Kategória: Történelem érettségi tételek

A II. világháború utáni békeszerződések.

A II. világháborút lezáró békerendszer Az ideiglenes fegyverszüneteket rendezni kivánó konferencia 1946 nyarán ült össze Párizsban. Meghallgatták a vesztes országokat is, de ez az aktus formálisnak bizonyult. A békeszerződésseket Párizsban 1947….

A hidegháború és szakaszai

A hidegháború –          USA és Szovjetunió tömegpusztító fegyvereket fejlesztettek ki a háborúban –          közvetlen fegyveres összecsapást igyekeznek elkerülni –          ideológiai, politikai és gazdasági háború –          cél: befolyási övezetek biztosítása és kiterjesztése…

A nemzetközi erőviszonyok a második világháború után.

Háború utáni erőviszonyok –          a II. világháborúval lezárul Európa világhatalmi vezető szerepe –          kísérlet a háború utáni együttműködés fenntartására –          a háború befejeződése után azonban megkezdődik a szembenállás –          oka: érdekellentétek;…

A hidegháborús korszak

ENSZ megalakul – nemzetek egyenjogúsága ? Részei:   – Közgyűlés – Biztonsági tanács:  USA, USSR, Fr.o., Kína, Anglia – Nemzetközi bíróság (Hága) Szakosodott szervek:        – FAO – UNESCO: Nevelés&Kultúra – WHO:…

Az antifasiszta ellenállás fő formái.

A német megszállás területi kiterjedése –          1942-re a német birodalom Európa nagy részét megszállás alatt tartja –          nyugaton: Franciaország, Benelux államok, Dánia, Norvégia –          délen: Jugoszlávia, Albánia, Görögország –          keleten: Cseh-morva…

A második világháború – Előzmények és események

Előzmények ­          az első világháborút lezáró békék magában hordozzák az újabb háború lehetőségét ­          a legyőzöttek túlságosan megalázottak, a győztesek követelései többnyire irreálisak ­          fasizálódási folyamat Olaszországban ­          1927 Tanaka-memorandum: az…

A jobbratolódás és a német befolyás növekedése a harmincas évek Magyarországán.

1931 nyarán a nemzetköziés pénzügyi hitelrendszer összeomlása elérte Mo.-t. (Bankzárlat, korlátolt betétkifiz.) A mezőgazdaság helyzete 1929-ben kibontakozó agrárválság, így a válság mindvégig az mg.-t sújtotta jobban – oka: a magyar termények…

A Horthy-rendszer konszolidációjának legfontosabb elemei.

Az átmeneti kormány A tanácsköztársaság bukását követően három hatalmi tényező alakult ki Mo.-n: – román megszálló csapatok – egymás helyébe lépő kormányok – a „fővezérség”: a nemzeti hadsereg irányítása (Horthy M.)…

Az „őszirózsás forradalom” kísérlete és a kommunista hatalomátvétel 1919-ben Magyarországon.

Politikai válság 1918. okt. 17.-én gróf Tisza István a képviselőházban bejelentette, hogy a központi hatalmak elvesztették a háborút. A Károlyi-párt (Egyesült Függetlenségi és 48-as párt – 1916 júl.), az Országos Polgári…

A fasizmus uralomra jutása Olaszországban.

Előkészítő szakasz (1919-22) –          1919 után Olaszország „vesztes a győztesek között” – nem kapja meg a várt területeket –          politikai és polgári elégedetlenség, megerősödnek a szélsőségek –          háború előtti ígéretek (földreform)…

A fasizmus uralomra jutása Németországban. A fasizmus fő jellemzői.

Előzmények –          1929-re a gazdasági válság hatására elapadtak az USA-kölcsönök –          a weimari köztársaság rendszere gazdasági és politikai válságba kerül –          a kis- és középtulajdonosok tömegesen tönkremennek –          munkanélküliség, általános elégedetlenség,…

Az I. világháború fő frontjai.

A nyugati front –          a németek a Schlieffen-terv szerint gyors csapást akartak mérni a franciákra –          terv: Belgiumon és Észak-Franciaországon át elérik Párizst –          40 mérföldre Párizstól az oroszok keleti akciói…