kárpát-medence

Alsó-Duna à Vaskapu – torkolat

Magyarországi rész:

Pozsony-Komárom à alsószakasz

Komárom-Esztergom à középszakasz

Esztergom-Vác à felsőszakasz

Vác-Paks à alsószakasz

Paks-Baja à középszakasz

Baja-határ à alsószakasz

Baloldali mellékfolyók:

Vág, Garam, Nyitra, Ipoly

Jobboldali mellékfolyók:

Mosoni-Duna, Duna, Kis-Duna, Lajta, Rába, Rábca, Répce, Ikva, Gyöngyös, Pinka, Marcal, Torna, Tapolca, Gerence, Concó, Cuhai-Bakony-ér, Által-ér, Váli-víz, Sió, Zala, Koppány, Kis-Koppány, Jaba, Sárvíz, Dráva, Mura, Cserta, Kerka, Rinya, Gyöngyös, Almás-patak, Pécsi-víz, Fekete-víz

Tisza:

Fekete- + Fehér-Tisza a Máramarosi-havasokból

jelentős szabályozás: Széchenyi, Vásárhelyi Pál

1419 km-ről 966 km-re rövidítették

magyarországi szakasz: 600 km

miocénban jelenik meg, de folyása csak  a holocénban

Jobboldali mellékfolyók:

Bodrog (Tapoly, Latorca, Laborc), Hernád, Sajó, Bársonyos, Bódva, Zagyva, Tápió, Tarna, Gyöngyös, Galga

Baloldali mellékfolyók:

Szamos, Kraszna, Túr, Körös, Fehér-Körös, Fekete-Körös, Sebes-Körös, Hortobágy, Berettyó, Hortobágy-Berettyó, Maros

Mesterséges csatornák:

Keleti-főcsatorna, Nyugati-főcsatorna

Állóvizek

Balaton:

felszíne: 600 km2

hossza: 77 km

legnagyobb szélessége: 14 km

legkisebb szélessége: 1,6 km

átlagos mélysége: 2-3 m

Tihanyi-kútnál: 12 m

Zala – Balaton – Sió

Kis-Balaton:

természetvédelmi terület

mikroklíma

Fertő-tó:

felszíne: 336 km2 (az egész)

magyarországi rész: 81 km2

mélysége: 1 m körüli à változó kiterjedés

tópusztulás, feltöltődés à emberi akadályozás

Velencei-tó:

Balaton árkának folytatása

felszíne: 26 km2

vízutánpótlás

Deflációs-tavak:

a szél mélyíti a medrét

Szegedi Fehér-tó

Nyíregyházi-sóstó

Morotvatavak:

Tisza-mentén

Mesterséges tavak:

Kiskörei- és Tiszalöki-víztározó

Felszín alatti vizek:

karsztvíz: Dunántúli-kphg, Aggtelek, Bükk

talajvíz

hévíz: Hévíz, Keszthely, Hajdúszoboszló, Debrecen, Gyula, Budapest

rétegvíz

artézi-víz: Alföldön jelentős (Zsigmondy Vilmos)

ásványvíz: Középhegységek à Parád, Sasvár, Budapest, Dunántúli-kphg

Vízszennyezés:

legszennyezettebb: Körösök, Maros, Sajó, Szamos, Séd

Az éghajlati elemek vizsgálata

hőmérséklet

évi középhőmérséklet: 8-11oC

januári középhőmérséklet:

legkisebb: középhegységekben, észak-keleten (Nagy-Milic)

legnagyobb: délnyugaton (tengerhez közelebbi rész)

júliusi középhőmérséklet:

legmelegebb: Szeged, Tiszántúl déli része

évi közepes hőingás: mindenütt minimum 20oC

(januári kphő + júliusi kphő)/2

Hortobágy környékén a legnagyobb

hegységekben, keleten a legkisebb

napsugárzás

legnagyobb: Duna-Tisza köze déli részén (2100-2200 h)

legkisebb: Alpokalja (1800 h)

felhőzet

legborultabb: Kisalföld nyugati része, Alpokalja

legderültebb: Duna-Tisza köze közepe

csapadék

legkevesebb: Alföld középső része (450) à nyári aszály è öntözés

legtöbb: Alpokalja 800(-1300) mm

szélirányok

Tiszától nyugatra: észak-nyugati

Tiszától keletre: észak-keleti

magasan: nyugati

távvezérelt éghajlat

ciklon:

Izlandi-ciklon

Perzsa-minimum: örvénylően felszáll à csapadék

nyáron ciklon: eső

télen ciklon: enyhe

anticiklon:

spirálisan lefele

Azori-szigetek, Szibériai-maximum

télen anticiklon: hideg, nincs csapadék

nyáron anticiklon: meleg, strandidő


A Kárpát-medence szerkezete és felszínének alakulása. Hazánk ásványkincsei. Energiahordozók és természeti erőforrások Magyarországon

A Kárpát-medence szerkezete és felszínének alakulása, hazánk ásványkincsei

oligocén: megszűnik a beltenger

Pannon-beltó à homokkő, márga: Budai-hegység

miocén: Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása, vulkanizmus

Visegrádi-hg – Kárpátok à riolit, andezit

Visegrádi-hg, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Zemplén, Tokaj

színesércek: réz, cink à Gyöngyösoroszi, Recsk

pliocén: vulkanizmus folytatása (bazaltos)

Szt. György-hegy, Somló, Tátika, Badacsony, Gulács, Csobánc, Karancs, Medves

bazalttakaró, lignit, kőolaj, földgáz

pleisztocén: jégkorszak à periglaciális terület è kőfolyások, kőmezők, fagyhatású aprózódás

holocén: változik az éghajlat à folyóteraszok kialakulása

futóhomok kialakulása

vastag lösztakaró à Hajdúság, Szolnok környéke

Energiahordozók

szén: lignit, barnakőszén, feketekőszén

barnakőszén:   eocén-korú à Dunántúli kphg. (Dorog, Tokod, Tatabánya, Oroszlány)

miocén-korú à Salgótarján, Ózd, Miskolc

lignit: pliocén-korú à Visonta, Gyöngyös, Bükkábrány

feketekőszén: jura-korú à Mecsek, Komló, Vasas, Mázaszászvár

kőolaj, földgáz: pliocén

Zalai-dombvidék: Nagylengyel, Lovászi

Dél-Alföldi körzet: Zsana, Szank, Üllés, Kiskunhalas, Szeged, Algyő

elég a földgáz, de kevés a kőolaj (20%)

fosszilis à nem képződik új

uránérc: Mecsek à Kővágószőlős

vízerőmű: Tiszalök, Kisköre à megújuló

az energiagazdaság sebezhető pontja Magyarországnak

behozatal

Ércek, ásványok

bauxit: kréta à Dunántúli-kphg

karsztbauxit à mészkövön képződött

Halimba, Ajka, Iszkaszentgyörgy, Szőc, Nyirád, Fenyőfő

mangánérc: jura à Úrkút, Eplény

réz, cink: miocén vulkanizmus

Mátra: Recsk, Gyöngyösoroszi

vasérc: triász à Rudabánya

Építőipari anyagok

perlit (szigetelőanyag): Zempléni-hg à Pálháza (Mád felett)

