A Karnaki templom



Ősi neve Ipet-Aszut, a XVIII.DIN.-tól (i.e.1550) főváros Théba északi kerülete. Első említése a IV.DIN. uralkodójának Mükerénosz-nak piramisában található. Az Első Átmeneti Kor (i.e.2134-2040) idején már kétségkívül állt itt egy Amonnak szentelt templom, azonban ennek csak írásos emléke maradt fenn. A XII.DIN. idejére Amon isten imádása uralkodóvá vált a városban, s ez egészen a Római Birodalom bukásáig éltette azt.

Karnak kiépülésének igazi fénykora az Újbirodalom XVIII.DIN.-jának köszönhető, csakúgy mint Luxor és Théba nyugati oldalának fejlődése.

A MUT SZENTÉLYKÖRZET

III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) alapítja meg gyakorlatilag a Mut szentélykerületet, ahová templomot építtet 600 csaknem 2 m magas szoborral, melyek mind a trónon ülő Szehmet istennőt ábrázolják.

a Mut szentélykerületet az Amon szentélykerülettel összekötő szfinx utat HOREMHEB (i.e.1319-1307) építteti meg.

II.RAMZESZ (i.e.1290-1224) különálló templomot emeltet a Mut szentélykerületbe.

II.SZETI (i.e.1214-1204) a III.AMENHOTEP által emelt Mut templom elé újabb pülonnal lezárt udvart építtet.

III.RAMZESZ (i.e.1194-1163) az Amon papok vagyonának gazdagítása mellett klasszikus templomot építtet a Mut együttes nyugati sarkába.

II.PTOLEMAIOSZ PHILADELPHOS (i.e.285-246) a Mut szentély elé kaput kezd építtetni, melyet utódja III.PTOLEMAIOSZ (I.EURGETÉSZ) (i.e.246-221) fejez be.

TAHARKA (i.e.690-664) az Amon és Mut szentélykerületek közzé, a nagy szfinx út keleti oldalára egy kápolnát építtet.

AZ AMON SZENTÉLYKÖRZET

A III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) által építtetett, legpompásabban fennmaradt karnaki emlékek egyike az Istenhármasság harmadik tagjának Khonszunak emeltetett temploma a szentélykörzet nyugati csücskében. A templom előtt elinduló szfinx út egyes találgatások szerint egészen III.AMENHOTEP luxori templomának bejáratáig vezetett. Maga a templom az Újbirodalmi klasszikus kánon egyik legszebb példája i.e.1370-ből.

A XXI.DIN.-ban egyedül HERIHOR építtet Khonszu templomához egy oszlopos udvart.

III.PTOLEMAIOSZ (I.EURGETÉSZ) (i.e.246-221) megépítteti a Khonszu templom előtt álló kaput.

VIII.PTOLEMAIOSZ (II.EURGETÉSZ) (i.e.170-116) Ozirisz és Ipet tiszteletére templomot építtet a Khonszu templom nyugati oldalán.

II.SZETI (i.e.1214-1204) az Amon templom tengelyébe, a kikötőbe obeliszket emeltetett.

II.RAMZESZ (i.e.1290-1224) a Nílushoz kosfejű szfinxekkel szegélyezett utat építtet.

A XXX.DIN. első uralkodója I.NEKTANEBO (i.e.380-362) elkezdi az Asszír rombolás után a helyreállítási munkálatokat, ő építteti az I. pülont.

TAHARKA (i.e.690-664) építteti az Amon templom nagy udvarának kettős oszlopsorát, melyből ma már csak egy oszlop áll.

II.SZETI egy az istenhármasságnak szentelt háromegységes kápolnát építtet az Amon templom akkori bejárata elé észak-keletre kissé eltolva.

A XX.DIN. második uralkodója III.RAMZESZ (i.e.1194-1163) klasszikus templomot építtet a II. pülon mellett, melynek belső udvarát Ozirisz szobrok szegélyezik.

II.RAMZESZ a II. pülon elé felállíttatja saját két kolosszusát.

XXII.DIN. korabeli a III.RAMZESZ temploma és a II. pülon közötti portikusz (oszlopcsarnok), mely csak két oszlopból áll.

