A munkáltató kötelességei a biztonságos és egészséges munkavégzés körülményeinek megteremtésére

  • biztonságos munkakörülmény
  • védőfelszerelések
  • munkavédelmi oktatás

Feladatok:

  • a munkahely munkavédelmi követelményeknek megfelelő kialakítása és

ellenőrzése

  • a gépek, berendezések ,szerszámok , védőberendezések ,védőfelszerelések

megfelelő száma és minősége

  • a munkafolyamatokra , technológiára , anyagokra  vonatkozó munkavédelmi

követelmények betartása és betartatása

  • a munkavállaló szakmai, egészségi , munkavédelmi alkalmasságról való

meggyőződése és annak rendszeres ellenőrzése

  • a munkavédelmi feladatok ellátása , az előírások végrehajtási módjának

meghatározása

  • a tevékenység olyan megnevezése , hogy az ne jelentsen veszélyt a

munkavállalóra

  • a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési ,

tisztálkodási , egészségügyi, étkezési és melegedési lehetőség megteremtése

  • a munkavédelmi képviselő (munkavállalói érdekvédelem) jogainak

gyakorlásához a feltételek biztosítása

Biztonságos munkakörülmények:

  • tárgyi tényezők: az egyéntől független. Rendszerint kifejezhetők valamilyen

mérőszámmal , amely behatárolja az emberi teljesítőképességet.

  • személyi tényezők: a munkafolyamatokban részt vevő személy teherbíró

képességét jellemző , az egyénre jellemző sajátosságok összessége.

  • környezeti tényezők: a tárgyi és személyi elemeket körülvevő tényezők: pl

légállapot , hőmérséklet.

A személyi védőfelszerelések biztosítják a munka vállálok munkavégzése során a veszélyforrásokkal szembeni megfelelő védelmet:

  • feleljen meg a műszaki . esztétikai követelményeknek
  • biztosítsa magas védelmi hatásfokot és kényelmét
  • a védőfelszereléseket fiziológiai  tulajdonságai , valamint használatának

alapján minősíteni kell

  • a kezelési utasításuk tartalmazza a védőfelszerelés rendeltetését és

élettartamát

  • kihordási idő nincs

Csoportosítás:

  • fejvédő eszközök-arcvédő eszközök-szemvédő eszközök
  • hallásvédő eszközök-légzésvédő eszközök
  • felső végtag védelme-test védelem-láb védelem

Munkavédelmi oktatás:

1.munkába lépés előtti (elméleti és gyakorlati)

2.havi vagy negyedéves

3.napi

4.ismétlődő (évenként)

5.rendkívüli-baleset

  • új gép , új technológia , áthelyezés
  • hosszabb távolét
  1. munkavédelmi nyilatkozat


A munkavállalók kötelességei a balesetek megelőzésében

  • védőeszközök használata
  • ismeretek elsajátítása
  • fegyelem

A munkavállaló csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban

végezhet munkát, a vonatkozó szabályokat be kell tartania:

  • a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonsági állapotáról meg kell

győződnie, azt megfelelően használni és karbantartani.

  • Az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni.
  • A munkaterületen fegyelmet, rendet, tisztaságot tartani.
  • A munkája biztonságos végzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani.
  • A részére előírt orvosi vizsgálaton megjelenni.
  • A veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárható módon

megszüntetni.

  • Balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni.

A munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától:

  • az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkafeltételeket,
  • a szükséges munkavédelmi, szakmai ismeretek rendelkezésre bocsátását,

betanulási lehetőség biztosítását,

  • a munkavégzéshez szükséges felszerelések, munka – és védőeszközök, az

előírt védőital valamint tisztálkodási szerek és tisztálkodási lehetőségek biztosítását.

  • Védőeszközök használata Lásd. 4 a. tételt,
  1. feleljen meg a műszaki . esztétikai követelményeknek
  2. biztosítsa magas védelmi hatásfokot és kényelmét
  3. a védőfelszereléseket fiziológiai  tulajdonságai , valamint

használatának

  1. alapján minősíteni kell
  2. a kezelési utasításuk tartalmazza a védőfelszerelés rendeltetését

és

  1. élettartamát
  2. kihordási idő nincs
  • Ismeretek elsajátítása, betartása Lásd 4 a. tételt,
  1. munkába lépés előtti (elméleti és gyakorlati)
  2. havi vagy negyedéves
  3. napi
  4. ismétlődő (évenként)
  5. rendkívüli-baleset
  • · új gép , új technológia , áthelyezés
  • · hosszabb távollét

6. munkavédelmi nyilatkozat

Fegyelem:

  • magatartási szabályok, kötelezettségek

A munkavállaló köteles a számára kijelölt időben és helyen munkára, tanulásra alkalmas állapotban kipihenten, alkohol vagy egyéb szer hatásától mentesen megjelenni. A munkavállaló csak olyan munkát végezhet, amire kioktatták ill. kiképezték. A munkavégzéshez az egészséget, a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot kell viselnie. Ahol a védőeszköz, védőruha használata előírt, a dolgozó köteles ezeket rendeltetésének megfelelően használni, a védőeszközök napi tisztításáról, karbantartásáról gondoskodni.


A munkavédelem

  • ide tartozó törvény, fontosabb jogszabályok

–       1993. évi XCIII. törvény

–       Munka Törvénykönyve

  • fő területei

A munkavédelem a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és egészségügyi

követelmények és az ezeket megvalósító szervezetek, intézmények, eszközök, előírások

összessége.

A munkavédelem célja: a balesetek, foglalkozási ártalmak, megbetegedések megelőzése. Szervezeti

felépítését és ellenőrzését törvény szabályozza

Fő területei:

  • munkabiztonság (biztonságtechnika)
  • foglalkozás egészségügy (üzemegészségügy)

Veszélyforrás: a munkavégzés során (vagy azzal összefüggésben) jelentkező minden olyan dolog, amely a

munkát végző vagy a munkavégzés körében(környezetében) tartózkodó személyre veszélyt

vagy ártalmat jelenthet.


A munkavédelem feladata

Baleset, foglalkozási megbetegedés, veszélyforrások

A munkavédelem feladatai:

  • meg kell határozni a követelményeket, a követelmények kielégítésének

ellenőrzését és az ellenőrzés módját

  • meg valósítani a megelőzés helyi feladatait, ehhez pedig működési és

higiénés intézkedések és eszközök szükségesek

  • a dolgozókkal meg kell ismertetni a munkavédelmi szabályokat és meg kell

őket győzni azok szükségességéről

A baleset fogalma: az emberi szervezetet ért egyszeri, hirtelen, váratlan, akarattól

függetlenül bekövetkező külső hatás amely sérülést, munkavégzést vagy más

egészségkárosodást ill. halált okoz.

Foglalkozási megbetegedés: a foglalkozási ártalom tartós, hosszú idejű hatása.

Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben

bekövetkezett olyan heveny és idült egészségkárosodás amely a munkavégzésre

vezethető vissza.

Veszélyforrás:   lásd az 1. sz.tétel

a munkavégzés során (vagy azzal összefüggésben) jelentkező minden olyan

dolog, amely a munkát végző vagy a munkavégzés körében(környezetében)

tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet.

  1. fizikai veszélyforrás: pl. munkaeszközök, szállító és anyagmozgató eszközök,

termékek és anyagok mozgása:

  • csúszós felületek
  • éles, sorjás egyenetlen felületek, szélek, sarkok
  • tárgyak hőmérséklete
  • magasság, mélység
  • levegő nyomása
  • zaj és rezgés
  • nem megfelelő világítás
  • áramütés veszélye
  • poros levegő
  1. biológiai veszélyforrások: mikroorganizmusok és anyagcseretermékek (vírusok,

baktériumok),   makró organizmusok (növények, állatok)

  1. fiziológiai, idegrendszeri és pszichés igénybevétel


A munkavégzés személyi feltételei

  • egészségi állapot
  • szakmai és munkavédelmi ismeretek megléte

Előzetes munkaköri alkalmassági, orvosi vizsgálaton kell részt vennie minden munkavállalónak:

  1. az orvosi vizsgálatra a munkáltató köteles a dolgozót küldeni, melyen a

megjelenés kötelező.

  1. időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat
  2. gyakorisága függ:

–       a munkahelyi ártalomtól

–       a munkahelyi ártalomtól egy műszakon belüli erősségétől és időtartamától

–       a munkavállaló életkorától

Fiatalkorú és terhes nő egészségre ártalmas munkakörben nem foglalkoztatható.

Pályaalkalmassági vizsgálat a különösen veszélyes és mások testi épségét és veszélyeztető munkakörök betöltéséhez szükséges.

Közegészségügyi járványügyi érdekből végzendő vizsgálaton kell részt-vennie annak a dolgozónak, aki esetleg megfertőzhet másokat.

  • szakmai és munkavédelmi ismeretek megléte

Munkavédelmi oktatás:

1.munkába lépés előtti (elméleti és gyakorlati)

2.havi vagy negyedéves

3.napi

4.ismétlődő (évenként)

5.rendkívüli-baleset

  • új gép , új technológia , áthelyezés
  • hosszabb távolét
  1. munkavédelmi nyilatkozat


A munkavégzés tárgyi feltételei

  • a munkahelyek biztonságos kialakitása.
  • A munkavégzés során  az ember valamilyen munkafolyamatot

végez,meghatározott munkaeszközzel az adott  munkakörnyezetben,a

munkahelyén,amelyet együttesen munkarendszernek nevezzük.

