A plebejusok és a patríciusok politikai küzdelme Rómában

1. Az etruszk királyság idején alakutak ki a római társadalom alapvető osztályai:

– király, hadvezér, bíró, vallási szertartások ellenőre

– patríciusok (nemzetiségi arisztokrácia): kezdetben csak ők alkotják a római népet közülük választják a 100 majd 300 tagú szenátust (tanácsadó testület korl átozza a király hatalmát)

– cliensek: személyi függésben vannak a patríciusoktól (lesüllyedő nemzetségi tagok és a nemzetségbe befogadott idegenek alkotják)

– plebejusok: köznép, nemzetségen kívüliek, nincs polgárjoguk

– rabszolgaság ekkor még nem jelentős

1.1 A patríciusok és plebejusok helyezete az etruszk királyságban

– építkezések (Capitolium, Circus Maximus) – föllendül a plebejusok ipara, kereskedelme

– a király egyre inkább a vagyonosodó plebejusrétegre támaszkodott – a patríciusok a nyelvi és társadalmi ellentéteket kihasználva elűzték az etruszk uralkodókat

– i.e. 510: az utlosó király elűzése

2. Arisztokratikus köztársaság

– hivatalnok,szenátusi tag csak patrícius lehetett

– a szenátus által választott 2 consul irányít /1 év/

– háborús időben fél évre diktátort válszatanak

2.1. Rendi küzdelmek

-központi probléma a földkérdés:a meghódított területek közföldekké v lnak,haszonélvezőik a patríciusok,a plebejusok is részt követelnek belőle

-plebejusréteg ellentétei/adósrabszolgas g — szen tus/

-i.e. 494 kivonul s a Szt.Hegyre/ a plebejusok megtagadj k a katonai szolg latot/– néptribunusi intézmény létrehoz sa

-személyük sérthetetlen

-részt vehetnek a szen tus ülésein– vétójog

-i.e. 449 12 t bl s törvények

-törvények ír sba foglal sa

-a két rend közötti különbség eltörlése,a h zass gi tilalmon kívül

-i.e. 445 h zass gi tilalom eltörlése

-egyre nagyobb sz mban lettek plebejusok katon k.A katonai rendszer alapja a vagyon/saj t költségen kellett felszerelkezni/– oszt lyok

Minden oszt lynak meghat rozott sz mú sz zadot kellett ki llítani /centúria/, később ez a politikai jogokat is meghat rozta — centúri k szerinti népgyűlés

-cenzor/csak patrícius/:az  llampolg rok vagyon t ötévenként felbecsülték és besorolt k őket a megfelelő oszt lyba

-i.e. 367 Licinius -féle törvények

-enyhít az adózók helyzetén

-római polg rok birtokl s t a közföldekből 500 jugerumra korl tozza

-az egyik consulnak plebejusnak kell lennie

i.e. 326 adósrabszolgas g eltörlése

i.e. 300 a plebejusok betölthetnek minden papi hivatalt

i.e. 287 a plebejusok külön népgy–lésen/comitia tributa/ hozott hat rozatai a szen tus jóv hagy sa nélkül törvényerőre emelkednek

Megvalósul a teljes egyenjogús g:a gazdag plebejusok összeolvadnak a patríciusokkal– nobilitas/nemesség/

Róma

ie.II.ée.: itallicus népek bevándorlása ( latinok és szabellek )

ie.X.sz.: etruszk bevándorlás ( Etruria )

ie.VIII-VII.sz.: görög gyarmatosítás ( Tarentum, Szürakuszai )

ie. VIII.sz.: főníciaiak Szicíliában

– legrégebbi település a Palatinus dombon jött létre ( latinok )

tőlük északra: szabellek

délre: etruszkok

ie.753: város alapítása

– Királyság: ie.753-510

– 7 király: Romulus, Numa Pompilius, Tullus Hostilius, Ancus Martinus, Tarquinius Priscus, Servius Tullius, Tarquinius Superbus

– Róma városállam

– gazdasági viszonyok: naturalis gazdálkodás

– társadalom: egység a család (élén a pater familias)

– patrícius: ők vesznek részt az öregek tanácsában

– cliensek:engedelmeskedők

– plebejusok

– államszervezet:

– király (rex): állam legfőbb hadvezér, pap, bíró (nem örökölhető cím)

