A Philaei templom



Maga Philae szigete már a régi gát 1898-as megépítésével időszakosan, az áradás idejére (júliustól novemberig) víz alá került. Az új gát építése idején az UNESCO elrendelte egy védőgát építését, ami megvédte volna a templomot. A gáttal körülvett szigetről elkezdték a vizet kiszivattyúzni, ez azonban folyamatosan hatalmas költségekkel járt, ezért végül is a templom 700 m-re, az Agilkia szigetre történő áttelepítése mellett döntöttek.

A Kései kor alig hagyott ránk emlékeket, aminek az ország elszegényedése, az idegen uralom lehetett legfőbb oka. Philae szigetének két kisebb temploma méltó említésre, az egyik I.NEKTANEBO templomaként, a másik TIBERIUS kioszkjaként vált ismerté. Előbbit déli, a másikat keleti templomnak is nevezik.

Az Ízisz templom és a sziget más építményei a XXVI.DIN. idejéből, illetve a Görög-római időkből származnak, amikor Ízisz kultusza átterjedt a görög és római birodalom területére.

A kioszk hosszoldalán 5-5, a keskenyebbik oldalon 4-4 Hathor fejezetes oszloppal határolt nyílt csarnok. A pavilonhoz hasonlóan az oszlopok közötti parapetek gazdagon díszítettek.

A szentélykerület alaprajza követte a sziget nyugati oldalának vonalát ívesen helyezkedett el. Így az oszlopsorral kísért dromosz ferdén csatlakozott az első pülonhoz, amelyet trapéz formájú előudvar követett. Első pülonja 45 m széles, 18 m magas, két tornyának homlokzatán a hadifoglyok feláldozásának hagyományos szertartása látható, amelyet XII.PTOLEMAIOSZ NEOSZ DIONÜZOSZ végez el Hórusz és Hathor tiszteletére. A pülon kapuján a XXX.DIN.-beli I.NEKTANEBO (i.e.380-362) kartusa látható, az udvart oldalról lezáró portikuszból több kisebb helyiség nyílik. A mammiszi kivételesen a két pülon között található, merőlegesen a főtengelyre, ennek következtében az ízisz születési ház oldalhomlokzatának oszlopsora az udvar tornácaként érvényesül.

Maga a templom egy előcsarnokból és három szentélyből áll. A falon látható képek Hórusz születését és neveltetését mutatják be. Az előcsarnok külső keleti falán két felirat található, hieroglif és demotikus írással, egyiptomi és görög nyelven.Ha Az egyik felirat megegyezik a Rosetti kő szövegével, a feliratra NEOSZ DIONÜZOSZ korában azonban domborművet véstek. Az előcsarnok oszlopfőin még az eredeti színezés látható, a mennyezeten Felső- és Alsó-Egyiptomot jelképező keselyűk, napbárkák, csillagászati ábrák láthatók, a falak és oszlopok vallási jellegű ábrákkal díszítettek, valamennyi VIII.PTOLEMAIOSZ II.EURGETÉSZ (i.e.170-116) korából. A Hathor fejezetes pillérek igen jelentős méretűek, a köztük lévő parapetek domborművekkel gazdagon díszítettek.

Az i.sz.VI. századtól az előcsarnokot keresztény templomként használták. A sötét szentélyben még megtalálható a gránit naosz, a szentélyt liturgikus ábrákkal díszített helyiségek sora veszi körül.

Balra lépcső vezet Ozirisz halotti kápolnájának teraszára. Mindkét helyiségben a képek nagy része Ozirisz halálát, bebalzsamozását, temetési szertartását, az újjászületést előkészítő mágiákat és Ozirisz feltámadását ábrázolják. A templom külső oldalainak domborművei a rómaiak, TIBERIUS és AUGUSTUS (i.e.30-i.sz.37) idejéből valók.

A szigeten folyó szertartásokat JUSTINIANUS császár tiltotta be, a kopt szerzetesek templomot és kis városkát építettek az antik épületek fölé.