A munkarendszer elemei:

  • munkafeladat;
  • munkaeszköz;
  • munkafolyamat;
  • munkahely;
  • munkakörnyezet;

A munkahelyekre vonatkozó követelményeket,jogszabályok,müszaki előirások határozzák meg:

  • munkahelyek méretei;
  • munkahelyek fütése,szellőzése;
  • klimatikus viszonyok;
  • munkahelyek megvilágitása,szindinamika;
  • zaj és rezgésvédelem;
  • sugárzás elleni védelem;
  • padozattal szemben támasztott követelmények;
  • közlekedési szabályok a munkahelyen;
  • biztonsági szin és alakjelek;


A villamos áram élettani hatása

Villamos áramütéses baleset akkor következik be, ha az emberi test a villamos áramkörbe kapcsolódik. A leggyakrabban olyankor következik be, ha azonos áramkör két vezetékét vagy a földpotenciál és egy feszültség alatt álló pontot megérintünk. A villamos áram vegyi, hő- és sokkhatása révén fejti ki káros hatását.

  • A villamos áram vegyi hatása során az emberi szervezetben gázképződés jön létre, amely embóliához vezethet.
  • A villamos áram hőhatása égési sérüléseket okoz, amelyet előidézhet a testen átfolyó áram által kifejtett és az ellenállás mértékétől függő hőhatás, valamint a villamos ívet kísérő hőmérséklet.
  • A villamos áram sokkhatása a váratlan áramütés eredménye, amely hatás nagymértékben függ az egyén egészségétől.

A villamos áramütés súlyosságát az áramerősség, a behatás időtartama, az áram útja, az áram nem, az áram frekvenciája, az emberi test ellenállása és az áthidalt feszültség nagysága befolyásolja. Az áramütéskor további tényezők is számottevőek: az egyén testi, lelki állapota, egészségi állapota, számít-e az áramütésre.

A veszélyesség szempontjából az érzékelhető áramerősség átlagosan 0,5-1 mA, amelyet érzetküszöbnek nevezünk. Veszélyes az a határ, amely a végtagizmok görcseit kiváltja. Ez az elengedési áramerősség kb. 10-20 mA körüli áramerősség már a szívkamra és a pitvar egyidejű összehúzódását okozza, aminek következtében a normális szívműködés az áram megszűnése után is szünetelhet. A klinikai, majd a biológiai halál állapotát okozhatja a 100 mA vagy nagyobb áramerősség.

Az áramütés az idegközpontok zavarát, az izmok görcsös összehúzódását okozza, aminek következménye eszméletvesztés is lehet. Az áram a testen belül nem vékony területen, hanem a test részeinek ellenállása függvényében halad. Így pl. a legkedvezőbb eset, amikor a két láb hidalja át a feszültséget.

Az egyenárammal szemben az emberi szervezet nem annyira érzékeny, mint a váltakozó árammal szemben. Míg az egyenáram a hő- és vegyi hatása miatt káros az emberi szervezetre, addig a váltakozó áram az idegekre fejt ki sokkhatást.

Az áramütésre sokkal érzékenyebbek a szívbetegek, az alkoholisták, a magas vérnyomásban szenvedők stb.

A villamos áram káros hatásait a villamos berendezések megfelelő létesítésével, érintésvédelemmel és a munkavégzés szabályainak betartásával tudjuk megakadályozni.

Érintésvédelem:

Az érintésvédelem a testzárlatok következtében felléphető érintési és/vagy lépésfeszültségek által okozott élettani veszélyek megelőzésére, ill. csökkentésére szolgáló műszaki intézkedések összessége.

Az érintésvédelem célja, hogy intézkedésekkel megelőzze a villamos berendezések aktív részével való érintkezést (közvetlen érintésvédelem), valamint elhárítsa a villamos berendezések üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás folytán feszültség (testzárlat) alá kerülő részének érintéséből származó veszélyeket (közvetett érintésvédelem).

Egyenpotenciálra hozás (EPH) a testek és más vezető anyagú szerkezetek vezetőinek összekötése, azok azonos vagy közel azonos potenciálra hozása.

Lehetséges megoldási módjai:

  • Egyenpotenciálra hozó hálózattal, egy épület vagy más nagyobb, körülhatárolt terület általános egyenpotenciálra hozására.
  • Helyi egyenpotenciálú összekötéssel, azokban az esetekben, amikor a kikapcsolási idő megfelelő csökkentése nehézségekbe ütközik.
  • Földeletlen egyenpotenciálra hozással, amely önálló érintésvédelmi mód.

Nem kötelező érintésvédelmet alkalmazni a következő esetekben:

  • A villamos szerkezetek azon fémrészeinél, amelyeknek érinthető felülete kicsi (50×50 mm-nél nem nagyobb). Ilyenek pl. a csavarok, szegecsek, kábelbilincsek.
  • A vezetékek védőcsöveinél és –csatornáinál, ha azok falba, vakolatba vannak süllyesztve, ill. nem tartalmaznak érinthető fémrészt. Ilyen pl. a kábel, MM-fal.
  • A vezetékek önmagukban nem nagy kiterjedésű fém tartószerkezeteinél, ha azokon legalább kétrétegű szigetelés van.
  • Az erősáramú szabadvezetékek oszlopainál.
  • A földhöz képest legfeljebb 250 V-os névleges feszültségű villamos berendezés olyan szerelési anyagainál, amelynek nincs fémrésze.

Érintésvédelem szempontjából a talaj és a talajjal érintkező minden, nem szigetelő anyagú tárgyat földnek nevezzük.

Érintésvédelem szempontjából a villamos berendezés, gép, készülék fémből vagy más, villamos vezető anyagból készült részét, amely nem áll feszültség alatt, de meghibásodás folytán feszültség alá kerülhet, testnek, nevezzük.

Érintésvédelmi osztályok

A villamos gyártmányokat érintésvédelmi osztályokba soroljuk:

  • Érintésvédelmi osztályú gyártmány. Az áramütés elleni védelem az üzemi szigetelésen alapul. A gyártmány testén védővezető csatlakoztatására nincs lehetőség, az üzemi szigetelés meghibásodása esetén a védelem a környezetre hárul. Pl. a környezet elszigetelése.
  • Érintésvédelmi osztályú gyártmány. Az üzemi szigetelés mellett járulékos óvintézkedéseket is alkalmaztak. A gyártmány testéhez csatlakoztatható a villamos hálózat vezetője úgy, hogy a megérinthető villamos vezető részek még az üzemi szigetelés meghibásodása esetén sem kerülhetnek veszélyes feszültség alá. Pl. nullázás, védőföldelés.
  • II. Érintésvédelmi osztályú gyártmány. Az üzemi szigetelés mellett járulékos óvintézkedésként a gyártmányt kettős szigeteléssel vagy megerősített szigeteléssel látják el. A védelem független a villamos hálózattól. A felhasználó az adattáblán látható kettős négyzet jelről ismeri fel.
  • III. Érintésvédelmi osztályú gyártmány. Az áramütés elleni védelem megoldása az érintésvédelmi törpefeszültségű tápláláson alapul.

Érintésvédelmi módok:

Az érintésvédelmet védővezetővel vagy védővezető nélkül valósíthatják meg. A védővezetős érintésvédelmi módok olyan érintésvédelmi módok, amelyek működéséhez az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testét védővezetővel kell összekötni. Ilyen megoldás a nullázás és a védőföldelés.

A nullázás (TN-rendszer, ahol t a latin terro=föld szóból ered) olyan érintésvédelmi mód, amelynél a tápláló rendszernek közvetlenül földelt üzemi vezetője van, és ezt kötik az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek testére védővezetőként.

A nemzetközi szabvány (IEC) három fajtáját különbözteti meg:

  • A TN-C rendszerben, az üzemi nullavezető közös a védővezetővel.
  • A TN-S rendszerben, az üzemi nullavezetőt a hálózat teljes hosszában szétválasztják a védővezetőtől.
  • A TN-C-S rendszerben, a védővezető a hálózat egy részén közös, más részén el van választva az üzemi nullavezetőtől.

A védőföldelésnek két módja van:

  • Védőföldelésnek közvetlenül földelt rendszerben (TT-rendszer). A tápláló rendszernek közvetlenül földelt pontja, és az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek teste a tápláló rendszerrel össze nem kötött földeléshez van kötve.
  • Védőföldelés földeletlen és közvetve földelt rendszerben (IT-rendszer). A tápláló rendszernek nincs közvetlenül földelt pontja, és az érintésvédelemmel ellátott villamos szerkezetek teste védőföldeléshez van kötve.

Az érintési feszültség tartósan megengedett UL határértéke 100 Hz-nél nem nagyobb frekvenciájú, színuszosan váltakozó áram esetén 50 V, állandó értékű egyenáram esetén 120 V.

Védővezető céljára csak villamos vezetéket vagy megbízható villamos vezetőképességű fémszerkezetet szabad alkalmazni.

Az áram-védőkapcsolás a védővezetős érintésvédelmi módok olyan kikapcsoló szerve, amely az áramkör valamennyi üzemi vezetőjén folyó pillanatnyi váltakozó áram előjeles összegének a nagyságára működik.

Az áram-védőkapcsolás alkalmazásának néhány feltétele:

  • Az üzemi áramot vezető nullvezetőt mindig át kell vezetni a kapcsolón.
  • A védővezetőt soha nem szabad a kapcsolón átvezetni.
  • Háromfázisú áramkörben csak háromfázisú kapcsoló alkalmazható.
  • Lehetőleg a legérzékenyebb, 30 mA-es kapcsolót használjuk.
  • A kapcsoló villám esetén kikapcsol.

