1. Az etruszk királyság idején alakutak ki a római társadalom alapvető osztályai:
– király, hadvezér, bíró, vallási szertartások ellenőre
– patríciusok (nemzetiségi arisztokrácia): kezdetben csak ők alkotják a római népet közülük választják a 100 majd 300 tagú szenátust (tanácsadó testület korl átozza a király hatalmát)
– cliensek: személyi függésben vannak a patríciusoktól (lesüllyedő nemzetségi tagok és a nemzetségbe befogadott idegenek alkotják)
– plebejusok: köznép, nemzetségen kívüliek, nincs polgárjoguk
– rabszolgaság ekkor még nem jelentős
1.1 A patríciusok és plebejusok helyezete az etruszk királyságban
– építkezések (Capitolium, Circus Maximus) – föllendül a plebejusok ipara, kereskedelme
– a király egyre inkább a vagyonosodó plebejusrétegre támaszkodott – a patríciusok a nyelvi és társadalmi ellentéteket kihasználva elűzték az etruszk uralkodókat
– i.e. 510: az utlosó király elűzése
2. Arisztokratikus köztársaság
– hivatalnok,szenátusi tag csak patrícius lehetett
– a szenátus által választott 2 consul irányít /1 év/
– háborús időben fél évre diktátort válszatanak
2.1. Rendi küzdelmek
-központi probléma a földkérdés:a meghódított területek közföldekké v lnak,haszonélvezőik a patríciusok,a plebejusok is részt követelnek belőle
-plebejusréteg ellentétei/adósrabszolgas g — szen tus/
-i.e. 494 kivonul s a Szt.Hegyre/ a plebejusok megtagadj k a katonai szolg latot/– néptribunusi intézmény létrehoz sa
-személyük sérthetetlen
-részt vehetnek a szen tus ülésein– vétójog
-i.e. 449 12 t bl s törvények
-törvények ír sba foglal sa
-a két rend közötti különbség eltörlése,a h zass gi tilalmon kívül
-i.e. 445 h zass gi tilalom eltörlése
-egyre nagyobb sz mban lettek plebejusok katon k.A katonai rendszer alapja a vagyon/saj t költségen kellett felszerelkezni/– oszt lyok
Minden oszt lynak meghat rozott sz mú sz zadot kellett ki llítani /centúria/, később ez a politikai jogokat is meghat rozta — centúri k szerinti népgyűlés
-cenzor/csak patrícius/:az llampolg rok vagyon t ötévenként felbecsülték és besorolt k őket a megfelelő oszt lyba
-i.e. 367 Licinius -féle törvények
-enyhít az adózók helyzetén
-római polg rok birtokl s t a közföldekből 500 jugerumra korl tozza
-az egyik consulnak plebejusnak kell lennie
i.e. 326 adósrabszolgas g eltörlése
i.e. 300 a plebejusok betölthetnek minden papi hivatalt
i.e. 287 a plebejusok külön népgy–lésen/comitia tributa/ hozott hat rozatai a szen tus jóv hagy sa nélkül törvényerőre emelkednek
Megvalósul a teljes egyenjogús g:a gazdag plebejusok összeolvadnak a patríciusokkal– nobilitas/nemesség/
Róma
– ie.II.ée.: itallicus népek bevándorlása ( latinok és szabellek )
– ie.X.sz.: etruszk bevándorlás ( Etruria )
– ie.VIII-VII.sz.: görög gyarmatosítás ( Tarentum, Szürakuszai )
– ie. VIII.sz.: főníciaiak Szicíliában
– legrégebbi település a Palatinus dombon jött létre ( latinok )
tőlük északra: szabellek
délre: etruszkok
– ie.753: város alapítása
– Királyság: ie.753-510
– 7 király: Romulus, Numa Pompilius, Tullus Hostilius, Ancus Martinus, Tarquinius Priscus, Servius Tullius, Tarquinius Superbus
– Róma városállam
– gazdasági viszonyok: naturalis gazdálkodás
– társadalom: egység a család (élén a pater familias)
– patrícius: ők vesznek részt az öregek tanácsában
– cliensek:engedelmeskedők
– plebejusok
– államszervezet:
– király (rex): állam legfőbb hadvezér, pap, bíró (nem örökölhető cím)
– szenátus:
– ha a király meghalt és még nincs új király a szenátus tagjai 5 naponként interrex-ként váltják egymást
– patrícius nemzetségfők 100 tagú testülete
– király tanácsadó testülete
– népgyűlés (comitia curiata): csak patríciusok
– ie.VII.sz.: Róma etruszk uralom alá kerül, városfejlesztés: fellendül a plebejusok kereskedelme és ipara
– ie.510 etruszk uralom vége (Tarquinius Superbus elűzése) a hatalom az arisztokrácia kezébe kerül
Arisztokratikus köztársaság ie.510-ie.31
– államszervezet:
– 2 consul
– magistratusok
– szenátus (tisztségeiktől megvált magisztratusok)
– népgyűlés
– népgyűlés:
– comitia curiata: szakrális funkció, örökbefogadási ügyek
– comitia centuriata
– Servius Tullius féle reformok:
– katonai századok
– lakosság kerületekre ( később katonai jelleg csökken, választási és adózási rendszerré alakul)
– 193 centuria (98 vagyonos, 95 vagyontalan), mindegyiknek egy szavazata van
– funkció: consul, praetor, censor választás, törvényhozás, háború v. béke kérdése
– comitia tributa:
– területi egység szerint
– 20 kerület (4 városi, 16 vidéki)
– funkció: aedilis curilis, questor választás
– consilium plebis (plebejus népgyűlés)
– elnöke a néptribunus
– magistratus: állami főhatalmat gyakorló tisztségviselő és tisztség
– consul:
– imperium militare: hadvezér (legfőbb)
– imperium iurisdictio: jogszolgáltatás
– ius cum populo agendi:
– népgyűlés összehívási jog
– törvényjavaslatok benyújtása
– ius cum senatu agendi:
– szenátus összehívási jog
– kikérheti a szenátus véleményét
– praetor:(ie.366-tól)) csak patrícius: jogszolgáltatás vezetője
– aedilis curilis (ie.336-tól) ” rendőrség”, vásárbírák (rabszolgák és igásbarmok adásvételével kapcsolatos kellékszavatossági perekben)
– questor (ie.IV.sz.) pénzügyek vezetője
– censor:
– 5 évre választják
– adószedés, népgyűlésbe és hadseregbe való besorolás
– közreműködik a szenátus névjegyzékének összeállításában
– erkölcsi felügyelet Róma előkelő családjai felett
– dictator: szükséghelyzetben választják 6 hónapra (addig a consuloknak nincs hatalmuk)
– néptribunus (tribuni plebis) ie.494-től
– hivatalok sajátosságai:
– annuitas: egy hivatali évre választják (kiv: censor, dictator)
– collegalitas: 2 db. (segítik egymást, de intercessio útján korlátozzák is )
– imperium: főbb magistratusokban parancskiadási jog
– potestas: alacsonyabb rangú magistratus, parancskiadási jog nélkül
Patricius-plebeius polgárjogi harc
– patríciusok egyre jobban rá vannak utalva a plebejusokra (gyalogság)
– plebeius: – városi: ipar, kereskedelem (politikai szerepet kíván)
– falusi: elszegényedett tömegek földet akarnak + adósrabszolgaság ellen
– ie.509-től: harc az etruszkok és a szomszéd törzsek ellen
– ie.494 kivonulás a Szent Hegyre: néptribunus (szent és sérthetetlen + vétójoggal rendelkezik)
– ie.V.sz. gyalogság szerepének növekedése, védekező harcok
– ie.451-450: lex duodecim tabularum: szokásjog írásba foglalása
– ie.445 lex canuleia: érvényes a patrícius és plebeius közötti házasság
– ie.444 katonai tribunuszi tisztséget consuli jogkörrel ruházzák fel (plebeius is lehet)
– ie.443 censori hivatal (csak patrícius)
– ie.398 Veii elfoglalása (Róma Latium legjelentősebb állama)
– ie.387 gall betörés Rómába (győzelem az Allia folyónál)
– ie.367 Licinius Sextius féle földtörvény (max.500 iugerum bérelhető az ager publicusból)
– ie.366 egyik consul plebeius lehet
– ie.340-338 latin háború
– ie.343-290 samnis háború
– ie.326 lex poetilia papiria: adósrabszolgaság eltörlése
