1., Irodalomtörténeti helye: önmagában áll a korban, a romantika és a realizmus határán.
2., Madách élete: Madách egykönyvű szerző, Az ember tragédiája című drámai költemény szerzője. A többi műve csak eszköz ennek magyarázatára.
1823 januárjában született a Nógrád megyei Alsósztregorán, régi, művelt, nemesi családból származott. Gyönge egészségű édesapja korán meghalt. Anyja magára maradva férfias eréllyel irányította a birtokot. Madách a gimnázium hat osztályát magántanulóként végezte. 1837-ben került Pestre, az egyetem bölcsészeti tanfolyamára, majd jogi karára. Már egyetemi évei alatt eljegyezte magát a felvilágosulás eszméivel, a reformkor eszményi liberalizmusával. 1840-ben visszatért Nógrádba, s szerepet vállalt a megyei közéletben. Beteg alkata miatt azonban rövidesen visszavonult. 1845-ben feleségül vette a bihari alispán lányát: Fráter Erzsébet, három gyermekük született.
A forradalom alatt betegeskedett, utána mégis letartóztatták. Kossuth titkárának rejtegetése miatt (1852-1853). Börtönideje alatt felesége megcsalta, 1854-ben elváltak. Madách csak az 1860-61-es országgyűlés idején kapcsolódott be ismét a közéletbe – megyéje képviselőnek választotta meg. Megérte még Az ember tragédiájának sikerét. A Kisfaludy Társaság és a MTA tagja lett, de szívbaja súlyosbodott, s 1864 októberében meghalt.
3., A tragédia előzménye:
a., történelmi előzmények:
kiábrándulás
– 1848-49-es forradalom és szabadságharc elvesztése
– magyar függetlenség esélyének elvesztése
– kiegyezés
b., filozófiai előzmény
A mű két korszak határán áll, ezek egymással ellentétesek.
bizakodás
– romantikus, liberális történelemfilozófia
– gyülekezés
– szólás, vallás és sajtószabadság
– filozófia megalapozója Hegel. Madách a heigeli teremtést, mely szerint a világot egy abszolút szellem hozta létre, amely maga a tökély, összekapcsolja a bibliai teremtéssel.
– tudományos felfedezések
A tragédia
Műfaja és műneme vitatott. A tragédia alapkérdései:
– Mi az élet értelme? “Mi végre a teremtés?”
– A nő és a férfi kapcsolata hogyan alakul?
– Az emberiség történelme a fejlődés útján halad-e?
Keretszínek:
A világ keletkezését Madách a Biblia, a keresztény mitológia alapján képzeli el. A tizenöt részből álló mű első három színe és az utolsó szín keretbe foglalja a közbeeső tizenegyet. A keretszínek a Mennyben, a Paradicsomban és a Paradicsomon kívül játszódnak.
I. szín: A Mennyben
Az Úr megteremti a világot. Az Úr és Lucifer között konfliktus támad. Lucifer fellázad az Úr ellen, részét követeli: “Együtt teremténk, osztályrészemet követelem”. Lucifer célja az Úr világát megdönteni. Be akarja bizonyítani, hogy nincs értelme az életnek. Konkrét célja elérni, hogy Ádám öngyilkos legyen, megszűnjön a népesedés, megakadályozni, hogy elinduljon a dialetika.
II. szín: Paradicsomban-bűnbeesés
A Biblia történetének megfelelően Lucifer rábeszéli Ádámot és Évát, hogy egyenek a tiltott fák gyümölcséből. Éva hajlik jobban a bűn felé, azt állítja, az Úr eleve bűnösnek teremtette.
“Miért büntetne? -Hisz ha az utat
kitűzte, melyen hogy menjünk kívánja,
egyúttal olyannak is alkotott,
hogy vétkes hajlam másfelé ne vonjon.”
A bűn elkövetése miatt el kell hagyniuk a Paradicsomot.
III. szín: Paradicsomon kívül
Ádám meg akarja tudni életének értelmét, meg akarja látni jövőjét. Ezután Lucifer egy manipulált történelmet mutat be. Ádám és Éva nyomorúságban élnek a Paradicsomon kívül. Lucifer megígéri Ádámnak, hogy végigkíséri őt az emberiség múltján, aki álomba merül és megálmodja az emberiség történetét.
IV. szín: Egyiptom
Az ókori Egyiptomot mutatja be. Ádám, mint fáraó élvezi dicsőségét. Minden hatalom az övé, de mégsem boldog, mert ezt nem magának köszönheti. Ezt az Úrtól kapta. A trón magasából nem hallja a nép fájdalmas sikolyát. Ádám felemeli magához Évát és ezáltal kiábrándul a zsarnokság rendszeréből.