A védővezető nélküli érintésvédelmi módok

Érintésvédelmi törpefeszültség alkalmazásakor a villamos szerkezeteket törpefeszültségű rendszerrel tápláljuk. Törpefeszültségű az a berendezés, amely névleges feszültsége 50 V-nál nem nagyobb (pl. biztonsági transzformátor). Egyenfeszültség esetén a feszültségérték 120 V.

Villamos szerkezetek elszigetelésekor a szerkezeteknek azokat a villamosan vezető részeit szigetelik el az ember által érinthető részeitől, amelyek a testzárlat következtében feszültség alá kerülhetnek.

A környezet elszigetelésekor azokat a személyeket szigetelik el a környezetben levő földpotenciálú, nem szigetelő részektől, akik a villamos szerkezet testét érinthetik.

Földeletlen egyenpotenciálra hozás esetén az egyidejűleg érinthető villamos szerkezetek teste villamosan vezető összekötés révén egyenpotenciálra kerül. Az érintkező személyek nem kerülhetnek földpotenciálra.

Védőelválasztás alkalmazásakor a védendő villamos szerkezetet nem közvetlenül a hálózathoz, hanem biztonsági transzformátorhoz csatlakoztatjuk.

Az érintésvédelem ellenőrzése

A villamos berendezések érintésvédelmének ellenőrzését szerelői ellenőrzéssel és szabványossági felülvizsgálattal kell végrehajtani.

A szerelői ellenőrzés végrehajtása során a védővezetős érintési módokon során következő vizsgálatokat kell elvégezni.

Megtekintéssel, ill. működési próbával kell ellenőrizni:

  • a védővezetőnek és kötéseinek, valamint a csatlakozások sértetlen állapotát,
  • a biztosítóbetétek, kikapcsolószervek sértetlen állapotát,
  • az állandó szigetelő-ellenőrző berendezések működését korlátozott áramú mesterséges földzárlattal.


Az állam munkavédelmi feladata

A munkavédelem hatósági feladata

A munkavédelem alapvető szabályait az alkotmányban foglalt elvek alapján az Országgyűlés foglalja törvénybe. Az 1993 évi XCIII. Törvény a munkavédelemről célja, hogy az egészséget nem veszélyeztető és munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit szabályozza.

  • A munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó országos

program kialakítása

  • A munkáltatók és a munkavállalók jogainak és kötelezettségeinek

meghatározása

  • A munkáltatók és a munkavállalók érdekképviselőivel való

együttműködés

  • Felelős szervek: Országgyűlés ®a Kormány ® ágazati miniszterek

®államigazgatási szervek

Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelet  (OMMF)

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat  (ÁNTSZ)

Magyar Bányászati Hivatal

b, tétel: A munkavédelmi szabályzat létesítése, tartalma

Minden gazdálkodó szervezet köteles létesíteni Munkavédelmi szabályzatot

I         Munkavédelmi Szabályzat hatálya

II      Munkavédelmi ügyrend

III   Az alkalmazás munkavédelmi feltételei:                                                                                   – Szakma alkalmassági orvosi vizsgálat                                                                              – Ismétlődő orvosi vizsgálat

IV   Munkavédelmi oktatás rendje

V      Személyi védőeszközök, védőfelszerelések és tisztálkodási szerek juttatásának rendje

VI   Munkavégzésre vonatkozó általános rendelkezések

VIIMunkavédelmi eljárások rendje:                                                                                                – Üzembe helyezési eljárások rendje                                                                           – Munkavédelmi szemlék rendje                                                                                     – Balesetek bejelentése kivizsgálása, és nyilvántartása

VIII         Hatályba léptető rendelkezés

IX   Munkavédelmi Szabályzat mellékletei, függelékei.


Egészség-betegség: Stressz

A stressz a szervezet természetes reakciója a külső behatásokra. Életünk minden mozzanata bizonyos mértékű stresszt okoz. Tehát nem az összes ilyen hatást kell elkerülnünk, hanem csak azokat, amelyek olyan nagymértékűek, hogy a szervezetben kárt okoznak. Így nem lehet célunk egy teljesen stresszmentes élet kialakítása, mert ezzel egy napi 24 órát alvó ember sivár életét vállalnánk fel.

A túlhajszoltság, a kevés pihenés és a türelmetlen indulatok azok a nagy stresszkiváltó hatások napjainkban, amelyekre nagyon oda kell figyelnünk.

A szervezet egy darabig tudja ellensúlyozni a kizsákmányoló életmódot, de egy idő után maradandó káros hatások is jelentkeznek. Fontos ezért, rendszeres alvással, pihenéssel és nyaralással alkalmat adjunk a szervezetnek a regenerálódásra.

Tervezzük meg életünket és kerüljük el azokat az élethelyzeteket, amelyek feleslegesen rónak ránk túl nagy terhet. Törekedjünk arra hogy ne a mának éljünk, és ne a most azonnal akarom  lelkület vezéreljen bennünket, mert a rohanó világ ütemét felvéve nem tudjuk elkerülni a váratlant és súlyos stresszhelyzeteket. Érdemes átértékelni ezek alapján értékszemléletünk, mert a korai elöregedés és halál, és sok-sok betegség kiindulópontja a nagy mértékű és folyamatos stresszes állapot.

Immunrendszerünk működése:

Immunrendszerünknek van felismerő, emlékező és végrehajtó része. A felismerő apparátus feladata az immunrendszer többi részének tájékoztatása a beérkező információkról. Ezen jelentések alapján reakcióba lép az emlékező apparátus. Ugyanis ha már egyszer túl estünk valamilyen fertőzésen, azonos típusú kórokozó megjelenésekor immunrendszerünk emlékező tehetségének köszönhetően nem betegszünk meg.(védőoltás lényegében egy legyengített kórokozó)A végrehajtó apparátus gondoskodik az idegen anyagok elpusztításáról. Ehhez kétféle katona is rendelkezésünkre áll: az ölősejt és a falósejt.

Érv az egészséges életmód mellett:

Pontos adatok nincsenek de egy átlagos emberi szervezet a legszegényebb becslések szerint 200-250 ezer kórokozóra vagy egyéb molekulára, ingerre képes reagálni. Nem vagyunk egyformák, így immunrendszerünk-állapotunk is más és más. Annyit azonban tudunk, hogy szervezetünk egészének állapota is összefügg a immunrendszerünk reakciókészségével. Az évek multával immunrendszerünk is folyamatosan gyengül. Ezét fontos az ésszerű táplálkozás: a változatos és fehérje dús ,vitaminokban gazdag ételek.


Egészséges életmód és táplálkozás, energiaszükségletek, vitamin és ásványi anyagok

Élelmiszerek állati és növényi eredetű anyagok, amelyek változtatás nélkül vagy feldolgozottan fogyaszthatók. A táplálék a szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokat és emészthetetlen salakanyagokat tartalmaz. Szerves tápanyagok a fehérjék, szénhidrátok és zsírszerű anyagok, míg az ásványi anyagok és a víz szervetlenek.

A fehérjék elsősorban a sejtek építőanyagaiként nélkülözhetetlenek. A cukrok a sejtek fő energiaforrásai, ezért a legfontosabb fűtőanyagok. Egy részük keményítővé épülve a májban és a vázizmokban raktározódik. A cukrok és a keményítő szénhidrátok, amelyek szerepet játszanak a szervezet felépítésében is.

A zsírszerű anyagok, pl.: az olajok és a zsírok a legnagyobb energiatartalmú fűtőanyagok. A sejtépítéshez szükségesek, de tartalék tápanyagként is jelentősek.

A vitaminok járulékos tápanyagok. Nélkülözhetetlenek viszont a szervezet zavartalan működéséhez. Az egészséges ember vitaminigényét a megfelelően összeállított étrend fedezi. A vitaminok közül a zsírban oldódók raktározódnak a szervezetben. A vízben oldódók viszont nem halmozódnak fel, ezért naponta szükséges.

Az ásványi anyagok a szervezet felépítésében és egyes folyamatok lebonyolításában vesznek részt. A kalcium és a foszfor a csontrendszer és a fogak felépítéséhez, a vas az oxigén szállításához, a nátrium a test víztartalmának fenntartásához elengedhetetlen. A víz fontos alkotója a sejteknek, szöveteknek és közege a szervezetben lejátszódó kémiai folyamatoknak. Kell az anyagok oldásához és szállításához, továbbá lebontásukhoz és felépítésükhöz. A táplálékban a tápanyagokon kívül kísérő anyagok is vannak, melyek serkentik a bélműködést.

A K-vitaminnak a véralvadáshoz szükséges anyagok képződésében van szerepe.

A C-vitamin ellenálló képesség fokozó.

A-vitaminhiány esetén megjelenő betegség a farkasvakság. A farkasvakságban szenvedő ember látása nappal zavartalan, de szürkületben tökéletlen.

B2-vitamin a sejtek energiatermelő folyamataiban, a B6-vitamin pedig a fehérjék építőköveinek sejten belüli átalakításban vesz részt.

