Állampapírok

Állampapírnak nevezzük az állam által kibocsátott, az állam adósságát megtestesítő értékpapírt, amelyben az állam adósságtörlesztésre és kamatfizetésre, esetleg járadék fizetésére vállal kötelezettséget.

Az államkötvények az állam hosszú lejáratú adósságát testesítik meg. A kamatfizetések gyakorisága államkötvények esetében általában fél év, de vannak éves gyakorisággal kamatot fizető papírok is. Az államkötvények 1996 óta aukció és jegyzés útján kerülnek értékesítésre. A jegyzési időszak minden hónapban egy hétig tart. Az államkötvények bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére.

A kincstárjegyek egy éves, vagy annál rövidebb futamidejűek, az állam rövid lejáratú adósságállományát testesítik meg.

A kincstárjegyek típusai:

• Kamatozó kincstárjegy bemutatóra szóló, fix kamatozású, átruházható értékpapír. Futamideje egy év. A jegyzési időszak elején a névértéknél alacsonyabb árfolyamértéken, a jegyzés végén pedig névértéken lehet megvásárolni.
• Diszkont kincstárjegy egy évnél nem hosszabb futamidejű állampapírok, amelyek kamatot nem fizetnek, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerülnek forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizetik vissza. Bemutatóra szóló, átruházható értékpapír. A diszkont összege a névérték és a vételár közötti különbség, amely kamatnak minősül.
• Kincstári takarékjegy az állampapírok speciális típusa.

Az állampapírok tőzsdei kereskedése 1991 óta folyik a BÉT-en. Az állampapírok kibocsátásuk kezdetétől a legkedveltebb befektetési formák közé tartoznak, magas kamatuk és alacsony kockázatuk miatt.

A BÉT 1992 óta rendszeresen közöl állampapírra vonatkozó indexet, amit DWIX index-ként emlegetnek.

Az állampapírok piacának másik fontos indexe az ún. MAX index, vagyis a Magyar Államkötvény index. Az index a magyar állampapírok egy előre meghatározott reprezentatív csoportjának napi értékét tükrözi. A kosárban az egy év feletti hátralévő futamidejű, fix kamatozású államkötvényeket találjuk.

Befektetési jegyek

Egy ún. befektetési alap vagyonából való részesedést testesítenek meg. A befektetési alapot létrehozó alapkezelő társaságok a magánszemélyektől és a vállalkozásoktól összegyűjtött forrásokat saját szakmai hozzáértésük segítségével minél nagyobb hozammal kecsegtető, ugyanakkor biztonságos befektetésekbe helyezik ki, s a megtermelt hozamot a befektetési jegyek tulajdonosai között szétosztják.

A zárt végű befektetési alapok meghatározott időtartamra (hazánkban ált. 3, vagy annál több évre) jönnek létre, s az alapok induló tőkéje az élettartam alatt nem csökkenhet. A zárt végű befektetési jegyeket a tőzsdére be kell vezetni.

A nyílt végű befektetési alapok határozatlan időtartamra jönnek létre, s tőkéjük is az élettartam alatt folyamatosan változik.

A nyílt végű befektetési alapok előnyei:

• Könnyű a pénzt bennük elhelyezni, majd ismét kivenni.
• Folyamatosan szakemberek figyelik a befektetést.
• Kedvező hozam lehetősége.
• Egyszerű a használatuk.
• Biztonságosak.

Nettó eszközérték alatt a befektetési alap vagyonának az alapot terhelő kötelezettségekkel csökkentett részét értjük. A nettó eszközértéket nem az alapkezelő állapítja meg, hanem minden befektetési alapnak rendelkeznie kell egy ún. letétkezelővel, amely valamely hitelintézet lehet.

Az eladáskori és a vételkor árfolyam különbözete jelenti a befektető hasznát.

Befektetési alapok típusai:

• Értékpapíralapok, hazánkban egyelőre ezek dominálnak.
  • Befektetések rövidtávra: A folyószámla és a bankkártya mellett olyan gyorsan hozzáférhető tartalék, amely likviditása ellenére az értékét az inflációval szemben megőrzi. (pénzpiaci, állampapír alapok)
  • Befektetések középtávra: Amennyiben megtakarításunkat legalább hat hónapot meghaladó időszakra tervezzük, megfelelő lehet a kötvény és a vegyes alapok. A vegyes alapok kötvények mellett már kisebb-nagyobb részvénybefektetéssel is rendelkeznek, amelyek árfolyama erősen ingadozhat.
  • Befektetések hosszabb távra: Hosszabb távú befektetések céljára szolgálnak a részvény alapok.

Kárpótlási jegy

Sajátos értékpapír, amelyet az államosítás során elszenvedett károk részleges kompenzálására bocsátottak ki. A kárpótlási jegy nem klasszikus értelemben vett értékpapír.

Felhasználási lehetőségei a következő területekre terjedtek ki:

• állami tulajdonban lévő részvények és üzletrészek megvásárlása a privatizáció keretében,
• az eredeti jogon kárpótoltak számára életjáradékot biztosíthat,
• önkormányzati lakás megvásárlása,
• a hitelintézetek elfogadhatják E-hitelek folyósítása esetén a saját erő részeként,
• bizonyos kiskereskedelmi boltokban napi árfolyamon fizetési eszköz.

