Az antikvitás



A görög polisz egy városközpontú állam. A városállam egy-egy kisebb közösséget és környező településeit foglalja össze. A homéroszi kérdés az, hogy a műveket ki írta.

Feltevések:

a, A műveket nem egy ember írta.

b, Lehet, hogy homérosz köznév, azt jelenti, hogy vak énekes.

c,  Népi művek, és a szerzőjük ismeretlen.

A homéroszi eposzok az Íliász és az Odüsszeia. Az ókori hagyomány mindkét eposz költőjének Homéroszt tartotta.

Mítosz: (görög szó) jelentése: istenekről szólómesés, csodás elemeket tartalmazó történet. Naiv társadalmi tudásforma. A nép egyfajta képzeleteinek a leírása. A mítoszokban színes költői elképzelések, de valóban megtörtént ősi történelmi eseményeket ír le. Mítoszok szóltak az ember teremtéséről is. A mítoszok összességét mitológiának nevezzük.

Eposzok közül a legkiemelkedőbb az Íliász és az Odüsszeia. Az eposz nagy terjedelmű elbeszélő költemény, rendkívüli képességgel rendelkező hőse természetfeletti lények támogatásával jelentős terveket visz véghez.

Eposzi mellékek:

a, valamely istenség (múzsa) segítségül hívása (invokáció)

b, a téma megjelölése (propozíció)

c, az „in medias res” (a dolgok közepébe vágó) kezdés

d, seregszemle  (enumeráció),  a  szemben   álló  hősök   és  csapatok bemutatása, rendszerint a cselekmény megindítása után

e, csodás  elemek: természetfeletti  lények  beavatkozása  az  emberek életébe

f, állandó jelzők és ismétlések

g, epikus  (nagy  terjedelmű, részletező, szinte önálló  életet  élő) hasonlatok

A világ keletkezésével, az istenek születésével a legrészletesebben a görög Hésziodos (ie. 7szd.) Teogonia („Istenek születése”) című elbeszélő költeménye foglalkozik. A világ az istenek nászából jött létre. A görög istenek emberszabásúak, életünk hasonló a földön élőkéhez, de ők halhatatlanok. Az Íliászt, ami 24 énekből áll, ie. 8.szdban alkotta meg költője a szóbeli hagyományokból. 15700 hexameterből álló hősköltemény a trójai háború utolsó 52 napjáról szól.

Akhilleusz és Agamenón vitájából indul ki az egész eposz. Akhilleusz egy gyűlésen követeli Agamenóntól, hogy adja vissza a pap lányát, mire Agamenón elrabolja Akhilleusz szeretett rabnőjét, Briszéiszt. Thetisz istennő, Akhilleusz anyja, kéri Zeuszt, hogy a görögöket vereség érje hadd lássák, mire mennek Akhilleusz nélkül. Menelaosz és Parisz küzdelme, ami eldönthetné a háborút, de a trójaiak hitszegése miatt nem dől el a háború sorsa, így a két seregnek tovább kell küzdenie. Egyenlőre győznek a görögök, Diomédész hősiesen helytáll. Hektor a görög tábort ostromolja. Veszélyezteti a görögök hazatérését. Agamenón kész a megbocsátásra, de Akhilleusz fegyvereit átadja Patroklosznak, és így ő nem száll harcba. Patroklosz előrenyomul, a trójaiakat visszaszorítja, de Hektor megöli és elveszi fegyverét. Patroklosz halála miatt Akhilleusz bosszúra készül. Héphaisztosz készít számára isteni fegyvert. Megöli Hektort és holttestét meggyalázza. A mű tetőpontja Akhilleusz álma a jövőjéről, Priamosz trójai király követségéről, Akhilleusz és Agamenón békekötéséről. Befejezésül a temetés és a megbékélés képei.

Az igazi értékhordozó e műben Akhilleusz, aki a mükénei kor hősi típusának megtestesítője. A közösség céljaiért hajtott végre nagyszerű tetteket. Akhilleusz azért tragikus hős. mert amikor a közösségért harcol, épp a közösség ellen munkálkodik. Megsérti az isteni törvényeket, mert Hektort nem engedi eltemettetni. Az eposz kronologikus szerkesztésű.

