Biztosítási alapfogalmak

A biztosításügy szempontjából egyes jövőbeni események bekövetkezésének lehetőségét veszélynek nevezzük. Ha az előre nem látható esemény gazdasági hátránnyal, vagyoni veszteséggel jár, akkor kárról beszélünk.

Veszélyforrások lehetnek:

• természeti okok (pl. földrengés).
• gazdasági okok (pl. árfolyam veszteség).
• társadalmi okok (pl. bűncselekmény).

A negatív következményekkel fenyegető események bekövetkezésének esély a kockázat.

A kockázat két fő típusa:

• A kárkockázat a veszélyeztetett akaratától, döntésétől függetlenül létezik, és mindig kedvezőtlen hatású. Pl. árvíz.
• A spekulatív kockázatot ezzel szemben maga a kockáztató idézi elő, s a kimenetele kedvező és kedvezőtlen egyaránt lehet. Pl. üzleti kockázatok.

A kárkockázatok ellen kétféleképpen lehet védekezni. Kármegelőzéssel és tartalékolással. A tartalékolás történhet természetben és pénzformában. A pénzbeni tartalékolás történhet egyénileg és intézményes formában. Az intézményes pénzbeni tartalékolás egyik formája a biztosítás.

A biztosítás a kockázatfelosztás módszerén alapuló pénzalapképzés a hozzájárulást fizető (veszélyközösségi) tagok jövőbeni esetleges felmérhető és meghatározott szükségletének kielégítése céljából. A biztosítás tehát pénzalap képzését jelenti, amely a biztosítottak által befizetett biztosítási díjból tevődik össze.

A biztosításnál mindenkor pontosan meg kell határozni, hogy mi a biztosítási érték és mi a biztosító által vállalandó szolgáltatás értéke, vagyis a biztosítási összeg. A fejlett biztosítási rendszerrel rendelkező országokban általában a következő módszerek tekinthetők a legelterjedtebbeknek.

• Az új érték fogalma az adott vagyontárgy megvásárlásakor kifizetett teljes pénzösszeget jelenti. Az adott vagyontárgy fizikai kopását, általános erkölcsi elhasználódását nem veszik ilyenkor figyelembe.
• A pótlási érték azt a pénzösszeget jelenti, amennyiért a biztosítási esemény bekövetkezésekor az adott vagyontárgyat pótolni lehetne.
• A napi értéken való biztosításnál figyelembe veszik az avulást, azaz az erkölcsi és fizikai értékcsökkenés hatását is.

Biztosítások a gyakorlatban

Egyik legklasszikusabb biztosítási ágazat a személybiztosítás. A személybiztosításon belül megkülönböztetünk: életbiztosítást, balesetbiztosítást, betegségbiztosítást. Az életbiztosítások célja minden esetben az élettartam bizonytalanságából adódó kockázatok a biztosító által történő átvállalása. Balesetbiztosításról akkor beszélhetünk, ha külső erőbehatásra, hirtelen, a sérült akaratától függetlenül testi rongálódás megy végbe a biztosítottnál. A betegségbiztosítások az állampolgárok egészségügyi ellátásának a társadalombiztosítás és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak melletti ún. harmadik oszlopát jelentik.

Néhány egyéb biztosítástípus

• Elemi károk elleni biztosítás. A biztosítottak a természet által okozott károk ellen keresnek védelmet.
• Szállítmánybiztosítás. Magában foglalja a tengeri, a belvízi, a szárazföldi és az egyéb szállítmánybiztosítást.
• Gépjármű-biztosítások.

Gépjármű felelősségbiztosítások. CASCO. Gépjárműben lévők balesetbiztosításai

• Felelősségbiztosítások

A felelősség-biztosítások egy tőről, valamilyen jogsérelemből fakadnak. Lehetséges okok: bűnözés, szerződésszegés és egyéb károkozás.

Fajtái: tulajdonosi felelősség-biztosítás, termékfelelősségi biztosítás, szakmai felelősségbiztosítás.

• Hitelbiztosítás

Szűkebben értelmezett körébe az áruhitel-, a részletfizetési-, a bankhitel- és az exporthitelezési biztosítások tartoznak.

A biztosítási díj tartalma

Főbb összetevői:

• Nettó díj. Két tényezőből tevődik össze. Nettó kockázati díjból és biztonsági pótlékból. A nettó kockázati díj lényegében a károk fedezésének forrása. A biztonsági pótlék a biztosító által vállalt kockázat fedezete arra az esetre, ha a várttól eltérő lenne a káralakulás.
• Költségpótlék. A biztosító intézet ráfordításainak a fedezetére szolgál.
• Nyereségpótlék. A biztosító kalkulált nyereségének a fedezete.