A belső kamatláb (IRR)

A belső kamatláb megmutatja, hogy mekkora az a kalkulatív kamatláb, amely mellett a beruházás egyszeri és a működés folyamatos költségei a bevételekből éppen egyszer térülnek meg az élettartam alatt. Tulajdonképpen ez a fedezeti pont, ekkor még nem képződött nyereség.

A beruházást akkor érdemes megvalósítani, ha annak belső kamatlába meghaladja a számítások során alkalmazott kalkulatív kamatláb nagyságát.

A beruházás hitelből történő megvalósítása esetén a belső kamatláb meg kell, hogy haladja a kölcsön után fizetendő kamatláb mértékét.

A dinamikus megtérülési idő számításának módszere

Két számítási eljárás alkalmazása mérlegelhető. Az első a beruházás megkezdésének időpontjától számítja az első megtérülés évét, a második eljárással pedig az aktiválás éve utáni átlagos megtérülési idő számítható. Értelemszerűen az a beruházási változat a legkedvezőbb ebből a szempontból, amelynek a megtérülési ideje a legrövidebb.

A jövedelmezőségi index (profit index)

A jövedelmezőségi index kiszámítása során a beruházás egyes éveiben keletkező jövedelmek diszkontált értékét elosztjuk az egyszeri ráfordítások diszkontált értékével.

A jövedelmezőségi index alapján történő beruházási döntés esetén azt a beruházási változatot részesítjük előnyben, amelynek a jövedelmezőségi indexe minél nagyobb az egyhez képest.

Azokat a beruházási változatokat, amelyek PI értéke pontosan egy, elfogadjuk ugyan, de nem támogatjuk, viszont azokat a változatokat, amelyek PI-je kisebb egynél, elvetjük.

Amennyiben a jövedelmezőségi index értéke egy, akkor a nettó jelenérték biztosan nulla lesz.

A beruházás-gazdaságossági vizsgálatok célja és az érzékenység vizsgálatok

A beruházási-gazdaságossági vizsgálatok célja:

• annak megállapítása, hogy racionális-e az adott beruházás, figyelembe véve az alternatív befektetési lehetőségeket,
• annak vizsgálata, megtérül-e a beruházásba fektetett tőke,
• az életképes beruházási változatok közül a megvalósítandónak a kiválasztása.

Az érzékenység vizsgálatok segítségével a beruházási változat stabilitása, ill. kockázatossága határozható meg. Az érzékenység vizsgálatok célja annak megállapítsa, hogy a tervezés pontatlansága, a bekövetkező változások milyen mértékben befolyásolják a beruházás-gazdaságossági számítások eredményeit.

Egyszerre két tényező együttes hatásvizsgálata végezhető el:

• árbevétel-működési költségek változtatása,
• működési költség – beruházás bekerülési költség változtatása,
• árbevétel – beruházás bekerülési költség változtatása.

A beruházás rugalmassága alatt azt értjük, hogy kedvezőtlen környezeti hatások bekövetkeztekor mennyire képes azokat „elviselni”, mi az a tartomány, amin belül nem válik veszteségessé, azaz a beruházásba fektetett tőke megtérülés biztosítható.