Kategória: Történelem érettségi tételek

A történelem érettségi tételek azokat a diákokat célozzák meg, akik a történelem vizsgájára készülnek. Az itt található témakörök átfogják a világ- és magyar történelmet, valamint a fontos eseményeket és személyiségeket. A történelem érettségi tételek lehetővé teszik a diákoknak, hogy átfogó ismereteket szerezzenek a történelem fontos eseményeiről, és értelmezni tudják a múlt történéseit a jelen kontextusában.

Magyarország az Anjou-korban – Luxemburgi Zsigmond és I. Nagy Lajos

I. Nagy Lajos 1342-1382 1. Külpolitika –     állandó hadjáratok, háborúk: Velence ellen Dalmácia megtartásáért Nápoly – nem sikerül Moldva, Havasalföld, Szerbia, Bosznia – nem sikerül –     1370.: lengyel trón megöröklése örökösödési…

Kőszeg ostromának török és magyar leírása

1532-ben a törökök Szulejmán szultán vezetésével hadjáratot indítanak Kőszegre. A hatalmas török haderő közel egy hónapig időzött Kőszeg falai alatt. A kőszegiek hősi helytállásának következtében elmaradt az erőviszonyokat eldöntő küzdelem. Jurisics…

Magyarország lakosságának változásai a 10-18. sz.-ban

A népesség a 13. sz. közepéig folyamatosan nő. Ez Gézának és Istvánnak köszönhető, hiszen az államszervezésüknek köszönhetően megszilárdul a feudalizmus. István idején külföldiek érkeznek, a 11-12. sz.-ban hospesek áramlanak be ®…

A párizsi béke

I. Miklós cár idején Oroszország Európa csendőre szerepét játszotta (beavatkozott a forradalmakba). Tekintélye megnőtt, a kontinens legerősebb hatalmának számított. A Török Birodalom 1849. után meggyengült és így a cár alkalmasnak látta…

A magyar jakobinus mozgalom

1791-ben megállapodás született a magyar rendek és az udvar között ® 10. törvénycikk. A megállapodás oka: a francia forradalom radikalizálódik és a nemesség is megijed. A törvénycikk tartalma: II. Lipótot (1790-92)…

A rendi monarchiák kialakulása Nyugat-Európában

Rendi monarchia: olyan államforma, amelyben a hatalmat a király és rendek együttesen gyakorolják. Jellemzői: szakképzett hivatalnokok, zsoldos hadsereg (nem függ a rendektől). Célja, hogy megvédje a feudális rendszert a parasztok és…

Középkor Mohács után – Dózsa

1. Főúri hatalom –     Mátyás meghal ® főurak átveszik a megbénult kormányszervek irányítását; Ulászló cseh királyt választják királlyá –     főurak központosítás intézményeit saját javukra hasznosítják –     köznemesség legnagyobb főúr, Szapolyai János…

Középkor Mohács után – Török hódítás és a magyar állam szétesése

1. Dózsa-féle parasztfelkelés után –     zavaros belső állapotok –     királyi hatalom meggyengül –     politikai érdekcsoportok közti harc fokozódik –     1516.: II. Lajos gyermekkirály   – nincs erőskezű kormányzás – köznemesség befolyása megerősödik…

Középkor Mohács után – Török berendezkedés

–     nem válik el a katonai és a polgári igazgatás –     irányítás: budai pasák kezében –     végvárak: zsoldoskatonák –     szpáhik (lovaskatonák): szolgálat ® földesúri járandóságok –     meghódított területek közvetlenül a szultánnak…

A Jozefinizmus

A felvilágosult abszolutizmus Magyarországon II. József uralkodása (1780-1790) alatt teljesedett ki. Mária Terézia nem volt felvilágosult abszolutista uralkodó, mégis tanácsosai sugalmazására az uralkodása 2. felében született olyan rendelkezései, amelyek ebben az…

Felfedezések a 17. századig

1. Felfedezéseket ösztönző tényezők –     14. sz.: Ny-európai feudalizmus válsága: parasztlázadások, feudális belháborúk, pusztító járványok; relatív túlnépesedés –     15. sz. vége: India nagy kereskedelmi központ (Levantei kereskedelem) ® török veszély miatt…

Hunyadi János

„Előzmények” –     1387-1437.: Luxemburgi Zsigmond király ® kísérlet a központosításra (köznemesi rend, városfejlődés, ipar támogatása) –     Zsigmond német és cseh uralkodó is. –     súlyos gond: török terjeszkedés –     1936.: török előrenyomulás…