Görögország

I. Az athéni demokrácia kialakulása

1. Előzmények

–     ie. 2. évezredben az ókori Hellaszban törzsenként telepednek le

–     dór vándorlás

–     nincs egységes Görögo.

2. Poliszok

–     görögök hegyvidékes részen telepednek le, ahol csak a kis völgyek művelhetőek meg; nincs szükség nagy államra ® poliszok, önálló városállamok (kisebb egység központi települése és a központi falvak)

–     önálló jogrendszer, katonaság és gazdaság

–     lakossága: arisztokraták és kisbirtokos parasztok

–     2 legnagyobb polisz: Spárta, Athén

–     hatalom alapja a föld; beköltözött kézművesek és kereskedők a közösség megtűrt, de jogtalan tagjai

3. i. e. 8. sz.

–     poliszok élete megváltozik ® nagy feszültség, csekély mennyiségű termőföld van, amely nem elég a lakosságot ellátó mennyiségű gabona megtermelésére ® népességfölösleg

–     adósrabszolgaság (eladósodott parasztok) egyre jelentősebbé válik

–     munkaerőszükséglet: egyre több szabad paraszt válik terjeszkedő nagybirtokossá

4. Gyarmatosítás

–     ie. 8-6. sz.

–      okai: görög földről kiszorulnak parasztok; nyersanyag (réz, ón, vas) hiány

–     ókori K felé nem tud terjeszkedni, mert ott civilizációk vannak

–     É felé: Fekete-tenger partvidéke ® civilizálatlan területeken hoznak létre gyarmatvárosokat

–     É-Afrika partvidéke, Egyiptomtól Ny-ra

–     D-Itália, Szicília, Hispánia

–     gyarmatok nem kereskedelmi hanem mezőgazdasági támaszpontok, amelyek gabonával, nyersanyaggal látják el a metropoliszt iparcikkért cserébe

5. Gyarmatosítás hatása

–     gazdaság átalakítja anyapoliszokat is: ipar megerősödik; nagyon fejlett kereskedelem

–     gazdasági fellendülés: önellátó gazdálkodás szintjét felváltja az árutermelés, pénzgazdálkodás

–     anyaország a 6. sz-ban már nem termel gabonát ® belterjes gazdálkodás (kertművelés, szőlő)

–     társadalmi hatás:  – lakosságfölösleg levezetése; népszaporulat eltávozik
– társadalom szerkezete is átalakul
– nagybirtokosok hatalmi súlya megnő; iparos és                                                             kereskedőréteg kialakul

–     súlyponteltolódás a mezőgazdaságról az iparra és a kereskedelemre gyöngíti a nagybirtokos osztály helyzetét

6. Démoszok

–     démosz: iparos-kereskedő-kisbirtokos parasztok arisztokrataellenes osztályszövetsége

–     ie. 7-6. sz-ban démosz elkezd harcolni jogaiért:
– iparos-, kereskedőréteg hatalomért
– meggazdagodott parasztság továbbfejlődés lehetőségéért
– nincstelen parasztok földért
– eladósodottak adósrabszolgaság eltörléséért küzdenek

–     írott törvények nincsenek; politikai jogokkal csak a nagybirtokos arisztokrácia rendelkezik; nagy az adósrabszolgaság

–     arisztokrataellenes mozgalom élharcosa: Athén

II. Démosz harca a politikai hatalomért Athénban

1. Drakón

–     i. e. 621.: Drakón arkhón az első írott törvényeket hozza meg

–     nagyon szigorú; gátat szab visszaéléseknek

–     magántulajdon védelme, de nem oldja meg a politikai hatalom és az adósrabszolgaság kérdését

2. Szolón

–     i.e. 594.: Szolón arkhón eltörli Drakón törvényeit

–     adósrabszolgaság eltörlése

–     a már eladott rabszolgákat állami pénzből visszavásárolják (teherlerázás)

–     elzálogosított földek visszaadása

–     földbirtok maximálása

–     minden polgár felelős a poliszért és köteles állást foglalni

–     polgár adósságáért csak vagyonával felelős, személyével nem

–     politikai jogok átalakítása: vagyoni alapon sorolja a társadalmat 4 osztályba; tisztségeket ettől teszik függővé

3. Türannisz

–     egyeduralom: türannisz élén: türannosz áll

–     ie. 6. sz.: egyensúly az arisztokrácia és a démosz között (arisztokrácia kezén a föld és a politikai jog)

–     démosz már gazdagabb, de nem megfelelő a politikai joga

4. Peisztrisztatosz (türannosz)

–     1-1 arisztokrata egyeduralomhoz jut a démoszra támaszkodva

–     Peisztrisztatosz: démosznak kedvező politikát folytat
– hatalmas építkezések
– Athén nagyvárossá válása
– jó kapcsolat poliszokkal
– vidékre kiszálló bíróságok szervezése
– ünnepek támogatása

–     Peisztrisztatosz meghal; 2 fia követi, de ie. 510-ben elűzik az utolsót is

5. Kleiszthenész

–     ie. 508.: Kleiszthenész reformjai ® athéni antik demokrácia megteremtése

–     demokrácia = démosz hatalma

–     Athént és a poliszt 10 phülére osztja ® területi, nem vagyoni alapon fognak szavazni

–     1 phüle 3 részből áll: városban, partvidéken, szárazföld belsejében

–     minden phülé 50 képviselőt küldhet az 500-ak tanácsába, a legfőbb törvény-előkészítő és végrehajtó testületbe

6. Demokrácia

–     antik demokrácia korlátozott: nők, rabszolgák, körüllakók (betelepülő athéniak) nem kapnak szavazati jogot

7. Népgyűlés (eklészia)

–     tagja minden 20. életévét betöltött athéni, szabad születésű férfi

–     külpolitika, törvényhozás ügyeiben döntő; a tanácsot ellenőrző legfőbb hatalom

–     cserépszavazás

–     ők választják meg az 500-ak tanácsát ® törvényt előkészít, de nem ő dönt

–     vezeti az állami életet; gazdasági és jogi funkció

–     Tisztségviselők:   – 10 stratégosz (katonai vezető) ® választják
– 10 tamiász (gazdasági élet vezetői) ® nem sorsolják
– héliálja (esküdtbíróság) ® sorsolják

8. Befej.

–     Athén 1 évszázad alatt arisztokratikusból demokratikus állammá alakult; ahol a hatalom a szabad polgárság egészét illeti meg

–     a demokrácia idején fejlődésének csúcspontjára jutott

–     felszabadult köznép helyett más, korlátlanul kihasználható réteg: rabszolgák