Érettségi tételek, érettségi feladatok 2021

Az érettségi.org egy érettségi tételekkel, érettségi feladatokkal foglalkozó oldal. Az oldal szerkesztőiként nem kisebb célt tűztünk ki magunk elé, mint azt, hogy az idő előrehaladtával Magyarország legnagyobb érettségi tétel portáljává váljunk. Ebben számítunk az oldalt látogató diákok segítségére is. Az oldalt folyamatosan bővítjük, az irodalom érettségi tételek között már több, mint 100 kidolgozott érettségi tétel található. Ennél is imponálóbb mennyiséggel rendelkezik a történelem érettségi tételek kategória. Itt több, mint 200 kidolgozott érettségi tétel található.

Mi az egybevágósági transzformáció?

Az egybevágósági transzformáció olyan geometriai transzformáció, amely távolságtartó, azaz bármely P és Q pontok esetén ha a P pont képe P’ és Q pont képe Q’ akkor P és Q távolsága megegyezik P’ és Q’ távolságával.     (A geometriai transzformációk olyan függvények, amelyeknek értelmezési tartományuk és értékkészletük is ponthalmaz.)


Mit ért két kitérő egyenes távolságán?

Bizonyítható, hogy két kitérő egyeneshez egyetlen olyan egyenes van, amely mindkettőt metszi, és mindkettőre merőleges. Ezt az egyenest a két kitérő egyenes normál tranzverzálisának nevezzük. Két kitérő egyenes távolságán annak a szakasznak a hosszát értjük, amelyet a normál tranzverzálisuknak az egyenesekkel alkotott metszéspontjai határoznak meg.


Mit ért pont és egyenes távolságán

Mit ért
a) pont és egyenes távolságán;

b) párhuzamos egyenesek távolságán;

c) pont és sík távolságán;

d) párhuzamos síkok távolságán?

a)      Pont és egyenes távolságán a pontból az egyenesre bocsátott merőleges pont és egyenes közötti szakaszának hosszát értjük.

b)      Párhuzamos egyenesek távolságán az egyik egyenes valamely pontjából a másik egyenesre bocsátott merőleges két egyenes közötti szakaszának hosszát értjük.

c)      Pont és sík távolságán a pontból a síkra bocsátott merőleges pont és sík közötti szakaszának hosszát értjük.

d)      Párhuzamos síkok távolságán az egyik sík valamely pontjából a másik síkra bocsátott merőleges két sík közötti szakaszának hosszát értjük.


Hogyan definiáljuk az a valós szám pozitív egész kitevőjű hatványát?

an jelentése (ahol  a tetszőleges valós szám, n pozitív egész szám):

  • a1 = a

ha  n > 1  akkor an = olyan  n  tényezős szorzat, amelynek minden tényezője a.


Mi a számelmélet alaptétele?

Minden 1 – től különböző pozitív egész számot fel lehet bontani prímszámok szorzatára; ez a felbontás a tényezők sorrendjétől eltekintve egyértelmű. (Ez az ún. prímtényezős felbontás.)


Definiálja az egyenes arányosság és a fordított arányosság fogalmát!

Ha két változó mennyiség összetartozó értékeinek hányadosa állandó, akkor azt mondjuk, hogy a két mennyiség egymással egyenesen arányos. (Y / X = állandó)

(Ha például az egyik mennyiség duplájára növekszik, akkor a másik mennyiség is duplájára kell növekedjék. Ahányszorosára változik az egyik, ugyanannyiszoros lesz a másik is. Ha a fenti összefüggést átrendezzük, akkor az   Y = állandó × X  képletet kapjuk, tehát az Y változó lineáris függvénye X –nek. Ebből következik, hogy az
Y = f (X) függvény képe az origón átmenő egyenes.)

Ha két változó mennyiség összetartozó értékeinek szorzata állandó, akkor azt mondjuk, hogy a két mennyiség egymással fordítottan arányos. (Y × X = állandó)

(Ha például az egyik mennyiség duplájára növekszik, akkor a másik mennyiség felére kell csökkenjen. Ahányszorosára változik az egyik, ugyanannyadára csökken a másik. Ha a fenti összefüggést átrendezzük, akkor az   Y = állandó / X  képletet kapjuk, tehát az Y változó törtfüggvénye X –nek. Ebből következik, hogy az
Y = f (X) függvény képe egy origó középpontú hiperbola.)