XVIII.DIN. utolsó uralkodója HOREMHEB (i.e.1319-1307) építteti a II. pülont kb. i.e.1310-ben. Utódai, I. és II.RAMZESZ a II. pülon előtti előcsarnok falaira saját kartusaikat vésették, egy kartus kivételével semmi sem utal eredeti építtetőjére.

III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) az Amon templomhoz megépíti a III. pülont és az előtte elhelyezkedő 12 oszlopos oszlopcsarnokot.

A eretnek fáraó IV.AMENHOTEP (EHNATON) i.e.1340 körül szentélykerületet építtet Aton isten tiszteletére, ebből azonban semmi sem maradt fenn. Utódai TUTANHAMON és AI csak kisebb építkezéseket hajtanak végre.

A XIX.DIN. fáraói I.SZETI (i.e.1306-1290) és II.RAMZESZ (i.e.1290-1224) építteti a II. és III. pülon közötti híres hüposztil csarnokot, amelyben III.AMENHOTEP két oszlopsorát 7-7 sor oszloppal egészítik ki.

I.Thutmózisz (i.e.1504-1492) két obeliszket emeltet a IV. pülon elé i.e.1500 körül.

III.THUTMÓZISZ (i.e.1479-1425) a III. pülonhoz ragasztva két újabb obeliszket emeltet, valamint megépítteti a VII. pülont. A VII. pülon előtti udvaron egy veremben 1903-ban 20.000 Ókori leletet találtak, amihez hasonló fogás nem sok van az Ókori Egyiptom kutatása történetében.

Hatsepszut (i.e.1473-1458) királynő építteti a VIII. pülont.

HOREMHEB (i.e.1319-1307) építteti a IX. és X. pülonokat, melyek magukba foglalják II.AMENHOTEP oszlopcsarnokos templomát és a Mut együtteshez vezető szfinx utat.

II.RAMZESZ a IX. pülon elé felállíttatja maga és a 9 közül legkedvesebb felesége -a szeretett Nefertari- kolosszusát i.e.1250 körül.

III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) gránit skarabeuszt állíttat fel a szent tó partján.

TAHARKA (i.e.690-664) építtet az Amon templom keleti oldalához egy kápolnát.

Az oszlopcsarnok déli külső falán II.RAMZESZ (i.e.1290-1224) Palesztina fölött aratott győzelméről tanúskodó domborművek, a Pentaur költemény részlete és a Hettitákkal kötött szerződés szövege található.

I.Thutmózisz (i.e.1504-1492) építteti az Amon templom belső magját, a IV., V., VI. pülont és két obeliszket a IV. pülon elé i.e.1500 körül.

Hatsepszut (i.e.1473-1458) királynő 2 obeliszket emeltet, a IV. és V. pülon közzé, amit III.THUTMÓZISZ -“tisztelete” jeléül”- ha nem is teljes magasságig, de körülfalaztatja és átalakíttatja az V. és VI. pülon közötti csarnokot, az V. és VI. pülon közötti portikuszra (oszlopcsarnokra) rávéseti a leigázott népek híres jegyzékét. A bárka terme és a VI. pülon közzé megépítteti a maga dicsőségeit zengő “Évkönyvek termét”, melyben a templom feltárásakor 61 királyi kartus volt felismerhető és beazonosítható. Nagyvonalú építkezéseit Ineni, a korában ismert legnagyobb építőmester vezeti.

Hatsepszut királynő építteti ki a bárkatermet.

I.THUTMÓZISZ-nak -aki valószínűleg oldalágról került trónra- törvényes feleségétől Ahmostól egyetlen élő leánya maradt, akit halála előtt uralkodó társává tett és feleségül adta egy háremhölgyétől született fiához II.THUTMÓZISZ-hoz (i.e.1492-1479). A királynőnek vérségi ágon -nagyanyja volt Nefertari- nagyobb joga volt a trónhoz mint “zabi” férjének, a nép benne látta a jogos trónörököst. II.THUTMÓZISZ rövid földi pályafutása után -melynek fiú örökös sem lett gyümölcse- HATSEPSZUT (i.e.1473-1458) előtt megnyílt a korlátlan hatalom gyakorlásának lehetősége. Ifjabb öccsét emelte névleg trónra, összeházasította házassága egyetlen élő gyermek leányával, és így elérte, hogy haláláig a gyámságába tartozó III.THUTMÓZISZ (i.e.1479-1425) helyett korlátlan jogot gyakoroljon. Az egyiptomiak szövevényes családi kapcsolataira jellemző, hogy II.RAMZESZ-nek (i.e.1290-1224) 8 felesége volt, melyből 3 a saját lánya volt, majd 100 unokát mondhatott a magáénak.

