A gabonatermesztés földrajzi elhelyezkedése Magyarországon, a malomipar. Az ipari növények termesztése és feldolgozása hazánkban.

Gabonatermesztés

búza: löszterületeken

Tiszántúl, Heves-Borsodi ártér, Mezőföld, Dél-Dunántúl

rozs: homoktalajon is

Dél-nyugat-Dunántúl, Duna-Tisza közti hátság, Nyírség

rizs: szikesek

Hortobágy, Nyírség

burgonya: Nyírség, Duna-Tisza közti hátság, Nyírség

cukorrépa: Kisalföld, Kőrösök, Heves-Borsodi-síkság

cukorgyárak: Ács, Sárvár, Petőháza, Kaposvár, Ercsi, Hatvan, Szerencs, Kaba, Szolnok, Sarkad, Mezőhegyes

Állattenyésztés

50%-a a mezőgazdaságnak

sertés: takarmány: kukorica, lucerna, északra lucernamag-export

Kisalföld, Tiszántúl, Jászság

baromfi: takarmány: kukorica

Bábolna

szarvasmarha: Alpokalja, Hernád-Sajó

juh: homokos és szikes talajon

export: húsipar: Szeged (Pick), Békéscsaba, Gyula, Bp., Szentes


Európa kialakulása, szerkezet-morfológiájának főbb jellemzői. Ásványkincsek és bányászat


területe: 10,4 millió km2 (Ausztrália után következik, 5.)

népessége: 800 millió fő

népsűrűség: 75 fő/km2

Fekvése

Eurázsiai lemez nyugati részén

Határai

északon: Jeges-tenger

nyugaton: Északi-tenger, Atlanti-óceán

délen: Földközi-tenger

délkeleten: Fekete-tenger, Kaukázus

keleten: Urál, Kaszpi-tenger

nevezetes határok: Gibraltári-szoros, Boszporusz, Dardanellák

Szerkezet-morfológia

ősmasszívum: legkorábban megszilárdult pajzs

egész tengeri elöntés à barnakőszén, mészkő, dolomit, márga, kősó, kálisó, bauxit

Eurázsiai-hegységrendszer: Atlasz, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kárpátok, Dinári-hegyvidék, Balkán-hegyvidék, Kaukázus, Kis-Ázsia

morénatavak: Lengyel tóhátság

peremtenger: Északi-tenger

beltenger (intrakontinentális): Balti-tenger

interkontinentális: Földközi-, Kaszpi-tenger

Balti-pajzs (Fenno-Skandinávia)

fedett ősmasszívum

vas, króm, platina, nikkel

Kaledóniai (szilur-ordovícium)

Skandinávia, Skót-hegyvidék, Kelet-Grönland

Variszkuszi (karbon)

Dél-Anglia, Franciaország röghegységei, Német-középhegység, Cseh-medence, Lengyel-középhegység, Velencei-hegység

szén

alföldek: újkor

tagolt partvonal

félszigetek: Skandináv, Pireneusi, Appennini, Balkán, Krím

szigetek: Brit-szigetek, Izland


A levegő vízgőztartalma. Felhő- és ködképződés

– a levegő vízgőztartalma:

– a víz, hó, jég felszínéről

– növények párologtatása

– mennél magasabb a levegő hőmérséklete, annál több vízgőzt tartalmazhat

– telített: ha 1 m3 vízben annyi vízgőz van, amit maximálisan befogadhat

– harmatpont: az a hőmérséklet, amikor a levegő lehűlésével válik telítetté

– relatív nedvesség: a meghatározott hőmérsékletű levegőben lévő vízgőz hány százaléka annak a vízgőzmennyiségnek, amelyet ugyanezen hőmérsékleten befogadhat

– a levegő nedvessége nagy szerepet játszik a növények és az ipar életében

– felhőképződés:

– akkor képződik, amikor a felemelkedő levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, és a feleslegessé váló vízgőz kicsapódik

– parányi vízcseppekké sűrűsödik

– ködképződés:

– a köd a Föld felszínén kialakult felhő

– a látótávolságot 1 km alá csökkenti

– a köd is a levegő lehűlésével keletkezik


A magyar mezőgazdaság földrajzi és társadalmi adottságai. Mezőgazdaságunk eredményei a rendszerváltás után

Problémák

a világháború után jelentős gépesítés

tudományra alapozott lesz: vegyipar-műtrágya, agrárkutatás-fajtanemesítés

nagyobb terület – kevés magángazdaság

csak kelet felé tudjuk eladni

Unió: védővámok

SZU: fizetésképtelen

Megoldás

tulajdonviszonyok rendezése

kárpótlási jegy à magántulajdon à farmergazdálkodás

Unió-tagság

Adottságok

50%     szántó (FAO 1)

csökken, de a terményhozamokkal ellensúlyozzák

rét, legelő (FAO 2)

csökken à állattenyésztés megbecsülésének csökkenése

kert, gyümölcsös (FAO 3)

megművelhető, de műveletlen (FAO 4)

csökken

művelhetetlen (FAO 5)

művelés alól kivont terület nő à közút, beépítettség

magas napfénytartam

termelés nyáron

termőterületek védelme

belvíz védelme: 40 000 km csatorna (egyenlítő hossza)

futóhomok megkötése: erdősávok szél ellen à akác, szőlő

talajerózió csökkentése: erdősítés (természetes növénytakaró), lejtőre merőleges szántó (max 25%-os lejtő), árvízvédelem (védőgátak)

talajok javítása: műtrágya, növényvédő szerek, szikesek felszámolása (tőzeg, rizstermelés), nyáron öntözés (Kisköre, Tiszalök)

Cél

versenyképesség, termékek nyugatra eladása à Unióba belépés

Mezőgazdasági területek

szőlő, zöldség, gyümölcs, kenyérgabona, ipari növények, állattenyésztés

élelmiszer- és konzervipar a termelési területeken


Dél-Amerika éghajlata, mezőgazdasága. Dél-Amerika országai, lakossága

Éghajlata:

– száraz

– túlnyomórészt trópusi éghajlat

– a magasságtól változik

– alulról felfelé:

– tierra calienta (600 méterig)

– tierra templada (600-1500)

– tierra fria (1500-2000)

– tierra helada (2000 méter felett)

Mezőgazdaság:

– peon rendszer

– bérbe veszik à munka, vagy termény

– földreform

– trópusi ültetvények:

– gépesítés

– magánkézben vannak

– termények:

– cukornád (Brazília VT I.)

– kakaó (Brazília VT I-II.)

– kávé (Brazília, Kolumbia)

– gyapot (Brazília)

– banánköztársaság:

– Brazília, Ecuador, Columbia, Honduras, Costa Rica, Nicaragua, Haiti

– Argentína mezőgazdaságával kilógó, mert hagyományos mérséklet övi mezőgazdaság (búza, kukorica, juh, szarvasmarha)

– Peru halászatban kimagasló

Dél-Amerika országai:

– Venezuela – Caracas

– Columbia – Bogota

– Ecuador – Quito

– Bolívia – La Paz

– Brazília – Brazília

– Uruguay – Montevideo

– Paraguay – Asunción

– Argentína – Buenos Aires

– Chile – Santiago

– Peru – Lima

– Guyana – Georgetown

– Suriname – Pramaribo

Dél-Amerika lakossága:

– Mexikó: aztékok

– maják

– kozolok (Brazília)

– mulatt: néger + fehér

– mesztic: indiai + fehér

– népsűrűség:

– egyenetlen

– ritkán lakot területek: őserdő, hegyvidékek

– a cél a ritkán lakott területek benépesítése


Dél-Amerika kialakulása, szerkezet-morfológiája, bányászata és ipara

– földtörténet:

– Brazíliai és Guayanai ősmasszívum

– Andok:

– Pacifikus hegységrendszer

– lánchegység

– középidő jura

– újidő miocén

– szubdukció

– Popokatepetl

– Chimborazza

– Cotopaxi

– alföldek, síkságok

– Amazonas-medence

– Orinoko-medencéje

– természetes növényzete a pampa

– ipara:

– ásványi anyagokban, és nyersanyagokban gazdag

– a tőkés társaságok tulajdonai

– rézérc: Chile, Peru

– ón: Bolívia

– kőolaj: Mexikó, Venezuela

– bauxit: Brazília, Jamaica, Szurinám

– vasérc: Brazília

– ipari körzetek:

– Argentína:

– Buenos Aires

– Santa Fé

– Rosario

– Uruguay:

– Montevideo

– Peru:

– Lima

– Chile:

– Valparaio

– Santiago


A szél keletkezése

– a légnyomás:

– a vízszintes felszín 1cm2-ére nehezedő levegőoszlop súlya

– állandóan változik:

– ha a helyben felmelegedő levegő felszáll, vagy melegebb levegő váltja fel felettünk a nehezebb hideg levegőt, a légnyomás csökken

