A Tisza-parton (1906)
Az orosz polgári forradalom felhívja a költõ figyelmét, hogy Magyarországon is változások kellenének. Politikai, gazdasági változások, mert országunk elmaradt. A vershelyzetbõl kiderül, hogy Ady Magyarországról ír. A Tisza-part Magyarország jelképe. A Tisza = jelen, Kelet, Mo. Gangesz = múlt, Nyugat, India kultusza, művelõdés. (Szembeállítás.) A sivatag szó a jelenlegi Magyarország helyzetét jelképezi. A sivatag terméketlen, kopár terület, de valaha termõ lehetett vagy azzá változtatható. A “durva kezek”-kel utal a politikai, hatalmi viszonyokra, amelyek gátolják a fejlõdést, a jelen ezért kilátástalan.
A magyar ugaron
Az ugar a magyar elmaradottságot jelentõ jelkép. A versben a kacagó szél a változásokat hirdetõ forradalom, vagy a költõ dühe, hogy a magyar ember hagyja magát ilyen körülmények közé süllyeszteni, és képes így élni. A mozgalmasságot jelképezi a “gázolok” szó: a költõ megpróbál változtatni a helyzeten. “Lehajolok”: nem érzi magát kívülállónak, felülrõl LEhajol, kívülállóként segít. “Lesem”: azt nézi, hogyan tudna segíteni szeretett Magyarországának.
Adyt hazafiatlannak titulálták, de költészetét végigkísérve látható, hogy milyen féltõ aggodalom élt benne szeretett hazája sorsa iránt. Ez megfigyelhetõ a FÖLSZÁLLOTT A PÁVA-ban is, amelyben a vármegyeház az úri Mo-t, a páva a forradalmi megújulást fejezi ki. Ebben a versben a forradalom eljövetelérõl ír, de nem derül ki, hogy ki vezesse azt. Az 1905-ös forradalomra való tekintettel demokratikus népforradalomra gondol. Ennek vezetõ erejét a parasztságban látja, errõl tanúskodik A GRóFI SZÉRÜN és a DÓZSA GYÖRGY UNOKÁJA című verse is. Korán felfedezi azonban, hogy a parasztság nem alkalmas erõ egy forradalom vezetésére, mert a valaha egységes osztály rétegekre bomlott. Ady kiutat keres a feudális magyar válságból. Változásra, forradalomra vágyik, felfedi a társadalom gondjait, de a jövõrõl nincsenek elképzelései. A parasztságban csalódnia kell. A költõ elõtt megoldatlan problémák halmaza áll, amelyek megjelenítésére a szimbólumot alkalmazza. Ady korszerűen értelmezi a hazafiságot, õ is szakít a korábban általános nemzeti dicsekvéssel, önelégültséggel. Ady hazafisága kínlódó, öngyötrõ érzés, ostorozó nemzetféltés. A költõ arra törekszik, hogy felmérje helyzetünket, lehetõségeinket Európában, s megfelelõ nemzeti tudatot alakítson ki. Így magyarság-verseiben is állandó kettõsséget érzünk. Magyarság-versei önismeretre, nemzeti válságérzék kifejlesztésére ösztökélnek (és a valóságos gondok megoldására).
Föl-földobott kõ (1909)
A költõ külföldi tartózkodásai, Párizs-járásai adják a vers alapmotívumát. Egyfelõl az elvágyódást, a menekülést, másfelõl a honvágyat, a szüntelen hazatérést rajzolja le a költõ. A “föl-földobott kõ”-metaforában a kérlelhetetlen természeti törvény, a nehézkedési erõ egyértelműségével fogalmazza meg idetartozását. A “Te orcádra ütök” kifejezésben egyszerre érzékelteti a kõ visszacsapódását a földre (s így képletesen a hazatérést), de Ady ostorozó szándékát is. A szeretet és a gyűlölet kettõssége ez, de gyűlölete is a felfokozott aggodalomból fakadó haragos indulat.
Nekünk Mohács kell
Ebben a versében annak ad hangot, hogy “nekünk Mohács kell”, mert csak a fenyegetettség emeli ki tunya mozdulatlanságából és vezeti a haladás útjára Magyarországot.
A magyar jakobinusok dala
Ebben a versben az önismeretre nevelõ hazafiság szólal meg. A címben máris jelzi, hogy a költõ számára a haza szeretete nem választható el a haladás képviseletétõl. Adynak azt a meggyõzõdését sugallja, hogy a megoldatlan társadalmi kérdések elõbb-utóbb nemzeti katasztrófához vezetnek. A változás igénye üvölt a versbõl, s ennek a változtatásnak a feltételét a duna-menti népek egymásra találásában jelöli meg a költõ. Az elnyomott népek erõinek összefogására hívja fel a figyelmet. A reménykedést érzékeltetik a nyelvi eszközök is. Hazaszeretete és társadalombírálata a háborúellenes verseiben is megtalálható.