A környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk megszüntetése és az eredeti állapot helyreállítása.
Környezetvédelmi szempontból környezetnek az embert körülvevő élő és élettelen tényezők összességét nevezzük.
A környezetet csoportosíthatjuk:
- A környezeti elemek védelme szerint, mint:
1. A Föld védelme:
– a föld felszíne és a felszín alatti rétegek,
– a talaj,
– a kőzetek és ásványok,
– a barlangok,
– a domborzat.
2. A vizek védelme:
– a felszíni vizek,
– a felszín alatti vizek.
3. A levegő védelme:
– a légkör egésze.
4. Az élővilág védelme:
– a növényvilág,
– az állatvilág,
– mikroorganizmusok.
5. A táj védelme:
– a nemzeti parkok,
– a természetvédelmi területek,
– a tájvédelmi körzetek.
6. A települési környezet:
– a lakóterületek,
– a mezőgazdasági területek,
– az ipari parkok.
- A környezet nagysága szerint:
– mikrokörnyezet; a helységeken és a létesítményeken belüli terek,
– mezőkörnyezet; a helységeken, létesítményeken kívüli, de a település határán belüli térségek,
– makrokörnyezet; a település határán kívül eső terek.
- a környezetvédelem közege szerint:
– talajvédelem,
– a vízminőség védelme,
– zajártalmak, sugárzás,
– hulladékkezelés
Az erdők védelme:
Életünk szempontjából kiemelt jelentőségű az erdők védelme. Az erdő az élőlények élettere, befolyásolja a légkör oxigén és szén-monoxid koncentrációját. A lombkoronaszintek, a cserjeszint és a gyepszint szűrőként lefékezi a csapadékot ezáltal az egyenletesen jut a talajba.
Az erdők károsodása legtöbbször az ember gondatlan beavatkozásának következménye:
- a helytelen erdőgazdálkodás(pl. rablógazdálkodás)
- a z ipari tevékenységek következtében levegőbe jutó szennyező anyagok károsító hatásai
- a gondatlanságból erdő tűzkárok, amelyek nagyon rövid idő alatt több km-es erdőterületet pusztítanak el.
Magyarország nemzeti parkjai:
Aggteleki Nemzeti Park
Területe 19764 ha, amelyből fokozottan védett 4791 ha.
Jellegzetes karsztvidék, amelyben számtalan barlang található. A Baradla-barlang Magyarország legnagyobb barlangrendszere, amelynek egy része átnyúlik Szlovákiába. A barlangban a cseppkőoszlopok széles tára várja a látogatókat. A hegységek peremén található sok forrásközül legismertebb a jósvafői.
Hortobágyi Nemzeti Park:
A természeti területek átalakították a táj jellegét. A lecsapolások a talaj szikesedéséhez vezettek, aminek következtében növekedett a talaj sótartalma, és így mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná vált. A táj eredeti képe csak a kunkápolnási mocsár környékén maradt meg. Jellegzetes állatai a kócsag, a nyári lúd, a kanalas gém stb. A nemzeti park szikes területei jelen állapotban csak az állattenyésztésre alkalmasak. A szürke marha és arackajuh tenyésztése is a pásztori életformát alakítja. Ezen a területen él a védett túzok.
Kiskunsági Nemzeti Park:
A területe hét különböző adottságú részből áll. Felszínét nagyrészt futóhomok borítja. Jellegzetes formái a buckák, garmadák és homokleplek. Jellegzetes állatai az üregi nyúl, parlagi vipera. A buckák közötti rossz lefolyású mélyedéseket gyakran szikes tavak foglalják el.
A hulladék fogalma típusa:
A hulladék olyan feleslegessé vált, a keletkezés helyén fel nem használható különböző mennyiségű és minőségi anyag, mely kezeléséről gondoskodni kell.
Az ember élet, munkája, gazdasági tevékenysége során az előállított felhasznált termék mellett, után mindig keletkezik valamilyen hulladék. A társadalmi, gazdasági, műszaki fejletség szintje meghatározó kérdés abból a szempontból, hogy mit tekintünk hulladéknak.