– amikor a levegő lehűl, vagy hideg levegő érkezik a meleg levegő helyére, a légnyomás növekszik

– a légnyomás a magasság növekedésével is csökken

– az izobártérkép:

– ha az egyenlő légnyomású pontokat összekötjük, önmagukba visszatérő görbéket, izobárokat kapunk

– felhasználásukkal készíthetünk izobártérképet

– a szél

– keletkezése:

– a levegő különböző mértékű felmelegedése miatt légnyomáskülönbség

– emiatt légáramlás, légkörzés indul meg, mert a levegő a magas nyomású helyről az alacsonyabb felé áramlik

– a szél a Föld felszínével párhuzamosan áramló levegő mozgása

– a szelet arról a világtájról nevezzük, amerről fúj

– az eltérítő erő (a Föld forgásából származó erő) a szelek irányát is befolyásolja

– a súrlódási erő is módosíthatja az irányát

– 1 km felett, a szabad légkörben a szél mindig párhuzamosan fúj az izobárokkal


Kanada természeti és gazdasági földrajza

– Észak-Amerika területén helyezkedik el

– fejlett ország

– területe: 9970000 km2

– lakosság: 28 millió fő

– fővárosa Ottawa

– 2 nemzetiségű ország:

– angol

– francia

– határai:

– Ny-i: Csendes-óceán

– K-i: Atlanti-óceán

– É-i: Jeges-tenger

– szf-i határ: Alaszka, USA

– jelentős szigetek:

– Buffin-szigetek

– Viktória-szigetek

– Devon-szigetek

– Ellesmere

– Newfoundland

– tájai:  1) Kanadai-tóvidék

– jégtakaró alakítja ki

2) Szent-Lőrinc-folyó alföldje

3) Appalache északi része

4) Kordillerák:

– Sziklás-hegység

– Parti-hegység

– fennsíkok:

– Yukon

– Phraeser

5) Kanadai-préri

– éghajlata:

– sarkvidéki

– sarkköri

– hideg-mérsékelt (44%-a tajga

– óceáni-éghajlat

– a Kuro-shio miatt

– népesség:

– 300000 fős őslakosság (indiánok, eszkimók)

– 45%: angolok

– 30%: Québec

– holland, német, svéd, norvég, dán, olasz, magyar, ukrán

– gazdaságföldrajza:

– energiagazdaság:

– vízenergia:    – kedvező, mert sok vízesés

– Norvégia után ez a legnagyobb

– bővizű, nagy esésű folyók

– kőolaj:

– jelentős: Edmonton, Calgary

– földgáz:

– jelentős: Alberta (mint tagállam)

– uránérc:

– 1-2. hely

– Uranium city

– feketekőszén:

– nem jelentős készletek

– USA-ból importálnak

– NAFTA: Észak-atlanti Szabad Kereskedelmi Egyezmény

– Mexikó

– Kanada

– USA

– színesérc:

– a világ leggazdagabb országa

– réz, cink, ólom, nikkel

– nemesfém:

– arany, ezüst, platina

– vasérc:

– Labrador-félsziget

– vaskohászat:

– Montreal

– Toronto

– Hamilton

– Ottawa

– gépgyártás:

– közlekedési eszközök:

– autó

– mezőgazdasági gépek (Winnipeg)

– hajó (Vancouver, Hallifax, Sydney, Montreal)

– szerszámgépek

– könnyűipar (vegyipar, fa, papír, cellulóz)

Mezőgazdaság

– kicsi a megművelhető területek aránya

– nagy élelmiszerexportőr

– tavaszi búza

– burgonya

– cukorrépa

– dohány

– kukorica

– malomipar: Winnipeg

– hús-, cukor-, tejipar

– állattenyésztés:

– jelentős szarvasmarha állomány

– pulyka

– juh

Közlekedés

– egyenetlen a közlekedési hálózat

– nagy a légiközlekedés szerepe

– belföldi járatok


Az Északi középhegység

az északi Kárpátok belső-, vulkanikus vonulata

Börzsöny, Cserhát, Mátra, Zemplén

Magyarország legmagasabb, legtagoltabb tája

Kékes-tető (1014 m), Galya-tető (964 m), Istállós-kő (958 m)

1., A középhegység röghegységei

Variszkuszi-korú gránit (kristályos) nagy mélységben

tengeri elöntés (harmadidőszak, miocén; agyag, márga)

mészkő: Északi-kphg mésztakarói (Aggteleki karszt, Bükk), karsztjelenségek

miocén vulkanizmus à kiemelkedés-törésvonal-lesüllyedés à miocén riolit, andezit

pliocén vulkanizmus à bazalt (Karancs, Medves)

pliocén végén lepusztul, pleisztocénban kiemelkedik

jégkorszak: periglaciális terület à fagyhatású aprózódás, kőfolyás

negyedidőszak: folyók medre à bevágódás

2., Medencék

Nógrádi-medence, Borsodi-medence

Éghajlata

januári leghidegebb kphő: -4oC

600-800 mm csapadék

hegyvidéki jellegű

nagy télen a napsütéses órák száma

vízhálózat a vulkanikus területen van

1., Börzsöny

határolói: Duna, Ipoly, Nógrádi-medence

ősi Variszkuszi mag + középidejű üledék + vulkanizmus

arany, ezüst: kevés

mélységi magmás ércesedés

Csóványos (938 m), Nagy-Hideg hegy

2., Cserhát

alacsony

középidejű mészkőrögök emelkednek ki + vulkanizmus

Naszály (652 m), Karancs, Medves

3., Mátra

riolit, andezit (vulkáni kiöntéses)

vulkáni törmelék: riolittufa, andezittufa

tengeri üledék: agyag, márga

réz, cink, ólom: Recsk

arany, ezüst: Gyöngyösoroszi

4., Bükk

óidejű Ős-Bükk + középidejű triász-jura mészkő, dolomit + harmadidőszaki üledék (peremek) + miocénkorú vulkanizmus (Szarvaskő)

pleisztocén kiemelkedés

süllyedés-kiemelkedés à törés, vetődés (árkok, medencék)

Bükk-fennsík (!fennsík fogalama!)

Bükk rögei kiemelkednek a fennsíkból: Istállós-kő (958 m), Bél-kő, Tar-kő, Pes-kő

5., Cserehát

viszonylag alacsony térszín

óidejű alap + harmadidőszaki tengeri üledék (homokkő, agyag, márga)

jelenlegi formája: dombság à folyók felszabdalták

6., Zempléni-hegység

vulkánikus alap (riolit-andezit)

hasadék mentén több vulkáni kúp (Nagy-Milic, Tokaji-hegy)

Északi-középhegység tájértékelése

edősültség: Magyarországon: 16%; az Északi-középhegységen: 25%

szén: barnakőszén, miocén (Nógrádi-medence, Borsodi-medence)

réz, cink, ólom: Gyöngyösoroszi, Recsk

lignit (pliocén): Bükkábrány, Visonta

mészkő: Vác, Bélapátfalva

építőkő: riolit, andezit

vulkáni tufán: szőlő, kertészet, borgazdaság


Az Alföld

területe: 100 000 km2

magyar része: 52 000 km2

Határolói

Északi-kphg, Kárpátok (Ukrán-Kárpátok), Erdélyi-szigethegyek, Dinaridák, Sió, Balaton, Dunántúli-kphg

Kialakulása

1.   szakasz: miocénig à óidejű és középidejű röghegységek

2.   szakasz: miocéntól à medence-jelleg (Kárpátok kiemelkedése, Alföld süllyedése

Pannon-tengeri üledék: agyag, márga, homokkő

folyóvízi hordalék: homok, kavics

futóhomok

Éghajlata

leghidegebb telű: -4oC észak-keleten

legmelegebb nyarú: 21-22oC

legszárazabb terület à medence-jelleg miatt

Természetes növénytakaró

erdős puszta volt

most már FAO 1 (állandóan megművelt terület)

Felszíne

legmagasabb terület: Mezőföld

Hoportyó (183 m), Ólom-hegy (172 m)

legalacsonyabb Szeged környéke (84 m)