– szenátus:

– ha a király meghalt és még nincs új király a szenátus tagjai 5 naponként                                        interrex-ként váltják egymást

– patrícius nemzetségfők 100 tagú testülete

– király tanácsadó testülete

– népgyűlés (comitia curiata): csak patríciusok

– ie.VII.sz.: Róma etruszk uralom alá kerül, városfejlesztés: fellendül a plebejusok         kereskedelme és ipara

– ie.510 etruszk uralom vége (Tarquinius Superbus elűzése) a hatalom az arisztokrácia kezébe kerül

Arisztokratikus köztársaság ie.510-ie.31

– államszervezet:

– 2 consul

– magistratusok

– szenátus (tisztségeiktől megvált magisztratusok)

– népgyűlés

– népgyűlés:

– comitia curiata: szakrális funkció, örökbefogadási ügyek

– comitia centuriata

Servius Tullius féle reformok:

– katonai századok

– lakosság kerületekre ( később katonai jelleg csökken, választási és                                                   adózási rendszerré alakul)

– 193 centuria (98 vagyonos, 95 vagyontalan), mindegyiknek egy szavazata                                   van

– funkció: consul, praetor, censor választás, törvényhozás, háború v. béke                                        kérdése

– comitia tributa:

– területi egység szerint

– 20 kerület (4 városi, 16 vidéki)

– funkció: aedilis curilis, questor választás

– consilium plebis (plebejus népgyűlés)

– elnöke a néptribunus

– magistratus: állami főhatalmat gyakorló tisztségviselő és tisztség

– consul:

– imperium militare: hadvezér (legfőbb)

– imperium iurisdictio: jogszolgáltatás

– ius cum populo agendi:

– népgyűlés összehívási jog

– törvényjavaslatok benyújtása

– ius cum senatu agendi:

– szenátus összehívási jog

– kikérheti a szenátus véleményét

– praetor:(ie.366-tól)) csak patrícius: jogszolgáltatás vezetője

– aedilis curilis (ie.336-tól) ” rendőrség”, vásárbírák (rabszolgák és igásbarmok                 adásvételével kapcsolatos kellékszavatossági perekben)

– questor (ie.IV.sz.) pénzügyek vezetője

– censor:

– 5 évre választják

– adószedés, népgyűlésbe és hadseregbe való besorolás

– közreműködik a szenátus névjegyzékének összeállításában

– erkölcsi felügyelet Róma előkelő családjai felett

– dictator: szükséghelyzetben választják 6 hónapra (addig a consuloknak nincs              hatalmuk)

– néptribunus (tribuni plebis) ie.494-től

– hivatalok sajátosságai:

– annuitas: egy hivatali évre választják (kiv: censor, dictator)

– collegalitas: 2 db. (segítik egymást, de intercessio útján korlátozzák is )

– imperium: főbb magistratusokban parancskiadási jog

– potestas: alacsonyabb rangú magistratus, parancskiadási jog nélkül

Patricius-plebeius polgárjogi harc

– patríciusok egyre jobban rá vannak utalva a plebejusokra (gyalogság)

– plebeius:             – városi: ipar, kereskedelem (politikai szerepet kíván)

– falusi: elszegényedett tömegek földet akarnak + adósrabszolgaság ellen

– ie.509-től: harc az etruszkok és a szomszéd törzsek ellen

– ie.494 kivonulás a Szent Hegyre: néptribunus (szent és sérthetetlen +               vétójoggal            rendelkezik)

– ie.V.sz. gyalogság szerepének növekedése, védekező harcok

ie.451-450: lex duodecim tabularum: szokásjog írásba foglalása

ie.445 lex canuleia: érvényes a patrícius és plebeius közötti házasság

ie.444 katonai tribunuszi tisztséget consuli jogkörrel ruházzák fel (plebeius is                 lehet)

– ie.443 censori hivatal (csak patrícius)

ie.398 Veii elfoglalása (Róma Latium legjelentősebb állama)

– ie.387 gall betörés Rómába (győzelem az Allia folyónál)

