Kategória: Történelem érettségi tételek
A történelem érettségi tételek azokat a diákokat célozzák meg, akik a történelem vizsgájára készülnek. Az itt található témakörök átfogják a világ- és magyar történelmet, valamint a fontos eseményeket és személyiségeket. A történelem érettségi tételek lehetővé teszik a diákoknak, hogy átfogó ismereteket szerezzenek a történelem fontos eseményeiről, és értelmezni tudják a múlt történéseit a jelen kontextusában.
Az Árpád-ház kihalását követően (III. András 1290-1301) a trónharcok széthullással fenyegették az országot. Leányágon rokon trónkövetelők: a bajor Ottó, a cseh Vencel és a nápolyi Anjou-dinasztia tagja (V István dédunokája) Károly…
Berlin-Róma tengely létrejötte: 1936.nov.1. (fasiszta Olaszo., nemzeti szoc. Németo.) 1936.nov. végén Németország és Japán szövetsége: ( antikomintern paktum ) Népfront kormány alakul Spanyolo.-ban: 1936 Franko tábornok felkelést robbant ki Spanyolo.-ban –…
Habsburg Rudolf halogatta a zsitvatoroki béke ratifikálását, 1607-ben új feltételeket szabott I. Ahmed szultánnak. Megtagadta a bécsi béke betartását is, ami a hajdúk körében váltott ki ellenérzést. Mátyás főherceg tájékoztatta fivérét…
A 15. század végén, a felfedezések nyomán átrajzolódott Európa gazdasági térképe. A központ a Földközi-tenger medencéjéből az atlanti partvidékre helyeződött át. Az Európát Ázsiával összekötő Levantei útvonal egyre inkább jelentőségét vesztette….
Miután János király halála után Fráter György a váradi szerződés ellenére 1540. szeptember 13-án a rákosi országgyűlésen az egész ország királyává kiáltatta a csecsemő János Zsigmondot, Bécs beárulta a Portán a…
Magyarország lakosságát a kutatók a 18. század elején kb. 3,5 millióra becsülik – a század végére több, mint a kétszeresére nőtt (9,3 millió). Ez a természetes szaporulaton túl a betelepítéseknek is…
A török kiűzése után (1686, Buda) az ország irányítása a Habsburgok kezébe került. A volt Hódoltsági területen az Újszerzeményi Bizottság (1688) döntött a birtokviszonyokról. Aki nem tudta hitelesen igazolni birtoklását, elutasították….
Kara Musztafa nagyvezír 1683-ban újabb támadást indított, végső célja Bécs elfoglalása volt. A Habsburg seregek fővezére Lotharingiai Károly lett. Ukrajnánál a lengyel szövetséges, Sobieski János tervezett támadást. Arra senki sem számított,…
II. Rákóczi György (1648-60 Erdély fejedelme) lengyel hadjárata előtt, 1657. januárjában Barcsay Ákosra, Rhédey Ferencre és Serédy Istvánra bízta Erdély vezetését. Nem vette tudomásul, hogy a Porta visszarendelte a seregeit, mivel…
Az osztrák kormányzatban politikai irányváltás következett be 1663-64-ben. Az abszolutista államrendszert Hocher kancellár – titkos tanácsos (bürokrácia, diplomácia) Montecuccoli (állandó hadsereg), Becher (gazdaságpolitika) alakították ki. Az udvar barokk fényűzése többe került,…
Az 1640-es évektől a fiatal magyar főurak – Batthyány Ádám, Esterházy László, Pongrách Ádám, Zrínyi Miklós – legfőbb találkozóhelye Pálffy Pál gróf udvara lett, ahol a „köz jó és a haza”…
A reformkor politikusai a politikai reformokat össze akarták kapcsolni a gazdasági újításokkal. 1830-ban megjelent Széchenyi István Hitel című műve, melyben újítási szándékait összefüggő reformprogramba foglalta. Széchenyi a robotoltató, jobbágynyúzó gazdálkodásnak emberszeretetből…