1., Duna-menti síkság

20-30 km sár, árterület volt

Pesti-síkság, Solti-síkság, Sárköz (ártér, Gemenc), Mohácsi-sziget

2., Duna-Tisza közti hátság, Kiskunság

Ős-Duna hordaléka (folyóvízi feltöltés)

szél által szállított futóhomok

szél iránya észak-nyugati à a futóhomok szemcséje dél-kelet felé egyre finomodik

homokbuckák, homokgerincek

Bugac

Bácska: lösz a futóhomokon, Illancs

Kiskunság északi részén szőlő, zöldség

Bácskán búza, gabonanövény

3., Mezőföld

Alföld legmagasabb területe

legvastagabb a lösztakaró à jó termőterület

átmenet a Dunántúli-kphg felé

löszformák: lösszakadékok, löszdolinák, löszutak, löszbabák

4., Tiszavidékek

Felső-Tisza-vidék (országhatár-Tokaj)

pleisztocén-holocén, megsüllyedt terület: Szatmári-síkság, Rétköz, Bodrogköz

pleisztocén-holocén, kiemelkedett terület: Nyírség

folyami feltöltődés

Közép-Tiszavidék (Tokaj-Kőrös-vidék)

jobb oldal: Taktaköz, Borsodi-mezőség, Hevesi-ártér, Jászság

bal oldal:         Hortobágy à sószint a felszín közelébe kerül, Európa legnagyobb összefüggő szikes területe

Nagykunság à lösz (jó termőterület), Tiszazug

Alsó-Tiszavidék (Kőrös-vidék-országhatár)

legmelegebb terület, legtöbb napsütés (évi kphő: 22oC), legalacsonyabb terület, legtöbb napsütéses órák száma (2100 h)

6., Nyírség

homokkal fedett terület, kiemelkedett (pleisztocén-holocén, Hoportyó)

folytatódik kelet felé: Érmellék

szélirány: észak-keleti

7., Hajdúság

lösszel fedett terület

8., Kőrösök vidéke

Nagysárrét, Kissárrét, árterületek

9., Maros-kőrös köze

legmelegebb, legtöbb napsütés, legalacsonyabb


Magyarország vízrajza, az éghajlati elemek vizsgálata


Magyarország vízrajza

Általános jellemzők

vízgyűjtő terület

függ: csapadéktól, domborzattól, kőzetektől és a természetes növénytakarótól

lefolyási koefíciens

Alföld: 4-8% a felszínen

dombvidék: 12% à agyag miatt

középhegységek: 18-20% à jól elvezeti a csapadékvizet

Duna vízgyűjtő területe: egész Kárpát-medence

választóvonal Duna és Tisza között: Karancs, Gödöllő, Kiskőrös, Jánoshalma

felszíni vizek: folyók, állóvizek

felszín alatti vizek

Felszíni vízfolyások

Duna:

hossza: 2860 km (Fekete-erdő – Fekete-tenger)

magyarországi szakasza: 410 km

deltatorkolat

Felső-Duna à forrásvidék – Morva

Közép-Duna à Kárpát-medence

Alsó-Duna à Vaskapu – torkolat

Magyarországi rész:

Pozsony-Komárom à alsószakasz

Komárom-Esztergom à középszakasz

Esztergom-Vác à felsőszakasz

Vác-Paks à alsószakasz

Paks-Baja à középszakasz

Baja-határ à alsószakasz

Baloldali mellékfolyók:

Vág, Garam, Nyitra, Ipoly

Jobboldali mellékfolyók:

Mosoni-Duna, Duna, Kis-Duna, Lajta, Rába, Rábca, Répce, Ikva, Gyöngyös, Pinka, Marcal, Torna, Tapolca, Gerence, Concó, Cuhai-Bakony-ér, Által-ér, Váli-víz, Sió, Zala, Koppány, Kis-Koppány, Jaba, Sárvíz, Dráva, Mura, Cserta, Kerka, Rinya, Gyöngyös, Almás-patak, Pécsi-víz, Fekete-víz

Tisza:

Fekete- + Fehér-Tisza a Máramarosi-havasokból

jelentős szabályozás: Széchenyi, Vásárhelyi Pál

1419 km-ről 966 km-re rövidítették

magyarországi szakasz: 600 km

miocénban jelenik meg, de folyása csak  a holocénban

Jobboldali mellékfolyók:

Bodrog (Tapoly, Latorca, Laborc), Hernád, Sajó, Bársonyos, Bódva, Zagyva, Tápió, Tarna, Gyöngyös, Galga

Baloldali mellékfolyók:

Szamos, Kraszna, Túr, Körös, Fehér-Körös, Fekete-Körös, Sebes-Körös, Hortobágy, Berettyó, Hortobágy-Berettyó, Maros

Mesterséges csatornák:

Keleti-főcsatorna, Nyugati-főcsatorna

Állóvizek

Balaton:

felszíne: 600 km2

hossza: 77 km

legnagyobb szélessége: 14 km

legkisebb szélessége: 1,6 km

átlagos mélysége: 2-3 m

Tihanyi-kútnál: 12 m

Zala – Balaton – Sió

Kis-Balaton:

természetvédelmi terület

mikroklíma

Fertő-tó:

felszíne: 336 km2 (az egész)

magyarországi rész: 81 km2

mélysége: 1 m körüli à változó kiterjedés

tópusztulás, feltöltődés à emberi akadályozás

Velencei-tó:

Balaton árkának folytatása

felszíne: 26 km2

vízutánpótlás

Deflációs-tavak:

a szél mélyíti a medrét

Szegedi Fehér-tó

Nyíregyházi-sóstó

Morotvatavak:

Tisza-mentén

Mesterséges tavak:

Kiskörei- és Tiszalöki-víztározó

Felszín alatti vizek:

karsztvíz: Dunántúli-kphg, Aggtelek, Bükk

talajvíz

hévíz: Hévíz, Keszthely, Hajdúszoboszló, Debrecen, Gyula, Budapest

rétegvíz

artézi-víz: Alföldön jelentős (Zsigmondy Vilmos)

ásványvíz: Középhegységek à Parád, Sasvár, Budapest, Dunántúli-kphg

Vízszennyezés:

legszennyezettebb: Körösök, Maros, Sajó, Szamos, Séd

Az éghajlati elemek vizsgálata

hőmérséklet

évi középhőmérséklet: 8-11oC

januári középhőmérséklet:

legkisebb: középhegységekben, észak-keleten (Nagy-Milic)

legnagyobb: délnyugaton (tengerhez közelebbi rész)

júliusi középhőmérséklet:

legmelegebb: Szeged, Tiszántúl déli része

évi közepes hőingás: mindenütt minimum 20oC

(januári kphő + júliusi kphő)/2

Hortobágy környékén a legnagyobb

hegységekben, keleten a legkisebb

napsugárzás

legnagyobb: Duna-Tisza köze déli részén (2100-2200 h)

legkisebb: Alpokalja (1800 h)

felhőzet

legborultabb: Kisalföld nyugati része, Alpokalja

legderültebb: Duna-Tisza köze közepe

csapadék

legkevesebb: Alföld középső része (450) à nyári aszály è öntözés

legtöbb: Alpokalja 800(-1300) mm

szélirányok

Tiszától nyugatra: észak-nyugati

Tiszától keletre: észak-keleti

magasan: nyugati

távvezérelt éghajlat

ciklon:

Izlandi-ciklon

Perzsa-minimum: örvénylően felszáll à csapadék

nyáron ciklon: eső

télen ciklon: enyhe

anticiklon:

spirálisan lefele

Azori-szigetek, Szibériai-maximum

télen anticiklon: hideg, nincs csapadék

nyáron anticiklon: meleg, strandidő


A Kárpát-medence szerkezete és felszínének alakulása. Hazánk ásványkincsei. Energiahordozók és természeti erőforrások Magyarországon

A Kárpát-medence szerkezete és felszínének alakulása, hazánk ásványkincsei

oligocén: megszűnik a beltenger

Pannon-beltó à homokkő, márga: Budai-hegység

miocén: Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása, vulkanizmus

Visegrádi-hg – Kárpátok à riolit, andezit

Visegrádi-hg, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Zemplén, Tokaj

színesércek: réz, cink à Gyöngyösoroszi, Recsk

pliocén: vulkanizmus folytatása (bazaltos)

