Előzmények
– A gazdaság még a földesúri-paraszti feudális viszony alapján működik, ebben a rendszerben azonban már egyik fél sem érdekelt. A gabona nem eladható, a rendszert korszerűsíteni kellene (ezt pár tehetős nagybirtokos már elkezdi, de máshol tőkehiány miatt lehetetlen véghezvinni): háromnyomásos gazdálkodás helyett vetésforgó, vaseke és vetőgép használata. Több a zsellér, mint a jobbágy.
– A nemesség széttagolódik: bocskoros nemesek saját maguk gazdálkodnak. A középbirtokos nemesség nagy része eladósodik, pedig politikai hatalmuk nagy.
– A céhesek jól vannak, szeretnék, hogy maradjon a feudális rendszer. A céhen kívüliek, iparosok, kereskedők (nagyjából mindenki) változást szeretne, de gazdasági erejük csekély ehhez.
Reformkor
– Azért reformkor, mert pozitív, felívelő korszak, reformok kerülnek bevezetésre, modernizáció történik
1825-27-es országgyűlés
– Felsőbüki Nagy Pál: Ostorozza az arisztokratákat, hogy nem tesznek semmit. Ösztönzi őket, hogy csináljanak valamit.
– Széchenyi István felajánlja egyévi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia felállítására (kb. 60000 Ft)
– Az 1791-ben kiküldött bizottságok jelentéseinek megtárgyalása (közlekedés, bányászat, feldolgozóipar)
1830-as országgyűlés
– Széchenyi bemutatja Hitel című művét – összefüggő reformprogramot tálal. Benne:
- Fel kell oldani a jobbágyok feudális kötelezettségeit, és meg kell szüntetni az erkölcstelen és haszontalan robotot. Mindezt úgy, hogy ne érje károsodás a birtokosokat
- A mezőgazdaság kapitalista átalakításához hitelre van szükség
- Az ősiség törvényének megszüntetése à a nemesek földvásárlási joga, és a nemesi adózás
– A Hitelt erősen bírálják, mert:
- Ellentmondásos
- A vezető szerepet Széchenyi az arisztokráciának, saját osztályának szánja
- Önként akarja rávenni az embereket azokra az újításokra, amit pl. Anglia forradalommal ért el.
– A bírálatra Széchenyi a Világ (mint világosság) című munkájában válaszol (1831), majd Stádium című művében összefoglalja rendszerét.
- El kell törölni az ősiség törvényét.
- El kell törölni a kincstár jogát a birtokra a család kihalása esetén.
- Birtokszerzés joga a nemesek részére
- Törvény előtti egyenlőség
- Részleges közteherviselés
- Belvámok (mindenki által fizetve), utak, vízek rendezése és jó karbantartása országgyűlési tárgyak
- A monopóliumokat, céheket meg kell szüntetni.
– A magyarügy előrehalad
- A Curia és a Helytartótanács már magyarül működik.
- 1834-től nem lehet ügyvéd az, aki nem tud magyarul
– Gyűjtések a Hídra és középítkezésekre
– Hajózás: Vaskapu hajózhatóvá tételének elkezdése; A Tisza szabályozásának előkészületei; Hajógyár és téli kikötő létesítése
– Selyemhernyó-tenyésztés népszerűsítése
– Első gőzzel hajtott hengermalom megépítése
1832-36-os országgyűlés
– Haza és haladás: A reformokat I. Ferenc és Metternich konzervativizmusával szemben kellett kivívni. Ahhoz pedig, hogy az ország megújúlhasson és haladhasson a fejlődés (haza és haladás), nemzeti függetlenségre van szükség.
– A reformerek rájönnek, a reformok elfogadtatásának módja, ha a parasztságot is maguk mellé állítják; ezt pedig úgy érhetik el, hogy kiterjesztik a jobbágyok jogait.
– Az adminisztrációs procedúra miatt ilyen hosszú, mert:
- Alsó és felsőház sosem tud megegyezni
- Egymásnak átirat formályában küldik a törvényjavaslatokat (?), de ha azok nem egyeznek, újra kell tárgyalni
- Leirat és felirat a kommunikáció formája a király és a parlament közt
A jobbágyság felszabadítása
Kölcsey beszéde: „Hazánk történetében a példák borzasztóbbak, mint akárhol… ilyen esetekben mi a mód…? Talán hóhérpallos és kötél? mik a bűnösök ellen fordíttatnak. Nyomorult eszközök! Mert ezek semmivé tehetnek ugyan egyes életet; de itt … a szó azon halhatatlan, hódíthatatlan szellemről van, mely századok óta … ég. És ezt … nem győzi le hatalom, ezt csak megszelidíteni lehet. Nem egyébbel pedig… csupán két szó: szabadság és tulajdon!”
Wesselényi könyvéből (mely itthon be volt tiltva): „A nemesség az ország nagy részében… lusta henyeségben öli el idejét addig, míg a minden terhet hordozó parasztság véres verítékével míveli a földet…”
– Önkéntes örökváltság: a jobbágyok pénzzel váltják meg szolgáltatásaikat és telküket.
- Kérdés: ki kártalanítja a nemest? – A paraszt/az állam/senki?
- Az országgyűlés végül elfogadja, de a király visszautasítja („Az indítványokat agyonütöm”).
- Új kör – a szavazatokat megvesztegetéssel, leitatással stb. megváltoztatják. Kölcseynek is megváltoztatták, ezért le is mondott.
– Terjed a nyilvánosság
- Joghallgatók látogatják a diétákat, ők lesznek a közvélemény (és a 48-as nemzedék)
- Kossuth Lajos kitalálja a kézírással sokszorosított és terjesztett országgyűlési hírlapot.
A Birodalom visszavág
– I. Ferenc meghal (1835), utódja a gyengeelméjű V. Ferdinánd. Inkább Metternich kezében a hatalom.
– Metternich fél a nemzeti ébredéstől, mert az fenyegeti a Habsburg Birodalom létét. Úgyhogy közbelép.
- Az országgyűlési ifjak vezetőjét, Lovassy Lászlót 10 évre ítéli Spielberg várbörtönében (nem Lucas? 🙂
- Kossuth lapját, a Törvényhatósági Tudósításokat betiltja. Mikor Kossuth segítséget kér a megyéktől, börtönbe vágják.
- Wesselényit lázításért és felségsértésért 3 évre zárják börtönbe (betegen).
1839-40-es országgyűlés
– Gazdasági szempontból fontos országgyűlés
- Váltótörvény (?)
- Szabad gyáralapítás, szabad kereskedelem, a zsidó vallásúaknak szabad költözés és üzletnyitás joga
- Az önkéntes örökváltságot is törvénybe iktatják
- A politikai perek elítéltjei amnesztiát kapnak
- Csődtörvény
1843-44-es országgyűlés
– Önálló védővámrendszer kialakítása (csak javaslat, mert a király elnyomatja a következő országgyűlésre)
– Erre Védegylet alakul (a magyar ipar védelmére társadalmi szervezet) – tagjai (országszerte) vállalják, hogy csak akkor vesznek külföldi árut, ha nincs magyar megfelelője.
– Megkönnyítik a protestantizmusra való áttérést
– A magyar nyelv ügye révbe ér (?)
– A büntetőjog és büntetésvégrehajtás reformja