Mit jelent az, hogy a valós számokra értelmezett összeadás és szorzás kommutatív, asszociatív, illetve a szorzás az összeadásra nézve disztributív?

Az összeadás kommutatív: bármely A és B valós számokra igaz, hogy: A + B = B + A
Az összeadás asszociatív: bármely A, B és C valós számokra igaz, hogy:  (A + B) + C = A + (B + C)
A szorzás kommutatív: bármely A és B valós számokra igaz, hogy: A × B = B × A
A szorzás asszociatív: bármely A, B és C valós számokra igaz, hogy:  (A × B) × C = A × (B × C)
A szorzás az összeadásra nézve disztributív: bármely A, B és C valós számokra igaz, hogy: (A + B) × C = A × C + B × C


Milyen számot nevezünk prímszámnak? Mikor mondjuk, hogy két vagy több egész szám relatív prím?

A pozitív egész számokat osztóik száma szerint három csoportba sorolhatjuk:

  • Egy osztója van: az egyetlen ilyen szám az 1.
  • Kettő osztója van (1 és önmaga): ezeket a számokat nevezzük prímszámoknak (vagy törzsszámoknak).
  • Kettőnél több osztója van: ezeket a számokat nevezzük összetett számoknak.

Két, vagy több egész szám relatív prím, ha az 1 –en és a –1 – en kívül nincs más közös osztójuk. (Ilyenkor a legnagyobb közös osztójuk az 1.)


Mit értünk két vagy több egész szám legkisebb közös többszörösén? Hogyan határozható meg?

Két vagy több egész szám legkisebb közös többszöröse az a legkisebb pozitív egész szám, amely az adott számok mindegyikének többszöröse. A és B egész számok legkisebb közös többszörösének jele:  [A,B]
Meghatározása:  a számokat prímtényezőkre bontjuk, és azokat a prímszámokat, amelyek valamelyik számban szerepelnek, az előforduló legnagyobb hatványkitevőre emeljük és összeszorozzuk.


Mit értünk két vagy több egész szám legnagyobb közös osztóján? Hogyan határozható meg?

Két vagy több egész szám legnagyobb közös osztója az a legnagyobb egész szám, amely az adott számok mindegyikének osztója. A és B egész számok legnagyobb közös osztójának jele:  (A,B)
Meghatározása:  a számokat prímtényezőkre bontjuk, és azokat a prímszámokat, amelyek mindegyik számban szerepelnek, az előforduló legkisebb hatványkitevőre emeljük és összeszorozzuk.


A csapadék különböző formái

– csapadék csak akkor keletkezhet, ha lehűl, mert csak ekkor válik ki vízgőztartalma

– a levegőt vagy a földfelszín hűti le, vagy a felemelkedés következtében hűl le

– ha a levegőt a földfelszín hűti le, akkor talajmenti csapadékról beszélhetünk

– ha a levegőt a felemelkedés hűti le, akkor hulló csapadékról beszélhetünk

– talajmenti csapadék:

– derült, szélcsendes éjszakán, ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, felesleges vízgőztartalma 0° felett, mint harmat, 0° alatt, mint dér válik ki

– amikor az erősen lehűlt felszín fölé szeles, ködös időben melegebb, vízgőzben gazdag levegő áramlik, és hőmérséklete 0 °C alatt csökken harmatpontja alá, vízgőzfeleslege mint jégkristályokból álló zúzmara válik ki

– sok kárt okoz (leszakítja az ágakat, villanyvezetékeket)

– hulló csapadék:

– a levegő akkor emelkedik fel, ha a) felmelegszik, b) hegységeken kel át, c) hidegfront, d) melegfront alakul ki

– a):

– emelkedés közben 100 méterenként 1°C-ot hűl le

– ha a harmatpont elérése után is emelkedik, akkor megkezdődik a felhőképződés

– a tovább emelkedő levegő hőmérséklete 100 méterenként már csak 0,5°C-kal csökken