Szt. György-hegy, Somló, Tátika, Badacsony, Gulács, Csobánc, Karancs, Medves

bazalttakaró, lignit, kőolaj, földgáz

pleisztocén: jégkorszak à periglaciális terület è kőfolyások, kőmezők, fagyhatású aprózódás

holocén: változik az éghajlat à folyóteraszok kialakulása

futóhomok kialakulása

vastag lösztakaró à Hajdúság, Szolnok környéke

Energiahordozók

szén: lignit, barnakőszén, feketekőszén

barnakőszén:   eocén-korú à Dunántúli kphg. (Dorog, Tokod, Tatabánya, Oroszlány)

miocén-korú à Salgótarján, Ózd, Miskolc

lignit: pliocén-korú à Visonta, Gyöngyös, Bükkábrány

feketekőszén: jura-korú à Mecsek, Komló, Vasas, Mázaszászvár

kőolaj, földgáz: pliocén

Zalai-dombvidék: Nagylengyel, Lovászi

Dél-Alföldi körzet: Zsana, Szank, Üllés, Kiskunhalas, Szeged, Algyő

elég a földgáz, de kevés a kőolaj (20%)

fosszilis à nem képződik új

uránérc: Mecsek à Kővágószőlős

vízerőmű: Tiszalök, Kisköre à megújuló

az energiagazdaság sebezhető pontja Magyarországnak

behozatal

Ércek, ásványok

bauxit: kréta à Dunántúli-kphg

karsztbauxit à mészkövön képződött

Halimba, Ajka, Iszkaszentgyörgy, Szőc, Nyirád, Fenyőfő

mangánérc: jura à Úrkút, Eplény

réz, cink: miocén vulkanizmus

Mátra: Recsk, Gyöngyösoroszi

vasérc: triász à Rudabánya

Építőipari anyagok

perlit (szigetelőanyag): Zempléni-hg à Pálháza (Mád felett)

kaoli (porcelán alapanyaga): Zempléni-hg à Mád è Hollóháza

homok, sóder: Győr, Csepel, Dunaújváros


Hazánk fekvése és helyzete Európában, a Kárpát-medencében


A Kárpát-medence földtörténete

Fekvése, helyzete

Kárpát-medence, Közép-Duna-medence

Kárpát-medence területe: 330 000 km2

Magyarország területe: 93 030 km2

lakosság: 10,5 millió fő

negyedik szakaszban van à 2000-re 10,2 millió fő

megközelítőleg a sarkvidék és az egyenlítő közti felezőponton van

É-D: 300 km à 45o 48’ – 48o 35’ ÉSZ

K-NY: 520 km à NYH 16o – 23o

Atlanti óceántól 1300 km-re van

Adriai tengertől 200-300 km

Magyarország nem önálló szerkezeti egység à az országhatár nem választja el

Kisalföld: Csallóköz à Szlovákia

Északi-középhegység: Kárpátok à Szlovákia

Alföld: Bánát à Románia

Nyírség à Ukrajna

Alföld: Bácska à Kis-Jugoszlávia

Dunántúli-dombvidék: Dráva-Száva dombvidéke à Kis-Jugoszlávia

Mura medencéje: Graz-i medence à Ausztria

Alpokalja: Alpok à Ausztria

Duna: Bécsi-medence à Ausztria

országhatár: 2242 km

legészakibb pont: Nagy-Milic

legdélibb pont: Beremend

legnyugatibb pont: Felsőszölnök

legkeletibb pont: Garbolc

felszín megoszlása:

68% alföld (0-200 m) à legmélyebb pont: Szeged mellett Gyálarét (72 m)

30% dombvidék (200-400 m)

2% középhegység (400 m felett)

Szerkezet-morfológia

Tisia-elmélet

Princ Gyula elmélete (1920-ban)

megdőlt, nem fedi a valóságot

Magyarország területén egy Variszkuszi eredetű kristályos hegység az Eurázsiai hegységrendszer kialakulásáig, akkor lesüllyed

Mai elmélet

lemeztektonikai elmélet

a cáfolat: mélyfúrások à a nagy mélységben húzódó kőzetsávok nem azonos kőzetek, nem azonos helyről származnak

Zágráb-Hernád választóvonal: Zágráb – Kaposvár – Dunaújváros – Miskolc – Kassa

a Velencei-hegység gránitja DSZ 27o-ról származik

a Mecsek ÉSZ 37o-ról származik

Zágráb-Hernád választóvonaltól északra: eurázsiai lemezrész

Zágráb-Hernád választóvonaltól délre: afrikai lemezdarab

oligocénban kerültek a helyükre a lemezek

középidő kréta: Eurázsiai-Ázsiai ütközik à ázsiai ék

Magyarország földtörténete

oligocén: helyükre kerülnek a lemezek

miocén: Kárpátok kiemelkedése, Kárpát-medence lesüllyedése

felszínen levő legidősebb kőzet: 1,1 millió éves à Balatonkajár, Vilyvitány (Zempléni-hegység)

karbon: Variszkuszi korú gránit: Velencei-hg, Alföld betemetett részén, Mórágy (Mecsek)

perm: vörös homokkő: Balaton-felvidék (Csopak, Balatonaliga, Kővágóörs)

uránérc: Mecsek (Kővágószőlős fosszilis)

triász: tengeri üledék: mészkő, dolomit à Mecsek, Villányi-hg, Dunántúli-kphg, Bükk, Aggteleki karszt

jura: mészkő

vörös színű mészkő („vörös márvány”): Bakony, Gerecse

mangánérc: Bakony (Úrkút, Eplény)

feketekőszén: Mecsek à 1 millió tonna

kréta: mészkő à bauxit è karsztbauxit


Az I. világháború előzményei

Antant:

Anglia, Franciaország, Oroszország, Japán, USA, Olaszország, Románia, Szerbia, Görögország

Előny: Több felől tudnak támadni, több a gyarmatuk, Anyagi segítség, munkaerő, fegyver több, 240 millió lakosság, 11 milliós sereg, hátrány, hogy elszórva vannak az országok, nehéz lesz egyesíteni a csapatokat

Központi hatalmak:

Németország, Monarchia, Bulgária, Törökország

Előny: egy helyen vannak, könnyű egyesíteni a csapatokat, hátrány, hogy könnyű lesz bekeríteni őket, kevés a gyarmatuk, 120 milliós lakosság, 6,4 milliós sereg, villámháborút terveznek

Ellentétek:

1. Anglia – Németország – angol kontinentális egyensúlypolitika, marokkói válság

2. Franciaország – Németország – német egységbe beavatkoznak a franciák

3. Oroszország – Monarchia – az osztrákok nem adták vissza a segítséget az or.-török háborúban

4. Japán, USA – Németország – gyarmatszerzési törekvések miatt

5. Olaszország – Monarchia – az olasz egység megteremtésénél, azért állt az antanthoz, mert szerette volna Líbiát megszerezni és ebben az antant segített

6. Balkáni háború

1914. június 28.

A Monarchia hadgyakorlatot tartott Bosznia Hercegovinában (hiszen 1908-ban annektálta), Szarajevóban, de a szerbeknek épp ekkor volt nemzeti gyásznapja. Ezért egy merénylő, Gavrilo Princi megölte a trónörököst Ferenc Ferdinándot és feleségét, Zsófiát.

Princi kapcsoaltban állt egy  terrorszervezettel, az Egyesülés és Halál nevű szervvel.

= ürügy a háború kirobbantására

A németek kidolgoztak egy haditervet a német vezérkari főnökkel, Alfred von Schliefennel = villámháborús terv. Eszerint Németország pár hét alatt elfoglalta volna Franciaországot, a Monarchia Oroszországot, aztán együtt a többieket.

A Monarchia Princi kiadatását követelte Szerbiától, de a szerbek visszaüzentek, hogy nem adják ki, hisz az ororszok támogatták őket.

1914. július 28.

A Monarchia hadüzenetet küldött Szerbiának, majd augusztusban megtörténtek mindkét oldalról a kölcsönös hadüzenetek. Ekkor még semleges volt az USA, Olaszország, Románia, Bulgária és Törökország.


Középkor Mohács után – Dózsa

1. Főúri hatalom

–     Mátyás meghal ® főurak átveszik a megbénult kormányszervek irányítását; Ulászló cseh királyt választják királlyá

–     főurak központosítás intézményeit saját javukra hasznosítják

–     köznemesség legnagyobb főúr, Szapolyai János hatalmi törekvései mögé áll ® politikai szerephez jut; nemzeti királyt követel

2. Jobbágyság

–     15. sz.: szabad költözés, telek szilárd használata, örökíthetősége, új földek bérlésének lehetősége, árutermelésből meggazdagodó parasztréteg kiemelkedése

–     15-16. sz. fordulója: parasztság felemelkedése megtorpan: Mátyás adóterheit

–     1490 után: köznemesség roham a jobbágyság kivívott jogai ellen ® céljuk: szabad költözés korlátozása, mezővárosok kiváltságainak megsemmisítése

–     terményadó ® földesúri árukereskedelme bontakozik ki a paraszti árutermelés és kereskedelem rovására

–     földesurak ®¬ jobbágyok ® 1514.: parasztháború

3. A parasztháború

–     Bakócz Tamás török ellen keresztes sereget toboroz Rákos mezejére; D felé indulnak. Rengetegen vannak ® munkaerőhiány ® főurak erőszakkal visszatartják a parasztokat ® összecsapások

–     Székely Dózsa György végvári katonatiszt a vezér. Békésen megkapja Bakócz toborzást tiltó levelét ® nem foglalkozik vele

–     Báthori István temesi ispán vezetésével nemesek is szervezkedni kezdenek (május közepe) ® háború

–     Maros: nemesek; Nagylak: parasztok győznek

–     mozgalom ott válik a legerősebbé, ahol a paraszti árutermelés és a mezővárosi fejlődés korábban felvirágzott