Az Odüsszeia, 24 éneket és 12110 hexametert tartalmazó hősköltemény. 40 napot ír le.

Szerkezete:

I. expozíció (bevezetése)

II. cselekmény kibontakozása

III. bonyodalom

IV. tetőpont

V. befejezés

Odüsszeia kalandjai:

Kalüpszó szigete

Partot és Alkinoosz szigetén, és elmeséli kalandját a királynak. Ez a retrospektív (visszatekintő) szerkesztési mód.

Kalandozások:

1., Feldúlják az Iszmarosz nevű várost, asszonyokat, kincseket rabolnak. A telhetetlenség miatt többen elesnek.

2., A lótuszevők szigetén három társa a lótusztól kábulatba esik, és így ott akarnak maradni a szigeten, és erőszakkal viszik el őket.

3., A küklopszok szigetén megvakítják Polüphémoszt, Poszeidón haragja miatt.

4., Aiolosz isten Aiolié nevű szigetére érkeznek. A szelek ura szeleket adott Odüsszeusznak,              de a kíváncsi matrózok kibontották a tömlőt, és az így elszabadult szél miatt Ithaka partjairól visszakerülnek Aioliéhoz.

5., Óriások sziklákkal összezúzzák Odüsszeusz hajóit Télepüloszban. Csak Odüsszeusz hajója marad épen.

6., Aiaié szigetén Kirké 21 görög hajóst sertéssé változtat. Odüsszeusz Hermész segítségével megtöri a varázslatot.

7., Kirké tanácsára Odüsszeia leszáll az Alvilágba, hogy Teriesziásztól jóslatot kérjen. Tőle tudja meg, hogy reménytelen a hazafelé tartó út. Odüsszeusz találkozik édesanyjával is.

8., A szirének bűvös énekükkel a zátonyra csalogatják a hajósokat, akik odavesznek. Odüsszeusz ezt tudta, ezért társainak fülét viasszal betömte, magát pedig az árbochoz kötöztette, így megmenekültek.

9., Szhülla, a hatfejű szörny mellett is elhajózik Odüsszeusz.

10., Kalüpszó-szigete előtt hajótörést szenvedtek. Mindenki meghalt, kivéve Odüsszeuszt.

Odüsszeuszt egyrészt a véletlen, másrészt a kíváncsiság, a tudásvágy, ismeretlen titok megismerése hajszolta veszedelmes kalandokba. Önfegyelemmel és okosan gondolja végig a helyzeteket.

A két eposz háborúról szól. Mind a kettő a görögökkel játszódik. Különbségük, hogy Akhilleusz tragikus hős, mert nem tudta megvalósítani a közösség érdekeit, míg Odüsszeusz, igaz nagy emberveszteségek árán, de mégis megvalósította a célját. Odüsszeusz nem rendelkezett isteni fegyverrel, mégis megküzdött eszével a rosszak ellen.

Időmértékes verselésnek nevezzük a rövid és a hosszú szótagok szabályos váltakozását. Az időmértékes verselés időegysége a mora.

Jele:

: rövid szótag, egy morával ér fel

: hosszú szótag, két morával ér fel

A verselés ritmikai alapegysége a versláb, ami a hosszú és a rövid szótagok kapcsolata.

: daktilus

: spondeus

: trocheus

Hexameter: hat verslábból áll. Az első négy versláb lehet daktilus vagy spondeus, de az ötödik mindig daktilus, az utolsó pedig trocheus vagy spondeus.

Pentameter: hat verslábból áll. Csak annyiban tér el a hexametertől, hogy a harmadik és a hatodik versláb csonka.

Disztihon: hexameter és a pentameter váltakozva adja ki a disztihont.

Cezura: szünet, megszakítás. Értelmileg egybetartozó részek rövid szünettel való elkülönítése.