I.SZESZOSZTRISZ (I.Szenwoszret) a XII.DIN. második fáraója (i.e.1971-1926) templomának maradványai a templom belső magjában kerültek elő, valószínű, hogy I.THUTMÓZISZ ehhez a templomhoz igazodva kezdte meg a nagyszabású építkezést.

OCTAVIANUS AUGUSTUS i.e. 30-ban hódítja meg Egyiptomot, első dolga, hogy bevéseti nevét a karnaki Amon templom szentélyének falába, majd -mint a templom isteneinek társa- a szentélybe felállíttatja saját szobrát.

III.THUTMÓZISZ a templomot délkelet felé ünnepi csarnokkal, kápolnákkal övezett termekkel jelentősen bővíti, itt található a kor által ismert növényeket bemutató, “botanikus kert” néven ismert teremrendszer. A fáraó három oldalról folyosórendszerrel veszi körbe a templomot.

I.e.332-ben Nagy Sándor meghódítja Egyiptomot, elzarándokol a Sziva Oázisba Amon jóshelyére, majd a karnaki Amon templomhoz és a III.THUTMÓZISZ által építtetett déli csarnokot, mely az Asszír rombolás áldozata lett korhűen helyreállíttatja.

Hatsepszut királynő még 2 obeliszket emeltet a keleti fal előtt i.e.1460 körül.

III.THUTMÓZISZ a dél-keleti oldalon a folyosó külső oldalához, Hatsepszut két obeliszkje közé kis templomot építtet.

II.RAMZESZ (i.e.1290-1224) építő kedvét jelzi, hogy különálló templomot emeltet az Amon templom tengelyébe, attól délkeletre.

I.NEKTANEBO (i.e.380-362) helyreállíttatja az Amon templom keleti kapuját és az egész szentélykörzetet téglafallal bekerítteti.

III.RAMZESZ a III. pülon nyugati sarkába kis szentélyt építtet i.e.1170 körül.

Az oszlopcsarnok északi külső falán voltak I.SZETI (i.e.1306-1290) Szíriai, Palesztinai és Líbiai győzelmeinek domborművei.

A templomkörzetben 1938-ban restaurálták I.SZESZOSZTRISZ (I.Szenwoszret) (i.e.1971-1926) kis kioszkját, melynek kövei a templom III. pülonjába voltak beépítve. Ennek alapfalában található a Középbirodalom híres “földrajzi jegyzéke”.

III.THUTMÓZISZ (i.e.1479-1425) még egy templomot építtet az Amon szentélykörzetbe, a nagy templomtól észak-keleti irányban Ptah isten tiszteletére.

A XXV.DIN. núbiai fáraói leigázzák Alsó-Egyiptomot is, nagy fáraóként igyekeznek viselkedni, ezért a korai dinasztiákhoz hasonlóan építkezésekkel is meg kívánták szerezni az istenek kegyeit. SZABAKA (i.e.712-698) kaput építtet Ptah templomához.

A Ptolemaioszok -akik törvényes fáraónak próbálták elismertetni magukat- kivételes gondossággal gyarapították Karnakot és Théba egészét, pedig a lakosság 3 ízben is fellázadt ellenük. A falakra több helyen felvésették kartusaikat, és újabb építkezésekbe is kezdtek i.e.320 körül.

II.PTOLEMAIOSZ (PHILADELPHOSZ) (i.e.285-246) megkezdi a Ptah templom előtt álló kapu építését, melyet utódja III.PTOLEMAIOSZ (I.EURGETÉSZ) (i.e.246-221) fejez be.

III.AMENHOTEP (i.e.1391-1353) a Monthu szentélykerületbe is impozáns főtemplomot építtetett az istenség tiszteletére.

I.NEKTANEBO (i.e.380-362) a Monthu templomhoz újabb pülont emeltet. A Késői Kor további fáraói már csak helyreállítási munkálatokat folytatnak.

II.PTOLEMAIOSZ (PHILADELPHOSZ) megkezdi a Monthu templom előtt álló kapu építését, melyet utódja III.PTOLEMAIOSZ (I.EURGETÉSZ) fejez be.