A különböző műveket (könyv, zene, film), köztük a programokat is nagyon könnyű másolni, ami rengeteg jogi problémát vet fel. Gyakran nem is tudjuk, hogy amit csinálunk jogellenes-e vagy sem. Fontos tudni, hogy mit tehetünk az épp megvásárolt cd-kel vagy programokkal, lehet e őket másolni, továbbadni.
A szerzői jogi törvény:
Magyarországon a szerzői jogokat az 1999. évi LXXVI. törvény szabályozza. Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos, és művészeti alkotásokat. Vagyis a szoftvert is.
A védelem nem függ sem minőségtől, sem mennyiségtől, sem esztétikai jellemzőktől.
A szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta. S még rengeteg jog csak a szerzőt illeti meg.
Miből áll a szoftver? (ugyanis a törvény a szoftver minden összetevőjét védi)
Forrásprogram:
A programozók a programokat valamilyen programozási nyelven írják valamilyen programfejlesztői környezetben. Az így megírt forráskód a forrásprogram.
Tárgyi program:
A fejlesztői környezetben megírt forrásprogramot egy értelmező- és/vagy egy programfordító lefordítja és ebből lesz a tárgy kódú program, más néven a tárgyi kódú program.
Kísérő anyagok:
Egy jó programhoz jó dokumentáció is tartozik. Ezek a dokumentációk is többfélék lehetnek, attól függően, hogy kinek íródtak: felhasználói dokumentáció vagy fejlesztői dok.. Ezeket együttesen nevezzük kísérő anyagoknak.
Szoftver fajták:
A szoftvereket a funkciójuk alapján a következő csoportokba sorolhatjuk:
- Operációs rendszerek: a számítógép működéséhez alapvetően szükséges rendszer.
- Fejlesztői rendszer: a programozási nyelvek köré épülő fejlesztői környezet.
- Felhasználói programok: általában valamilyen egyedi probléma megoldására íródott program (pl. irodai programok, tervező programok, grafikai programok, játékprogramok)
A szoftverek védelme:
A szoftverek védelmére általában két lehetőség adódik
- a technikai védelem: ide tartozik az illetéktelen hozzáférés elleni védelem és a másolásvédelem.
- a jogi védelmet a szerzői jog biztosítja. A jogi védelemhez tartozik a szoftverszerződés (kereskedelmi programnál ált. a telepítés kezdetén találkozunk vele), ebben írják le a jogszabályok által biztosított védelmi intézkedéseket. A felhasználó készíthet egy biztonsági másolatot a szoftverről. Megfigyelheti és tanulmányozhatja a szoftver működését. Ezen felül a licencek tételesen felsorolják, hogy mit nem lehet tenni a szoftverrel. A szoftver vásárlója nem tulajdonosa, csak kizárólagos felhasználója a szoftvernek.
Szoftverlicencelési módok: (Mindegyikre próbálj saját tapasztalatból példát mondani!)
- A kereskedelmi programok kereskedelmi céllal készültek, vagyis mindig pénzbe kerülnek. Nagyon komolyan behatároltak a felhasználó lehetőségei.
- A freeware programok szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek, azaz ingyenes szoftverek. Fontos azonban, hogy a visszafejtésük nem megengedett.
- A shareware programok nagyon hasonlóak a freeware programokhoz. Vagyis ingyenesen beszerezhetők és terjeszthetők. De gyakran nem működnek teljeskörűen. A teljes programért fizetni kell, ha nem tesszük meg akkor egy bizonyos idő vagy bizonyos számú programindítás után nem lesz használható a program.
- A trial programok általában kipróbálásra kiadottak. Hasonlóak a shareware programokhoz. Fontos eltérés az, hogy nem terjeszthetőek szabadon.
- A szabad szoftverek (pl. Linux) nem összetévesztendő az ingyenessel. Ennél sokkal többet kap a felhasználó és sokkal több joggal rendelkezik. A program ingyenesen beszerezhető bármilyen formában. Szabadon használható, szabadon terjeszthető a forráskód megismerhető, ebből következik hogy a program szabadon módosítható.
- (Az ún. félszabad szoftverek olyan szoftverek, melyek kereskedelmiek de valamilyen felhasználási célra vagy felhasználói csoportnak kedvező feltételekkel kerülnek forgalomba.)