Mágneses háttértárak

Mágneses háttértárak működési elve: az adathordozó felületén lévő mágneses réteg alkalmas arra, hogy kétállapotú jeleket rögzítsenek. Ha a felület egy helyét valamilyen irányban felmágnesezik, ez azt hosszú ideig megtartja. A nullát az egyik, az egyest a másik irányú mágnesezettségnek megfeleltetve az információt kettes számrendszerbeli (bináris) számok alakjában képesek rögzíteni.

Részei:

  • A mágneses felületű adathordozó (pl. lemez, szalag)
  • Az adathordozó mozgatását, írását, olvasását végző berendezés: a meghajtó (driver).
  • mechanikus része az adathordozó mozgását végzik
  • elektronikus része írás, olvasás, pozicionálás vezérlését végzi

Mágneses háttértárak legfontosabb jellemzői:

  • Kapacitás: tárolható adatmennyiség (kilobájt, megabájt, gigabájt)
  • Gyorsaság: adathozzáférési idő (ms = ezredmásodperc), átviteli sebesség (Mb/s)
  • Adatsűrűség: hány bitet tárolunk egy inch helyen (mágnesszalagnál bpi: bit per inch, hajlékonylemezen tpi: track per inch)

Hajlékonylemezek

A hajlékonylemezes (FD, Floppy Diskette) tárak elsősorban az adathordozó cserélhetősége és hordozhatósága miatt előnyösek.

Felépítés: Mindkét oldalán mágnesezhető réteggel van bevonva (DS= Double Side).

A lemezt műanyag burok védi. A mágneses réteg hordozóanyaga hajlékony, rugalmas műanyag, amely a centrifugális erő hatására merevvé válik a lemezegységben, amikor 300 vagy 360 fordulat/perc állandó fordulatszámmal forog.

Méret: Az IBM PC-k mágneslemezeinek átmérője 5 ¼”, illetve 3 ½” de a mai gépekbe szinte már csak 3 ½”-os meghajtót építenek be, mivel kisebb mérete ellenére nagyobb a kapacitása.

Írássűrűség: A lemezmeghajtóban két író-olvasó fej van, ezekkel nagy sűrűséggel is lehet írni. Dupla sűrűségű (DD=Double Density) és nagy sűrűségű (HD=High Density) lemezeket használhatunk.

Kapacitás:

DD HD
5 ¼” 360 kb 1,2 Mb
3 ½” 720 kb 1,44 Mb

Adattárolási szerkezet: A hajlékonylemez sávokra és szektorokra van felosztva. Minden szektor 512 bájtnyi adat tárolására alkalmas. (Rajzold le!)

Összefoglalva: kimennek a használatból: kis kapacitásúak, lassúak, sérülékenyek

Merevlemezek

Felépítés: A merevlemezek esetében az adathordozó merev, mágnesezhető felületű lemezkorong, amelyből a kapacitás növelésének érdekében többet is elhelyeztek. A személyi számítógépeknél az ún. winchester (HDD) terjedt el igazán. A korongokat hermetikusan lezárt tokba építik ami védi azokat a külső hatásoktól.

Adattárolási szerk.: A merevlemezes tárolók szintén koncentrikus körökben, elhelyezkedő sávokban és szektorokban tárolják az adatot. A lemezek egymás fölötti sávjait cilindernek nevezzük. A tárolás klaszterekben, a szektorok logikailag összetartozó csoportjában történik.

A merevlemezek a hajlékonylemezeknél lényegesen nagyobb kapacitásúak (ma: 120Gb körül) és gyorsabbak. A memória és külső tárolók közötti adatátvitel sebessége a vezérlő eszközöktől is függ. Így például az ESDI vezérlő az IDE vezérlőnél kétszer, a SCSI vezérlő pedig négyszer gyorsabb. A winchester cserélhető fiókba szerelhető (mobil rack), így könnyen szállítható.

Mágnesszalagos adattárolók

A mágnesszalagos adattárolók hasonlóak a kazettás magnetofonhoz, és mivel velük az adatokat csak sorosan, azaz csak a felvitel sorrendjében lehet elérni, elsősorban adatok archiválására és megkettőzésére használatosak. Korszerű változataikkal akár több gigabájtos merevlemezről is készíthetünk mindössze egy gombnyomással tartalék másolatot. A PC-kbe szerelhető mágnesszalagos adattárolókat angolul streamer-nek nevezik.