– ie.367 Licinius Sextius féle földtörvény (max.500 iugerum bérelhető az ager publicusból)

ie.366 egyik consul plebeius lehet

– ie.340-338 latin háború

ie.343-290 samnis háború

ie.326 lex poetilia papiria: adósrabszolgaság eltörlése

ie.312 plebeius lehet szenátusban

ie.300 lex ogulniae: papi hivatal is megnyílik a plebeiusok előtt

– ie.287 lex hortensia: plebeius népgyűlés határozatai szenátusi jóváhagyás nélkül is     érvényesek

– jogilag megszűnt a különbség a két réteg között: patrícius + gazdag plebeius = nobilitas              (gazdasági és politikai hatalom)

Expanzív törekvések

1. Földközi-tenger nyugati medencéje  (pun háborúk: kezdetben kölcsönös       segítségnyújtási egyezmény)

– ie.264-241 Szicília, Szardínia, Korzika

– ie.218-201

– ie.216 Cannae (Hannibal győz Lucius Paulus felett)

– ie.202 Zama (Cornelius Scipio győz Hannibál felett)

ie.149-146 megsemmisítik Karthágót (ceterum censeo Carthaginem esse delendam)

2. Földközi-teger keleti medencéje

oka:- rabszolgaszerzés

– kereskedők és iparosok (görög piacok)

ie.148 Makedónia provincia

ie.146 Görögország provincia

ie.133 Ázsia provincia

provincia: Itálián kívüli meghódított terület, római közigazgatási egység, amelynek élén              római helytartó áll, de a helyi közigazgatást a Róma    által meghagyott helyi       közigazgatási szervezet látja el + évi adót (stipendium) köteles fizetni

Földszerző és pun háborúk következménye

– 150 év alatt Róma világbirodalom központja lett (alapvető változásokat       idéz elő)

– gazdaság:

– klasszikus árutermelő rabszolgaság

– mezőgazdaság:

– nagyüzemi gazdálkodás, belterjesség

kisparaszti gazdaságok pusztulása

– társadalom:

– szenátori rend (optimaták: legjobbak)(Róma földbirtokos arisztokráciája

ie.220 lex claudia: kereskedelemmel nem foglalkozhatnak

– lovagok (vagyon miatt lovaskatonai szolgálat pénzarisztokrácia: ipar,                                                           kereskedelem, nem viselhettek hivatalt, de vagyonuk miatt mégis                                                                befolyással voltak a politikára

– szabad parasztság (Rómába özönlenek mert elvesztik földjüket)

– rabszolgák (számuk nő)

– politika:

– Róma világbirodalom, állami szervek városállami szinten

– hadsereg válsága (birodalom nő, hadsereg csökken)

– lakosság jogállása rendezetlen

– pénzügyi igazgatás rendezetlen (több pénz a birodalmon belül)

– köztársaság válságának megjelenési formái:

– földbirtokreformmal kapcsolatos mozgalmak

– rabszolgafelkelések

– provinciai felkelések

– megoldási kísérletek

– Tiberius Gracchus ie.133 néptribunus

– tapasztalja a hadsereg válságát

– cél: nincstelen parasztok földhöz juttatása

– ie.367-es földtörvény felújítása (meggyilkolják)

– Gaius Gracchus ie.124

– földreform: egész birodalom területén osszanak földet

– szövetség létrehozása a lovagokkal a nobilitas ellen

– szövetségeseknek római polgárjogot akar adni

– a szenátus a haza ellenségének nyilvánítja (öngyilkos lesz)

– eredmény:- 60000 ember jut földhöz (visszalépés)

– növekszik a lovagok hatalma

Néppárt és optimaták kűzdelme

– néppárt: Gracchusok politikáját akarja folytatni:

– római polgárjog kiterjesztése

– hadseregreform

– földkérdés

– Marius ie.108-103 consul (Jugurtha numidiai király elleni harcban tűnik fel)

– hadseregreform: nincstelen proletárokból zsoldos hadsereg (állandó, jól képzett hadsereg           + leszerelés után földet kapnak)

– ie.91 Livius Drussus (néptribunus):

– felújítja a földosztást

– javaslat a szövetségesek egyenjogúsítására

– ie.90 itáliai szövetségesek háborúja: elszakadnak Rómától és új államot alapítanak

ie.90 lex iulia de civitas: hű szövetségesek megkapják a római jogot

ie.89 lex papiria: azok is megkapják, akik két hónapon belül leteszik a            fegyvert

ie.88 Itália minden szabad lakosa római jogú

– római polgárjog: 20 éven felüli férfi

– légiókban való szolgálat

– szavazati jog (ius suffragi)

