A tavak. Folyószabályozás, ár- és belvízvédelem

– a tavak:

– a tó olyan nyílt állóvíz, amiből csak kis területet foglal el a vízi növényzet

– a legtöbb tómedence a jég felszínformáló munkájának eredménye

– fajtái:

– moréna-tó:

– a gleccserek végződésénél felhalmozódott moréna sáncainál duzzad fel

– pl.: Genfi-tó, Bodeni-tó, Garda-tó

– vetődéssel keletkezett:

– a vetődéssel keletkezett árokban gyülemlett össze

– pl.: Balaton, Velencei-tó

– hegyomlással vagy lávaömléssel keletkezett:

– ha a hegyomlás vagy a lávaömlés duzzasztja fel a folyóvizet

– pl.: az erdélyi Gyilkos-tó

– széllel keletkezett:

– a homokbuckák között megrekedő víz lefolyásának útját gyakran a szél gátolja el

– pl.: szegedi Fehér-tó

– az Alföldön a szél mélyítő munkája is sok tómedencét alakított ki

– csak később telnek meg talaj- és csapadékvízzel

– morotvatavak:

– a folyók levágott kanyarulatai

– a Tiszát kíséri sok ilyen tó

– pusztulásuk:

– ha a tóból kiömlő folyóvíz medre mélyen bevágódik, akkor az egész tavat lecsapolhatja

– ha az elpárolgó víz mennyisége tartósan fölülmúlja a tavat tápláló víz mennyiségét, akkor a tó kiszárad

– gyakran a folyó és a szél hordaléka tölti fel a tómedencét

– a feltöltődést siettetik a vízi növények

– először fertő

– mocsár

– láp

– gazdasági hasznuk:

– az édesvizű tavak jók haltenyésztésre

– kedvelt üdülő- és sporthelyek

– hajózás

– a pusztuló tavak nádja az építő- és a cellulózipar fontos anyaga

– a lefolyástalan tavak nagy sótartalma gazdasági érték

– folyószabályozás:

– partvédő művekkel

– sarkantyúk építése (megszűnteti a zátonyképződést)

– kanyarulatok átvágása

– a szerteágazó folyók mellékágainak levágása

– kotrás

– új meder kialakítása

– árvízvédelem:

– 4200 km hosszú töltés 2.4 millió hektár művelt területet véd

– belvízvédelem:

– a belvíz a síkságok mélyedéseiben felgyülemlett csapadékvízből és hóléből és az árvízvédelmi töltések alatt átszivárgó vízből származhat

– a káros belvíz csatornahálózattal vezethető le

– a vízellátás:

– ivóvíz:

– az ivóvízellátás a lakosság, az intézmények és az egyes iparágak minőségi vízigényét elégíti ki

– ásott kútàtalajvíz (gyakran egészségtelen)

– szivattyús- és artézi kutakàrétegvíz

– a folyók mellé épített városokban a part mentén épített csápos kutakban talajvizet gyűjtenek

– ahol nincs nagyobb felszíni vízfolyás ott a forrásvizet, a karsztvizet és a rétegvizet aknázzák ki

– az ipari vízellátás:

– az ipari víz folyókból, vagy tavakból szűrés és fertőtlenítés nélkül kiemelt nyersvíz

– a vízforgatás a már használt víz újrafelhasználását jelenti

– hűtésnek és tisztításnak kell megelőznie az ú. f.-t

– a hűtést hűtőtavakkal, hűtőtornyokkal végzik

– a víztárolás:

– hegy- és dombvidéken völgyzáró gátak építése

– síkságon gáttal körülvett síkvidéki tárolókkal valósítható meg

– kis gátakkal is nagy mennyiségű víz tárolható

– Magyarországon az öntözés és az ipari vízellátás teszi szükségessé