– ie.312 plebeius lehet szenátusban
– ie.300 lex ogulniae: papi hivatal is megnyílik a plebeiusok előtt
– ie.287 lex hortensia: plebeius népgyűlés határozatai szenátusi jóváhagyás nélkül is érvényesek
– jogilag megszűnt a különbség a két réteg között: patrícius + gazdag plebeius = nobilitas (gazdasági és politikai hatalom)
Expanzív törekvések
1. Földközi-tenger nyugati medencéje (pun háborúk: kezdetben kölcsönös segítségnyújtási egyezmény)
– ie.264-241 Szicília, Szardínia, Korzika
– ie.218-201
– ie.216 Cannae (Hannibal győz Lucius Paulus felett)
– ie.202 Zama (Cornelius Scipio győz Hannibál felett)
– ie.149-146 megsemmisítik Karthágót (ceterum censeo Carthaginem esse delendam)
2. Földközi-teger keleti medencéje
oka:- rabszolgaszerzés
– kereskedők és iparosok (görög piacok)
– ie.148 Makedónia provincia
– ie.146 Görögország provincia
– ie.133 Ázsia provincia
provincia: Itálián kívüli meghódított terület, római közigazgatási egység, amelynek élén római helytartó áll, de a helyi közigazgatást a Róma által meghagyott helyi közigazgatási szervezet látja el + évi adót (stipendium) köteles fizetni
Földszerző és pun háborúk következménye
– 150 év alatt Róma világbirodalom központja lett (alapvető változásokat idéz elő)
– gazdaság:
– klasszikus árutermelő rabszolgaság
– mezőgazdaság:
– nagyüzemi gazdálkodás, belterjesség
kisparaszti gazdaságok pusztulása
– társadalom:
– szenátori rend (optimaták: legjobbak)(Róma földbirtokos arisztokráciája
ie.220 lex claudia: kereskedelemmel nem foglalkozhatnak
– lovagok (vagyon miatt lovaskatonai szolgálat pénzarisztokrácia: ipar, kereskedelem, nem viselhettek hivatalt, de vagyonuk miatt mégis befolyással voltak a politikára
– szabad parasztság (Rómába özönlenek mert elvesztik földjüket)
– rabszolgák (számuk nő)
– politika:
– Róma világbirodalom, állami szervek városállami szinten
– hadsereg válsága (birodalom nő, hadsereg csökken)
– lakosság jogállása rendezetlen
– pénzügyi igazgatás rendezetlen (több pénz a birodalmon belül)
– köztársaság válságának megjelenési formái:
– földbirtokreformmal kapcsolatos mozgalmak
– rabszolgafelkelések
– provinciai felkelések
– megoldási kísérletek
– Tiberius Gracchus ie.133 néptribunus
– tapasztalja a hadsereg válságát
– cél: nincstelen parasztok földhöz juttatása
– ie.367-es földtörvény felújítása (meggyilkolják)
– Gaius Gracchus ie.124
– földreform: egész birodalom területén osszanak földet
– szövetség létrehozása a lovagokkal a nobilitas ellen
– szövetségeseknek római polgárjogot akar adni
– a szenátus a haza ellenségének nyilvánítja (öngyilkos lesz)
– eredmény:- 60000 ember jut földhöz (visszalépés)
– növekszik a lovagok hatalma
Néppárt és optimaták kűzdelme
– néppárt: Gracchusok politikáját akarja folytatni:
– római polgárjog kiterjesztése
– hadseregreform
– földkérdés
– Marius ie.108-103 consul (Jugurtha numidiai király elleni harcban tűnik fel)
– hadseregreform: nincstelen proletárokból zsoldos hadsereg (állandó, jól képzett hadsereg + leszerelés után földet kapnak)
– ie.91 Livius Drussus (néptribunus):
– felújítja a földosztást
– javaslat a szövetségesek egyenjogúsítására
– ie.90 itáliai szövetségesek háborúja: elszakadnak Rómától és új államot alapítanak
– ie.90 lex iulia de civitas: hű szövetségesek megkapják a római jogot
– ie.89 lex papiria: azok is megkapják, akik két hónapon belül leteszik a fegyvert
– ie.88 Itália minden szabad lakosa római jogú