V. szín: Athén
Athénban játszódik, ahol Ádám mint Miltiádész szolgálja a nép ügyét. Sokáig ezért igen népszerű ember. Később a nép ellene fordul, így Ádám kiábrándul az athéni demokráciából.
VI. szín: Róma
A császárkori Rómában játszódik, ahol a gazdagok egész nap szórakoznak, mulatoznak. A közügyekkel senki sem foglalkozik. A cselszövés és a gyilkosság mindennapos. Ádám egy új vallástól, a kereszténységtől vár megoldást.
VII. szín: Konstantinápoly
A középkori Konstantinápolyban játszódik, ahol Ádám a keresztes had vezére, Lucifer pedig a fegyvernöke. Ádám lelkesedik az eszméért, a nép azonban fél, hiszen fosztogatnak és rabolnak. Az egyház üldözi az eretnekeket. Több keserű tapasztalat éri. Az egyház egyes érzéseket tilt, másokat pedig engedélyez.
VIII. szín: Prága I.
A prágai császári udvart mutatja be. A feudális rendszer hanyatlásnak indult. Az udvar körében elterjedt a babonaság. Ádám Keplert, a csillagászt testesíti meg. Kényszerűségből horoszkópokat készít. Felesége, Éva szemtelenül viselkedik, kacérkodik és állandóan pénzt kér. Ádám elaszik és a francia forradalom idején ébred fel.
IX. szín: Párizs
A forradalmi Párizs idején járunk. Ádám Danton képében szónokol a tömegeknek. Őt is magával ragadja az őszinte lelkesedés. Bár Danton vérpadra kerül, mégis ez az egyetlen szín, amely nem végződik kiábrándulással.
X. szín: Prága II.
Ádám ismét a prágai udvarban van. A forradalom után még tűrhetetlenebbnek érzi a hanyatló feudális világot, ezért ennek megszűnését kívánja. Érdekes Kepler és tanítványának beszélgetése, ahol a diák belátja, hogy csak gondolkodás révén lehet nagyobb tudáshoz jutni.
XI. szín: London
A jelen kor Londonjában vagyunk. A kapitalizmus tetszik Ádámnak, hiszen fejlettebb és szabadabb az eddigi társadalmi rendszereknél. Ez a szín is kiábrándulással végződik, mert Ádám felfedezi a hibákat. Olyan világot akar, ahol a közösség érdeke az elsődleges.
XII. szín: Falanszter
A jövő szocializmust próbálja bemutatni. A rajzolt kép torz. A “falanszterhez” hasonlítja, ahol sivárság és szürkeség uralkodik. Az emberek csak számok, az egyéni képességek nem tudnak kibontakozni. A művészetet és irodalmat tiltják, mert hasznot nem hoz. Ádám itt is kiábrándul.
XIII. szín: A világűr
A világűrben Ádám egyedül érzi magát, így arra kéri Lucifert, hogy hozza vissza a földre. Lucifer teljesíti.
XIV. szín: Eszkimó világ
Visszatérnek a Földre, ahol jégkorszak uralkodik. Ádámot megrendíti az emberek elkorcsosulása, szörnyűnek látja a világot. Vissza akar térni a jelenbe. Az álom itt véget ér, és Ádám felébred.
XV. szín: Paradicsomon kívül
Ádám felébred, és reménytelennek látja a jövőt. Öngyilkos akar lenni, de Éva megmenti. Megmondja, hogy anya lesz. Ádám elmondja az Úrnak, hogy milyen kétségek gyötrik. A mű végén elhangzik a bíztató szózat: “… ember küzdj, és bízva bízzál!”
A mű fő alakjai:
Ádám: igen rokonszenves számunkra. Mindig az igaz ügyért harcolt. A vereség után volt ereje az újrakezdéshez. A politikához nem volt reális érzéke. Sokáig Lucifer befolyása alatt állt. Az olvasó örül, amikor megszabadul a gonosz uralmától.
Lucifer: a rosszat, a tagadást képviseli. Eszét rosszra használja. Ádámnak ellentéte, de kiegészítője is. Ellenszenves vonása, hogy az embert rabszolgájává akarja tenni. A végén vereséget szenved, amit az olvasó örömmel fogad.
Éva: a jónak és a gonosznak a sajátos keveréke. Túlsúlyban a jó van. Kedves, jószívű és igazságos. Máskor viszont önző, kacér és pénzéhes. A legvégén válik egyértelműen rokonszenvessé, amikor megmenti Ádámot. Ő képviseli az érzelmet.