Az ésszerű és helyes táplálkozás: A színező-, illatosító- és ízesítő anyagok javítják az étvágyat, az emészthetetlen rostanyagok

A táplálkozás szerepe sokrétű. Az alapvető létfenntartáson túl hozzájárul a betegségek megelőzéséhez, segít megőrizni a munkaképességet, az életkedvet. A legfontosabb, hogy a táplálék energiatartalma kielégítő legyen, valamint a tápanyagok minősége és mennyisége a szervezet igényeinek megfeleljen. A szervezet állapota, és a külső környezet hőmérséklete szintén befolyásolja az energiaszükséglet. A tápanyagszükségletet alapvetően az energiafelhasználás határozza meg. A tápanyagok testbeli szerepe különböző, így szükséges mennyiségük is eltérő. A legmegfelelőbb arányuk: 55-60% szénhidrát, 30% zsírszerű anyag és 10-15% fehérje. A fejlődő szervezet a testépítéshez nagyobb mennyiségű fehérjebevitelt igényel. Ha a felvett és a felhasznált energia azonos, akkor a test tömege nem változik.

A táplálékkal energiát nem biztosító tápanyagokat/ vizet, vitaminokat, ásványi anyagokat/ is fel kell vennünk A szükséges napi kb.2,5 liter folyadékmennyiséget ételekkel és alkoholmentes italokkal fedezzük. A tápanyagszükséglet kielégítésekor a tápanyagok minőségére is gondot kell fordítani.

Fehérjeszükségletünket állati vagy növényi fehérjékből elégíthetjük ki.

Szénhidrátszükségletünket keményítőtartalmú növényi élelmiszerekből fedezzük.


Életjelek, az élet és a halál jelei

klinikai és biológiai halál

A légzés megszűnésének az elején van egy rövid szakasz, amikor még van esélyünk a folyamat megállítására és megfordítására. Ez  a  klinikai halál.

Amennyiben a folyamatot nem tudjuk megállítani, az oxigén hiányában a sejtek véglegesen elpusztulnak. Ez a biológiai halál.

A befúvásos lélegeztetéssel az elsősegélynyújtó azonnal kezdje meg a sérült újraélesztését.

A befúvásos lélegeztetés: Lásd: 25. tétel

  • a légutakat az előzőkben ismert módon megtisztítjuk,
  • vászonzsebkendőt vagy gézdarabot teszünk a sérült arcára,
  • a beteg bal oldala mellé térdelünk,
  • bal tenyerünkkel átfogjuk a beteg állát, jobb tenyerünket a fejére helyezzük a homlok területére,
  • mély lélegzetvétel után a sérült orrán keresztül végezzük a befúvást,
  • a befúvást követően szánkat elemeljük a sérülttől, és figyeljük a mellkasát,
  • ha mozgást nem észlelünk, a folyamatot megismételjük.

A lélegeztetést addig kell folytatni, amíg a beteg légzése visszatér, és megfelelően működik vagy szakember érkezett a helyszínre.

A leállt szívműködés visszafordítására alkalmazott eljárás a mellkaspresszió, amelyet az elsősegélynyújtók csak tanfolyam keretében tudnak elsajátítani, és csak ezt követően alkalmazni.


Elsősegélynyújtás fogalma, jelentősége, az életveszély fogalma

A munkavégzés során mindenkit érhet sérülés, még a szabályok betartása mellett is. Ezek az sérülések általában nem súlyosak és egyszerűen kezelhetők. Ennek ellenére fel kell készülni a komolyabb sérülésekre is, amelyek az életet is veszélyeztetik.

Törvényi kötelezettség, hogy mindenki köteles elsősegélyt nyújtani!

Vigyázzunk, mert a szakszerűtlen beavatkozás súlyos károkat okozhat.

Az elsősegélynyújtás általános szabályai:

  • Nyugalom megőrzése, határozott fellépés , de sietség nélkül nyújtsunk segítséget
  • Segélykérés (hívjunk orvost vagy mentőt)
  • Gyorsan cselekedjünk, a sérültet óvjuk a további veszélytől
  • Biztosítsuk a sérült számára a megfelelő testhelyzetet és a friss levegőt
  • Lehetőleg a mentőláda tartalmát használjuk
  • Nyugtassuk a sérültet
  • Elsősegélynyújtást követően jutassuk a sérültet orvoshoz

Legsürgősebb beavatkozásra akkor van szükség, ha a sérült élete van veszélyben.

Klinikai halál állapotáról beszélünk a sérült légzésének és a szív megállása esetén.

Biológiai halál a légzés és a szívműködés végleges, visszaállíthatatlan megállásakor következik be.

Újraélesztés: csak akkor szabad megkezdeni, ha meggyőződtünk az életjelek megszűnéséről.

A légzés szemmel érzékelhető(mellkas és a has ritmusosan emelkedik és süllyed).A keringésről leginkább a nyaki verőér tapintásával győződhetünk meg. Ha ezek az életjelenségek nincsenek, haladéktalanul meg kell kezdeni az újraélesztést, és mindaddig folytatni kell amíg a halál beálltát nem állapította meg az orvos.

Az újraélesztési folyamat szakaszai:

  • Az átjárható légutak biztosítása
  • A belégzés pótlása
  • A szívműködés helyreállítása


Elsősegélynyújtás töréseknél

A mozgás során külső erőhatás következtében az izületekben és a csontokon sérüléseknek keletkezhetnek. Az izületekben rándulás, a csontokon nyílt vagy zárt törés jöhet létre.

A húzódás, rándulás, ficam az izületek és velük összekötetésben álló izmok, inak, szalagok sérülése. Ha az izmok, szalagok az erőhatásra megnyúlnak húzódásról, ha az izületi tok vagy szalag megnyúlik, vagy elszakad, de eredeti helyzetbe visszatér, rándulásról, ha más helyzetben rögzül, ficamról beszélünk. Fájdalom, duzzanat és mozgáskorlátozottság alapján ismerhetjük fel.

A sérült izületet ne terheljük és ne mozgassuk, helyezzük nyugalomba, rögzítsük. A rögzítés / felpócolás, sín/ után, hideg borogatás csökkenti a duzzanat és a fájdalom mértékét. Az izület a keletkezett vérömleny miatt elszíneződhet. A sérült ellátása után orvosi ellenőrzésre van szükség.

A törések esetén az elsősegélynyújtó feladata a törés keletkezési helyének megállapítása. Pl.: végtagok sérülése, koponya, gerinc vagy medencesérülés. Zárt törés esetén a bőrfelület a törés környékén ép.

Nyílt törés esetén seb keletkezik /vérzés/, ezért ennek ellátása elsődleges.

A végtag törés laikus számára nem mindig ismerhető fel, ugyanis a beteg törött végtagjait gyakran még tudja mozgatni. Törés lehet, ha a beteg fájdalomra panaszkodik, a testrészén deformáció lép fel, a sérült nem tudja mozgatni végtagjait.

Az elsősegélynyújtó legfontosabb feladata nyugalomba helyezni a sérültet és a törött testrészt rögzíteni. A rögzítést felső végtag esetén sínezéssel oldjuk meg, s a nyugalomba helyezést kendő segítségével biztosítjuk.

Alsóvégtag esetén is sínezést használunk és a nyugalomba helyezést az ép végtaghoz rögzítjük.

A sínt lehetőség szerint a végtaghoz alakítjuk, gondosan kipárnázzuk, s így biztosítjuk, hogy ne tudjon elmozdulni. Figyelemmel kell lenni, hogy a vérkeringést ne szorítsuk el.

Minden esetben orvosi ellátásra van szükség.

A munkavégzés során előforduló egyéb törések:

A bordatörés jellemzője, hogy a beteg belégzéskor szúró fájdalomra panaszkodik/kapkodva veszi a levegőt/ a beteget felülő helyzetbe hozzuk, ruházatot oldjuk. A légzést állandóan ellenőrizzük, és figyelni kell a sokk kialakulására.

A gerincsérülés felismerése nehéz csak a baleset körülményei és a beteg gerinc körüli fájdalmai alapján lehetséges. Ha a beteg a karját vagy a kezét nem tudja mozgatni valószínűleg nyakcsigolya-sérülés, ha a karok és a lábujjak nem mozognak valószínű az ágyékcsigolya-sérülés lehetséges. Azonnal értesítsük az orvost! A beteget mozgatni nem szabad, mert az gerincvelő-sérüléssel járhat. Az elsősegélynyújtó feladata a beteg megnyugtatása, légzés figyelése.

A medence-sérülésre csak következtetni tudunk, ha az alsóvégtag mozgatása fájdalommal jár a medence területén. A térdeket felhúzott helyzetben kell tartani és a medencét mind két oldalról meg kell támasztani a szakember érkezéséig.


Elsősegélynyújtás vérzések esetén

A vér látványa az emberekből más-más reakciót vált ki. Van, aki rosszul lesz, és van, akit nem zavar és tud segíteni. A vérzés súlyossága attól függ, hogy milyen nagyságú, fajtájú ér sérült meg.

A következő vérzéstípusokat különböztetjük meg:

  • hajszáleres vérzés a bőrfelületek horzsolásánál keletkezhet és ilyenkor a hajszálerekből gyöngyöződik a vér.
  • a vénás vérzés esetén a vér lassan folyik a sebből. Minél nagyobb átmérőjű véna sérült meg, annál bőségesebb a vérzés.
  • artériás vérzéskor a sebből ütemesen, fecskendezve tör elő a vér.

A sebek ellátása során törekedjünk, hogy a vérzést megszüntessük, és a fertőzést elkerüljük, ezt a következők szerint tehetjük

A seb környékét vizes vattával, vagy vizes vászonnal tisztítsuk meg. A sebet nem szabad mosogatni vattát soha ne tegyünk a sebbe, csak steril gézlapot! Seb jódozása alól kivétel a harapott seb.

