– a Naprendszer:
– azt a teret nevezzük N-nek, ahol a Nap sugárzása és gravitációja az uralkodó
– 2 fényévnyi távolság, de vannak átfedések a csillagrendszerek között
– részei:
– Nap (tömege nagyobb, mint a Naprendszer összes bolygójának súlya együtt)
– 9 nagy bolygó (de lehet, hogy lesz egy 10. is: Transzpluto)
– Merkúr
– Vénusz
– Föld (a Nap sugarai 8 perc 19 másodperc alatt jutnak el)
– Mars
– Jupiter
– Szaturnusz
– Uránusz
– Neptunusz
– Plútó (a Nap sugarai 5 óra 30 perc alatt jutnak el
– 60 hold (állítólag 73-74 hold van)
– 100 ezer kisbolygó
– meteorok és üstökösök
– bolygóközi (interplanetáris) anyagok
– csillagászati egységek:
– fényév: 10 a 12-en km
– parsec: 3.26 fényév
– a Nap és a Föld átlagos távolsága 150 millió km2
– a Nap:
– csillag:
– mert belső energiát termel
– mert fan saját fénye
– 4.6-5 milliárd éves
– 10-15 milliárd év a jövője
– jellemzői:
– anyaga:
– hidrogén (80%) és hélium (20%)
– halmazállapota plazma
– nem szilárd de nem is folyékony
– kocsonyás anyag
– jól vezeti a hőt
– méretei:
– 110 földi átmérő (1.4 millió km2)
– gravitációja:
– 30 földi gravitáció
– hőmérséklete:
– felszíni: 5800-6000 K
– belső: 10-20 millió K
– felépítése:
– belüről:
– mag:
– energiatermelés
– hidrogén alakul át héliummáàenergia szabadul fel
– 10-15 milliárd éves készletek
– röntgensugárzási zóna:
– az energia röntgensugarak formájában terjed
– konvektív zóna:
– áramlás
– fotoszféra:
– ahonnan a fénysugarak érkeznek
– felülete
– kremoszféra és Napkorona
– a Nap légköre
– jelenségek:
– napfolt:
– hőmérsékletük: alacsonyabb, mint a Nap felszíne
– sötét, fekete foltok
– ott jön létre, ahol a Nap mágneses tere megváltozik
– csoportosak
– átlagos élettartam: 1 hét
– napfolt minimumok (legkevesebb) és maximumok (legtöbb)
– 2 maximum, vagy két minimum között 11.2 év telik el
– fáklya:
– a fotoszféra felett kialakult felhő
– hőmérsékletük 300 K-val kisebb
– kremoszféra:
– a napfoltok fölött alakul ki a mágneses mező megváltozása miatt
– napkitörések:
– a kremoszférából protonok (elektronok ritkábban) robbannak ki
– megváltozik a mágneses tér, a röntgen – és ultraibolya sugarak sugárzása
– a napkitörésekkel lehet magyarázni a sarkokon jelentkező sarki fényt
– korona:
– átmenet a bolygóközi anyagban
– határa látható a napfogyatkozásban
– napfogyatkozás:
– csak akkor jöhet létre, ha a Nap-Hold-Föld egy vonalba esik
– tőlünk a Hold takarja el a Napot
– mindig Újholdkor jön létre
– két fajtája van:
– részleges:
– nem lehet a Föld minden pontjáról látni
– teljes:
– a Föld minden pontjáról lehet látni