–     felkelés vezetői: kisnemesek, mezővárosi és falusi papok, ferences szerzetesek, módos parasztokat (Dózsa György: végvári katonatiszt)

–     cél: adók, vámok szétzúzása; szolgaságból szabadságba jutás

–     rendkívül erős vallásos hit

4. Vereség, megtorlás

–     uralkodó osztály július végére nyomja el a felkelést Szapolyai János vezetésével

–     katonai vereség törvényszerű: ugyan aránylag szervezettek a paraszthadseregek, de képzetlenek és begyakorlatlanok; munkájuk nélkül gazdaságuk tönkrement volna

–     Werbőczy jogi mestermunkája: ország törvényeit rendszerező Tripartitum (Hármaskönyv)

–     jobbágyok szabad költözésének megtiltása; szolgáltatásainak rögzítése

–     1514-es törvények zöme ugyan végrehajthatatlan, de a 16. sz. végén kész alapot adnak a földbirtokosok tömegesen jelentkező röghözkötési igényeinek


Középkor Mohács után – Török hódítás és a magyar állam szétesése

1. Dózsa-féle parasztfelkelés után

–     zavaros belső állapotok

–     királyi hatalom meggyengül

–     politikai érdekcsoportok közti harc fokozódik

–     1516.: II. Lajos gyermekkirály   – nincs erőskezű kormányzás
– köznemesség befolyása megerősödik
– török terjeszkedés

–     Szulejmán – 1521.: déli végvárrendszer támadása ® elesik Szabács, Zimony, Nándorfehérvár

–     ország védelmének fokozásához hiányzik a központi hatalom

2. Szövetségesek

–     védekezés hosszú távon csak szövetségesekkel sikerülhet

–     Velence, Lengyelo., Perzsia: béke törökökkel

–     Csehország: közös uralkodó személye ellenére sem támogat

–     pápa, német birodalmi gyűlés: segélypénzei nem elegendők; reformáció, német parasztháború miatt épp elég belső gond

–     Habsburgok spanyol ága: franciák, földközi-tengeri törökök elleni háborúk

–     1526. május Cognac: V. Károly ellen szövetségre lép Fro., Velence, Milánó, Firenze, a szultán és a pápa

3. 1526. aug. 29.: mohácsi katasztrófa

–     ok:  – várakat nem erősítik meg
– nem halmoznak fel tartalékokat
– királyi sereget, főúri bandériumot, fegyveres köznemességet, idegen zsoldo-              sokat késbe és részben egyesítik

–     Tomori Pál hadvezér – nincs megfelelő haditerv

–     Szulejmán előrenyomul Budáig, majd télre visszavonul ® esély összefogni az erőket; de nem használják ki

–     ország területi egysége felbomlik ® nemzeti függetlenség elveszítése

–     király is meghal ® trónviszályok

4. Magyar erőket megosztja: kettős királyválasztás; Buda elfoglalása

–     Szapolyai János, Habsburg Ferdinánd

–     köznemesi párt Szapolyait támogatja. Jogcím a megválasztásra: 1505-ös rákosi végzés (nemzeti királyt!)
1526. Székesfehérvár: megkoronázzák

–     bárói párt: I. Habsburg Ferdinánd. Jogcím: örökösödési szerződések, nemzetközi kapcsolatok (V. Károly öccse)
1527. Pozsony: megkoronázzák

–     2 tábor háborúzik egymással ® töröknek jó a fejetlenség

–     harcukban Ferdinánd kerül felül ® Szapolyai a szultántól kér segítséget ® török 1529-ben Bécset ostromolja


1538. váradi egyezmény

–     Ferdinánd és Szapolyai között; Szapolyai halála után Mo. a Habsburgoké

–     Szapolyai feleségül veszi a lengyel Izabellát ® 1540.: János Zsigmond

–     Szapolyai meghal ® özvegy királyné a csecsemőnek akarja megtartani a hatalmat ® Ferdinánd megostromolja Budát

–     Szulejmán 1541-ben elfoglalja Budát a zavaros helyzetet kihasználva, csellel

–     Ferdinánd: dinasztikus jelleg; központi hatalom.
Rendek hatalmuknak csak egy részével rendelkeznek ® sérelmeiket országgyűléseken hangoztatják

5. Területi megoszlás

–     központi területek: törököké

–     É, Ny: Ferdinánd

–     Erdély, Tiszántúl, Temesköz: Izabella királyné, Fráter György

6. Erdély

–     1570.: Erdély függetlensége

–     1. fejedelem: Báthory István ® központosítás

–     rendek: kevés beleszólás

–     kevesebb nagybirtok ® főurak befolyása nem jelentős

Népek

–     székelyek: külön társadalmi egység; személyes szabadság

–     szászok: önkormányzat; személyes szabadság

–     románok: jobbágysor, nincs nemességük.

–     katolikus vallás kisebbségben


Középkor Mohács után – Török berendezkedés

–     nem válik el a katonai és a polgári igazgatás

–     irányítás: budai pasák kezében

–     végvárak: zsoldoskatonák

–     szpáhik (lovaskatonák): szolgálat ® földesúri járandóságok

–     meghódított területek közvetlenül a szultánnak ill. szpáhiknak adóznak

–     járandóságokért az egész közösség felel; távollevők helyett is

–     törökök figyelembe veszik a korábbi királyi törvényeket

1. Adók

–     állami (szultán adója = rendkívüli hadiadó)

–     földesúri járandóságok (kapuadó, terménytized, szüretelési engedély, méhkastized, legelőadó, malomadó stb.)

–     állami robot (várépítés, fuvarozás)

–     kétféle adózó sáv:
– királyi, egyházi, földesúri adók (török hódítás előtti adók fele): végvárak
– magyar vármegyék: szervezet a hódoltságban

–     Elméletileg megállapított terheknél többet hajtanak be
– adóbérleti rendszer
– hadsereg felvásárlásai
– szpáhik adóemelései
– törököknek adott ajándékok
– gazdagok elrablása – váltságdíj

2. Lakosság

–     Mo. a Török Birodalom végvidéke, ezért nincs szervezett betelepítés.
Katonák, hivatalnokok, kereskedők, kézművesek ® elkülönülten; nem olvadnak be

–     megszállt területek népe megőrzi magyarságát; elszakadt országrészek kapcsolata nem szűnik meg

–     magyar birtokosok nem nyugszanak bele földjeiknek, jogaiknak elvesztésébe; adóztatási, igazságszolgáltatási, közigazgatási jogaikat igyekeznek érvényesíteni

–     parasztvármegyék: török-magyar ütközősáv

–     hódoltsági mezővárosok: fejlett önkormányzat – töröknek, magyarnak is adó, szolgáltatás

3. Török terjeszkedés elleni harc: végvári hálózat létrehozása

–     1532. Kőszeg Jurisics Miklós: elesik, de időt nyernek

–     1552. Temesvár Losonczy István: elesik

–     1552. Eger Dobó István, Bornemissza Gergely: győzelem

–     1566. Szigetvár Zrínyi Miklós: elesik

–     vár feladása: Veszprém, Hatvan, Lippa, Temesvár, Szolnok, Visegrád, Nógrád

–     harc halálig: Drégely, Szigetvár

–     1568. drinápolyi béke: fennálló helyzet rögzítése.
nagyobb hadjáratok szünetelnek, de a végvárak közti harcok állandósulnak.


Felfedezések a 17. századig

1. Felfedezéseket ösztönző tényezők

–     14. sz.: Ny-európai feudalizmus válsága: parasztlázadások, feudális belháborúk, pusztító járványok; relatív túlnépesedés

–     15. sz. vége: India nagy kereskedelmi központ (Levantei kereskedelem) ® török veszély miatt nem használható

–     15. sz.: fellendülő kereskedelem ® egyre nagyobb forgalom lebonyolításához több nemesfémre van szükség ® felfedező utak egyik legfőbb célja az arany tengeri utakon való felkutatása

–     Európában népességnövekedés

–     növekvő igény fűszerekre, luxuscikkekre, nemesfémre, tartósító élelmiszerekre, faanyagokra, festőnövényekre ® Indiából importálják

–     Földközi-tenger török befolyás alatt

–     bővülő ismeretek (térképészet, csillagászat); technikai találmányok (iránytű, caravella – gyors mozgású vitorláshajó) ® portugál hajósok folyamatosan haladnak egyre délebbre Afrika partjai mentén

2. Felfedező utak

–     első nagy felfedezések: Spanyolországból, Portugáliából uralkodók támogatásával

–     1487.: Bartolomeu Diaz eléri Jóreménység fokát

–     Ny felé: 1492. Kolombusz Kristóf: Amerika

–     1498.: Vasco da Gama eléri az indiai partokat Afrika körülhajózásával

–     1519-1522.: Magellán körülhajózza a Földet ® gömbölyű

–     Amerigo Vespucci: Amerika

3. A világ első felosztása

–     spanyolok és portugálok között feszültség a felfedezések miatt

–     1494. tordesillasi szerződés (Tartalma!!!)