kaoli (porcelán alapanyaga): Zempléni-hg à Mád è Hollóháza

homok, sóder: Győr, Csepel, Dunaújváros


Hazánk fekvése és helyzete Európában, a Kárpát-medencében


A Kárpát-medence földtörténete

Fekvése, helyzete

Kárpát-medence, Közép-Duna-medence

Kárpát-medence területe: 330 000 km2

Magyarország területe: 93 030 km2

lakosság: 10,5 millió fő

negyedik szakaszban van à 2000-re 10,2 millió fő

megközelítőleg a sarkvidék és az egyenlítő közti felezőponton van

É-D: 300 km à 45o 48’ – 48o 35’ ÉSZ

K-NY: 520 km à NYH 16o – 23o

Atlanti óceántól 1300 km-re van

Adriai tengertől 200-300 km

Magyarország nem önálló szerkezeti egység à az országhatár nem választja el

Kisalföld: Csallóköz à Szlovákia

Északi-középhegység: Kárpátok à Szlovákia

Alföld: Bánát à Románia

Nyírség à Ukrajna

Alföld: Bácska à Kis-Jugoszlávia

Dunántúli-dombvidék: Dráva-Száva dombvidéke à Kis-Jugoszlávia

Mura medencéje: Graz-i medence à Ausztria

Alpokalja: Alpok à Ausztria

Duna: Bécsi-medence à Ausztria

országhatár: 2242 km

legészakibb pont: Nagy-Milic

legdélibb pont: Beremend

legnyugatibb pont: Felsőszölnök

legkeletibb pont: Garbolc

felszín megoszlása:

68% alföld (0-200 m) à legmélyebb pont: Szeged mellett Gyálarét (72 m)

30% dombvidék (200-400 m)

2% középhegység (400 m felett)

Szerkezet-morfológia

Tisia-elmélet

Princ Gyula elmélete (1920-ban)

megdőlt, nem fedi a valóságot

Magyarország területén egy Variszkuszi eredetű kristályos hegység az Eurázsiai hegységrendszer kialakulásáig, akkor lesüllyed

Mai elmélet

lemeztektonikai elmélet

a cáfolat: mélyfúrások à a nagy mélységben húzódó kőzetsávok nem azonos kőzetek, nem azonos helyről származnak

Zágráb-Hernád választóvonal: Zágráb – Kaposvár – Dunaújváros – Miskolc – Kassa

a Velencei-hegység gránitja DSZ 27o-ról származik

a Mecsek ÉSZ 37o-ról származik

Zágráb-Hernád választóvonaltól északra: eurázsiai lemezrész

Zágráb-Hernád választóvonaltól délre: afrikai lemezdarab

oligocénban kerültek a helyükre a lemezek

középidő kréta: Eurázsiai-Ázsiai ütközik à ázsiai ék

Magyarország földtörténete

oligocén: helyükre kerülnek a lemezek

miocén: Kárpátok kiemelkedése, Kárpát-medence lesüllyedése

felszínen levő legidősebb kőzet: 1,1 millió éves à Balatonkajár, Vilyvitány (Zempléni-hegység)

karbon: Variszkuszi korú gránit: Velencei-hg, Alföld betemetett részén, Mórágy (Mecsek)

perm: vörös homokkő: Balaton-felvidék (Csopak, Balatonaliga, Kővágóörs)

uránérc: Mecsek (Kővágószőlős fosszilis)

triász: tengeri üledék: mészkő, dolomit à Mecsek, Villányi-hg, Dunántúli-kphg, Bükk, Aggteleki karszt

jura: mészkő

vörös színű mészkő („vörös márvány”): Bakony, Gerecse

mangánérc: Bakony (Úrkút, Eplény)

feketekőszén: Mecsek à 1 millió tonna

kréta: mészkő à bauxit è karsztbauxit


Az I. világháború előzményei

Antant:

Anglia, Franciaország, Oroszország, Japán, USA, Olaszország, Románia, Szerbia, Görögország

Előny: Több felől tudnak támadni, több a gyarmatuk, Anyagi segítség, munkaerő, fegyver több, 240 millió lakosság, 11 milliós sereg, hátrány, hogy elszórva vannak az országok, nehéz lesz egyesíteni a csapatokat

Központi hatalmak:

Németország, Monarchia, Bulgária, Törökország

Előny: egy helyen vannak, könnyű egyesíteni a csapatokat, hátrány, hogy könnyű lesz bekeríteni őket, kevés a gyarmatuk, 120 milliós lakosság, 6,4 milliós sereg, villámháborút terveznek

Ellentétek:

1. Anglia – Németország – angol kontinentális egyensúlypolitika, marokkói válság

2. Franciaország – Németország – német egységbe beavatkoznak a franciák

3. Oroszország – Monarchia – az osztrákok nem adták vissza a segítséget az or.-török háborúban

4. Japán, USA – Németország – gyarmatszerzési törekvések miatt

5. Olaszország – Monarchia – az olasz egység megteremtésénél, azért állt az antanthoz, mert szerette volna Líbiát megszerezni és ebben az antant segített

6. Balkáni háború

1914. június 28.