A hulladékokat fajtájuk és halmazállapotuk szerint csoportosíthatjuk:
- Fajtájuk szerint lehetnek:
-termelési hulladékok
-települési hulladékok
-különleges kezelést igénylő/veszélyes/ hulladékok
- Halmazállapotuk szerint lehet:
-szilárd pl.: papír, műanyag, fém
-iszapszerű pl.: festékiszap, szennyvíziszap
-cseppfolyós pl.: gázok melléktermékei
-gáznemű hulladék pl.: légszennyező anyag
A termelési hulladék, a termelési folyamat különböző fázisában keletkező hulladékfajta. A települési hulladék elsősorban a háztartásokban és a közintézményekben keletkezik szemét formájában. Emellett képződik a kommunális szennyvíz, ami sajnos ma még nem minden esetben kerül a szennyvízgyűjtő csatornarendszerbe.
A lakossági és az ipari tevékenységek során mindig keletkezik valamennyi mennyiségű veszélyes-anyag aminek a gyűjtése, kezelése kiemelten fontos.
A hulladékok keletkezése:
Magyarországon évente közel 114 millió tonna hulladék képződik. Felmérések szerint az ipari eredetű hulladék mennyisége csökkenést, a kommunális hulladék növekedést mutat.
Hulladékok összegyűjtése:
A hulladékok összegyűjtés során a hulladékok tárolását oldják meg a környezetet nem szennyező módon. A hulladékokat a keletkezési helyükön átmenetileg szemét gyűjtő-edényben, vagy zsákban gyűjtik. A szabványos gyűjtőedények alkalmazása a szállítást segítik. A további kezelések elősegítése szempontjából a hulladékokat szétválogatva kell gyűjteni és tárolni. Ez a szelektív hulladékgyűjtés.
Átmeneti tárolás:
Átmeneti tárolásra akkor kerül sor, amikor a hulladék-ártalmatlanítás és –hasznosítás feltételei nem megoldottak/akkumulátorok/. Ebben az esetben is a környezettől és az emberektől elzárt helyen kell tárolni a hulladékot.
Hulladékok elszálítása:
A hulladékok elszállítását a településeken keletkezett lakossági hulladékok esetén a környezettisztasági szervek végzik. A gyűjtőedényekben tárolt hulladékok meghatározott időpontban elszállítják a lerakó telepekre, vagy az égetőművekbe megsemmisítik. Az egészség ügy és az ipar veszélyes hulladékainak gyűjtése és elszállítása külön gyűjtőedényekben történik és az elszállítást rendszerint vállalkozások végzik. A hulladékgyűjtés és elszállítás feladata az évente egy alkalommal ingyenes lomtalanítás, vagy a kísérleti szelektív hulladékgyűjtés.
Hulladékok feldolgozása:
Az égetőmű a hulladékégetésből keletkező szennyeződéseket/gázok, gőzök, por/, különböző szűrő berendezésekkel megköti, de sajnos hulladékégetők közelében többféle szennyező anyag az átlagosnál nagyobb koncentrációban mutatható ki. A hulladékok részbeni feldolgozását jelenti a komposztálás. Célja, hogy a hulladékban természetes körülmények között lassan lezajló folyamatokat meggyorsítva, a hulladékok szervesanyag-tartalmából komposzttrágyát állítson elő, amelyet talajjavító anyagként talajba lehet visszajuttatni.
A hulladékok végleges elhelyezése:
A hulladékok végleges elhelyezése az ún. rendezett lerakás. Ebben az esetben a területet feltöltik hulladékkal, majd földdel, vagy építési törmelékekkel letakarják. Takaró rétegként széntüzelésű kazánok salakja vagy hamuja is felhasználható, amelyet be lehet füvesíteni. A rendezett lerakás hátránya, hogy a szerves anyagok felhasználás nélkül bomlanak el.
A településeken a szilárd hulladékok elhelyezése mellett a folyékony hulladékokat is ártalmatlanítani kell. A szennyvízcsatornázás fejlesztése így elsőrendű, mert csak ennek segítéségével lehet a szennyvizet a szennyvíztisztítókba eljuttatni. Az építési engedélyek meghatározzák, hogy házi szennyvizek szikkasztása tilos, a szennyvizet gyűjteni kell, és csatorna hiányában a rendszeres elszállítást meg kell oldani.
A hulladékok mennyiségének növekedése fokozatos fejlesztést igényel a területileg illetékes önkormányzatoktól. Ennek során a lerakókat bővíteni kell a szennyvíziszap kezelésére új lerakókat kellene létesíteni.