Kategória: Történelem érettségi tételek

A történelem érettségi tételek azokat a diákokat célozzák meg, akik a történelem vizsgájára készülnek. Az itt található témakörök átfogják a világ- és magyar történelmet, valamint a fontos eseményeket és személyiségeket. A történelem érettségi tételek lehetővé teszik a diákoknak, hogy átfogó ismereteket szerezzenek a történelem fontos eseményeiről, és értelmezni tudják a múlt történéseit a jelen kontextusában.

A Habsburg-ellenes rendi küzdelmek és ennek okai a XVII. században.

A Bocskai-felkelés –          az első magyar felkelés a Habsburgok ellen – 15-éves háború –          kirobbantó ok: Bocskai István bihari várait ostromolja Belgiojoso –          Bocskai (1557-1606) erdélyi nagybirtokos, kezdetben a Habsburgok híve…

Európa a középkorban – Keresztes hadjáratok (1096-1291)

1. Okai –     ideológiailag: szentföld pogány uralom alól való felszabadítása –     politikailag: – zarándokokat törökök akadályozzák Szentföld elérésében – 1054.: első egyházszakadás ® római pápa és konstantinápolyi                       pátriárka harca –    …

1956 – Tervek itthon és külföldön

1. Nagyhatalmak érdeke –     magyar forradalom helyzete két nagyhatalom alkujától függ; Mo. Ny-i segítségben reménykedik –     jaltai világrend megbontása nem érdeke nagyhatalmaknak ® senkinek nem érdeke, hogy Mo-t kivonja Szu befolyása…

1956 – A forradalom leverése

1. Menekülés és ellenállás –     nov. 4.: szovjet hadsereg támadása megindul –     Nagy Imre beszéde Rádióban; majd jugoszláv nagykövetségre menekül (reméli, hogy közvetíteni fognak; nem tudja, hogy Tito is támogatja szovjet…

Az ipari forradalom gazdasági, társadalmi és szellemi következményei a XIX. század derekáig.

Az ipari forradalom kiterjedése egész Európára csökkentette a halandóságot. Az átlagos életkor megduplázódott a csecsemőhalandóság a felére esett. Az emberek jobban és célszerűbben táplálkoztak. Rendszeressé vált a fehér kenyér és a…

A jobbratolódás és a német befolyás növekedése a harmincas évek Magyarországán.

1931 nyarán a nemzetköziés pénzügyi hitelrendszer összeomlása elérte Mo.-t. (Bankzárlat, korlátolt betétkifiz.) A mezőgazdaság helyzete 1929-ben kibontakozó agrárválság, így a válság mindvégig az mg.-t sújtotta jobban – oka: a magyar termények…

Magyarország 1944 és 1956 között – Az ideiglenes államhatalom

Második vh. mérlege –     800 e halott; 8800-900 e hadifogságban –     nemzeti vagyon 40%-a elpusztul –     gyárak 90%-a megrongálódik –     összes híd használhatatlanná válik –     vasúthálózat 40%-a elpusztul –     Jóvátétel: 300…

Magyarország 1944 és 1956 között – Tildy-kormány

1. Választójogi reform –     általános, egyenlő, közvetlen, titkos választójog –     1945. nov. 4. választások: FKGP győz 57%-kal ® abszolút többségét nem tudja értékesíteni, mert SZEB ragaszkodik koalíciós kormányhoz –     1945. nov….

Magyarország 1944 és 1956 között – A Kisgazdapárt megtörése

1. Szalámitaktika –     lényege: demokratikus pártok újabb és újabb csoportjait az MKP kiszorítja a hatalomból –     1946.: demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló tv. segítségével MKP a vezetése alat álló…

Magyarország 1944 és 1956 között – Erőltetett iparosítás

1. Az első ötéves terv (1950-55) –     Sztálini modell: nehézipar egyoldalú és elsődleges fejlesztése ® mindent elvon mezőgazdaságból, lakosság fogyasztásából –     nehézipar fejlesztésének elsősorban katonai céljai vannak; ország termelése lényegében hadigazdaság…

A II. világháború utáni békeszerződések.

A II. világháborút lezáró békerendszer Az ideiglenes fegyverszüneteket rendezni kivánó konferencia 1946 nyarán ült össze Párizsban. Meghallgatták a vesztes országokat is, de ez az aktus formálisnak bizonyult. A békeszerződésseket Párizsban 1947….

Magyarország 1944 és 1956 között – A diktatúra elbizonytalanodása

1. Párturalom mechanizmusa –     belpolitikai események nem a formálissá vált államhatalmi szervekben, hanem a párton belül zajlanak ® 1948-1990.: pártállam –     párton belül fő hatalom: Központi Vezetőség –     tényleges irányítás: Honvédelmi…