A csapadék különböző formái

– csapadék csak akkor keletkezhet, ha lehűl, mert csak ekkor válik ki vízgőztartalma

– a levegőt vagy a földfelszín hűti le, vagy a felemelkedés következtében hűl le

– ha a levegőt a földfelszín hűti le, akkor talajmenti csapadékról beszélhetünk

– ha a levegőt a felemelkedés hűti le, akkor hulló csapadékról beszélhetünk

– talajmenti csapadék:

– derült, szélcsendes éjszakán, ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, felesleges vízgőztartalma 0° felett, mint harmat, 0° alatt, mint dér válik ki

– amikor az erősen lehűlt felszín fölé szeles, ködös időben melegebb, vízgőzben gazdag levegő áramlik, és hőmérséklete 0 °C alatt csökken harmatpontja alá, vízgőzfeleslege mint jégkristályokból álló zúzmara válik ki

– sok kárt okoz (leszakítja az ágakat, villanyvezetékeket)

– hulló csapadék:

– a levegő akkor emelkedik fel, ha a) felmelegszik, b) hegységeken kel át, c) hidegfront, d) melegfront alakul ki

– a):

– emelkedés közben 100 méterenként 1°C-ot hűl le

– ha a harmatpont elérése után is emelkedik, akkor megkezdődik a felhőképződés

– a tovább emelkedő levegő hőmérséklete 100 méterenként már csak 0,5°C-kal csökken

– amikor a jégkristályok, akkorák, hogy nem tudnak lebegni, akkor megkezdődik a csapadék hullása

– 0°C alatt, mint hó esik

– amikor a levegő hevesen a emelkedik nagy magasságba, akkor a vízcseppek jéggömbökké fagynak

– a felfelé áramlás miatt a jéggömböcskék újra meg újra felemelkednekàmég több víz fagy rájuk

– majd megkezdődik a jégeső

– b):

– a hegységek uralkodó széliránnyal szemben fekvő oldala csapadékos, mert felemelkedésre kényszeríti az áramló levegőt

– a szélárnyékos oldal csapadékban szegény, mert a leszálló levegő hőmérséklete 100 méterenként 1°C-kal emelkedik, és így szárazzá válik

– a hegységekből lerohanó és felmelegedő szél a főnszél

– c):

– ha a hideg levegő melegebb levegőjű területre ér, akkor a melegebb levegőt a magasba emeli a hideg

– heves emelkedésàzápor, gyakran jégeső

– a hideg levegő felszínen húzódó vonala a hidegfront

– d):

– ha meleg levegő hidegebb levegőjű területre ér, akkor a meleg a hideg fölé siklik

– ahol a felsiklás megkezdődik, melegfront húzódik a felszínen

– a melegfront előtt 2-3 napig nagy szélességben csapadék hull


Észak-Amerika éghajlata és vízrajza

Éghajlata:

– hideg övezet: – sarkvidéki öv: Grönland

– sarkköri: Jeges-tenger szigetei

– mérsékelt övezet:     – tajga éghajlat: Kanada középső része

– fenyőerdő

– óceáni égh.: a nyugati partvidék 40°-48°

– szárazföldi: nedves kontinentális: – Kanada déli része:

– USA középső és északi r.

– tundra déli határa: Nagy-Medve-tó, Rabszolga-tó, James-öböl

– mérsékelten szf.: száraz kontinentális

– Oregon-fennsík

– Colorado-fennsík

– felső szakasz

– száraz éghajlat

– homokkő

– szubtrópusi-monszun:

– Mexicói-öböl partvonala

– Baltimore

– sajátosságok: É-D-i nyitottságàa hőmérséklet gyorsan változik

– januári hőmérséklet: – Florida: +20°

– tundra: -20°- -30°

– tengeráramlások:

– Golf

– Kalifornia

Vízrajz:

– vízgyűjtő területek:  – Jeges-tenger

– Kaliforniai-öböl

– Atlanti-óceán: Szent-Lőrinc-folyó

– Mexicói-öböl:           – Mississippi

– Rio Grand

– Ohio

– Tenesse

– Csendes-óceán:        – Sacramento

– Colorado

– Columbia

– Fraser

– Yokun

– Nagy tavak: – Nagy-Medve-tó

– Nagy-Rabszolga-tó

– Winnipeg-tó

– Felső-tó

– Michigan-tó

– Huron-tó

– Erie-tó

– Ontario-tó


Hazánk vegyipara

Szerves

kőolaj, földgázra épül à Barátság, Testvériség

Százhalombatta, Tiszaújváros

kőolaj-finomítás, lepárlás

Szervetlen

műtrágya, bomba, gyógyszer, festék

kén, pirit: import Oroszo.-ból és Lenygelo.-ból

foszfát: import Marokkóból és Algériából

Műtrágya

mezőgazdaságra alapozva

Balatonfűzfő, Pét, Peremarton

Gyógyszergyártás

jelentős a magyar gyógyszergyártás

1 főre jutó morfiumból világelső

Budapest: Richter Gedeon, EGIS, Chinoin

Debrecen: BIOGAL

Tiszavasvári: Alkaloida

Nagy cégek

TMVK (TiszaMenti Vegyi Kombinát) à Szolnok: festék, műtrágya, bomba

BVK (Borsod-megyei Vegyi Kombinát) à Kazincbarcika

TVK (Tiszaújvárosi Vegyi Kombinát)