– tisztségviselési jog (ius honorum)

– vagyonjogi jogképesség (ius commerci)

– családjogi jogképesség (ius conubi)

– szenátori párt: reformok ellen, köztársaság régi intézményeinek         védelme

– ie.82 lex Valeria: Sulla dictator perpetus (ie.79-ig)

– népgyűlés és néptribunus jogainak korlátozása

– proscribálás: ellenségeinek törvényen kívül helyezése

rabszolgafelkelések

ie.137-132 Eunus féle

ie.104-100 Salvius féle

– ie.73-71 Spartacus féle

– oka: számuk nő, nem becsülik meg őket

– hatása:

– rabszolgák helyzete javul (saját jövedelme lehet, amivel megválthatja magát)

– libertinusok és colonusok megjelenése

– libertinus: pénz ellenében felszabadított rabszolga (utána sem teljes jogú)

– colonus:

– eredetileg: mezőgazdasági kishaszonbérlő

– később: röghözkötött paraszt, aki terményhányadért műveli a földet

Kísérlet a monarchia megteremtésére

– egyre több olyan kérdés, amelyet csak hadsereggel lehet megoldani (hadsereg               befolyása nő)

Crassus: Spartacus leverése

Pompeius: kalózok leverése

– ie.70 ők lesznek a consulok

– mikor Pompeius hazatér, a szenátus nem akar földet adni veteránjainak ( Pompeius ellenzékbe vonul

Crassus nagyobb politikai hatalmat akar

Julius caesar célja: néppárt hatalmának helyreállítása + köztársaság válságának       megoldása

ie.60 első triumvirátus: három férfi titkos szövetsége a hatalom megszerzéséért

ie.59 Caesar consul lesz:

– földosztást hajt végre

– gall provinciák proconsula lesz ( Crassus Szíriáé, Pompeius Hispániáé)

– hódítani kezd: hadserege a kor     legütőképesebb hadserege lesz

ie.53 Crassus halála: triumvirátus bomlásnak indul

– ie.52 Pompeius kibékül a szenátussal ( egyedül lesz consul )

– a szenátus felszólítja Caesart térjen vissza Rómába és bocsássa el hadseregét

ie.49 hadseregével átlépi a Rubico folyót: Róma és Pompeius ellen indul ( alea iacta est )

– ie.49 Ilerda ( Hispánia ) megveri Pompeius légióit

ie.48 Pharsalos győz ( Pompeius Egyiptomba menekül, ahol megölik őt )

Caesar leszámol a köztársasággal, minden hatalmat saját kezében összpontosít

– címei: dictator perpetus, imperátor, consul, censor, néptribunus,pontifex maximus

– intézkedései:

– földreform

– szenátus létszáma 900 fő ( saját hívei)

– szenátusba, hadseregbe lehet provinciabeli is

– néhány provinciai település római jogot kap

– naptárreform

– adóreform + aranydénár bevezetése

– ie.44 márc.15 Brutus és Cassius megöli őt

– monarchia megteremtése nem sikerült, válság nem oldódott meg

polgárháború

– harc személyes hatalmi érdekekért folyik

Antonius ie.44-ben Caesar consultársa ( politikai örökösének képzeli              magát )

– Octavianus: Caesar unokaöccse

ie.43 második triumvirátus: Antonius, Octavianus, Lepidus ( lovasság parancsnoka )

cél: Caesar gyilkosai és a szenátori párt ellen

– ie.42 Philippi csata ( Antonius és Octavianus győz Brutus és Cassius felett )

– ie.31 Actiumi csata: Octavianus győz Antonius felett ( Antonius       Egyiptomba menekül,       majd ie.30 Egyiptom provincia )

– ie.31-isz.14 Augustus monarchiája, principatus: burkolt egyeduralmi forma, ahol a     köztársaság intézményei még időlegesen jelen vannak

ie.31-től minden évben consul

ie.27-től censor: saját híveit veszi be a szenátusba

ie.27 princeps, pontifex maximus, néptribunus

– hatalmának támasza: hadsereg + letelepített veteránok

– cél: rend és nyugalom helyreállítása:

– bíróságok újjászervezése

– erkölcs és családvédelmi törvények

– társadalom:

– szenátori rend ( 1 millió sestercius )

– lovagrend ( 400 ezer sestercius )

– antik proletariátus

– colonusok

– rabszolgák

– új közigazgatás:

– szenátusi provincia ( légió nem állomásozik, élén a                proconsul ) kisebb jelentőség

– császári provincia ( légió, élén a parancsnokkal ) nagy gazdasági jelentőség

– Egyiptom: kiváltságos helyzet ( gabonaraktár )

– új magistratusok:

– princeps ( No.1, szenátus feje, elsőnek szavaz )

– praefectus urbi ( városi rendfenntartás vezetője)

– praefectus praetorio ( testőrség parancsnoka)

– császár által kinevezett helytartók

– külpolitika:

1.hódító háborúk ie.27-isz.6

alapja: 250 ezer fős zsoldos hadsereg

Hispánia, Pannónia, Germania

2.isz.6-14 Pax Romana ( római béke )

– Az augustus által megkezdett principatus rendszere közel 300 évig állott fenn. Ezalatt a             császár legtöbbször a szenátussal kormányzott. ( történtek kísérletek a szenátus        felszámolására, de ezek nem voltak sikeresek ) 300 év alatt igen sok császár    uralkodott ( legtöbbször életében kijelölte utódját )

– 14-68 Julius Claudius dinasztia

14-37 Tiberius: önkényuralom ( felségsértési perek és testőrgárda kiépítése )

37-41 Caligula ( kiscsizma: bolond volt )

– 41-54 Claudius:

– felszabadított rabszolgák bevonása az államapparátusba

– polgárjog kiterjesztése ( Gallia )

– Ostia kikötő megépítése

54-68 Nero:

– anyagyilkosság

– Róma felégetése

69-96 Flavius dinasztia

69-79 Vespasianus:

– felvilágosult szellemű monarchia

– polgárság és tartományok bevonása a hatalomba

– r.jog Hispániának

– a pénznek nincsen szaga

– 79-81 Titus

– 81-96 Domitianus

96-192 Antonius dinasztia

– 96-98 Nerva

– 98-117 Trajanus:

– utolsó hódító császár ( 105-106 Dacia )

– védekezésre rendezkedik be ( limes )

– 117-138 Hadrianus:

– csökkenti a birodalom területét + megerősíti a határokat

– államszervezet bürokratizálódása ( oka: jobban kormányozható a birodalom                                              kinevezett, mint választott             tisztségviselőkkel )

– császári tanács ( consilium princeps )

– császári rendeletek törvényerejűek

– 138-161 Titus Antonius

– 161-180 Marcus Aurelius:

– filozófus császár ( Vallomások )

– védekezése a parthusok és germánok ellen

– 180-192 Commodus ( Madách drámája )

– 192-193 polgárháború

193-tól Severus katonacsászárok

– 193-211 Septimus Severus:

– szenátus jogköre bővül: ( hivatalnokválasztás + törvényeket is hozhat ) de a                                                császári akarat végrehajtójává válik

– népgyűlés ezen jogosítványai megszűnnek ( III.sz. megszűnik a népgyűlés )

– hatalmának alapja a hadsereg

– szenátusban tartománybeliek többségben az itáliaiakkal szemben

– tartományok egyenrangúak Itáliával

– 212 Caracalla: Constitutio Antoniniana ( kiv: peregrini dedictii)

III.sz.: – anarchia az országon belül

– perzsák, germánok támadása

– ebből próbálnak kiutat keresni a dominatus császárai

– gazdasági viszonyok:

– mezőgazdaság: I.sz. belső béke ( gazdasági fellendülés )

– legnagyobb földbirtokosok a császárok + szenátori rend tagjai + városi                                                          arisztokrácia

– kisüzemek száma csökken ( veteránok is föld helyett pénzbeli kielégítést kapnak )

– provinciák jelentősége növekszik: mg.-i ellátó területek ( gabona: szicília,                                       Egyiptom, bor és olaj: szicília, Hellas, állat: Gallia )

– munkaerőhiány ( kevesebb hódítás kevesebb rabszolga ) colonusokkal próbálják                       megoldani, ez nem igazán sikeres

