Egyiptom építészete: A Luxori templom



A XVIII.DIN fővárosának déli része, eredeti neve Uaszet. Maga a nagy Amon templom Észak-Déli tengellyel közvetlenül a Nílus partjára épült, kivételesen termékeny területre, pedig hossza nem kevesebb mint negyed kilométer, 260 m. Szakszerű feltárása 1880-ban kezdődött meg, ekkor szabályosan ki kellett takarítani a romok és a romokra épült arab viskók közül. A mai város szabályosan körülöleli.III.THUTMÓZISZ (i.e.1479-1425) épített ide egy a mai napig látható kápolnát, melynek 3 része Amon, Mut és Khonszu tiszteletére épült, neve “Ipet-Reszet-Imen”, vagyis “Amon Déli Háreme”. A kápolnában Középbirodalom korabeli kövek is találhatók, vagyis e helyen már korábban is állhatott szakrális épület. A kápolna elhelyezkedése okozza a később kialakuló templom szokatlan tengelytörését. III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) leromboltatja és felhasználja egy XII.DIN. korabeli homokkő templom köveit, megépítteti a ma látható templom nagy részét, valamint a Luxort Karnakkal összekötő mintegy 2km hosszú szfinx utat. A templomot Imhotep, Hapu fia építi, mint oly sokmindent a fáraó megbízásából Karnakban. Az építés során a fáraó háromszor módosította, illetve bővítette az eredeti tervet. Valószínűleg Imhotep itt is szabadonálló oszlopsorral kötötte össze a szfinx utat az első pülonnal. IV.AMENHOTEP (i.e.1353-1335) szakítva elődjeivel felveszi az EHNATON nevet, fővárost alapít a mai Tell El-Amarna mellett (300 km északra) és eretnek módon csak Aton isten egyházának szenteli életét. Karnakban és Luxorban is találtak kartusaival ellátott köveket, azonban épülete nem maradt fenn. TUTANHAMON (i.e.1333-1323) és HOREMHEB (i.e.1319-1307) építtette az utolsó oszlopsorok mellé az udvart kialakító falakat. Egészen II.RAMZESZ-ig a kartusok bevésésén kívül semmi sem változik a templomon. II.RAMZESZ (i.e.1290-1224) építtet egy újabb udvart, mely magába foglalja III.THUTMÓZISZ kápolnáját is, ahhoz szervesen kapcsolódik, ezért az udvar tengelye az eredeti iránytól eltér, alakja paralelogramma. II.RAMZESZ elbitorolja III.AMENHOTEP szobrait, bevéseti kartusait és áthelyezteti őket eredeti helyükről. SZABAKA reliefekkel díszítteti a bejáratot, SZEBITKU III.RAMZESZ-hez hasonlóan kisebb templombelsőt érintő átalakítást hajt végre. Az Asszír rombolást jóval követő időkben a XXX.DIN megalapítója I.NEKTANEBO (i.e.380-362) végez komolyabb helyreállítási munkákat. PHILIPPOSZ ARRHIDAIOSZ (i.e.323-316) egy kapuépítményt építtet az eredetileg első pülonba.A Rómaiak légiós tábor építéséhez használták a templom köveit, a kopt egyház pedig templom építéséhez a légiós tábor köveit. Utolsó pofonként az arabok megépítik az első udvar kettős portikuszára az Abu El-Gurab mecsetet.

AZ OBELISZKEK

Észak felől közeledve bal oldalon egy 25 m magas vörösgránit obeliszk áll, melynek csúcsa hajdanán aranyozott rézlemezzel volt burkolva. Jobboldali párja, mely 1836-óta Párizsban látható csak 22.5 m magas, azonban állaga jobb. Az obeliszkeket a kolosszusokhoz hasonlóan II.RAMZESZ (i.e.1290-1224) állíttatta.

A KOLOSSZUSOK

Eredetileg 6 koloszzus állt az első pülon előtt, melyből a két nagyobb 15.6 m magas ülő alakot ábrázoló fekete-, a négy kisebb álló alakot ábrázoló vörösgránitból készült. A kolosszussal egybe faragva II.RAMZESZ lánya Meritamon látható. A kolosszus mellett álló szobor a fáraó feleségét Nefertárit ábrázolja. A talapzat domborművében a fáraó által leigázott 9 népet jelképező alak áll. A 65 m széles pülon domborművén az i.e.1285-ben az Asszír-Hettita szövetség felett aratott Egyiptomi győzelem jeleneteit láthatjuk.

A TEMPLOM, II.RAMZESZ UDVARA

Az udvar 50*57 m oldalú paralelogramma, kettős portikusszal, zárt papiruszbimbó oszlopfejezettel. Az udvar bejárata mellett II.RAMZESZ két feketegránit ülő szobra látható, jobbján a királynéval. A bejárattól jobbra található III.THUTMÓZISZ (i.e.1479-1425) istenhármasságnak szentelt kápolnája, mely meghatározó eleme volt az udvar kialakításának. Az udvar délnyugati sarkában látható az a dombormű, mely az első pülon, a kolosszusok és az obeliszkek felszentelési ünnepségét örökítik meg. Az udvar déli oldalán látható III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) 10 vörösgránit és 1 feketegránit szobra, a szobrok domborművein felesége, illetve lánya látható. II.RAMZESZ valamennyi szobrot a saját kartusával látta el, még III.AMENHOTEP felesége, Teje királyné szobrára is saját felesége kartusát vésette. II.RAMZESZ fia és utódja MERENPTAH is rávésette nevét III.AMENHOTEP fia szobrára.