Kisebb sebek sérülése esetén gyorstapasz használható. /Csak tiszta felületen tapad meg./

A jelentősebb vérzések esetén a vérzéscsillapítás érdekében a következőket kell tenni:

  • A sérültet, ill. a sérült testrészt helyezzük nyugalomba /a sérült végtagot emeljük fel/
  • a sérülés alatt és felett minden szorítást szüntessünk meg.
  • helyezzünk nyomókötést a sebre

A nyomókötés feladata a seb olyan mérvű összenyomása, hogy a sérült ér szájadéka is összenyomódjon. A nyomókötés felhelyezése előtt a vérzés csillapításra törekszünk úgy, hogy megfelelő helyen /a verőeres nyomópontoknál/ az újunkkal leszorítjuk az eret. A sebre steril ködszert helyezünk, amelyet sorosra hajtogatott zsebkendővel kettéhajtott kötözőpólyából készítünk és ezt követően pólyamenetekkel feszesen rögzítjük. Ha a nyomókötés átvérzik, akkor újabb nyomókötést helyezünk az átvérzett kötés fölé. Az előző nyomókötést lebontani nem szabad.


Foglalkozási ártalmak és megbetegedések

  • Fogalma
  • Bejelentés, kivizsgálás

A foglalkozási ártalom a munkahelyen a munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható káros hatás, amelyet azonban az ember maradó károsodás nélkül elvisel.

A foglalkozási ártalom tartós, hosszabb idejű hatása foglalkozási betegséget okozhat.

Foglalkozási ártalmak:

  • Fizikai terhelésből eredő ártalmak
  • A munkafolyamat pszichikai hatása
  • Az emberi szervezet egyoldalú igénybevétele
    1. munkahelyi klíma
    2. fizikai ártalmak: zaj, rezgés, sugárzás, por
  • vegyi ártalmak, fertőzések

A foglalkozási megbetegedések bejelentése:

  • rendszeresített nyomtatványon az ÁNTSZ –hez 24 órán belül a diagnózis felállítását követően
  • halálos kimenetelű, ill. ugyanazon munkahelyen 5 vagy több munkavállalót érintő azonos, egy időben kialakult heveny foglalkozási betegség esetén szóban azonnal és írásban 24 órán belül.
  • A bejelentés megtörténtét és keltét a kórismeret feltüntetésével a dolgozóról vezetett nyilvántartásban rögzíteni kell.
  • Az ÁNTSZ a bejelentést nyilvántartásba veszi és erről a bejelentőt 3 napon belül értesíti.

A foglakozási megbetegedés kivizsgálása:

  • Az ÁNTSZ szervei vizsgálják ki
  • A vizsgálatba bevonhatók az érdekképviseletek és szükség esetén más hatóságok is

A vizsgálati lapnak tartalmaznia kell:

  • A bejelentés azonosítását
  • A munkavállaló előző munkahelyein esetleg előforduló kóroki tényezőket
  • A kóroki tényezők műszeres vizsgálatának megtörténtét
  • A valószínűsíthető okokat
  • Előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatokat
  • A dolgozó magatartása hozzájárult-e a megbetegedés kialakulásához
  • A kivizsgálást követő intézkedéseket
  • A kivizsgálás tapasztalatainak részletezését
  • A vizsgálati lap egy példányát megkapja az OMFI (Országos Munkahigiénia és Foglalkozás- egészségügyi Intézet).


Foglalkozási megbetegedések

A munkavégzés során az ember szervezetében elváltozások jöhetnek létre. A fizikai és a szellemi munkavégzés környezeti hatásai egészségkárosodáshoz vezethetnek, amivel a munkaegészségügy foglalkozik

Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai- biológiai-, pszichoszoális és ergonómiai kóroki tényezőkre, ill. a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételére vezethető vissza.

A munkavállaló szervezetét munka közben különféle hatások (expozíciók) érik. Ezek lehetnek szokásos és fokozott mértékűek.

A fokozott expozíciók sem haladhatják meg a munkavégzés során a munkavállaló szervezetében a megengedett mértéket. Pl. zajterhelés esetén a 4000Hz-en a 30dB halláscsökkenést bármely fülön. A biológiai expozíciós mutatók azok a paraméterek, amelyekkel a vegyi anyagok és a szervezet közötti kölcsönhatások mennyiségileg jellemezhetők.

A foglalkozási betegségeket kóroki tényezők szerint a következő csoportokba lehet besorolni:

Fizikai kóroki tényezők többek között:

  • A zaj okozta halláskárosodások,
  • A helyileg ható vibráció okozta betegségek,
  • Az ionizáló sugárzás okozott betegségek,
  • A nem ionizáló sugárzás (ultraibolya, infravörös) által okozott betegségek,
  • A túlnyomás alatti munkavégzés által kiváltott betegségek.

Kémiai kóroki tényezők többek között:

  • Az ólom és vegyületei által okozott megbetegedések,
  • A higany és vegyületei által okozott megbetegedések,
  • A klór által okozott megbetegedések,
  • A szilikózis.
  • A foglalkozási asztma és rhinitisz.

Biológiai és kóroki tényezők:

  • Gombák okozta bőrbetegségek,
  • Borelliózis (Lyme-kór),
  • Kullancs okozta agyvelőgyulladás (ankefalitisz),
  • Foglalkozással kapcsolatban keletkezett májgyulladások (hepatitiszek),
  • Foglalkozással kapcsolatban keletkezett tuberkolózis.

Pszichoszociális, ergonómiai kóroki tényezők, mint:

  • Csontok, izmok stb. megbetegedése egyoldalú igénybevétel következtében,
  • Nyomás eredetű perifériás idegkárosodás,
  • Fokozott megterhelés okozta megbetegedések.

A foglalkozási betegséget, a foglalkozási heveny és idült mérgezést, a zaj okozta fokozott expozíciós eseteket az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) munkáltató székhelye szerinti illetékes megyei (fővárosi) intézetéhez kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni.

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló rendeletek meghatározzák a foglalkozás-egészségügyi szolgálat működési formáit. A rendelet szerint foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás keretében orvosi tevékenységet csak a feltételrendszernek megfelelő orvos gyakorolhat pl. foglalkozás-orvostani szakorvos.


Gépek, berendezések üzembe helyezése

  • Feltételek
  • Tanúsítványok
  • Üzemelési utasítás
  • Közlekedési útvonalak

Munkaruhát forgalomba hozni, üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az esetben szabad, ha kielégíti az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeit.

Ezt a hazai gyártónak, külföldi termék esetében az importálónak, ill. importáló hiányában az üzemeltetőnek az általános minőségtanúsítás kertében kell tanúsítania. Az általános minőségtanúsítás része a munkavédelmi megfelelőség tanúsítása. Ez a kötelezettség minden munkaeszközre vonatkozik. A megfelelőségi nyilatkozat tartalma a következő

  • A gyártó neve és címe (a cég teljes neve, címe)
  • A gép vagy géprész leírása
  • Minden vonatkozó előírást, amelynek a gép megfelel
  • Indokolt esetben a típusvizsgálati tanúsítvány sorszáma
  • Hivatkozás a honosított harmonizált szabványra
  • Az aláírásra jogosult személy adatai és aláírók

A külön forgalmazott berendezésekre a megfelelőségi előírásokat törvény határozza meg.

Az ehhez szükséges műszaki dokumentáció tartalma:

  • A gép teljes tervrajza a vezérlési tervekkel együtt
  • Valamennyi részletterv, hogy a gép megfelel a biztonsági és egészségvédelmi

követelményeknek

  • Jegyzék szabványokról, az egyéb műszaki leírásokról, egy példány a gép

használati utasításáról

A megfelelőségi jelölés a CE szimbólumból

A tanúsítvány évszámának két utolsó számjegyétől valamint a tanúsító szervezetnek jeléből áll.

A gépekhez mellékelni kell az üzemelési (használati) utasítás, amely a beüzemelésre

Működtetése, karbantartásra vonatkozó előírásokat tartalmazza, valamint a kezelő személyekkel szemben támasztott követelményeket fogalmazza meg.

Közlekedési útvonalak:

alapkövetelmény: ahol személy-és járműforgalom (pl. üzemen belüli anyagmozgató gépek, targoncák) együttesen fordul elő, ki kell jelölni az utat a forgalom zavartalan lebonyolításához. Elsősorban szabadtéri munkahelyeken a járófelületből szintkülönbséggel (járda) alakítható ki az út, máshol jól látható felfestéssel lehet kijelölni a közlekedési útvonalakat. A közlekedési útvonalakat anyagtárolással, vagy más módon nem szabad leszűkíteni. A szabadba vezető ajtónak mindig kifelé kell nyílnia. A közlekedésre használt út szélességét a szabványban előírt módon kell meghatározni-1,1 méternél kevesebb nem lehet. Belmagasság legalább 1,9 m legyen. Lépcsők: magasság max.17 cm.

1,8 m szintkülönbség.