– római polgárjog: 20 éven felüli férfi
– légiókban való szolgálat
– szavazati jog (ius suffragi)
– tisztségviselési jog (ius honorum)
– vagyonjogi jogképesség (ius commerci)
– családjogi jogképesség (ius conubi)
– szenátori párt: reformok ellen, köztársaság régi intézményeinek védelme
– ie.82 lex Valeria: Sulla dictator perpetus (ie.79-ig)
– népgyűlés és néptribunus jogainak korlátozása
– proscribálás: ellenségeinek törvényen kívül helyezése
rabszolgafelkelések
– ie.137-132 Eunus féle
– ie.104-100 Salvius féle
– ie.73-71 Spartacus féle
– oka: számuk nő, nem becsülik meg őket
– hatása:
– rabszolgák helyzete javul (saját jövedelme lehet, amivel megválthatja magát)
– libertinusok és colonusok megjelenése
– libertinus: pénz ellenében felszabadított rabszolga (utána sem teljes jogú)
– colonus:
– eredetileg: mezőgazdasági kishaszonbérlő
– később: röghözkötött paraszt, aki terményhányadért műveli a földet
Kísérlet a monarchia megteremtésére
– egyre több olyan kérdés, amelyet csak hadsereggel lehet megoldani (hadsereg befolyása nő)
Crassus: Spartacus leverése
Pompeius: kalózok leverése
– ie.70 ők lesznek a consulok
– mikor Pompeius hazatér, a szenátus nem akar földet adni veteránjainak ( Pompeius ellenzékbe vonul
– Crassus nagyobb politikai hatalmat akar
– Julius caesar célja: néppárt hatalmának helyreállítása + köztársaság válságának megoldása
– ie.60 első triumvirátus: három férfi titkos szövetsége a hatalom megszerzéséért
– ie.59 Caesar consul lesz:
– földosztást hajt végre
– gall provinciák proconsula lesz ( Crassus Szíriáé, Pompeius Hispániáé)
– hódítani kezd: hadserege a kor legütőképesebb hadserege lesz
– ie.53 Crassus halála: triumvirátus bomlásnak indul
– ie.52 Pompeius kibékül a szenátussal ( egyedül lesz consul )
– a szenátus felszólítja Caesart térjen vissza Rómába és bocsássa el hadseregét
– ie.49 hadseregével átlépi a Rubico folyót: Róma és Pompeius ellen indul ( alea iacta est )
– ie.49 Ilerda ( Hispánia ) megveri Pompeius légióit
– ie.48 Pharsalos győz ( Pompeius Egyiptomba menekül, ahol megölik őt )
– Caesar leszámol a köztársasággal, minden hatalmat saját kezében összpontosít
– címei: dictator perpetus, imperátor, consul, censor, néptribunus,pontifex maximus
– intézkedései:
– földreform
– szenátus létszáma 900 fő ( saját hívei)
– szenátusba, hadseregbe lehet provinciabeli is
– néhány provinciai település római jogot kap
– naptárreform
– adóreform + aranydénár bevezetése
– ie.44 márc.15 Brutus és Cassius megöli őt
– monarchia megteremtése nem sikerült, válság nem oldódott meg
polgárháború
– harc személyes hatalmi érdekekért folyik
– Antonius ie.44-ben Caesar consultársa ( politikai örökösének képzeli magát )
– Octavianus: Caesar unokaöccse
– ie.43 második triumvirátus: Antonius, Octavianus, Lepidus ( lovasság parancsnoka )
cél: Caesar gyilkosai és a szenátori párt ellen
– ie.42 Philippi csata ( Antonius és Octavianus győz Brutus és Cassius felett )
– ie.31 Actiumi csata: Octavianus győz Antonius felett ( Antonius Egyiptomba menekül, majd ie.30 Egyiptom provincia )
– ie.31-isz.14 Augustus monarchiája, principatus: burkolt egyeduralmi forma, ahol a köztársaság intézményei még időlegesen jelen vannak
– ie.31-től minden évben consul
– ie.27-től censor: saját híveit veszi be a szenátusba
– ie.27 princeps, pontifex maximus, néptribunus
– hatalmának támasza: hadsereg + letelepített veteránok
– cél: rend és nyugalom helyreállítása:
– bíróságok újjászervezése