4. Gyarmatosítás módja

Portugália

–     Afrika, India

–     támaszpontrendszer; Ázsiában arab kereskedelem összezúzása

Spanyolország: teljes leigázás.

–     Inka, azték kultúra (fejlett civilizációk) elpusztítása; gyarmattá tétele

–     Gyarmati közigazgatás spanyol mintára

–     konkisztádor: hódító; gyarmati közigazgatás irányítója(Cortez, Pizarro)


5. Európa haszna a hódításokból

–     közvetlen kifosztásból eredő haszon

–     közvetlen kifosztás után gyarmati közigazgatás és gazdaság

–     ültetvényes gazdálkodás, bányák művelése ® kényszermunka

–     gazdaság kiaknázása (pl. Potosi ezüstbányái)

–     ültetvények ® cukornád, gyapot, dohány, krumpli, kukorica, kávé, csoki

–     rabszolga-kereskedelem (Afrikából fekete rabszolgák tömeges szállítása)

6. Felfedezések hatása gazdasági életre

–     Itáliai kereskedővárosok elvesztik jelentőségüket

–     új kereskedelmi útvonal: Atlanti-óceán ® világpiac, világkereskedelem az új piacok bevonásával

–     nemesfémek ®árforradalom; feudalizmus helyett megindul a tőkés termelés

–     árforradalom kedvez: árutermelő földbirtokosok és parasztok; forgalmat lebonyolító kereskedők. Az árutermelésbe bekapcsolódni nem tudók helyzete viszont romlik!

–     eredeti tőkefelhalmozás: az a folyamat amelynek során kialakulnak a tőkés termelés feltételei: tőke és munkaerő.


Reformáció

1. Német társadalom 15-16. sz. fordulóján

–     Németo. nem egységes; laza tartományok szövetsége

–     gazdasági-politikai széttagoltság

–     központi hatalom hiánya – hatalom fejedelmek kezében, császár hatalma (névleges)

2. Ellentétek:

–      Habsburg ®¬ német

–      céhek ®¬ manufaktúra, kereskedőtőke

–      földesúr ®¬ parasztok földbirtokos osztály megpróbálja visszakényszeríteni az önállósodó paraszti rétegeket jobbágysorba ® jövedelmek megcsapolása; növekvő földesúri terhek (agrárkonjunktúra = mezgazd termékeknek jó piaca van)

–      lovagok ®¬ püspökök, tartományurak lovagok lesüllyednek (zsoldoshadviselés miatt nincs rájuk szükség) nagybirtokosokhoz, fejedelmekhez képest

–     egyház: elvilágiasodás. (X. Leó: „Élvezzük a pápaságot, amit Isten adott nekünk!) ® parasztok, városi polgárok gyűlölete; földesurak irigysége

–     reformáció: egyházi reformkövetelések

3. Luther fellépése (szerzetes, egyetemi tanár)

–     1517. okt. 31.: 95 pontból álló tétel

–     ok: búcsúcédulák árusítása: pénzért meg lehet váltani a bűnöket

–     tanításának lényege, célja: egyház megreformálása

–     Szentírásra alapozza érvrendszerét: üdvösség egyedül a hit által elérhető; Isten és hívő között nincs szükség közvetítőre


Hatása: német társadalom társadalmi-politikai törekvéseinek kifejezésére is szolgál

–     lovagok, földesurak, fejedelmek ® egyházi birtok megszerzése

–     polgárság ® olcsó egyház (adók miatt)

–     parasztság: feudális urak elleni fellépés lehetősége

4. Irányzatai               (részletesebben kéne, de én nem találtam!)

–     lutherizáció (evangélikus): evangélikus egyház. Követői: fejedelmek, patríciusok. Feudális érdekek és mérsékelt reformok eszméi

–     népi reformáció: anabaptista egyház. Követői: parasztok, városi plebejusok, kézművesek. Egyenlősítő (kommunisztikus) törekvések. Münzer Tamás.

–     kálvini reformáció (református): református egyház. Követői: polgárság. Polgárság gazdasági-politikai törekvései.

–     Anglia: anglikán vallás ® katolikus hitelvek; de kiszakad egyetemes katolikus egyházból

5. Német parasztháború 1524-25

–     oka: érdekek ütközése

–     különböző gócokból főleg helyi ellenfelek ellen indul

–     vez.: Münzer Tamás anabaptista (újrakeresztelő)

–     Luther is a felkelők ellen fordul

–     eredménye: német parasztságot felkelések körzetében nem sikerül visszanyomni a jobbágyi állapotba

–     1546.: Luther Bibliafordítása

–     1555.: „akié a föld, azé a vallás” ® fejedelmek, szabad városok választhatnak a katolikus és lutheri irányzat közül; alattvalók az ő hitüket követhetik

6. Kálvin János

–     svájci református; leginkább kifejezi a polgárság érdekeit

–     hívők fő kötelessége: Isten szolgálata

–     predesztináció: eleve elrendelés – ember sorsát Isten előre eltervezte

–     zsarnokölés elmélete: nem bűn megölni őket

–     nem tiltja uzsorakamatot

–     külsőségeiben szerény, olcsó egyház megteremtése, melynek vezetése a lelkész és a választott hívek (presbiterek) kezében van

7. Ellenreformáció

–     1545-1563.: tridenti zsinat háromszor ül össze ® ellenreformáció

–     katolikus hittételek rögzítése; papképzés átszervezése; egyházi személyek magatartásának szabályozása

–     új szerzetesrendek ® oktatás, gyógyítás, szegénygondozás

–     jezsuiták: ellenreformáció élcsapata

–     Róma újjászervezi inkvizíciót; bevezeti indexet (tiltott könyvek jegyzéke)

–     barokk a művészetben

8. Mo.

–     reformáció központja: Debrecen – Református templom.

–     1635.: Pázmány Péter egyetemet alapít Nagyszombaton teológia és bölcsészeti karral


Abszolutizmus kialakulása – Franciaország, Anglia, Spanyolország

1. Abszolutizmus ált.

–     monarchia: király és rendek között oszlik meg a hatalom

–     abszolút monarchia v. abszolutizmus: a feudális állam új formája, melynek célja a feudális hatalom megtartása. Lényege: az uralkodó hatalmi eszközökkel visszafogja az arisztokráciát, elősegíti a gazdasági fejlődést.

–     abszolutizmus: államügyek intézése főnemesek mellett szakképzett hivatalnokok kezébe kerül

–     királyi hatalom szerepe: tőkés gazdasági fejlődés elősegítése, polgárság politikai követeléseinek korlátozása

2. Spanyolország

–     II. Fülöp (1556-1598): despotikus (zsarnok, elnyomó) abszolutizmus

–     támasza: hadsereg, szakképzett hivatalnokok

–     1571.: Lepantó (törökök ellen győzelem)

–     Erőszakos ellenreformáció ® 1566.: németalföldi szabadságharc (leggazdagabb tartomány) spanyol uralom ellen ® 1609.: Hollandia kiválása (polgári tőkés fejlődés) ® Spo. gazdasági visszaesése

3. Anglia

–     1509-1547.: VIII. Henrik. Támasz: központi hivatalszervezet

–     anglikán egyház létrehozása: kálvini egyház lényege katolikus szertartással ® egyház elszakítása Rómától

–     egyházi vagyon elkobzása, felosztása

–     1558-1603.: I. Erzsébet ® abszolutizmus kiterjesztése

–     gazdasági fejlődés: posztóipar világelső; vasipar, kőszénbányászat; manufaktúrák; világkereskedelem; hajózás (Drake admirális)

–     mezőgazdaság tőkés átalakulása: önellátó helyett piacra termelő gazdaságok; jobbágy helyett fizetett munkaerő (bérmunkás)

tőkés fejlődés kezdetei állami támogatással

–     nincs nagy hivatalszervezet és állandó zsoldoshadsereg ® kevesebb adót szed

Társadalom

tőkés mezőgazdasági vállalkozók

gentry: tőkés gazdaságba bekapcsolódó nemesek

–     yeomenek: meggazdagodott parasztréteg

–     kereskedelmi és ipari burzsoázia

–     bekerítés ® parasztot megfosztják életfeltételeitől ® bérmunkások

–     véres törvények: szökés megakadályozására


4. Franciaország

–     16. sz. gazdasága: tőkés fejlődés; manufaktúrák – nem olyan jelentős mértékben

–     Lyon: Antwerpen után a legjelentősebb pénzügyi és kereskedelmi központ

–     főleg luxustermékek ® szűk a piac

–     kevesebb szegényparasztot kényszerítenek bedolgozórendszerbe ® nincs olcsó, tömegcikkeket gyártó posztóipar

–     1560-1598.: vallásháborúk ® királyi hatalom meggyengül.
Katolikusok ®¬ hugenották (Francia protestánsok) ® 8 háború

–     1572.: Szent Bertalan-éj ® hugenottákkal való leszámolás

–     IV. Henrik: vallásháborúk lezárása ® erős királyi abszolutizmus (ok: belső zűrzavar, parasztlázadások, Habsburgok)

–     „Párizs megér egy misét”: IV. Henrik hugenotta volt; királlyá válásához katolikussá kellett válnia

–     XIII. Lajos kiskorú; kormányzó: Richelieu

–     hivatalszervezet kiterjedtebb, költségesebb

–     hadseregek ellátása      adók nőnek

–     nemesség nem száll be a tőkés termelésbe ® francia tőkés fejlődés elmarad a holland és az angol mögött


Hunyadi János

„Előzmények”

–     1387-1437.: Luxemburgi Zsigmond király ® kísérlet a központosításra (köznemesi rend, városfejlődés, ipar támogatása)

–     Zsigmond német és cseh uralkodó is.

