Az 1689-es angol Jognyilatkozat
Az alkotmányos monarchia alapelveit (= az uralkodó az országgyűlés hozzájárulása nélkül nem végezhet fontosabb államügyeket) az 1689-es Jognyilatkozatban foglalják össze, melyet Orániai Vilmos és felesége fogadott el.
1. pont: A törvények felfüggesztése a parlament hozzájárulása nélkül érvénytelen. Alkotmányos jogként kijelenti, hogy az alattvalóknak joguk van kérvényt benyújtani, s ezért nem üldözhetőek.
4. és 6. pont: a királyi hatalom és a parlament viszonyát szabályozza. A törvény szerint a parlament hozzájárulása nélkül a király nem szedhet semmiféle jövedelmet és nem tarthat béke idején állandó hadsereget.
13. pont: kimondja, hogy a parlamentet össze kell hívni a „törvények javítására”, de nem szabályozza a parlament működésének módját.
3 hatalmi ág: törvényhozó hatalom: parlament
végrehajtó hatalom: kormány
igazságszolgáltató: bíróság
A parlament két kamarás (lordok háza, képviselőház) Lordok háza: születési előjogok alapján lehet bekerülni, képv. ház: cenzusos választójog alapján (azok szavazhatnak, akik egy bizonyos vagyonnal rendelkeznek). A parlamentnek joga van törvényt hozni, valamint a pénzügy és a hadsereg az ő kezében van. 2 párt: tory (konzervatív), whig (liberális).
A kormányt a többségbe jutott párt tagjaiból a király nevezi ki, de a kormány a parlamentnek felelős (= a király ugyan uralkodik, de nem kormányoz).
Az igazságszolgáltatást a bíróság végzi esküdtbíróság. Hogy bűnös-e a vádlott, azt az esküdtek (12 polgár) döntik el.
Megfogalmazza az alapvető polgári jogokat: szólásszabadság (9.pont), véleménynyilvánítás, gyülekezés, sajtó- és vallásszabadság.
A Jognyilatkozat hatással van a felvilágosodás gondolkodóira is. John Lock elméletileg is igazolja az alkotmányos monarchia alapelveit.
Ettől kezdve Anglia alkotmányos monarchia, pontosabban alkotmányos királyság.