– erkölcs és családvédelmi törvények
– társadalom:
– szenátori rend ( 1 millió sestercius )
– lovagrend ( 400 ezer sestercius )
– antik proletariátus
– colonusok
– rabszolgák
– új közigazgatás:
– szenátusi provincia ( légió nem állomásozik, élén a proconsul ) kisebb jelentőség
– császári provincia ( légió, élén a parancsnokkal ) nagy gazdasági jelentőség
– Egyiptom: kiváltságos helyzet ( gabonaraktár )
– új magistratusok:
– princeps ( No.1, szenátus feje, elsőnek szavaz )
– praefectus urbi ( városi rendfenntartás vezetője)
– praefectus praetorio ( testőrség parancsnoka)
– császár által kinevezett helytartók
– külpolitika:
1.hódító háborúk ie.27-isz.6
alapja: 250 ezer fős zsoldos hadsereg
Hispánia, Pannónia, Germania
2.isz.6-14 Pax Romana ( római béke )
– Az augustus által megkezdett principatus rendszere közel 300 évig állott fenn. Ezalatt a császár legtöbbször a szenátussal kormányzott. ( történtek kísérletek a szenátus felszámolására, de ezek nem voltak sikeresek ) 300 év alatt igen sok császár uralkodott ( legtöbbször életében kijelölte utódját )
– 14-68 Julius Claudius dinasztia
– 14-37 Tiberius: önkényuralom ( felségsértési perek és testőrgárda kiépítése )
– 37-41 Caligula ( kiscsizma: bolond volt )
– 41-54 Claudius:
– felszabadított rabszolgák bevonása az államapparátusba
– polgárjog kiterjesztése ( Gallia )
– Ostia kikötő megépítése
– 54-68 Nero:
– anyagyilkosság
– Róma felégetése
– 69-96 Flavius dinasztia
– 69-79 Vespasianus:
– felvilágosult szellemű monarchia
– polgárság és tartományok bevonása a hatalomba
– r.jog Hispániának
– a pénznek nincsen szaga
– 79-81 Titus
– 81-96 Domitianus
– 96-192 Antonius dinasztia
– 96-98 Nerva
– 98-117 Trajanus:
– utolsó hódító császár ( 105-106 Dacia )
– védekezésre rendezkedik be ( limes )
– 117-138 Hadrianus:
– csökkenti a birodalom területét + megerősíti a határokat
– államszervezet bürokratizálódása ( oka: jobban kormányozható a birodalom kinevezett, mint választott tisztségviselőkkel )
– császári tanács ( consilium princeps )
– császári rendeletek törvényerejűek
– 138-161 Titus Antonius
– 161-180 Marcus Aurelius:
– filozófus császár ( Vallomások )
– védekezése a parthusok és germánok ellen
– 180-192 Commodus ( Madách drámája )
– 192-193 polgárháború
– 193-tól Severus katonacsászárok
– 193-211 Septimus Severus:
– szenátus jogköre bővül: ( hivatalnokválasztás + törvényeket is hozhat ) de a császári akarat végrehajtójává válik
– népgyűlés ezen jogosítványai megszűnnek ( III.sz. megszűnik a népgyűlés )
– hatalmának alapja a hadsereg
– szenátusban tartománybeliek többségben az itáliaiakkal szemben
– tartományok egyenrangúak Itáliával
– 212 Caracalla: Constitutio Antoniniana ( kiv: peregrini dedictii)
– III.sz.: – anarchia az országon belül
– perzsák, germánok támadása
– ebből próbálnak kiutat keresni a dominatus császárai
– gazdasági viszonyok:
– mezőgazdaság: I.sz. belső béke ( gazdasági fellendülés )
– legnagyobb földbirtokosok a császárok + szenátori rend tagjai + városi arisztokrácia
– kisüzemek száma csökken ( veteránok is föld helyett pénzbeli kielégítést kapnak )
– provinciák jelentősége növekszik: mg.-i ellátó területek ( gabona: szicília, Egyiptom, bor és olaj: szicília, Hellas, állat: Gallia )
– munkaerőhiány ( kevesebb hódítás kevesebb rabszolga ) colonusokkal próbálják megoldani, ez nem igazán sikeres
– III.sz. törekvés indul meg a colonusok röghözkötésére
– ipar: fellendülését sok tényező segíti
