Az epikában és a drámában tovább él a kritikai realizmus a XX.sz-ban is. Az alkotó szemben áll a polgári társadalommal, embertelenségét, széthullását mutatja be analizáló módszerrel. új jelek: nem törekszik a valóság pontos, tipikus tükrözésére. Megjelenik a költôi túlzás, a lelkiállapot szürrealista rajza, ami abszurditást (lehetetlenséget) eredményez. gyakori a belsô monológ és az idôrend felbontása is.
A XX.sz. kritikai realizmusának kiemelkedô képviselôje T.M.. A német író, aki 1875-1955-ig élt, Lübeckben született, régi polgárcsaládban. 1933-ig Münchenben élt, majd a fasizmus elôl Svájcba menekült, 1930-ban az USA-ba emigrált. A fasizmussal elôször Olaszországban találkozott. Ezt az élményét mutatja be a Mario és a varázsló-ban. A novella 1930-ban jelenik meg.
Az író 1926-ban Itáliában járt, s ezután alkotta művét. Mussolini 1922-ben lett miniszterelnök. A fasiszta diktatúrát akarja kiépíteni. A mű ideje a 20-as évek Olaszországában képzelhetô el. Az olaszo-i fürdôhelyen, Terre di Venerében, a Grand Hotelben játszódik a cselekmény. Ez a hely közkedvelt kirándulóhely, ahol az igényesebbek laknak. A fasizmus elôkészítésével foglalkozik. A középpontban egy tragikus véget érô művészet áll.
Cipolla a mű kp-i figurája, kinek a megjelenését egy terjedelmes expozíció készíti elô. Sejtelmes, baljós megjegyzések utalnak a bekövetkezô borzalomra. “Az atmoszférát bosszúság, izgalom, feszültség remegtette kezdettôl fogva, s végül megtörtént a kirobbanás ezzel a borzalmas Cipollával,kinek szemében végzetszerűen – s egyébként emberileg nagyon megrázóan- testesült meg és sűrűsödött össze az, ami a hangulatban tuképpen kínos volt”. Mann olasz & olasz között különbséget tesz. A szegényebbek másodrendűnek érzik itt magukat. A szállóban megtalálható a római magas arisztokrácia. Az orvos azt mondja, amit gondol, nem azt, amit a hercegnô hallani kívánt volna. Egy 8 éves kislány meztelenül van a strandon, amire azt mondják, hogy szemérmetlenség,
erkölcstelenség. “A szemérmetlenség Olaszország vendégszeretetével való háládatlan és sértô visszaélésszámba megy.” Ez erkölcsi képmutatás, eltúlozzák a dolgokat. Álszemérem és túlérzékenység uralkodik. Ez szinte nevetséges. Ellenszenvet és titkos lázongást váltott ki Cipolla megjelenése, viselkedése, cselekedetei. Negatív, erôszakos kifejezéseket használ. A varázsló magatartása , módszerei is a fasizmusra emlékeztetnek. Cipolla megtöri az emberek akaratát, belegázol méltóságukba, s végül azt Mario esetében földig tiporja. A mutatványok félelmet keltenek, a közönség ki van szolgáltatva. A gyerekeket is megfertôzi a politika, az olasz felsôbbrendűség tudata. Cipolla kellemetlen, ellenszenves, mint az expozíció.
CIPOLLA: “Nehezen meghatározható korú, éles, kusza vonalú ábrázattal, szúrós szemmel, redôsen zárt szájjal, kicsiny, feketére viaszozott bajuszával, éles alsó ajka és álla között úgynevezett légyszakállal, s bonyolult utcai estélyi eleganciával öltözve.” Szigorú komolyság, rosszkedvű gôg, önteltség jellemzi. Apró, szigoró szemek. Csúf haj. Nyomorék test, púpos hát. Már külsôleg is visszataszító ember. A külsôségekben is igyekszik hatást kelteni, “bókjaiban volt valami gúnyos, és lealázó.” Viselkedése az olvasó ellenszenvét váltja ki. Munka közben iszik, dohányzik. Valójában nem bűvész, hanem
hipnotizôr. Cipolla két tulajdonsága a legjellemzôbb: a tudatosság és a fokozatosság. Megtestesítôje az erôszaknak, mely határozottságát fejezi ki. Idegen akaratok letiprásának az eszközévé válik. Azért gúnyolja ki azokat, akik nem tudnak olvasni, számolni, mert neki kisebbségi érzése van fogyatékossága miatt. “Fokozta a feszültséget fellépése halogatásával.” Ezt tudatosan tette. Lenyűgözô, remek beszélôkészsége van. Az est elsô részében mutatványainak hatása nem megalázó. Fokozatosan vonja hatása alá az embereket. Pl.a táncolók Angielieri úr akaratának lerombolása. Mann-ék sem mennek haza. Egy római úr ellenáll, végül ô is táncolni kezd. “Ez a legény az emberi nem becsületéért állt ki a gátra. Az elôadás résztvavôi kiszolgáltatottá válnak. Mario esetében az emberi méltóságot alázza meg. Silnestra nem viszonozza a fiú szerelmét. Cipolla azt mondja neki, hogy ô a lány, csókolja meg. Mario a hatása alá kerül, és teljesíti kérését. Mikor magához tér, és rádöbben tettére, lelövi a bűvészt. Az ító helyesli Mario tettét: “Rettenetes vég, szörnyű végzetes befejezés. És flszabadító vég mégis, nem tehetek róla, így kellett, és így kell éreznem !” A novella kezdete is érzékelteti, hogy ennek be kellett következnie. Cipolla
költôi túlzás, abszurd figura.
5) A mű mondanivalója
Az író azt mutatja be, milyen lélektani szituáció segítette a fasiszta diktátor hatalomra jutását, mert Cipolla ennek a megtestesítôje. egyre inkább megfosztja a tömeget saját akaratától, és rákényszeríti a magáét. A diktátor sikerét segíti elô a kiszámítottság, a határozottság. Mario az erôszakra tettel válaszol, az emberi méltóság ellen támadó, durva erôkkel szemben a passzív ellenállás nem segít (római úr) , csak a valóságos harc. Mario lázad, megöli a hipnotizôrt, de magát az eszmét ezzel nem öli meg.