– amikor a jégkristályok, akkorák, hogy nem tudnak lebegni, akkor megkezdődik a csapadék hullása

– 0°C alatt, mint hó esik

– amikor a levegő hevesen a emelkedik nagy magasságba, akkor a vízcseppek jéggömbökké fagynak

– a felfelé áramlás miatt a jéggömböcskék újra meg újra felemelkednekàmég több víz fagy rájuk

– majd megkezdődik a jégeső

– b):

– a hegységek uralkodó széliránnyal szemben fekvő oldala csapadékos, mert felemelkedésre kényszeríti az áramló levegőt

– a szélárnyékos oldal csapadékban szegény, mert a leszálló levegő hőmérséklete 100 méterenként 1°C-kal emelkedik, és így szárazzá válik

– a hegységekből lerohanó és felmelegedő szél a főnszél

– c):

– ha a hideg levegő melegebb levegőjű területre ér, akkor a melegebb levegőt a magasba emeli a hideg

– heves emelkedésàzápor, gyakran jégeső

– a hideg levegő felszínen húzódó vonala a hidegfront

– d):

– ha meleg levegő hidegebb levegőjű területre ér, akkor a meleg a hideg fölé siklik

– ahol a felsiklás megkezdődik, melegfront húzódik a felszínen

– a melegfront előtt 2-3 napig nagy szélességben csapadék hull


Észak-Amerika éghajlata és vízrajza

Éghajlata:

– hideg övezet: – sarkvidéki öv: Grönland

– sarkköri: Jeges-tenger szigetei

– mérsékelt övezet:     – tajga éghajlat: Kanada középső része

– fenyőerdő

– óceáni égh.: a nyugati partvidék 40°-48°

– szárazföldi: nedves kontinentális: – Kanada déli része:

– USA középső és északi r.

– tundra déli határa: Nagy-Medve-tó, Rabszolga-tó, James-öböl

– mérsékelten szf.: száraz kontinentális

– Oregon-fennsík

– Colorado-fennsík

– felső szakasz

– száraz éghajlat

– homokkő

– szubtrópusi-monszun:

– Mexicói-öböl partvonala

– Baltimore

– sajátosságok: É-D-i nyitottságàa hőmérséklet gyorsan változik

– januári hőmérséklet: – Florida: +20°

– tundra: -20°- -30°

– tengeráramlások:

– Golf

– Kalifornia

Vízrajz:

– vízgyűjtő területek:  – Jeges-tenger

– Kaliforniai-öböl

– Atlanti-óceán: Szent-Lőrinc-folyó

– Mexicói-öböl:           – Mississippi

– Rio Grand

– Ohio

– Tenesse

– Csendes-óceán:        – Sacramento

– Colorado

– Columbia

– Fraser

– Yokun

– Nagy tavak: – Nagy-Medve-tó

– Nagy-Rabszolga-tó

– Winnipeg-tó

– Felső-tó

– Michigan-tó

– Huron-tó

– Erie-tó

– Ontario-tó


Hazánk vegyipara

Szerves

kőolaj, földgázra épül à Barátság, Testvériség

Százhalombatta, Tiszaújváros

kőolaj-finomítás, lepárlás

Szervetlen

műtrágya, bomba, gyógyszer, festék

kén, pirit: import Oroszo.-ból és Lenygelo.-ból

foszfát: import Marokkóból és Algériából

Műtrágya

mezőgazdaságra alapozva

Balatonfűzfő, Pét, Peremarton

Gyógyszergyártás

jelentős a magyar gyógyszergyártás

1 főre jutó morfiumból világelső

Budapest: Richter Gedeon, EGIS, Chinoin

Debrecen: BIOGAL

Tiszavasvári: Alkaloida

Nagy cégek

TMVK (TiszaMenti Vegyi Kombinát) à Szolnok: festék, műtrágya, bomba

BVK (Borsod-megyei Vegyi Kombinát) à Kazincbarcika

TVK (Tiszaújvárosi Vegyi Kombinát)

