Kategória: Történelem érettségi tételek

A történelem érettségi tételek azokat a diákokat célozzák meg, akik a történelem vizsgájára készülnek. Az itt található témakörök átfogják a világ- és magyar történelmet, valamint a fontos eseményeket és személyiségeket. A történelem érettségi tételek lehetővé teszik a diákoknak, hogy átfogó ismereteket szerezzenek a történelem fontos eseményeiről, és értelmezni tudják a múlt történéseit a jelen kontextusában.

A középkor Európája – A pápaság és császárság küzdelme!

A Német-római Császárság és a pápaság kapcsolatában a vallási és a hatalmi ügyek bonyolult szövevényt alkottak. Ha a pápa a császár megbízható támasza, akkor a császár hatásosabban tud fellépni saját hűbéreseivel…

Az ipari forradalom következményei

Mit nevezünk ipari forradalomnak? Egy évtizeddel a francia forradalom kitörése előtt Angliában az iparban minőségi változások mentek végbe. A kézműipart gyárakban folyó tömegtermelés váltotta föl. A manufaktúrákban az egyszerű munkamegosztás során…

Az Árpád-kor – Kultúra

1. Vallás – kereszténység –     11-13. sz.: egyházi jellegű kultúra a Ny-i kereszténység mintájára –     kereszténység általánossá válik –     terjedésének sikeressége: államhatalom ereje; keresztény hit elemei –     új hit ® kötelező…

Magyarország a két világháború között – Szellemi élet Magyarországon 20-as, 30-as években

1. Bethlen-korszak szellemi élete –     ugrásszerű fejlődés, átütő siker –     vez. 1922-31.: gr. Klebelsberg Kunó; Bethlen-kormány kultuszminisztere –     politikai cél: kultúrfölény megteremtése ® magyarság szellemileg, kultúrailag Kárpát-medence vezetője; kultúrfölény többi Kárpát-medencei…

Az ország két, majd három részre szakadásának bemutatása!

Az 1514. évi parasztfelkelés leverése után az ország belső életét továbbra is a királyi hatalom meggyöngülése, és a politikai érdekcsoportok közötti fokozódó harc jellemezte. Az 1516-ban megkoronázott gyermekkirály, II. Lajos környezete…

A plebejusok és a patríciusok politikai küzdelme Rómában

1. Az etruszk királyság idején alakutak ki a római társadalom alapvető osztályai: – király, hadvezér, bíró, vallási szertartások ellenőre – patríciusok (nemzetiségi arisztokrácia): kezdetben csak ők alkotják a római népet közülük…

Hatalmi viszonyok és nemzeti egységmozgalmak a XIX. század második felében.

Az olasz és német egység kialakulása Olaszország Itália az egységes nyelv ellenére a XIX. században három nagy régióra volt osztható: az észak-itáliai kis fejedelemségekre, melyek Habsburg fennhatóság alatt állottak, a közép-itáliai…

Róma

I. Római Köztársaság válsága (2. sz.) 1. Köztársaság létrejötte –     ie. 510.: etruszk uralkodó elűzése; királyság megdöntése ® új államforma: független arisztokratikus köztársaság 2. Államszervezet –     magisztrátus: 2 konzult egy évre…

A magyar nép – Géza fejedelem (970-997)

1. Fő céljai –     békés külkapcsolatok, belső egység megteremtése 2. Belpolitika –     fejedelmi hatalom kiépítésére törekszik 3. Házasságpolitikája –     eredményeként legfőbb ellenségei rokonokká válnak –     felesége az erdélyi gyula lánya, Sarolt…

II. Rákóczi György kora Erdélyben (1648-1660)

I. Rákóczi György halála (1648) után kisebbik fia, Zsigmond és felesége, Lorántffy Zsuzsanna a királyságban lévő birtokaikra költöztek, központjuk Sárospatak lett. Zsigmond királysági főúrként nagy befolyással rendelkezett az országgyűlésben, és ő…

Angol jognyilatkozat

Az 1689-es angol Jognyilatkozat Az alkotmányos monarchia alapelveit (= az uralkodó az országgyűlés hozzájárulása nélkül nem végezhet fontosabb államügyeket) az 1689-es Jognyilatkozatban foglalják össze, melyet Orániai Vilmos és felesége fogadott el….

Erdély aranykorának története.

Az 1606. évi bécsi béke a magyar rendek megerősödését hozta. 1608-ban – II. Mátyás megválasztása érdekében – szövetségre léptek az osztrák és morva rendekkel. Mátyás az egész birodalom támogatásával az elmebeteg…