–     súlyos gond: török terjeszkedés

–     1936.: török előrenyomulás visszaverésére hadjárat francia, német, angol lovagok segítségével ® Nikápol: vereség

–     Zsigmond megkísérli a balkáni országokkal (Szerbia, Bosznia, Havasalföld, Moldva) való együttműködést a törökök ellen ® alkalmi, laza törökellenes szövetségek

–     török elleni magyar sereg: királyi csapatok, főúri bandériumok

–     törvény: földesuraknak minden 20 jobbágy után 1 íjászt kell küldeniük király seregébe ® ellenállás.

–     állandó irályi zsoldoshadsereg próbára teszi adózó nép teherbírását

–     Zsigmond meghal ® központosítás elakad; bárók újra megerősödnek.

–     trónra: Habsburg Albert osztrák herceg ® fia: László

–     főurak lengyel Ulászlót akarják a trónra (perszonálunió: 2 országnak 1 király)

–     Jagelló Ulászló ®¬ Habsburg V. László (ekkor még csecsemő; anyja Ausztriába menekül vele)

–     török betörések egyre veszélyesebbek; rablóportyák helyett már szervezett seregek

1. Bev.

–     havasalföldi kenézcsalád leszármazottja

–     felesége Szilágyi Erzsébet, gyerekeik László és Mátyás

–     hadvezérként meggondoltság, bátorság, rugalmasság jellemzi.

2. Hadsereg, háborúk

–     Hadserege: familiárisok + zsoldosok; végveszélyben a veszélyeztetett területek lakossága

–     taktikája: aktív védelem

–     1441.: törökök kezén levő Szerbiába benyomul; győz törökök felett

–     1442.: Mezid bég legyőzi Hunyadi seregét ® Hunyadi környékbeli parasztokkal kiegészítve csapatát megsemmisítő vereséget mér hazafelé vonuló törökökre

–     1443-44.: hosszú hadjárat : Balkán-hegységig nyomul.

–     1444. jún. 12. Drinápolyi békeszerződés: II. Murád 100 ezer arany hadisarc megfizetését, szerbiai várak visszaadását vállalja

–     Ulászló megszegi békeszerződést; pápa által ígért hajóhadban bízva ismét támadást indít

–     1444.: várnai csata ® Velence pénzért törököket segíti ® török győzelem (Ulászló meghal)

–     1448. rigómező: Hunyadi utolsó támadó hadjárata vereséggel végződik

3. Kormányzó

–     Ulászló katonai tanácsadója ; ország legnagyobb földbirtokosa

–     I. Ulászló halála után a rendi gyűlés kormányzóvá választja (1445. júni. 6.)

–     tudatosan támogatja a kisnemességet

–     Mo. ereje nem elég a török nagyhatalom ellen; európai (pápai, velencei, német) segítségre nem számíthatunk.

–     1453.: Hunyadi átengedi a hatalmat a 13 éves Lászlónak; Cillei Ulrik kormánybiztos vezeti az országot

–     Hunyadi: országos főkapitány + királyi jövedelmek igazgatója ® kincstár, hadsereg vezetése az ő kezében van

–     1453 ősze: Bizánc elesik ® Balkán török uralom alá kerül ® törökök Nándorfehérvár ellen indulnak

–     1456.: nándorfehérvári diadal – Szilágyi Mihálynak, Hunyadi János sógorának birtoka (Dugovics Titusz. Keresztesek, Kapisztrán János jönnek segíteni)

–     1456. aug. 11.: Hunyadi János pestisben meghal; Gyulafehérváron temetik el

–     halála után Szilágyi Mihály továbbszervezi a köznemesi pártot

4. Hunyadi László

–     országos főkapitány akar lenni

–     fogságba ejti a királyt, leszúrja Chillei Ulrikot; királytól kicsikarja a főkapitányi kinevezést

–     1457. márc.: V. László bosszúja: magához hívatja a Hunyadi-fiúkat ® Hunyadi Lászlót kivégzik, Mátyást túszként magukkal viszik Prágába


Hunyadi Mátyás

1. Bev.

–     művelt, olvasott; politikában, hadtudományokban, bölcsészetben, művészetekben jártas

2. Királyválasztás

–     1458. jan.: nemesek királyválasztó országgyűlése ® király: 15 éves Hunyadi Mátyás ® atyja erényeinek folytatását remélik; bábunak hiszik

–     Szilágyi Mihály akar kormányzóként uralkodni ® Mátyás bebörtönzi, majd D-re küldi törökök ellen

–     Erzsébet ellopatta a Szent Koronát, hogy V. Lászlót megkoronázhassa ® III. Frigyes azóta magánál tartja ® Mátyás visszaszerzi. Farkashidai egyezmény: ha utód nélkül hal meg, Frigyesé lesz a magyar trón

–     érvényes koronázás a Szent Koronával: 1464. márc.


3. Központosítási törekvések

–     már apja megkezdte.

–     központosított hatalom támasza: hivatalnok-, hadsereg; erős kincstár

–     ellenzéki bárók félreállítása

–     támasza: köznemesi többségű rendi gyűlés

–     fő méltóságokat a király által felemelt köznemesek kapják

–     királyi kancellária: állami ügyek intézése

–     hatékonyabb, gyorsabb igazságszolgáltatás

–     jobbágyok szabad költözésének megerősítése

Közigazgatási reform

–     királyi tanács (tagjai bárók) helyett szakképzett királyi hivatalnokok ® köznemesi, nem nemesi származásúak is lehetnek; a tudás a fontos. Fizetést kapnak
modern műveltségű kisemberek kezébe kerül közigazgatás
rendiségtől független központi kormányzás iparos v. jobbágyszármazású emberekből

Hadsereg

–     „Fekete Sereg”: állandó zsoldossereg

–     nem magyar híveket (pl. németek) is toboroz maga köré

–     cseh huszitákat leveri v. zsoldjába fogadja

–     hadsereg vezérei: Kinizsi Pál, Magyar Balázs

–     1479.: Kinizsi Pál + Báthori István, Kenyérmező ® Ali bég legyőzése

4. Pénzügyi (kincstári) reform (1467)

–     kapuadóból füstadó (háztartásonként szedi)

nagyon súlyos terhek

koronavám: harmincadvámhoz hasonlít

–     rendkívüli hadiadó rendszeressé válik

–     városi adók megnövelése

–     megváltoztatja adók neveit ® minden korábbi mentességet eltöröl

–     biztosítja a békés termelőmunka feltételeit

–     nemes nem szedhet más címeken adót

5. Külpolitika

–     legfőbb feladat: törökökkel szembeni védekezés

–     Mo. egyedül kevés erőt képvisel ahhoz, hogy felvegye a harcot ellenük ® nem vállalja török elleni támadó hadműveleteket

–     D-i határ: ország védelme. Erős végvárak

–     1483.: ötéves béke a szultánnal

–     Ny felé hódító politika ® célja: egyesített erők török ellen. 1468.: huszitizmus elfojtása ürügyén megtámadja Csehországot. Csehek Jagelló Ulászlót választják királlyá; Mátyásé Morvaország és Szilézia lesz
1485.: Bécs elfoglalása ® utolsó győzelme (királyi székhely áttétele Bécsbe)

–     hadi sikerek ® diplomáciai elszigetelődés

–     1467.: erdélyi főurak lázadásának leverése

–     1471.: Vitéz János és Janus Pannonius összeesküvést szervez Mátyás ellen ® leveri; ettől kezdve függetlenedni akar a rendektől ® despotikus módszerek (törvények helyett rendeletek)

6. Támogatottság hiánya

–     központosító király mögött nincs támogató politikai erők széles köre

–     városi polgárság: kevesen vannak

–     köznemesség: familiaritás miatt függ a főuraktól; nem részesült úgy a hatalomból, ahogy várta