Taurus à Szeged, Nyíregyháza, Budapest: gumigyártás


Ausztrália és Óceánia gazdasági élete

– energiahordozókban nagyon gazdag

– feketekőszén:

– Sydney

– Brisbane

– Newcastle

– barnakőszén:

– Melbourne

– kőolaj:

– Kengoroo-szgtk

– ásványok:

– cink, vas, bauxit, arany, ezüst, nikkel, mangán, titán

– vasérc:

– ÉNy

– keleti partvidéken

– bauxit:

– É-on

– York-foki-félsziget

– Arnhem-föld

– ipara:

– kohászat:

– vaskohászat, acélgyártás:

– közlekedési eszközök gyártása, gépek, gyári berendezések

– alumínium kohászat:

– Arnhem-föld

– Perthe

– uránércből a legnagyobb exportőr

– GDP 17000$

– mezőgazdaság:

– a világ legnagyobb exportőrei közé tartozik

– 50-60 millió főt képesek ellátni

– drága munkaerőàgépesítésàtermékeny búza

– Darling

– Murray

– Spencer

– III. legnagyobb búza exportőr

– árpa:

– Spencer-öböl, Queensland

– rizs:

– nem sok, de exportálnak

– cukornád:

– Queensland partvidéke

– gyapot:

– Queensland déli vidéke

– dohány:

– D-K Ausztrália, de import

– burgonya:

– kevés, D-K Tasmánia

– állattenyésztés a vezető ágazat

– birka:

– I., mint gyapjúexportőr

– Queensland

– New-Dél-Wales

– szarvasmarha:

– az egyik legnagyobb gyapjúexportőr

– gyümölcs:

– ananász, szőlő, banán:

– Kelet-Ausztrália lankás lejtőin

– mérsékelt öv:

– alma, körte, szilva, barack

Közlekedés:

– nagy távolságok:

– légi közlekedés (posta, egészségügy)

– kis távolságok:

– személygépkocsi


A levegő felmelegedése

– a napsugárzás csaknem fele éri el a Föld felszínét, a többi visszaverődik

– a földfelszín elnyeli a napsugarakat és hővé alakítja

– a Nap a földfelszín közvetítésével alulról melegíti fel a levegőt

– felfelé a hőmérséklet csökken

– az üvegházhatás:

– a levegő vízgőz és szén-dioxid tartalma elnyeli és visszasugározza a földfelszín hősugárzását

– ezzel növeli a földfelszín és a felszínközeli levegő hőmérsékletét

– ha nem lenne 14°C helyett -20°C lenne

– felmelegedés mértéke:

– függ a napsugarak hajlásszögétől:

– minél nagyobb, annál erősebben melegszik fel a levegő, mert több napsugárzás jut a földfelszín ugyanakkora területére

– a Földre jutó napsugarak hajlásszögének változása a gömbalak következménye

– függ a domborzat módosító hatásától:

– az északi félgömbön legerősebben a déli, legkevésbé az északi lejtőn melegszik fel a levegő

– függ a fölfelszín anyagától és színétől (ezt hívjuk albedónak)


Arab országok, Izrael

– Az arab országok:

– 200 milliós fős lakosság

– két nagy terület

– Dél-nyugat Ázsia

– Afrika északi része

– jórészt gyarmati területek

– iparosodás a függetlenség után

– megközelítően közös történelmi múlt

– nyelv

– mohamedán vallás

– politikai szervezet: Arab-liga (Egyiptomban ülésezik)

– Izrael:

– teljesen idegen elem (zsidó vallás)

– jelenlegi területen éltek a zsidók

– megszüntetik a zsidó államot

– megszakad a folytonosság

– 1948-ban kivonulnak az angolok:

– kialakítják az arab országokat

– kialakítják Izraelt

– meghirdetik a nyitott kapuk politikáját

– hazavárják a zsidókat

– területe 21000 km2 (több a ‘48-as Izraelnél)

– 5.6 millió fős népesség (2000-re 6 millió)

– folyamatos háborúk:

– állandó harckészültség

– hadköteles nők

– gazdasága:

– 13200 GNP

– amerikai tőke és katonai védelem

– fejlett ipar

– nagy kereskedelem

– gyémántcsiszolás

– vegyipar, elektronika

– mezőgazdaság:

– kibuc: – kis létszámú csoportok közösen dolgoznak a közös eredményért

– öntözésen alapszik

– déli gyümölcsök

– állattenyésztés:

– kecske

– juh


Az üledékes ércképződés

– mállás sorén a kőzetek ércanyaga általában feloldódik, és oldatként a tenger fele vándorol

– mivel a tengervíz vegyi összetétele más, mint a folyóvízé, ezért a folyóvizek oldott fémtartalma a tengerbe érve kicsapódik

– így jönnek létre az üledékes vas-, mangán-, cink- és rézérctelepek (helyenként kéntelepek)

– a bauxit különféle (magmás, átalakult, üledékes) kőzetek málladékából keletkezett

– két fajtája van:

– lateritbauxit:

– a trópusi övezetben az alatta lévő, többnyire magmás, vagy átalakult kőzetek elmállásával keletkezett

– a világ bauxitkészleteinek túlnyomó része

– karsztbauxit:

– a mészkő és dolomit felszíni mélyedéseiben fordul elő

– kőolaj, földgáz:

– az elhalt planktoni szervezetek a mélybe süllyednek, ott oxigénmentes közegbe kerülnek és bomlásnak indulnak

– a kőolaj és a földgáz a mélyben uralkodó nagy nyomás hatására felfelé vándorolt addig, amíg tömör záróréteg útját nem útját nem álltaàmegreked és felhalmozódik

– kősó, kálisó

– az egyetlen ehető ásvány

– nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára

– olyan száraz éghajlatú öblökben és tengerekben halmozódott fel, amelyek csak keskeny csatornával kapcsolódnak a nyílt tengerhez

– kőszén:

– szerves eredetű

– növényekből képződik

– a növények eltemetődnek

– oxigénmentes közegbe kerülnek

– a hőmérséklet és nyomás hatására megindul a szenesedés

– mennél több idő a föld alatt, annál nagyobb fűtőérték (mert csökken a nedvességtartalma)

– tőzeg: legalacsonyabb fűtőértékű

– lignit: alacsony fűtőértékű

– barnakőszén: befejeződött a szenesedés

– feketekőszén: házi fűtésre

– antracit: legjobb minőségű


Kisalföld

területe: 10 000 km2

Fekvése, határai

Alpokalja, Dunántúli-kphg, Kárpátok

Kialakulása

feltöltött + letarolt síkság

óidejű kristályos palák + középidejű mészkő a mélyben

Rábától nyugatra régebbi, keletre mészkő

harmadidejű tengeri üledék (Pannon-beltenger) + folyóvízi üledék (kavics, iszap)

Éghajlat

leghidegebb januári kphő: -1oC

hűvös nyár: 22-23oC júliusban

szélcsatorna à legszelesebb Magyarországon

csapadék: 800 mm

1., Győri-medence

Duna töltötte fel (Rába, Rábca, Marcal)

Szigetköz, Mosoni-síkság, Fertőhanság medencéje (mocsár- és lápvidék lecsapolva, Ikva és mellékfolyói elgátolták a hordalékukkal), Rábaköz

2., Marcali-medence

letarolt síkság: külső erők által (folyó, szél)

bazalttakarós tanúhegyek: pliocéni bazalt-vulkanizmus (Somló, Ság)

mellékfolyók hordalékukkal nyugatra tolják a Marcalt

3., Győr-Tatai teraszvidék

kétlépcsős teraszvidék: árszint, száraz-szint


A Kínai Népköztársaság

– területe: 9.6 millió km2 (a Föld 3. Legnagyobb országa)

– lakossága: 1.2 milliárd fő (a Föld legnépesebb országa)

– fővárosa Peking

– szocialista népköztársaság

– 2000 fogolytábor van Kínában (15 millió politikai fogoly)

– nincsenek emberi jogok

– nincs se vallás -, se szólásszabadság

– gazdaságának általános színvonala:

– jelentős történelmi múlt

– félgyarmati múlt

– befelé zárkózás

– a világ egyik legerzárkózódtabb

– csak 2%-a a VT-nek

– önellátás

– lemaradás

– agrár ország

– az aktív keresők 68%-a földműveléssel foglakozik

– két lábon való járás (a régebbi elavult gépek együtt vannak az új gépekkel)

– mezőgazdaság:

– 1/10-e mezőgazdasági terület

– teraszos földművelés

– többszöri betakarítás

– állati és emberi munkaerő

– trágyázás:

– emberi és állati ürülék, halliszt

– VT. 1.:

– rizs

– dohány

– uborka

– hagyma

– gyapot

– kender

– sertés és baromfi

– cukorcirok

– VT. 2.:

– búza

– kukorica

– földimogyoró

– tea

– len

– VT. 3.:

– juta

– köles

– ipara:

– Mandzsúria

– feketekőszén

– Ansar

– Fusun

– Fusin

– kőolaj:

– Sárga-tenger selfje

– uránérc:

– Uruneisi

– vasérc:

– Mandzsúria

– kézművesség:

– textilipar: – selyemhernyó tenyésztés

– nagyüzemű:

– Sanghaj

– Tiensin

– Tangsan

– vaskohászat:

– Peking

– Ansan

– Vuhan

– Nanking

– jelentős acéltermelés:

– acélötvöző ércek: mangán, volfrám

– jelentős gépgyártás:

– termelőeszközök

– vasúthálózat

– nincs autógyártás


Afrika lakossága, Dél-Afrikai Köztársaság

– Afrika lakossága:

– 642 millió fő (2000-re 800 millió fő)

– 21 fő/km2

– fekete és negrid emberek

– kivételek:

– Arabok (Szaharától északra eső, 100 millió fő)

– Europid (Atlasz, Dél-Afrika, 5 millió fő)

– Szudán (a feketék országa)

– negridek:

– Bantu: zömökek és alacsonyak (200 millió fő)

– Szudáni: vékonyak és alacsonyak (200 millió fő)

– törzsek:

– Jorába

– Falbe

– Hauszák

– Ibók

– etiópok: 20 millió fő, fekete europidok

– fajok:

– zulak

– busmanok

– hottentották

– pigmeusok

– Dél-Afrikai Köztársaság

– Afrika leggazdagabb országa (2600$GDP)

– területe: 1121000 km2

– lakossága: 35000000 fős lakosság (2%-os növekedés)

– bányászata:

– arany kitermelés

– gyémánt

– platina

– uránérc

– vasérc

– nikkel

– orvosellátás: 1320 lakos/orvos

– mezőgazdasága:

– búza

– kukorica

– szőlő

– citrom

– narancs


Afrika bányászata, mezőgazdasága

– bányászata:

– ásványkincsekben gazdag

– a bányák más országok tulajdonában vannak

– VT. 1.5-2.0%

– a nyersanyagokat eladják

– fejletlen feldolgozóipar

– import: élelmiszer, és kész termékekàeladósodás

– bányászat:

– kőolaj:

– Algéria

– Líbia

– Nigéria

– arany:

– Dél-Afrikai Köztársaság (DAK)

– Zimbabwe

– gyémánt:

– DAK

– Zambia

– bauxit:

– Guinea

– Sierra Leone

– vasérc:

– Mauritánia

– DAK

– Líbia

– foszfát:

– Algéria

– Marokkó

– Tunézia

– DAK

– mezőgazdasága:

– kicsi a termőterületek aránya

– csak 6% a megművelt terület

– a mezőgazdasági művelés típusai:

– 1) nomád állattenyésztés

– a Szahara peremén vagy gyér füvű legelőkön

– kecske, juh, teve, szamár

– 2) hagyományos szárazművelésű

– egyenlítői öv

– kezdetleges önellátó szinten

– talajutánpótlás

– nincs trágyázás

– 3) ültetvényes gazdálkodás

– olcsó a munkaerő

– 66% dolgozik a mezőgazdaságban

– magasszintű termelés

– a világpiacra kerülnek

– élvezeti cikkek

– termékek:

– kakaó:

– Elefántcsontpart

– Nigéria

– Gána

– Guinea

– kávé:

– Etiópia

– Elefántcsontpart

– gyapot:

– Egyiptom

– Líbia

– Szudán

– oázisok

– búza, rizs:

– Egyiptom


A földi koordináta rendszer. A helyi idő és a zóna idő

– a földrajzi fokhálózat:

– mesterséges felület

– 2 elemből áll:

– hosszúsági körök

– szélességi körök

– a helyi idő:

– a Föld tengelyforgása Nyugatról-Keletre forog

– a Föld forgásából adódóan különböző mindenütt a helyi idő

– azonos hosszúsági körön azonos a helyi idő

– hosszúsági körönként változik

– a Föld 24 óra alatt 360-°ot tesz meg

– 1°-ot 4 perc alatt tesz meg

– a zónaidő:

– a 360°-ot felosztották 24 zónára

– 1 zóna az 15°

– minden szomszédos zóna között 1 óra különbség van

– dátumelválasztó vonal: 180°


Afrika éghajlata, talaja, természetes növényzete

– éghajlata:

– 95%-a a trópusi övezetbe tartozik

– itt a legnagyobb a napsugarak hajlásszöge

– hőmérséklet magas

– az Atlasz, az Etióp-magasföld, a Namib-sivatag, és a magasabb tengerszint

feletti magassá mindenhol az évi középhőmérséklet meghaladja a 25° C-ot

– egyenlítői öv:

– talaja:

– trópusi vörösföld

– természetes növénytakarója:

– esőerdő, őserdő

– például:

– Kongó-medence

– Guineai-partvidék

– Madagaszkár keleti része

– Szomália déli része

– távolodva:

– a csapadék csökken

– száraz évszakok hosszúsága nő à

à        – átmeneti öv:

– talaja:

– vörösföld, trópusi feketeföld

– természetes növénytakarója:

– szavanna:

– erdős

– magányos fás

– cserjés-bozótos

– füves szavanna

– például:

– Szudán

– Madagaszkár nyugati része

– Szahara déli része

– távolodva: à

à        – térítői öv:

– talaja:

– szürke sivatagi

– természetes növényzete:

– kis levélfelület

– szárazságtűrő

– mélybe nyúló gyökér

– például:

– Kalahári-sivatag

– Szahara

– Namib-sivatag (hűvös, csapadékos sivatag)

– 5%-a mediterrán és szubtrópusi

– talaja:

– terra rosa

– természetes növénytakaró:

– keménylombú erdők

– például (mediterrán):

– Fokváros

– Dél-Afrika nyugati része

– Atlasz előtere

– például (szubtrópusi monszun):

– Dél-Afrika keleti része


A Nap és a Naprendszer

– a Naprendszer:

– azt a teret nevezzük N-nek, ahol a Nap sugárzása és gravitációja az uralkodó

– 2 fényévnyi távolság, de vannak átfedések a csillagrendszerek között

– részei:

– Nap (tömege nagyobb, mint a Naprendszer összes bolygójának súlya együtt)

– 9 nagy bolygó (de lehet, hogy lesz egy 10. is: Transzpluto)

– Merkúr

– Vénusz

– Föld (a Nap sugarai 8 perc 19 másodperc alatt jutnak el)

– Mars

– Jupiter

– Szaturnusz

– Uránusz

– Neptunusz

– Plútó (a Nap sugarai 5 óra 30 perc alatt jutnak el

– 60 hold (állítólag 73-74 hold van)

– 100 ezer kisbolygó

– meteorok és üstökösök

– bolygóközi (interplanetáris) anyagok

– csillagászati egységek:

– fényév: 10 a 12-en km

– parsec: 3.26 fényév

– a Nap és a Föld átlagos távolsága 150 millió km2

– a Nap:

– csillag:

– mert belső energiát termel

– mert fan saját fénye

– 4.6-5 milliárd éves

– 10-15 milliárd év a jövője

– jellemzői:

– anyaga:

– hidrogén (80%) és hélium (20%)

– halmazállapota plazma

– nem szilárd de nem is folyékony

– kocsonyás anyag

– jól vezeti a hőt

– méretei:

– 110 földi átmérő (1.4 millió km2)

– gravitációja:

– 30 földi gravitáció

– hőmérséklete:

– felszíni: 5800-6000 K

– belső: 10-20 millió K

– felépítése:

– belüről:

– mag:

– energiatermelés

– hidrogén alakul át héliummáàenergia szabadul fel

– 10-15 milliárd éves készletek

– röntgensugárzási zóna:

– az energia röntgensugarak formájában terjed

– konvektív zóna:

– áramlás

– fotoszféra:

– ahonnan a fénysugarak érkeznek

– felülete

– kremoszféra és Napkorona

– a Nap légköre

– jelenségek:

– napfolt:

– hőmérsékletük: alacsonyabb, mint a Nap felszíne

– sötét, fekete foltok

– ott jön létre, ahol a Nap mágneses tere megváltozik

– csoportosak

– átlagos élettartam: 1 hét

– napfolt minimumok (legkevesebb) és maximumok (legtöbb)

– 2 maximum, vagy két minimum között 11.2 év telik el

– fáklya:

– a fotoszféra felett kialakult felhő

– hőmérsékletük 300 K-val kisebb

– kremoszféra:

– a napfoltok fölött alakul ki a mágneses mező megváltozása miatt

– napkitörések:

– a kremoszférából protonok (elektronok ritkábban) robbannak ki

– megváltozik a mágneses tér, a röntgen – és ultraibolya sugarak sugárzása

– a napkitörésekkel lehet magyarázni a sarkokon jelentkező sarki fényt

– korona:

– átmenet a bolygóközi anyagban

– határa látható a napfogyatkozásban

– napfogyatkozás:

– csak akkor jöhet létre, ha a Nap-Hold-Föld egy vonalba esik

– tőlünk a Hold takarja el a Napot

– mindig Újholdkor jön létre

– két fajtája van:

– részleges:

– nem lehet a Föld minden pontjáról látni

– teljes:

– a Föld minden pontjáról lehet látni


A Szovjetunió utódállamainak felsorolása. Oroszország természeti adottságai és gazdasági élete

– A Szovjetunió kialakulása és széthullása

– 1922 december 30: Oroszország és a többi szövetséges államból megalakul a Szovjetunió

– minden állami, vagy szövetkezeti tulajdon

– állami: KOLHOZ

– szövetkezeti: SZOLHOZ

– egypártrendszer kialakulása

– ‘20-as évek: önkényuralom (Sztálin)

– torz egyoldalú gazdaság

– a volt Szovjetunió soknemzetiségű ország

– ez idézi elő a széthullását

– 15 tagországra hullik szét

– 1991 decemberéig beszélhetünk Szovjetunióról

– a Szovjetunió utódállamai

– Oroszország – Moszkva

– Kazahsztán – Alma-Ata

– Ukrajna – Kijev

– Türkmenisztán – Ashabad

– Üzbegisztán – Taskent

– Belorusszia – Minszk

– Kirgizisztán – Pispek

– Tadzsigiszkán – Dusanbe

– Azerbajdzsán – Baku

– Grúzia – Tbiliszi

– Litvánia – Vilnius

– Lettország – Riga

– Észtország – Tallinn

– Moldávia – Chisinau

– Örményország – Jereván

– Oroszország gazdasága:

– kőolaj (VT I., 620 millió tonna), földgáz:

– Baku

– Perm

– Ufa

– Szamara

– szénlelőhelyek:

– Pecsora-medence

– Donyec-medence

– Szahalin

– Tomszk

– Novokuznyeck

– Kanszk

– vasérc:

– Kazahsztán területén (nem Oroszország)

– színesfém-készletek:

– Urál területén

– energia:

– vízenergia

– Oroszország mezőgazdasága:

– övezetes a nagy kiterjedés miatt

– tundra: rénszarvastenyésztés

– tajga: fa, papír, cellulóz

– erdős, átmeneti: búza, kukorica, árpa, rozs, cukorrépa

– szélsőségesen szf.: gyapot, datolya

– mediterrán: szőlő, gyümölcs, tea


Régebbi bejegyzések Újabb bejegyzések