Magyarország vízrajza
Általános jellemzők
vízgyűjtő terület
függ: csapadéktól, domborzattól, kőzetektől és a természetes növénytakarótól
lefolyási koefíciens
Alföld: 4-8% a felszínen
dombvidék: 12% à agyag miatt
középhegységek: 18-20% à jól elvezeti a csapadékvizet
Duna vízgyűjtő területe: egész Kárpát-medence
választóvonal Duna és Tisza között: Karancs, Gödöllő, Kiskőrös, Jánoshalma
felszíni vizek: folyók, állóvizek
felszín alatti vizek
Felszíni vízfolyások
Duna:
hossza: 2860 km (Fekete-erdő – Fekete-tenger)
magyarországi szakasza: 410 km
deltatorkolat
Felső-Duna à forrásvidék – Morva
Közép-Duna à Kárpát-medence
Alsó-Duna à Vaskapu – torkolat
Magyarországi rész:
Pozsony-Komárom à alsószakasz
Komárom-Esztergom à középszakasz
Esztergom-Vác à felsőszakasz
Vác-Paks à alsószakasz
Paks-Baja à középszakasz
Baja-határ à alsószakasz
Baloldali mellékfolyók:
Vág, Garam, Nyitra, Ipoly
Jobboldali mellékfolyók:
Mosoni-Duna, Duna, Kis-Duna, Lajta, Rába, Rábca, Répce, Ikva, Gyöngyös, Pinka, Marcal, Torna, Tapolca, Gerence, Concó, Cuhai-Bakony-ér, Által-ér, Váli-víz, Sió, Zala, Koppány, Kis-Koppány, Jaba, Sárvíz, Dráva, Mura, Cserta, Kerka, Rinya, Gyöngyös, Almás-patak, Pécsi-víz, Fekete-víz
Tisza:
Fekete- + Fehér-Tisza a Máramarosi-havasokból
jelentős szabályozás: Széchenyi, Vásárhelyi Pál
1419 km-ről 966 km-re rövidítették
magyarországi szakasz: 600 km
miocénban jelenik meg, de folyása csak a holocénban
Jobboldali mellékfolyók:
Bodrog (Tapoly, Latorca, Laborc), Hernád, Sajó, Bársonyos, Bódva, Zagyva, Tápió, Tarna, Gyöngyös, Galga
Baloldali mellékfolyók:
Szamos, Kraszna, Túr, Körös, Fehér-Körös, Fekete-Körös, Sebes-Körös, Hortobágy, Berettyó, Hortobágy-Berettyó, Maros
Mesterséges csatornák:
Keleti-főcsatorna, Nyugati-főcsatorna
Állóvizek
Balaton:
felszíne: 600 km2
hossza: 77 km
legnagyobb szélessége: 14 km
legkisebb szélessége: 1,6 km
átlagos mélysége: 2-3 m
Tihanyi-kútnál: 12 m
Zala – Balaton – Sió
Kis-Balaton:
természetvédelmi terület
mikroklíma
Fertő-tó:
felszíne: 336 km2 (az egész)
magyarországi rész: 81 km2
mélysége: 1 m körüli à változó kiterjedés
tópusztulás, feltöltődés à emberi akadályozás
Velencei-tó:
Balaton árkának folytatása
felszíne: 26 km2
vízutánpótlás
Deflációs-tavak:
a szél mélyíti a medrét
Szegedi Fehér-tó
Nyíregyházi-sóstó
Morotvatavak:
Tisza-mentén
Mesterséges tavak:
Kiskörei- és Tiszalöki-víztározó
Felszín alatti vizek:
karsztvíz: Dunántúli-kphg, Aggtelek, Bükk
talajvíz
hévíz: Hévíz, Keszthely, Hajdúszoboszló, Debrecen, Gyula, Budapest
rétegvíz
artézi-víz: Alföldön jelentős (Zsigmondy Vilmos)
ásványvíz: Középhegységek à Parád, Sasvár, Budapest, Dunántúli-kphg
Vízszennyezés:
legszennyezettebb: Körösök, Maros, Sajó, Szamos, Séd
Az éghajlati elemek vizsgálata
hőmérséklet
évi középhőmérséklet: 8-11oC
januári középhőmérséklet:
legkisebb: középhegységekben, észak-keleten (Nagy-Milic)
legnagyobb: délnyugaton (tengerhez közelebbi rész)
júliusi középhőmérséklet:
legmelegebb: Szeged, Tiszántúl déli része
évi közepes hőingás: mindenütt minimum 20oC
(januári kphő + júliusi kphő)/2
Hortobágy környékén a legnagyobb
hegységekben, keleten a legkisebb
napsugárzás
legnagyobb: Duna-Tisza köze déli részén (2100-2200 h)
legkisebb: Alpokalja (1800 h)
felhőzet
legborultabb: Kisalföld nyugati része, Alpokalja
legderültebb: Duna-Tisza köze közepe
csapadék
legkevesebb: Alföld középső része (450) à nyári aszály è öntözés
legtöbb: Alpokalja 800(-1300) mm
szélirányok
Tiszától nyugatra: észak-nyugati
Tiszától keletre: észak-keleti
magasan: nyugati
távvezérelt éghajlat
ciklon:
Izlandi-ciklon
Perzsa-minimum: örvénylően felszáll à csapadék
nyáron ciklon: eső
télen ciklon: enyhe
anticiklon:
spirálisan lefele
Azori-szigetek, Szibériai-maximum
télen anticiklon: hideg, nincs csapadék
nyáron anticiklon: meleg, strandidő