A Monarchia hadgyakorlatot tartott Bosznia Hercegovinában (hiszen 1908-ban annektálta), Szarajevóban, de a szerbeknek épp ekkor volt nemzeti gyásznapja. Ezért egy merénylő, Gavrilo Princi megölte a trónörököst Ferenc Ferdinándot és feleségét, Zsófiát.

Princi kapcsoaltban állt egy  terrorszervezettel, az Egyesülés és Halál nevű szervvel.

= ürügy a háború kirobbantására

A németek kidolgoztak egy haditervet a német vezérkari főnökkel, Alfred von Schliefennel = villámháborús terv. Eszerint Németország pár hét alatt elfoglalta volna Franciaországot, a Monarchia Oroszországot, aztán együtt a többieket.

A Monarchia Princi kiadatását követelte Szerbiától, de a szerbek visszaüzentek, hogy nem adják ki, hisz az ororszok támogatták őket.

1914. július 28.

A Monarchia hadüzenetet küldött Szerbiának, majd augusztusban megtörténtek mindkét oldalról a kölcsönös hadüzenetek. Ekkor még semleges volt az USA, Olaszország, Románia, Bulgária és Törökország.


Középkor Mohács után – Dózsa

1. Főúri hatalom

–     Mátyás meghal ® főurak átveszik a megbénult kormányszervek irányítását; Ulászló cseh királyt választják királlyá

–     főurak központosítás intézményeit saját javukra hasznosítják

–     köznemesség legnagyobb főúr, Szapolyai János hatalmi törekvései mögé áll ® politikai szerephez jut; nemzeti királyt követel

2. Jobbágyság

–     15. sz.: szabad költözés, telek szilárd használata, örökíthetősége, új földek bérlésének lehetősége, árutermelésből meggazdagodó parasztréteg kiemelkedése

–     15-16. sz. fordulója: parasztság felemelkedése megtorpan: Mátyás adóterheit

–     1490 után: köznemesség roham a jobbágyság kivívott jogai ellen ® céljuk: szabad költözés korlátozása, mezővárosok kiváltságainak megsemmisítése

–     terményadó ® földesúri árukereskedelme bontakozik ki a paraszti árutermelés és kereskedelem rovására

–     földesurak ®¬ jobbágyok ® 1514.: parasztháború

3. A parasztháború

–     Bakócz Tamás török ellen keresztes sereget toboroz Rákos mezejére; D felé indulnak. Rengetegen vannak ® munkaerőhiány ® főurak erőszakkal visszatartják a parasztokat ® összecsapások

–     Székely Dózsa György végvári katonatiszt a vezér. Békésen megkapja Bakócz toborzást tiltó levelét ® nem foglalkozik vele

–     Báthori István temesi ispán vezetésével nemesek is szervezkedni kezdenek (május közepe) ® háború

–     Maros: nemesek; Nagylak: parasztok győznek

–     mozgalom ott válik a legerősebbé, ahol a paraszti árutermelés és a mezővárosi fejlődés korábban felvirágzott

–     felkelés vezetői: kisnemesek, mezővárosi és falusi papok, ferences szerzetesek, módos parasztokat (Dózsa György: végvári katonatiszt)

–     cél: adók, vámok szétzúzása; szolgaságból szabadságba jutás

–     rendkívül erős vallásos hit

4. Vereség, megtorlás

–     uralkodó osztály július végére nyomja el a felkelést Szapolyai János vezetésével

–     katonai vereség törvényszerű: ugyan aránylag szervezettek a paraszthadseregek, de képzetlenek és begyakorlatlanok; munkájuk nélkül gazdaságuk tönkrement volna

–     Werbőczy jogi mestermunkája: ország törvényeit rendszerező Tripartitum (Hármaskönyv)

–     jobbágyok szabad költözésének megtiltása; szolgáltatásainak rögzítése

–     1514-es törvények zöme ugyan végrehajthatatlan, de a 16. sz. végén kész alapot adnak a földbirtokosok tömegesen jelentkező röghözkötési igényeinek


Régebbi bejegyzések Újabb bejegyzések