Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát 1789. aug. 26-án fogadta el az alkotmányozó nemzetgyűlés Franciaországban, az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat mintájára. A nyilatkozat első változatát La Fayette fogalmazta meg és Thomas Jefferson, a Függ. Nyilatk. alkotója is átnézte. Az ~ kísérlet a felvilágosodás filozófiájának gyakorlati alkalmazására.

A francia forradalom megszűntette az abszolutizmust, az abszolút monarchiát alkotmányos monarchia, ill. később köztársasági államforma váltotta fel (1792. szept.20). Az abszolutizmus lényege volt, hogy az „Isten kegyelméből” uralkodó király a három hatalmi ág: a törvényhozó, igazságszolgáltató, végrehajtó hatalom egy kézben való egyesítésével teljhatalomra tett szert, és nem felelt tetteiért az alattvalóknak. Az alkotmányos monarchia a hatalmi ágak megosztására épült. Az új állam az egyéni szabadságjogok és a politikai egyenlőség megvalósítása során a népfelség elvét juttatta érvényre, amely ~-ának szövegén mutatható ki.

Bevezető:

Bűn van a világban, mert az emberek nem tudják, hogy mi a jó nekik. A bevezető a racionalizmusra utal, ill. arra, hogy az embereknek ismerniük kell a jogaikat.

1. cikkely: nincsenek születési előjogok, szembefordul a nemesi kiváltságokkal.

2. cikkely: polgári társulás célja az ember jogainak megőrzése.

3. cikkely: népfelség elve: hatalom forrása a nép, hatalommegosztás elve (törvényhozó és végrehajtó hatalom van kezdetben, majd később lesz 3 hatalmi ág. Locke szerint 2 hatalmi ág szükséges, Montesquie 3 hatalmi ágat szeretne.

4. cikkely: alapvető polgári szabadságjogok. Szabadság = mindent szabad, ami másnak nem árt.

6. cikkely: törvényalkotásban minden polgárnak joga van közreműködni

10. cikkely: vallásszabadság elve

11. cikkely: szólásszabadság és sajtószab.

12. cikkely: polgári jogok megvalósulásához karhatalomra van szükség.

16. cikkely: ahol mindez hiányzik, annak a társadalomnak nincs alkotmánya.

18. cikkely: a tulajdon szent és sérthetetlen