Gépek, berendezések üzemeltetése

  • Védőfelszerelések
  • Érintésvédelem
  • Szín és alakjelek

1)      Gép vagy berendezés akkor hozható forgalomba, ha rendeltetésszerű használat mellett

nem veszélyezteti a dolgozó épségét, egészségét

a)           A gép csak erre a célra szolgáló kezelőelem szándékos működtetésével

legyen indítható

b)           A gépek beállításánál biztosítani kell a normál leállítás lehetőségét, valamint

vészkikapcsolást

A védőfelszerelésekkel , biztonsági berendezéssel szembeni általános követelmények:

  • Legyenek szilárdak, a fellépő igénybevételnek

ellenálljanak

  • Ne lehessen kiiktatni
  • Ne akadályozza a munkavégzést

2)      Érintésvédelem: Védelmi módszerek összessége, melynek célja, hogy elhárítsák azokat

a veszélyeket, melyeket villamos gép, berendezés üzemszerűen feszültség alatt

nem álló, de meghibásodás miatt feszültség alá kerülő villamos vezető részeinek

érintéséből erednek (MSz 172)

Érintésvédelmi osztályok:

  • 0. érintésvédelmi osztály (pl.: a környezet elszigetelése)
  • 1. érintésvédelmi osztály (pl.: nullázás, védőföldelés)
  • 2. érintésvédelmi osztály (pl.: kettős szigetelés          )
  • 3. érintésvédelmi osztály (pl.: törpefeszültség alkalmazása)

Érintésvédelmi módok:

  • Nullázás
  • Védőföldelés
  • Elkerítés
  • Burkolás
  • Szigetelés, kettős szigetelés

Szín és alakjelek: lehetővé teszik a munkavégzők számára a veszélyforrások felismerését

Biztonsági jelzések:

  • Állandó jelzések
  • Időszakos jelzések

Biztonsági színek jelentése:

Szín Jelentés Példa
Vörös (piros) Tiltás, veszély állj vészkapcsoló
Sárga figyelmeztetés figyelem, vigyázat
Kék rendelkezés ajtók, kijáratok, utak

Időszakos jelzések:

  • Világító, és hangjel
  • Világítójel és szóbeli kommunikáció
  • Kézjel és szóbeli kommunikáció


Káros szenvedélyek

  • Alkohol hatása, tartós fogyasztás következményei
  • Dohányzás hatásai, következményei
  • Kábítószerek hatásai, felismerése, fajtája

Alkohol:

Hatása az emberi szervezetre függ a fogyasztott mennyiségtől és az időtartamtól. Csekély mennyiségű alkohol fogyasztása feszültségoldó és hangulatjavító hatást eredményez. Ezek megszűnnek, ha az alkohol bevitelt tovább folytatjuk.

Tartós fogyasztás következtében már a negatív hatások érvényesülnek, depresszív tünetek jelentkeznek és a szorongás is, fokozódik

Az alkoholizmus is okoz testi és lelki függőséget. Minél előre haladottabb az alkoholizmus, annál nehezebb gyógyítani.

Eredményes gyógyításhoz mindenekelőtt szakszerű segítségre van szükség, továbbá erős akaratra, amely arra irányul, hogy egészségessé váljon a beteg.

Dohányzás:

A dohányzás is testi és lelki függőséget okoz. Az elvonási tünetek nagyon hamar, az utolsó cigaretta elszívása után 30-120 perccel jelentkeznek.

Elvonási tünetek:

  • Szorongás, depresszió
  • Nyugtalanság, ingerlékenység, düh
  • Koncentráció nehézség, étvágyfokozódás

A cigaretta egyik fontos összetevője a nikotin. A nikotin nyugtató hatású szer, ami káros az emberi szervezetre. A nyugtató hatása abban rejlik, hogy megszünteti a kellemetlen elvonási tüneteket.

Következmények:

  • Rákos megbetegedéshez vezethet( tüdőrák) és egyéb tüdőbetegségeket okozhat
  • Szív- és érrendszeri betegségeket okozhat (szívinfarktus, érszűkület)
  • Terhesség alatti dohányzás károsítja az újszülött szervezettét
  • Az aktív dohányzás mellett a passzív dohányzás, azaz más dohányfüstjének a

belégezése is veszélyes, egészségkárosító hatású

A nikotin cigarettában, szivarban és pipadohányban található kémiai anyag, ezek elszívásakor kerül a szervezetbe.

Kábítószerek:

Olyan kémiai méreg, amely az egészségre nagyon ártalmas, a teljes szervezetet, főként a központi idegrendszert károsítja.

A kábítószer fogyasztást különböző problémák idézhetik elő (családi, baráti, iskolai)

Hatása:

  • Függőséget  okoz, ami károsítja a szervezetet( belső és külső leépülés)
  • A kábítószer fogyasztók közönyösé válnak a környezetükkel szemben
  • Rendszeres szedése vagy túladagolása könnyen halált okozhat

Felismerése:

1)      Pszichés tünetek:

  • Feldobottság, túlérzékenység
  • Ingerlékenység, pesszimista hangulat, figyelem és koncentrációs

zavarok

  • Hallucinációk, látomások, alvás zavarok, álmatlanság
  • A térbeli és időbeli tájékozódás elvesztése

2)      Testi tünetek:

  • Beesett, hamuszürke arc
  • Ismeretlen eredetű tűszúrások
  • Szájszárazság, orrfolyás
  • Érzékenység a külső ingerekre (fény, zaj, fájdalom)

Fajtái:

  • Légutak útján (kokain, crak)
  • Injekció útján (amfetaminok, heroin, morfium)
  • Evés útján(marihuána, LSD, ópium  metadon)

A kábítószerrel való visszaélést a törvény bünteti. A fogyasztót nem büntetni kell, hanem gyógyítani.


Munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása

A munkáltatónak minden bejelentett balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti e.

A bejelentés, kivizsgálás a munkáltató feladata.

A munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a kivizsgálásában.

A súlyos baleseteket a munkáltatónak – telefonon- azonnal be kell jelentenie az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyeletének.

Nyilvántartás: a következő adatokat tartalmazza:

  • a sérült személyes adatait
  • a munkabaleset számát
  • a sérült munkakörét
  • a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét
  • a sérült ellátására tett intézkedést
  • az intézkedések felelősét és határidőt
  • a munkaelnökök, anyagok közrehatását

A munkáltató köteles a baleseti jegyzőkönyvet megküldenie:

  • a sérültnek, ill. elhalálozás esetén a hozzátartozónak
  • a halált, ill. 8 napot meghaladó keresőképtelenséget okozó munkabalesetről az OMMF illetékes területi szervének.
    • társadalombiztonsági kifizetőhelynek.


Ökológiai környezet

  • A talaj élővilága, szerkezetei, szennyeződése
  • A vízi élővilág, vízminőség, vízszennyeződés
  • A levegő és szennyeződése

Talaj:

A földfelszín különböző vastagságú legfelső rétege, amely, fizikai, kémiai és biológiai mállás következtében alakult ki. Az élőlények egyik élettere.

A napsugárzása, a csapadék, a kémiai folyamatok, és az élő szervezetek hatása a felszínen levő kőzetek mállásához vezet, ami lehet:

  • Fizikai
  • Kémiai
  • Biológiai

Szennyeződés:

A szennyező anyagok közvetlenül, vagy közvetve a víz és a levegő közvetítésével juthatnak a talajba. Hatásuk mind minőségi, mind mennyiségi lehet,a legtöbb szennyező anyag a mezőgazdaságból, az ipari berendezésekből, a háztartásokból, a közlekedésből a levegőbe jutva, majd onnan a csapadék kerül a talajba. A közlekedésből származó füstgázok közül a legveszélyesebbek a szénhidrogének.

A nukleáris atomerőművek katasztrófája megmutatta a világnak a mesterséges izotópok potenciális veszélyét is.

Víz:

Az élőlények szempontjából alapvetően fontos. Az élőlények sejtjei, szövetei nagy mennyiségű vizet tartalmaz. A víz az ember számára nélkülözhetetlen biológiai, egészségügyi, közlekedési, termelési szempontból.

A vízben mindig találhatók oldott gázok, sók és szerves anyagok, valamint szennyeződések.

A vízigényeket különböző forrásokból elégítik ki. A vízforrás lehet csapadék, felszín alatti és feletti víz.

Szennyeződés:

Vízszennyezés minden olyan tevékenység, amely a felszíni és a felszín alatti vizeink minőségét megváltoztatja. A rendelkezésre álló vízmennyiség korlátozott, így minden szinten gondot kell fordítani, a szennyezés megállítására, elkerülésére.

A kommunális szennyvizek (háztartásban használt) járványügyi szempontokból igen veszélyesek.

Az ipari szennyvizeket szennyezés szerint jellemezhetjük. Idesorolhatjuk az erőműveket, a gyógyszergyárakat, ipargyárakat, élelmiszer feldolgozókat. Az egyes iparágakban keletkező szennyvizeket mindig tisztítani kell, és csak ezután vezethetők vissza a természetes környezetbe.

Ha a kommunális és az ipari szennyvízhez a csapadékvizet is hozzáadjuk és ezt a szennyvízelvezető hálózaton keresztül elvezetjük, akkor városi szennyvízről beszélünk.

Levegő:

A Föld légköre több ezer kilométer vastagságú, különböző gázok keveréke.

A légkörben lévő alapgázok.

  • Nitrogén
  • Oxigén
  • Argon
  • Szén-dioxid
  • Hidrogén és nemes gázok

Szennyeződés:

Légszennyező forrás minden berendezés, jármű vagy anyag, amely légszennyezést okoz.

A légszennyező források főbb típusai:

  • Pontszerű forrás: a káros anyag mennyisége egyértelműen meghatározható(kémény, kürtő)
  • Felületi forrás: a káros anyag mennyisége csak közvetett mérések után lehet következtetni (vasút, közút)

A levegő szennyeződését elsősorban az égési folyamatok okozzák. Ilyen folyamatok játszódnak le az erőművekben, a gépjárművek motorjaiban. A szén tökéletes égésekor keletkező szén-dioxid a növényzet számára a fotoszintézishez szükséges. A szén tökéletlen égésekor keletkező szén-monoxid viszont erős méreg.

