A Nap és a Naprendszer

– a Naprendszer:

– azt a teret nevezzük N-nek, ahol a Nap sugárzása és gravitációja az uralkodó

– 2 fényévnyi távolság, de vannak átfedések a csillagrendszerek között

– részei:

– Nap (tömege nagyobb, mint a Naprendszer összes bolygójának súlya együtt)

– 9 nagy bolygó (de lehet, hogy lesz egy 10. is: Transzpluto)

– Merkúr

– Vénusz

– Föld (a Nap sugarai 8 perc 19 másodperc alatt jutnak el)

– Mars

– Jupiter

– Szaturnusz

– Uránusz

– Neptunusz

– Plútó (a Nap sugarai 5 óra 30 perc alatt jutnak el

– 60 hold (állítólag 73-74 hold van)

– 100 ezer kisbolygó

– meteorok és üstökösök

– bolygóközi (interplanetáris) anyagok

– csillagászati egységek:

– fényév: 10 a 12-en km

– parsec: 3.26 fényév

– a Nap és a Föld átlagos távolsága 150 millió km2

– a Nap:

– csillag:

– mert belső energiát termel

– mert fan saját fénye

– 4.6-5 milliárd éves

– 10-15 milliárd év a jövője

– jellemzői:

– anyaga:

– hidrogén (80%) és hélium (20%)

– halmazállapota plazma

– nem szilárd de nem is folyékony

– kocsonyás anyag

– jól vezeti a hőt

– méretei:

– 110 földi átmérő (1.4 millió km2)

– gravitációja:

– 30 földi gravitáció

– hőmérséklete:

– felszíni: 5800-6000 K

– belső: 10-20 millió K

– felépítése:

– belüről:

– mag:

– energiatermelés

– hidrogén alakul át héliummáàenergia szabadul fel

– 10-15 milliárd éves készletek

– röntgensugárzási zóna:

– az energia röntgensugarak formájában terjed

– konvektív zóna:

– áramlás

– fotoszféra:

– ahonnan a fénysugarak érkeznek

– felülete

– kremoszféra és Napkorona

– a Nap légköre

– jelenségek:

– napfolt:

– hőmérsékletük: alacsonyabb, mint a Nap felszíne

– sötét, fekete foltok

– ott jön létre, ahol a Nap mágneses tere megváltozik

– csoportosak

– átlagos élettartam: 1 hét

– napfolt minimumok (legkevesebb) és maximumok (legtöbb)

– 2 maximum, vagy két minimum között 11.2 év telik el

– fáklya:

– a fotoszféra felett kialakult felhő

– hőmérsékletük 300 K-val kisebb

– kremoszféra:

– a napfoltok fölött alakul ki a mágneses mező megváltozása miatt

– napkitörések:

– a kremoszférából protonok (elektronok ritkábban) robbannak ki

– megváltozik a mágneses tér, a röntgen – és ultraibolya sugarak sugárzása

– a napkitörésekkel lehet magyarázni a sarkokon jelentkező sarki fényt

– korona:

– átmenet a bolygóközi anyagban

– határa látható a napfogyatkozásban

– napfogyatkozás:

– csak akkor jöhet létre, ha a Nap-Hold-Föld egy vonalba esik

– tőlünk a Hold takarja el a Napot

– mindig Újholdkor jön létre

– két fajtája van:

– részleges:

– nem lehet a Föld minden pontjáról látni

– teljes:

– a Föld minden pontjáról lehet látni