–     köznemesi származású vezetők: címeik mellé nem kapnak tényleges hatalmat

–     régi főúri családok: szemben állnak vele

7. Egyéb

–     1476.: Beatrix nápolyi királylánnyal házasság

–     Corvina könyvtár: az akkor ismert egész korszerű tudományosságot felölelte. Könyvei: corvinák

–     egységes magyar nyelv főúr és jobbágy között

–     serkenti magyar történelmi tudat kialakulását

–     Pozsonyi egyetem megalapítása (rövid életű)

–     Buda: reneszánsz kultúri virágzása

–     saját történetírója: Antonio Bonfini

–     belső rend megteremtése; külső veszély elhárítása; török további terjeszkedésének megállítása; ország gazdasági-társadalmi erőinek összefogása

–     1490.: Bécsben meghal ® Székesfehérváron temetik el

–     törvényes utód nincs ® Corvin Jánost jelöli ki utódnak (törvénytelen gyermeke egy osztrák polgárlánytól)


Magyarország az Anjou-korban – Károly Róbert

1. Trónra jutása

–     1301.: III. András V ® Árpád-ház kihal

–     ország széttagolódik; kiskirályok hatalma

–     1301-1308.: interregnum ® sok kis király ® ország gazdasága nem működik központi hatalom nélkül

–     kiskirály: megerősödő földesúr megszerzi a királyi birtokokat; kisajátítja a királyi felségjogokat és gyakorolja őket az ország egy-egy összefüggő területén. Magánhadseregek (Csák Máté – Ny-i felvidék, Kőszegi Henrik – Dunántúl; Aba Amádé – Felvidék; Borsa Kopasz – Alföld; Kán László – Erdély)

–     3 királyjelölt: Cseh Vencel, Bajor Ottó, nápolyi Anjou Károly Róbert

–     Károly Róbertet támogatja: Délvidék főurai, egyház, pápa, köznemesség

–     1308.: Károly Róbert megkoronázása (ogy. választja királlyá)

–     király támasza:  – nemesek (familiáris függésből való szabadulás v. annak elkerülé-                       se)
– egyház (hagyományos királypártiság)
– egyház + városok: kiskirályok hatalmaskodásaitól csak szilárd                   központi hatalom védheti meg

2. Feladata: tényleges uralom megszerzéséhez leszámolni a kiskirályokkal

–     1311.: Csák Máté hadjáratot indít a király hívei ellen

–     1312.: rozgonyi csata ® Aba Amádé legyőzése

–     1321.: Csák Máté meghal ® utolsó jelentős ellenállás is megszűnik

–     1323.: országban megszűnik a tartományúri különállás

3. Reformjai

–     hadsereg: bandériumok ® egyes tartományok arisztokráciáinak zsoldosseregei

–     királyi jövedelmek rendszerének átalakítása: regálékra alapozza az államháztartást

–     új jövedelemforrások: bányászat fellendítése; aranyforint; harmincadvám; kapuadó

–     regálé: királyi jogon szerzett jövedelem (bánya, vám, pénzverés, városok adói)

–     kapuadó: telkenként fizetendő adó

–     gazdaság stabilizációja ® Mo. gazdasági-társadalmi fejlettsége Ny-európai szintű

–     aranyforint bevezetése ® kereskedelem fejlődése

–     visegrádi vár építtetése

–     lengyel trónt Károly Róbert fia, Lajos örökli (lengyel uralkodó: III. Kázmér)

–     Zách Felicián merényletkísérlete Károly Róbert ellen – Arany János: Zách Klára balladája

4. 1335.: visegrádi királytalálkozó (cseh, lengyel, magyar királyok)

–     téma: Bécs árumegállító joga (kipakoltatják; adott ideig árulnia kell ® felvásárolják áruját; továbbviszik ® ők fölözik le a hasznot)

–     Mo. mezőgazdasági piaca Ny-on van ® Bécs árumegállító joga miatt veszteségek

–     cél: más külkereskedelmi utak kijelölése ® Csehországon keresztül


Magyarország az Anjou-korban – Luxemburgi Zsigmond és I. Nagy Lajos

I. Nagy Lajos 1342-1382

1. Külpolitika

–     állandó hadjáratok, háborúk: Velence ellen Dalmácia megtartásáért
Nápoly – nem sikerül
Moldva, Havasalföld, Szerbia, Bosznia – nem sikerül

–     1370.: lengyel trón megöröklése örökösödési szerződés alapján ® perszonálunió: 2 jogilag, gazdaságilag, politikailag különálló állam, ahol csak az uralkodó személye közös

–     nincs fia ® megosztja a trónt 2 lánya között:
– Hedvig + felesége: Lengyelország
– Mária: Magyarország

2. Belpolitika

–     1351. ogy.: új törvények

–     kilencedtörvény: meghatározza a földesúrnak járó terményadó mértékét ® különböző helyzetű paraszti rétegek egységes jobbágysággá válása felgyorsul (termény tizede egyházé; tizede államé)

–     ősiség törvénye: nemesi birtok elidegeníthetetlen; csak a nemzetségen belül örökölhető, értékesíthető (nem adható el ® nem vehető fel rá hitel 1848-ig)

–     egyazon nemesség elve: ország nemeseit egy és ugyanazon szabadság illeti meg ® kis- és középnemesek törekvéseinek megvalósulása

III. Luxemburgi Zsigmond 1387-1437

–     földesurak segítségével kerül hatalomra ® új birtokosztások ® bárói arisztokrácia megerősödése

–     1397.: korábban odaadományozott birtokok visszavétele ® bárók fogságba ejtik ® átveszi ország kormányzását

–     1435.: köznemességet egyenrangúvá emeli a papokkal ® erősíti hatalmát

–     városiasodás

–     kedvezmények, ipari támogatások

–     török terjeszkedés ® 1396.: hadjárat (Nikápol: veszteség ® hadjárata kudarcot vall)

–     törökellenes szövetség Balkánon ® nem igazán sikeres; balkáni országok ingadoznak


Magyarország az Anjou-korban – Gazdaság, politika, társadalom

1. Népesség

–     kb. 2 millió fő: Károly Róbert idején (tatárjárás miatt)

–     1500-as évek eleje: 4 millió

–     1348. nagy pestisjárvány ® természetes szaporodás csökken (más járványok is!)

–     lakosság 80%-a magyar

–     Erdélybe román betelepedők ® elmagyarosodnak


2. Tudatos városiasodás

–     Károly Róbert támogatja

–     privilégiuma: saját önkormányzat; önálló jogrendszer; csak királynak adózik ® szabad királyi város

–     bányaváros: ipari központ; arany, ezüst (Felvidék, Erdély)

–     kereskedőváros: heti piacokból él

–     mezőváros: átmenet falu és város között; kisebb helyi központ (Alföld;
Duna-Tisza-köze). Nem az uralkodótól, hanem a nagybirtokostól függ. Részleges önállóság; egy összegben adózik az egész város

3. Mezőgazdaság

–     két-, háromnyomásos földművelés

–     rideg állattartás

–     halászat

–     önellátó gazdaság helyett paraszti árugazdálkodás

4. Kereskedelem

–     No., Ita. kiszolgálása a kivitel 3/4-ét képezi (bányatermékek, bor, élő állatok)

–     import: fém, szövetek, fényűzési cikkek

–     textilipar nagyon elmaradott Mo-n, pedig a korszakban Európában a legjelentősebb ágazat

–     kereskedelemben kedvezőtlen feltételek (ráutaltság; nagy kereskedelmi útvonalak hiánya)

5. Társadalom

–     nagybirtokos arisztokrácia: földesúri osztály felső rétege
– fegyveres erő
– nem törekszik egyeduralomra

–     városi ligák: város lakói jogainak érvényesítése

–     kis-, közép-, köznemesség: nemesi megye (13. sz. óta egységes)
megyei közgyűlések: irányító szerep; követek ogy-re

–     rend: azonos jogállással rendelkező társadalmi réteg

–     jobbágyság jogilag egységessé válik

–     1397.: szabad költözködés (Zsigmond) ® földesurak nehezítik

–     jobbágyterhek egységesek ® nem éri meg költözködni

–     kereskedők: városban vezető szerep (főleg németek; erdélyi, felvidéki szász városok)

–     céhek kézművesei: városi középréteg (céhipart ingatlanhoz kötik)

–     város elzárkózik az aktív politikától

Parasztság gazdasági átrétegződése (14. sz.)

–     gazdagparaszti réteg: Dunántúl; ÉNy-Mo.

–     elzselléresedés: jobbágyföldek elvesztése v. csak töredéke marad meg

3 rend:

–     arisztokrácia

–     köznemesség

–     papság


Régebbi bejegyzések Újabb bejegyzések