Jelentős légszennyező az iparban használt freon. Felhasználása főleg hűtőgépgyártás, illatszerek. Műanyagok égésekor klórtartalmú hulladék keletkezik.

A gépjárművek kipufogógázaiban legkárosabb anyagok a kén-dioxid és a különböző nitrogén oxidok. Káros azért is mert csapadék formájában visszajuthat(savas eső).


Sérültek mozgatása

Kimentés:

A balesetet szenvedett személy kimentésénél a betartandó legfontosabb szempontok:

  1. A kimentés nem kockáztathatja a segédnyújtó életét, hiszen ezzel a bajbajutott sem kap segítséget, csak újabb áldozata lesz az eseménynek!
  2. A kimentés gyors és kíméletes legyen.
  3. Az első tájékozódáskor fel kell ismerni a kimentés lehetőségeit, időigényességét és azonnal műszaki mentést is kérni kell a helyszínre!

Az előzőekből nyilvánvaló, hogy vízből mentést csak úszni biztonsággal, jól tudó végezhet!

Gépkocsiból gyakran válik szükségessé a kimentés. Balesetnél előfordulhat, hogy a sérült súlyos vagy eszméletlen állapota miatt önmaga képtelen elhagyni a járművet. Be kell törni a gépkocsi ablakát, ha az ajtókat belülről bereteszelték.

A kimentés megkezdése előtt győződjünk meg arról, hogy a balesetes lába nincs- e beszorulva a pedálok vagy más alkatrészek közé. A biztonsági övet oldjuk ki vagy vágjuk el! A kimentés előtt győződjünk meg arról, hogy a sérült eszméletlen-e? Ha nem az, hol érez fájdalma, hol vannak látható sérülései, vérzései? Majd a Rautek- féle műfogással kiemeljük.

Fektetés:

  1. Félig ülő testhelyzet: úgy kell a beteget fektetni, hogy a legkönnyebbnek érezze a légvételt. Gyakran két kezével támaszkodva a talajra, ő találja meg az optimális testtartást a kielégítő légzéshez.
  2. Lapos fektetés: a fej a törzs síkjában van. Az alsó végtagokat alápolcoljuk ( felemeljük ) , hogy onnan a vér a létfontosságú szervekbe jusson (agy, szív, tüdő ).
  3. Lapos fektetés felhúzott alsó végtagokkal: a heves hasi fájdalom miatt- a hasizmok feszülésének csökkentése érdekében- szükséges lehet, a térdeket behajlítva, emelt helyzetben tartani az alsó végtagokat.
  4. Fej alápolcolása: Pl. eszméleténél lévő koponyasérült esetén a fejet kissé megemeljük.
  5. Stabil oldalfektetés:
  • a sérült oldalához térdelünk a dereka magasságában,
  • térdei alá nyúlunk, és a lábait térdben felhúzzuk,
  • a térdeket erősen magunk felé húzzuk, és ez által megdöntjük a medencéjét és

a törzsének középső részét,

  • a sérült túlsó karját nyújtott helyzetben becsúsztatjuk a kissé megemelkedett

medence alá,

  • a hozzánk közel eső felkarját vállmagasságban megfogjuk és a térdeinél fogva

egy erőteljes mozdulattal átbillentjük a sérült törzsét,

  • elrendezzük a sérült fejét és végtagjait.


Teendők áramütés esetén

A villamos berendezéseken történő munkavégzés megköveteli mindenkitől az ilyen jellegű mentési és elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítását, ill. a szakszerű és gyors alkalmazását. Az elektromos áram gyakran okoz szívmegállást, ezért a mentést, és ha szükséges, az újraélesztést azonnal meg kell kezdeni.

Az elsősegélynyújtó feladatai:

  • ha egyedül van, segélynyújtás közben hívjon segítséget! (kiabálással),
    • szabadítsa ki az áramkörből az áramütött személyt! (vigyázat: ne kerüljön az

áramkörbe a segélynyújtó)

  • részesítse elsősegélybe a sérültet, ha szükséges kezdje el az újraélesztést,
  • hivasson orvost, vagy értesítse a mentőket
  • ha szükséges, az egyéb (tűzoltók) szerveket is értesítse!

Áramütött kiszabadítása kisfeszültség estén:

Kapcsoljuk ki a berendezést, ha egyértelműen elvégezhető (pl. főkapcsoló). A vezeték elvágása kifejezetten veszélyes. Ha az áramütött magasan helyezkedik el, a kikapcsoláskor keletkező izomgörcs miatt leeshet, ami ellen megtámasztással tudjuk őt védeni.

Ha nem lehet kikapcsolni a berendezést, akkor a feszültség alatt lévő berendezésből szabadítsuk ki a sérültet! Húzzuk vagy toljuk el a feszültség alatt álló berendezéstől, szigetelt eszközt (pl. fanyelű lapát) használhatunk. Ha a padló nem szigetelt, akkor tegyünk a lábunk alá többszörösen összehajtott ruhaneműt. A kiszabadítást maximum 1000V-ig lehet biztonságosan elvégezni.

Áramütött kiszabadítása nagyfeszültség esetén:

Az áramütötthöz közeledni veszélyes! A kikapcsolást csak helyi villamosművek szakembere végezheti, aki ismeri a helyi viszonyokat.

Ha leszakadt a vezeték, lelóg, vagy veszélyes közelségbe kerül, a vezetékhez ne közeledjünk és állítsunk figyelmeztető őrt, amíg a villamosművek szakemberei megérkeznek.

Elsősegélynyújtás, eszméleténél lévő áramütött vizsgálata:

Ha az áramütött nem vesztette el az eszméletét, egyéb sérülést nem szenvedett, akkor orvost kell hívni, vagy orvoshoz kell kísérni.

Orvosi engedély nélkül az áramütöttnek sem ételt, sem italt, sem gyógyszert nem szabad adni. A nagy kiterjedésű égés esetén szódabikarbonátos oldatot itatunk, ha az áramütött eszméleténél van.

Eszméletlen áramütött vizsgálata:

A sérültet hanyatt fektetjük, a légutakat szabaddá tesszük. A mellkas elülső felületén és a nyakon oldjuk a ruházatot. A légzést akkor tekintjük kielégítőnek, ha ütemesen emelkedik és süllyed a mellkas.

A légzés vizsgálata közben a vérkeringést a nyaki verőér tapintásával vizsgáljuk. Ha lüktetést érzünk, akkor van vérkeringés.

Ha a légzés ill. a vérkeringés rendben van az elsősegélynyújtó legfontosabb feladata a légutak átjárhatóságának biztosítása. Nem szabad a beteget mozgatni, felültetni, etetni, itatni, és eszméletre térítéssel kísérletezni. Ha az eszméletlen betegnek nincsenek látható csonttörései, akkor a feladatunk a stabil oldalfekvés biztosítása. Folyamatosan ellenőrizzük a beteg légzését.

Ha a betegnek nincs légzése, akkor a légzés megszűnésének elején van egy rövid szakasz, amikor még van esélyünk a folyamat megállítására és megfordítására.(klinikai halál)

Amennyiben a folyamatot nem tudjuk megállítani, az oxigén hiányában a sejtek véglegesen elpusztulnak.(biológiai halál)

A befúvásos lélegeztetéssel az elsősegélynyújtó azonnal kezdje meg a sérült újraélesztését!

A lélegeztetést addig kell folytatni, amíg a beteg légzése visszatér, és megfelelően működik vagy szakember (orvos, mentő) érkezett a helyszínre.

A leállt szívműködés visszafordítására alkalmazott eljárás a mellkaskompresszió (szívmasszás), amelyet az elsősegélynyújtó csak tanfolyam keretében tudnak elsajátítani, és csak ezt követően alkalmazni.


Teendők tűz esetén


  • klf.tüzek oltási lehetőségei
  • tűzoltóság igénybevétele, jelentési kötelezettségek.

Aki a tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelenteni

a tűzoltóságnak (105,112).

A tűzjelzési kötelezettség elmulasztása szabálysértés. Tűz esetén az állampolgárok  a tűzjelzést minden rendelkezésre álló eszközzel kötelesek segíteni. A hamis tűzjelzést a törvény bünteti.

Tűzjelzés:

  • a tűzeset pontos helye, címe, milyen anyag ég, mit veszélyeztet
  • emberi élet van e veszélyben
  • a jelző azonosítása

Tűzoltás módjai:

  • az éghető anyag eltávolításán alapuló oltási mód
  • oxigén elvonásán alapuló oltási mód
  • éghető anyag hőmérsékletének csökkentésén alapuló oltási mód

Oltóanyagok: az égés feltételeit korlátozzák

Oltóvíz hatása: Elsődlegesen hűtőhatás, másodlagosan elvonja az oxigént az égés környezetétől. Majdnem minden szilárd anyag (fa, papír, műanyag) oltásakor felhasználható. Folyadékok közül csak azok olthatók, amelyek sűrűsége nagyobb a víznél (petróleum). A benzin vízzel nem oltható. A víz vezeti az elektromos áramot, így elektromos tüzeknél nem használható. Oltóhabok: elzárja az oxigént az égési helytől, a kémiai folyamatban víz válik ki, amely gőzzé alakul és zárróréteget képez. Éghető folyadékokhoz használják (benzin, olaj). Elektromos tűz oltására nem alkalmas. Gyakran alkalmazzák ott, ahol az oltóvíz (a vízsugár erőhatása) károkat okoz.