Közraktárjegy

A közraktárak forgalmas kereskedelmi központokban jönnek létre, s nagy mennyiségű, nem romlandó, általában homogén termékek tárolására alkalmasak. A közraktárban elhelyezett áruk ellenében ugyanis a közraktár ún. közraktárjegyet (warrans) állít ki. Az egyik része az árujegy, amely az áru feletti tulajdonjogot bizonyítja, a másik része a zálogjegy, amely a közraktárban elhelyezett áru ellenében felvett kölcsön és járulékai mértékéig zálogjogot biztosít. Az árujegy birtokosa érdekelt az áru kiváltásában, mert a közraktári jegy ellenében kapott kölcsön kisebb összegű, mint az áru.

Záloglevél (jelzáloglevél)

A jelzáloglevél olyan változó, vagy állandó kamatozású értékpapír, amelynek értékesítéséből befolyt pénzekből kihelyezett kölcsönök fedezetét ingatlanok jelzálogjogi lekötése alkotja. Zálogleveleket csak az arra feljogosított szakosított hitelintézet bocsáthat ki. A jelzáloglevél bemutatóra, vagy névre szólhat és átruházható. A kibocsátás során szigorú fedezeti szabályokat kell betartani.

Fix kamatozású értékpapírok hozamai

A fix kamatozású kötvényekkel kapcsolatban megkülönböztetünk egymástól:

• Névleges kötvényhozamot, amely nem más, mint az éves kamat összegének, és a kötvény névértékének a hányadosa százalékban, vagy pénzértékben kifejezve.
• Egyszerű kötvényhozamot, kiszámítási módja: Éves kamat (Ft)/A kötvény árfolyamértéke.
• Tényleges kötvényhozamot.
• Korrigált kötvényhozamot.

Azt a diszkont kamatlábat, amely alkalmazása mellett a jövőbeni bevételek pénzáramainak jelenértéke egyenlő a pénzbefektetés jelenértékével tényleges hozamnak, belső megtérülési rátának nevezzük. Másképpen, a kötvény tényleges hozama az a diszkontkamatláb, amely mellett diszkontálva a kötvényből származó jövőbeni pénzáramokat, a kötvénybe fektetett pénzünk éppen megtérül.

Közelítő számítási mód:

Évi kamat +/- Árfolyamnyereség vagy veszteség

r=            A lejáratig hátralévő évek száma

Vételi árfolyam + Névérték

2

E közelítő számítási módnak van egy továbbfejlesztett változata, amely csak annyiban tér el az előző számítási módtól, hogy a nevezőben szereplő átlagos befektetés értékét nem egyszerű számtani átlaggal, hanem súlyozott számtani átlaggal számítjuk ki úgy, hogy a vételi árfolyamnak 0,6-os, a névértéknek 0,4-es súlyt adunk.

A korrigált kötvényhozam: Az egyszerű kötvényhozamot korrigálja a névérték és a vásárláskori árfolyam egy évre jutó különbségével, az árfolyam százalékában kifejezve.

Részvényekkel kapcsolatos hozam és árfolyamszámítások

Egy részvényre jutó adózott eredmény: = Adózott eredmény (Ft)/Részvények száma (db)

Osztalékfizetési ráta:  = Kifizetésre tervezett osztalék / Egy részvényre jutó adózott nyereség

Az osztalékfizetési ráta megmutatja, hogy az egy részvényre jutó adózott eredménynek hány százalékát fizeti ki a vállalkozás osztalék formájában.

Újrabefektetési ráta: Újrabefektetési ráta = 1 – osztalékfizetési ráta

Az osztalékelsőbbségi részvények rendszeres fix osztalékot fizetnek és az osztalék akkor sem emelkedik, ha a cég nyeresége növekszik. Mivel az elsőbbségi részvények is lejárat nélküli értékpapírok, ezért az osztalékfizetések végtelen sorozata örökjáradékként kezelhető.

Várható hozam: Egy részvényre jutó várható osztalék + részvény árfolyama – részvény jelenlegi árfolyama

Részvény jelenlegi (év eleji) árfolyama

A részvényesek által a részvényük után elvárt hozamot piaci tőkésítési rátának is szokták nevezni. A piaci tőkésítési rátát tehát úgy számítjuk ki, hogy az évi osztalékot elosztjuk az év eleji árfolyammal, és a kapott osztalékhozamhoz hozzáadjuk az árfolyam várható növekedésének mértékét.

A részvény tényleges hozama azt mutatja meg, hogy a ténylegesen kifizetett osztalék és a való árfolyam-változás mekkora hozamot eredményezett.

A portfolió fogalmának értelmezése

A portfolió, különböző hozamú, és természetesen különböző kockázatú értékpapírokból álló „értékpapírtárcát” jelent. Hatékony portfoliónak azokat az értékpapír „tárcákat” nevezzük, amelyek adott szórás mellett a legnagyobb várható hozammal kecsegtetnek.

Az értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalénak fontosabb szabályai

A nyilvános forgalomba hozatal során az értékpapírokhoz gyakorlatilag bármely befektető hozzájuthat. Az értékpapírok nyilvánosan akkor hozhatók forgalomba, ha a kibocsátó – tájékoztató és nyilvános ajánlattételt tesz közzé, illetve – a forgalomba hozatallal befektetési vállalkozást bíz meg.

Értékpapírt jegyezni (vásárolni) személyesen és meghatalmazott révén is lehet.