Az idegrendszer mozgató működése az izomműködés szabályozásában nyilvánul meg. Az izomösszehúzódást a harántcsíkolt izmokban a mozgató neuronok ingerülete váltja ki. Az ingerület a neuronok membránjáról az ideg-izom közötti szinapszisban tevődik át az izomrost membránjára, majd tovább a fehérjékből felépülő összehúzékony izomfonalakig. Egyetlen ingerre egyetlen összehúzódási folyamattal, izomrángással válaszol a harántcsíkolt izom. Gyors egymás utáni ingerléssel tartós izomösszehúzódás váltható ki. A harántcsíkolt vázizmok a szervezeten belül állandóan mérsékelten összehúzódott állapotban vannak. Ez az állapot az izomtónus. Az izomtónus a gerincvelői reflexen alapul.
A bonyolultabb mozgások szervezése és irányítása végső soron az agykéreg működése alá tartozik. Az innen kiinduló két nagy mozgatópálya a piramisrendszer és az extrapiramidális rendszer. A piramisrendszer pályája az agykéregből kiindulva az agytörzsön keresztül, a gerincvelő szürkeállományának elülső szarvai felé halad, majd a gerincvelő elülső szarvában lévő mozgató neuronokban végződik. A piramisrendszer az akaratlagos mozgások irányítója. Az extrapiramidális rendszerhez tartozik a nagyagy, a köztiagy és a kisagy számos neuroncsoportja, valamint az agytörzsi hálózatos állomány egy része. A pályák rostjai a nyúltvelő piramisát kikerülve érik el a gerincvelő mozgató neuronjait. Az extrapiramidális rendszer az automatizált mozgások szabályozója.