Oltógázok: Kiszorítja az oxigént a tűz fészkéből. Az oltógáz keveredik az égő anyagból felszabaduló gázokkal, amelyeket éghetetlenné tesz. Oltógázokkal csak a lánggal való égés szüntethető meg. Jó hatásfokkal használható zárt helyen. Alkalmas elektromos tüzek oltására, valamint nagynyomású gázok kiáramlása esetén is.

Oltóporok: hő hatására elbomlanak és oltógázt fejlesztenek, így takaró hatást fejtenek ki.

Széleskörűen használható:

  • elektromos tüzek
  • szilárd anyagok
  • égő gázok oltására.


Természet és környezetvédelem -fogalom, meghatározás -erdők jelentősége -védett területek, nemzeti parkok -hulladék kezelés, elhelyezés

A környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk megszüntetése és az eredeti állapot helyreállítása.

Környezetvédelmi szempontból környezetnek az embert körülvevő élő és élettelen tényezők összességét nevezzük.

A környezetet csoportosíthatjuk:

  • A környezeti elemek védelme szerint, mint:

1. A Föld védelme:

–          a föld felszíne és a felszín alatti rétegek,

–          a talaj,

–          a kőzetek és ásványok,

–          a barlangok,

–          a domborzat.

2. A vizek védelme:

–          a felszíni vizek,

–          a felszín alatti vizek.

3. A levegő védelme:

–          a légkör egésze.

4. Az élővilág védelme:

–          a növényvilág,

–          az állatvilág,

–          mikroorganizmusok.

5. A táj védelme:

–          a nemzeti parkok,

–          a természetvédelmi területek,

–          a tájvédelmi körzetek.

6. A települési környezet:

–          a lakóterületek,

–          a mezőgazdasági területek,

–          az ipari parkok.

  • A környezet nagysága szerint:

–    mikrokörnyezet; a helységeken és a létesítményeken belüli terek,

–          mezőkörnyezet; a helységeken, létesítményeken kívüli, de a település határán belüli térségek,

–    makrokörnyezet; a település határán kívül eső terek.

  • a környezetvédelem közege szerint:

–          talajvédelem,

–          a vízminőség védelme,

–          zajártalmak, sugárzás,

–          hulladékkezelés

Az erdők védelme:

Életünk szempontjából kiemelt jelentőségű az erdők védelme. Az erdő az élőlények élettere, befolyásolja a légkör oxigén és szén-monoxid koncentrációját. A lombkoronaszintek, a cserjeszint és a gyepszint szűrőként lefékezi a csapadékot ezáltal az egyenletesen jut a talajba.

Az erdők károsodása legtöbbször az ember gondatlan beavatkozásának következménye:

  • a helytelen erdőgazdálkodás(pl. rablógazdálkodás)
  • a z ipari tevékenységek következtében levegőbe jutó szennyező anyagok károsító hatásai
  • a gondatlanságból erdő tűzkárok, amelyek nagyon rövid idő alatt több km-es erdőterületet pusztítanak el.

Magyarország nemzeti parkjai:

Aggteleki Nemzeti Park

Területe 19764 ha, amelyből fokozottan védett 4791 ha.

Jellegzetes karsztvidék, amelyben számtalan barlang található. A Baradla-barlang Magyarország legnagyobb barlangrendszere, amelynek egy része átnyúlik Szlovákiába. A barlangban a cseppkőoszlopok széles tára várja a látogatókat. A hegységek peremén található sok forrásközül legismertebb a jósvafői.

Hortobágyi Nemzeti Park:

A természeti területek átalakították a táj jellegét. A lecsapolások a talaj szikesedéséhez vezettek, aminek következtében növekedett a talaj sótartalma, és így mezőgazdasági művelésre alkalmatlanná vált. A táj eredeti képe csak a kunkápolnási mocsár környékén maradt meg. Jellegzetes állatai a kócsag, a nyári lúd, a kanalas gém stb. A nemzeti park szikes területei jelen állapotban csak az állattenyésztésre alkalmasak. A szürke marha és arackajuh tenyésztése is a pásztori életformát alakítja. Ezen a területen él a védett túzok.

Kiskunsági Nemzeti Park:

A területe hét különböző adottságú részből áll. Felszínét nagyrészt futóhomok borítja. Jellegzetes formái a buckák, garmadák és homokleplek. Jellegzetes állatai az üregi nyúl, parlagi vipera. A buckák közötti rossz lefolyású mélyedéseket gyakran szikes tavak foglalják el.

A hulladék fogalma típusa:

A hulladék olyan feleslegessé vált, a keletkezés helyén fel nem használható különböző mennyiségű és minőségi anyag, mely kezeléséről gondoskodni kell.

Az ember élet, munkája, gazdasági tevékenysége során az előállított felhasznált termék mellett, után mindig keletkezik valamilyen hulladék. A társadalmi, gazdasági, műszaki fejletség szintje meghatározó kérdés abból a szempontból, hogy mit tekintünk hulladéknak.

A hulladékokat fajtájuk és halmazállapotuk szerint csoportosíthatjuk:

  • Fajtájuk szerint lehetnek:

-termelési hulladékok

-települési hulladékok

-különleges kezelést igénylő/veszélyes/ hulladékok

  • Halmazállapotuk szerint lehet:

-szilárd pl.: papír, műanyag, fém

-iszapszerű pl.: festékiszap, szennyvíziszap

-cseppfolyós pl.: gázok melléktermékei

-gáznemű hulladék pl.: légszennyező anyag

A termelési hulladék, a termelési folyamat különböző fázisában keletkező hulladékfajta. A települési hulladék elsősorban a háztartásokban és a közintézményekben keletkezik szemét formájában. Emellett képződik a kommunális szennyvíz, ami sajnos ma még nem minden esetben kerül a szennyvízgyűjtő csatornarendszerbe.

A lakossági és az ipari tevékenységek során mindig keletkezik valamennyi mennyiségű veszélyes-anyag aminek a gyűjtése, kezelése kiemelten fontos.

A hulladékok keletkezése:

Magyarországon évente közel 114 millió tonna hulladék képződik. Felmérések szerint az ipari eredetű hulladék mennyisége csökkenést, a kommunális hulladék növekedést mutat.

Hulladékok összegyűjtése:

A hulladékok összegyűjtés során a hulladékok tárolását oldják meg a környezetet nem szennyező módon. A hulladékokat a keletkezési helyükön átmenetileg szemét gyűjtő-edényben, vagy zsákban gyűjtik. A szabványos gyűjtőedények alkalmazása a szállítást segítik. A további kezelések elősegítése szempontjából a hulladékokat szétválogatva kell gyűjteni és tárolni. Ez a szelektív hulladékgyűjtés.

Átmeneti tárolás:

Átmeneti tárolásra akkor kerül sor, amikor a hulladék-ártalmatlanítás és –hasznosítás feltételei nem megoldottak/akkumulátorok/. Ebben az esetben is a környezettől és az emberektől elzárt helyen kell tárolni a hulladékot.

Hulladékok elszálítása:

A hulladékok elszállítását a településeken keletkezett lakossági hulladékok esetén a környezettisztasági szervek végzik. A gyűjtőedényekben tárolt hulladékok meghatározott időpontban elszállítják a lerakó telepekre, vagy az égetőművekbe megsemmisítik. Az egészség ügy és az ipar veszélyes hulladékainak gyűjtése és elszállítása külön gyűjtőedényekben történik és az elszállítást rendszerint vállalkozások végzik. A hulladékgyűjtés és elszállítás feladata az évente egy alkalommal ingyenes lomtalanítás, vagy a kísérleti szelektív hulladékgyűjtés.

Hulladékok feldolgozása:

Az égetőmű a hulladékégetésből keletkező szennyeződéseket/gázok, gőzök, por/, különböző szűrő berendezésekkel megköti, de sajnos hulladékégetők közelében többféle szennyező anyag az átlagosnál nagyobb koncentrációban mutatható ki. A hulladékok részbeni feldolgozását jelenti a komposztálás. Célja, hogy a hulladékban természetes körülmények között lassan lezajló folyamatokat meggyorsítva, a hulladékok szervesanyag-tartalmából komposzttrágyát állítson elő, amelyet talajjavító anyagként talajba lehet visszajuttatni.

A hulladékok végleges elhelyezése:

A hulladékok végleges elhelyezése az ún. rendezett lerakás. Ebben az esetben a területet feltöltik hulladékkal, majd földdel, vagy építési törmelékekkel letakarják. Takaró rétegként széntüzelésű kazánok salakja vagy hamuja is felhasználható, amelyet be lehet füvesíteni. A rendezett lerakás hátránya, hogy a szerves anyagok felhasználás nélkül bomlanak el.

A településeken a szilárd hulladékok elhelyezése mellett a folyékony hulladékokat is ártalmatlanítani kell. A szennyvízcsatornázás fejlesztése így elsőrendű, mert csak ennek segítéségével lehet a szennyvizet a szennyvíztisztítókba eljuttatni. Az építési engedélyek meghatározzák, hogy házi szennyvizek szikkasztása tilos, a szennyvizet gyűjteni kell, és csatorna hiányában a rendszeres elszállítást meg kell oldani.

A hulladékok mennyiségének növekedése fokozatos fejlesztést igényel a területileg illetékes önkormányzatoktól. Ennek során a lerakókat bővíteni kell a szennyvíziszap kezelésére új lerakókat kellene létesíteni.


Régebbi bejegyzések