– legtöbb nyersanyag megtalálható
– városi lakosság növekedése új piacot teremt
– kereskedelem:
– központja Róma ( ostia )
– utak építése ( posta is működik )
– megfelelő mennyiségű és minőségű pénz
– társadalmi viszonyok:
– folytatódik a városok fejlődése ( önkormányzattal rendelkeznek, amelynek vezetője a városi tanács )
– azonos foglalkozású iparosok önsegélyező egyesületekbe ( collegium) tömörülnek
– II.sz. császári központosítás: a városi tisztviselők a császári akarat végrehajtójává válik
– a III.sz. súlyos belső és külső válságát a század végén sikerült felszámolni
– 270 után Aurelianus helyreállította a birodalom egységét, visszaverte a támadó barbárokat ( határvonal megrövidítése + Dacia kiürítése )
– 284-305 Diocletianus
– dominatus létrehozása: nyílt egyeduralmi forma, a köztársaság intézményeinek megszűnése vagy teljesen névlegessé válása jellemzi
– birodalom: hellenisztikus jellegű monarchia: súlypontja egyre inkább keletre helyeződik
– négyes uralom ( tetrarchia ) bevezetése ( 2 főcsászár: augusti, 2 alcsászár: caesares )
előnye: könnyebb kormányzás + utódlás könnyebb
hátrány: kettészakadás alapjainak megteremtése
– császár: legfőbb bíró, tv.hozó, államvagyon tulajdonosa
– 2 szenátus ( Róma és Konstantinápoly ) városi tanáccsá süllyed
– a császár intézkedéseit a bürokratikus hivatali szervezet hajtja végre
– hatalmának alapja: hadsereg
– fő magistratusok:
– praefectus praetorio: 4 db. birodalmi rész vezetője
– praefectus urbi
– magister officorum: udvari hivatalok vezetői
– questor sacri palatii: császár jogi tanácsadója + rendeletek előkészítője
– comes sacrarum largitionum: pénzügyminiszter
– Diocletianus és Constantinus adminisztratív rendeletei
– stabil ( új ) aranypénz
– adóreform ( fej és földadó )
– ár és bérmaximalizálás
– röghöz ill. hivatáshoz kötés
– Constantinus felismerte: a kereszténységet nem, lehet megsemmisíteni, ezért kiegyezett vele
– 313 Edictum Mediolanese: vallásszabadság
– 325 Niceai Zsinat: első dogma ( Jézus isten fia )
– kelet: a dominatus intézkedései hatásosabbak, iparilag fejlettebb, kevésbé van kitéve a népvándorlásnak ( a birodalom súlypontja ide tolódik )
– nyugat:
– válság és hanyatlás
– rabszolgatartó rendszer válsága:
– kevesebb hódítás, kevesebb rabszolga
– a nagybirtokosok colonusként foglalkoztatják őket
– patrocinium: szabad parasztok a nagybirtokosok védelme alá helyezték magukat, igy próbálván védekezni a hatóságok túlkapásai ( kegyetlen adóbehajtás ) ellen védekezni, ezért földjük és terményeik egy részét a földbirtokos hatalmába adták
– városok hanyatlása: ipar és kereskedelem hanyatlása: adókat terményben ( társadalom az önellátás szintjére hanyatlik )
– rabszolgák, colonusok és elnyomott szabadok mozgalmai ( Gallia: Bagaudák, É-Afrika: Agonisztikusok )
– 395 birodalom kettészakad:
– k: Konstantinápoly
– ny: Róma, majd Ravenna
– bukás: népvándorlás:
– IV.sz. germánok ( kénytelenek befogadni )
– V.sz. kunok: 451 Catalaunum ( Attila és Aetis)(453: Attila halála)
– a római császár hatalma csökken:
– 476 Odoaker germán fejedelem megfosztja trónjától Romulus Augustulust
– 527-565 Iustinianus: kísérlet az egységre
– hódító háborúk: Itália és É-Afrika elfoglalása
– jogegység megteremtése
– 528: Codex Iustinianus: császári rendeletek gyűjteménye
– 533: Digesta: jogtudósok iratainak gyűjteménye
– 533: Institutiok: tankönyv
– 534: Codex: Hadrianustól kezdve a császári rendeletek tárgyanként