– III.sz. törekvés indul meg a colonusok röghözkötésére

– ipar: fellendülését sok tényező segíti

– legtöbb nyersanyag megtalálható

– városi lakosság növekedése új piacot teremt

– kereskedelem:

– központja Róma ( ostia )

– utak építése ( posta is működik )

– megfelelő mennyiségű és minőségű pénz

– társadalmi viszonyok:

– folytatódik a városok fejlődése ( önkormányzattal rendelkeznek, amelynek vezetője a              városi tanács )

– azonos foglalkozású iparosok önsegélyező egyesületekbe ( collegium) tömörülnek

– II.sz. császári központosítás: a városi tisztviselők a császári akarat végrehajtójává válik

– a III.sz. súlyos belső és külső válságát a század végén sikerült            felszámolni

270 után Aurelianus  helyreállította a birodalom egységét,   visszaverte a támadó        barbárokat ( határvonal megrövidítése + Dacia kiürítése )

– 284-305 Diocletianus

– dominatus létrehozása: nyílt egyeduralmi forma, a köztársaság intézményeinek          megszűnése vagy teljesen névlegessé válása                 jellemzi

– birodalom: hellenisztikus jellegű monarchia: súlypontja egyre inkább keletre helyeződik

– négyes uralom ( tetrarchia ) bevezetése ( 2 főcsászár: augusti, 2         alcsászár: caesares )

előnye: könnyebb kormányzás + utódlás könnyebb

hátrány: kettészakadás alapjainak megteremtése

– császár: legfőbb bíró, tv.hozó, államvagyon tulajdonosa

– 2 szenátus ( Róma és Konstantinápoly ) városi tanáccsá süllyed

– a császár intézkedéseit a bürokratikus hivatali szervezet hajtja végre

– hatalmának alapja: hadsereg

– fő magistratusok:

– praefectus praetorio: 4 db. birodalmi rész vezetője

– praefectus urbi

– magister officorum: udvari hivatalok vezetői

– questor sacri palatii: császár jogi tanácsadója + rendeletek előkészítője

– comes sacrarum largitionum: pénzügyminiszter

– Diocletianus és Constantinus adminisztratív rendeletei

– stabil ( új ) aranypénz

– adóreform ( fej és földadó )

– ár és bérmaximalizálás

– röghöz ill. hivatáshoz kötés

– Constantinus felismerte: a kereszténységet nem, lehet megsemmisíteni, ezért                 kiegyezett vele

313 Edictum Mediolanese: vallásszabadság

325 Niceai Zsinat: első dogma ( Jézus isten fia )

– kelet: a dominatus intézkedései hatásosabbak, iparilag fejlettebb, kevésbé van kitéve a             népvándorlásnak ( a birodalom súlypontja ide                 tolódik )

– nyugat:

– válság és hanyatlás

– rabszolgatartó rendszer válsága:

– kevesebb hódítás, kevesebb rabszolga

– a nagybirtokosok colonusként foglalkoztatják őket

– patrocinium: szabad parasztok a nagybirtokosok védelme alá helyezték magukat, igy               próbálván védekezni a hatóságok túlkapásai ( kegyetlen adóbehajtás ) ellen          védekezni, ezért földjük és terményeik egy részét a földbirtokos hatalmába adták

– városok hanyatlása: ipar és kereskedelem hanyatlása: adókat terményben ( társadalom           az önellátás szintjére hanyatlik )

– rabszolgák, colonusok és elnyomott szabadok mozgalmai ( Gallia: Bagaudák, É-Afrika:           Agonisztikusok )

395 birodalom kettészakad:

– k: Konstantinápoly

– ny: Róma, majd Ravenna

– bukás: népvándorlás:

IV.sz. germánok ( kénytelenek befogadni )

V.sz. kunok: 451 Catalaunum ( Attila és Aetis)(453: Attila halála)

– a római császár hatalma csökken:

476 Odoaker germán fejedelem megfosztja trónjától Romulus Augustulust

527-565 Iustinianus: kísérlet az egységre

– hódító háborúk: Itália és É-Afrika elfoglalása

– jogegység megteremtése

– 528: Codex Iustinianus: császári rendeletek gyűjteménye

533: Digesta: jogtudósok iratainak gyűjteménye

533: Institutiok: tankönyv

534: Codex: Hadrianustól kezdve a császári rendeletek tárgyanként