III.AMENHOTEP OSZLOPSORA

Az oszlopsoron, mely 52 m hosszú és 20 m széles az építtetőn kívül kései utódjai neveit is megtalálhatjuk, többek között HOREMHEB (i.e.1319-1307), I.SZETI (i.e.13906-1290), I. és II.RAMZESZ kartusait. Az oszlopsor udvarára belépve II.RAMZESZ 3 szobra látható, melyből kettőn feleségével szerepel.

A falakon TUTANHAMON (i.e.1333-1323) jóvoltából az Amon tiszteletére rendezett Újévi körmenet képei láthatók. Az egyiptomiak az újévet az áradás évszakának első napjára tették, ekkor a Sirius közvetlenül a napfelkelte előtt jelent meg az égbolton. Az északi sarokból kiindulva követhető nyomon amint a körmenet Karnakból elindul az isten szoborral, bárkáján felhajózik Luxorba, majd visszatér Karnakba.

III.AMENHOTEP UDVARA

A 48*32 m-es udvar 3 oldalról zárt papiruszbimbós fejezetű kettős portikusszal, a negyedik oldalon a 8*4 oszlopos hüposztilcsarnokkal határolt. Az oszlopokon IV. és VI.RAMZESZ kartusai is szerepelnek, de az egyik gerendán megtalálhatjuk a XIII.DIN.-beli II.SZEBEKHOTEP (i.e.1750-1745) fáraó nevét is, ami ékes bizonyítéka annak, hogy itt korábban is állhatott templom. A falakon végtelenségig ismétlődően az áldozatot bemutató III.AMENHOTEP látható.

A templomba vezető bejáratnál egy Római kőoltár áll, melynek felirata szerint a templomot Constantinus császár tiszteletére felszentelték.

AZ ELŐCSARNOK ÉS A TERMEK

Az első előcsarnok “némi” átalakítás után Ókeresztény (esetleg Római légiós) szentély lett, a többi kisebb terem bejáratából fülkéket falaztak és az i.sz.IV-VI sz.-ban miután a domborműveket is leverték a falakat bevakolták és festményekkel látták el. Az első előcsarnok két oldalán elhelyezkedő, eredetileg Khonszu és Mut isteneknek szentelt kápolnák, valamint a Négyoszlopos terem szintén Kopt kultuszhely lett.

II.RAMZESZ az Újévi körmenet pompáját emelendő nagyobb istenszobor hordozó bárkát építtetett, amit csak népesebb papi sereg tudott a bárka terméig cipelni, ezért az előcsarnok oszlopainak talapzatából le kellett fűrészelni. A bárkatermet Nagy Sándor (i.e.332-323) alaposan átépíttette, a falakat beboríttatta saját dicsőségét hirdető reliefekkel.

III.AMENHOTEP SZÜLETÉSI TERME ÉS A SZENTÉLY

Az itt látható, a fáraó születését bemutató dombormű csak igen megrongálódott előképe a Nílus nyugati partján Hatsepszut királynő halotti templomában található születési jelenetnek.

A jelenetek a nyugati falon, 3 sorban, balról jobbra és alulról felfelé láthatók.

Alsó sáv, a fogantatás:

Hnum isten Izisz társaságában III.Amenhotepet és Ká lelkét formázza fazekaskorongon

Hnum és Amon (lúd) beszélgetnek

Amon (aki a mítosz szerint IV.THUTMÓZISZ alakját vette fel) aktusra lép Mutemveja királynéval

Amon (lúd) és Thot (majom) beszélgetnek

Izisz Amon (lúd) jelenlétében megcsókolja a királynőt

Középső sáv, Mutemveja királynő terhessége:

Thot (majom) hírül adja a királynőnek fia jövetelét

Az állapotos királynő

Hnum és Izisz az élet jelét csókra tartják a királynő elé

Thoérisz (víziló) és Bész (oroszlánfejes törpe) és még 7 isten, akik a szülés rítusában segédkeznek. Várakozó Észak és Dél géniuszai.

Izisz megmutatja Amonnak (lúd) a várva várt gyermeket

A születendő gyermek sorsa eldől amint Amon (lúd) a térdére ülteti.

Legfelső sáv, a születés jelenetei

Szülés után Hathor szoptatja a gyermeket és Ká lelkét

A kilenc segítséget nyújtó isten táplálja a gyermeket és Ká lelkét

A gyermeket és Ká lelkét bemutatják Amonnak

III.AMENHOTEP elfoglalja a birodalom trónját

A szentély domborművei Hórusz (karvaly) és Atum istent ábrázolják amint a fáraót Amon elé vezetik. A szentély közepén lévő kiemelkedés az istenszobor helyét jelöli.

II.RAMZESZ udvara nyugati falának külsején a fáraó Hettiták fölött aratott győzelmét hirdetik. A templom erősen megépített alépítményén látható egy felirat, mely szerint “A király utasítást adott arra, hogy a szentélyt a legfehérebb mészkőből építsék, a kapu aranyberakásos fából legyen, Amon nevét pedig drágakövekből rakják ki.”

A romok réseiben állítólag rengeteg a kígyó, amelyeket helyi “folklór szakemberek” alkonyatkor némi baksisért szívesen elő is csalogatnak.