A nagy földrajzi felfedezések okai, menete és következményei!


A XV. század végére az európai világ túljutott a XIV-XV. századi nagy válságon. “Hosszú XVI. századnak” nevezik az 1450-es évek végétől a XVII. század elejéig tartó időszakot, amely alatt átalakult az európai gazdaság és társadalom, megnövekedett a népesség, s új világgazdasági rendszer jött létre. Kolumbusz Kristóf 1492-ben felfedezi Amerikát, a portugálok Indiába hajóznak, és megindul a gyarmatosítás. A nagy felfedezőutak a XV. század végétől sokasodtak meg. A fejlődő európai gazdaságnak számos olyan árucikkre volt szüksége, amelyeket a hagyományos utakon-módokon nem tudtak megfelelő mennyiségben és kedvező feltételekkel megszerezni. A felfedezésekkel együtt járó terjeszkedés és az új jövedelemforrások az uralkodó és a nemesség érdekeit is szolgálták, hiszen a XIV-XV. században csökkentek a jobbágyoktól behajtható földesúri jövedelmek. A terjeszkedésre való hajlandóságot fokozta az európai népesség nagyarányú növekedése: Európa lélekszáma 1600-ban már 89 millióra nőtt. Az első nagy felfedező utak Portugáliából és Spanyolországból indultak ki. Mindkét ország uralkodói fő vállalkozóként támogatták a felfedezéseket. Mindkét ország rendelkezett az Atlanti-óceánra nyíló kikötőkkel, ahonnan a széljárást és a tengeráramlatokat kihasználva könnyű volt nyugati és délnyugati irányban kihajózni és visszatérni. A felfedező utak összefonódtak az újonnan megismert területek kifosztásával és gyarmatosításával. Az ázsiai kikötőkbe Afrika megkerülésével érkező portugálok kisajátították az Indiai-óceán fő hajózási útvonalait. Hajóhaduk védelmében kereskedelmi telepeket és támaszpontokat létesítettek. A tengeri kereskedelem fölötti uralom így is óriási haszonhoz juttatta a portugálokat. Közép- és Dél-Amerika – a mai Brazília kivételével – a spanyol hódítóknak jutott. A spanyol betörés jelentős spanyol népesség betelepülésével társult. A közvetlen kifosztás időszaka után megszervezték a gyarmati közigazgatást és gazdaságot. A kényszermunka különböző formáira alapozták az ültetvényes gazdálkodást és a bányák művelését. Miközben az érintett területeket a spanyolok gyarmattá szervezték, szétzúzták Közép- és Dél-Amerika korábbi társadalmi szerkezetét. Az őslakosság a háborúk, kényszermunkák és a betegségek miatt szörnyű veszteségeket szenvedett. Az emberveszteségek a kieső munkaerő pótlására kezdték el a gyarmatosítók a fekete rabszolgák tömeges átszállítását Afrikából. Kolumbusz felfedezése révén a spanyolok egy csapásra behozták a portugálok évszázados előnyét, ami feszültségeket okozott a két ország viszonyában. Az ellentéteket az 1494-ben a pápa által szentesített tordesillasi szerződés simította el, amely lényegében kettéosztotta a világot a spanyolok és a portugálok között. Kolumbusz sikerei meggyorsították az Afrika megkerülésével Indiába vezető út végleges felfedezését. Vasco da Gama 1498-ban elérte az Indiai partokat, ahonnan fűszerekkel, kincsekkel megrakodva tért haza. A világkereskedelem számára ezzel az utazással új korszak kezdődött.


Erre kerestek:

A nagy földrajzi felfedezések és következményei és nagy földrajzi felfedezések és következményei tétel és nagy földrajzi felfedezések okai és nagy földrajzi felfedezések és következményei és földrajzi felfedezések okai és földrajzi felfedezések tétel és a nagy földrajzi felfedezések következményei és afrika felfedezése és nagy földrajzi felfedezések érettségi tétel és a nagy földrajzi felfedezések és következményei tétel és

2010. március 18. | Érettségi tétel kategória Történelem érettségi tételek
Címkék:
\