Taurus à Szeged, Nyíregyháza, Budapest: gumigyártás


Ausztrália és Óceánia gazdasági élete

– energiahordozókban nagyon gazdag

– feketekőszén:

– Sydney

– Brisbane

– Newcastle

– barnakőszén:

– Melbourne

– kőolaj:

– Kengoroo-szgtk

– ásványok:

– cink, vas, bauxit, arany, ezüst, nikkel, mangán, titán

– vasérc:

– ÉNy

– keleti partvidéken

– bauxit:

– É-on

– York-foki-félsziget

– Arnhem-föld

– ipara:

– kohászat:

– vaskohászat, acélgyártás:

– közlekedési eszközök gyártása, gépek, gyári berendezések

– alumínium kohászat:

– Arnhem-föld

– Perthe

– uránércből a legnagyobb exportőr

– GDP 17000$

– mezőgazdaság:

– a világ legnagyobb exportőrei közé tartozik

– 50-60 millió főt képesek ellátni

– drága munkaerőàgépesítésàtermékeny búza

– Darling

– Murray

– Spencer

– III. legnagyobb búza exportőr

– árpa:

– Spencer-öböl, Queensland

– rizs:

– nem sok, de exportálnak

– cukornád:

– Queensland partvidéke

– gyapot:

– Queensland déli vidéke

– dohány:

– D-K Ausztrália, de import

– burgonya:

– kevés, D-K Tasmánia

– állattenyésztés a vezető ágazat

– birka:

– I., mint gyapjúexportőr

– Queensland

– New-Dél-Wales

– szarvasmarha:

– az egyik legnagyobb gyapjúexportőr

– gyümölcs:

– ananász, szőlő, banán:

– Kelet-Ausztrália lankás lejtőin

– mérsékelt öv:

– alma, körte, szilva, barack

Közlekedés:

– nagy távolságok:

– légi közlekedés (posta, egészségügy)

– kis távolságok:

– személygépkocsi


A levegő felmelegedése

– a napsugárzás csaknem fele éri el a Föld felszínét, a többi visszaverődik

– a földfelszín elnyeli a napsugarakat és hővé alakítja

– a Nap a földfelszín közvetítésével alulról melegíti fel a levegőt

– felfelé a hőmérséklet csökken

– az üvegházhatás:

– a levegő vízgőz és szén-dioxid tartalma elnyeli és visszasugározza a földfelszín hősugárzását

– ezzel növeli a földfelszín és a felszínközeli levegő hőmérsékletét

– ha nem lenne 14°C helyett -20°C lenne

– felmelegedés mértéke:

– függ a napsugarak hajlásszögétől:

– minél nagyobb, annál erősebben melegszik fel a levegő, mert több napsugárzás jut a földfelszín ugyanakkora területére

– a Földre jutó napsugarak hajlásszögének változása a gömbalak következménye

– függ a domborzat módosító hatásától:

– az északi félgömbön legerősebben a déli, legkevésbé az északi lejtőn melegszik fel a levegő

– függ a fölfelszín anyagától és színétől (ezt hívjuk albedónak)


Arab országok, Izrael

– Az arab országok:

– 200 milliós fős lakosság

– két nagy terület

– Dél-nyugat Ázsia

– Afrika északi része

– jórészt gyarmati területek

– iparosodás a függetlenség után

– megközelítően közös történelmi múlt

– nyelv

– mohamedán vallás

– politikai szervezet: Arab-liga (Egyiptomban ülésezik)

– Izrael:

– teljesen idegen elem (zsidó vallás)

– jelenlegi területen éltek a zsidók

– megszüntetik a zsidó államot

– megszakad a folytonosság

– 1948-ban kivonulnak az angolok:

– kialakítják az arab országokat

– kialakítják Izraelt

– meghirdetik a nyitott kapuk politikáját

– hazavárják a zsidókat

– területe 21000 km2 (több a ‘48-as Izraelnél)

– 5.6 millió fős népesség (2000-re 6 millió)

– folyamatos háborúk:

– állandó harckészültség

– hadköteles nők

– gazdasága:

– 13200 GNP

– amerikai tőke és katonai védelem

– fejlett ipar

– nagy kereskedelem

– gyémántcsiszolás

– vegyipar, elektronika

– mezőgazdaság:

– kibuc: – kis létszámú csoportok közösen dolgoznak a közös eredményért

– öntözésen alapszik

– déli gyümölcsök

– állattenyésztés:

– kecske

– juh


Az üledékes ércképződés

– mállás sorén a kőzetek ércanyaga általában feloldódik, és oldatként a tenger fele vándorol

– mivel a tengervíz vegyi összetétele más, mint a folyóvízé, ezért a folyóvizek oldott fémtartalma a tengerbe érve kicsapódik

– így jönnek létre az üledékes vas-, mangán-, cink- és rézérctelepek (helyenként kéntelepek)

– a bauxit különféle (magmás, átalakult, üledékes) kőzetek málladékából keletkezett

– két fajtája van:

– lateritbauxit:

– a trópusi övezetben az alatta lévő, többnyire magmás, vagy átalakult kőzetek elmállásával keletkezett

– a világ bauxitkészleteinek túlnyomó része

– karsztbauxit:

– a mészkő és dolomit felszíni mélyedéseiben fordul elő

– kőolaj, földgáz:

– az elhalt planktoni szervezetek a mélybe süllyednek, ott oxigénmentes közegbe kerülnek és bomlásnak indulnak

– a kőolaj és a földgáz a mélyben uralkodó nagy nyomás hatására felfelé vándorolt addig, amíg tömör záróréteg útját nem útját nem álltaàmegreked és felhalmozódik

– kősó, kálisó

– az egyetlen ehető ásvány

– nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára

– olyan száraz éghajlatú öblökben és tengerekben halmozódott fel, amelyek csak keskeny csatornával kapcsolódnak a nyílt tengerhez

– kőszén:

– szerves eredetű

– növényekből képződik

– a növények eltemetődnek

– oxigénmentes közegbe kerülnek

– a hőmérséklet és nyomás hatására megindul a szenesedés

– mennél több idő a föld alatt, annál nagyobb fűtőérték (mert csökken a nedvességtartalma)

– tőzeg: legalacsonyabb fűtőértékű

– lignit: alacsony fűtőértékű

– barnakőszén: befejeződött a szenesedés

– feketekőszén: házi fűtésre

– antracit: legjobb minőségű


Kisalföld

területe: 10 000 km2

Fekvése, határai

Alpokalja, Dunántúli-kphg, Kárpátok

Kialakulása

feltöltött + letarolt síkság

óidejű kristályos palák + középidejű mészkő a mélyben

Rábától nyugatra régebbi, keletre mészkő

harmadidejű tengeri üledék (Pannon-beltenger) + folyóvízi üledék (kavics, iszap)

Éghajlat

leghidegebb januári kphő: -1oC

hűvös nyár: 22-23oC júliusban

szélcsatorna à legszelesebb Magyarországon

csapadék: 800 mm

1., Győri-medence

Duna töltötte fel (Rába, Rábca, Marcal)

Szigetköz, Mosoni-síkság, Fertőhanság medencéje (mocsár- és lápvidék lecsapolva, Ikva és mellékfolyói elgátolták a hordalékukkal), Rábaköz

2., Marcali-medence

letarolt síkság: külső erők által (folyó, szél)

bazalttakarós tanúhegyek: pliocéni bazalt-vulkanizmus (Somló, Ság)

mellékfolyók hordalékukkal nyugatra tolják a Marcalt

3., Győr-Tatai teraszvidék

kétlépcsős teraszvidék: árszint, száraz-szint


A Kínai Népköztársaság

– területe: 9.6 millió km2 (a Föld 3. Legnagyobb országa)

– lakossága: 1.2 milliárd fő (a Föld legnépesebb országa)

– fővárosa Peking

– szocialista népköztársaság

– 2000 fogolytábor van Kínában (15 millió politikai fogoly)

– nincsenek emberi jogok

– nincs se vallás -, se szólásszabadság

– gazdaságának általános színvonala:

– jelentős történelmi múlt

– félgyarmati múlt

– befelé zárkózás

– a világ egyik legerzárkózódtabb

– csak 2%-a a VT-nek

– önellátás

– lemaradás

– agrár ország

– az aktív keresők 68%-a földműveléssel foglakozik

– két lábon való járás (a régebbi elavult gépek együtt vannak az új gépekkel)

– mezőgazdaság:

– 1/10-e mezőgazdasági terület

– teraszos földművelés

– többszöri betakarítás

– állati és emberi munkaerő

– trágyázás:

– emberi és állati ürülék, halliszt

– VT. 1.:

– rizs

– dohány

– uborka

– hagyma

– gyapot

– kender

– sertés és baromfi

– cukorcirok

– VT. 2.:

– búza

– kukorica

– földimogyoró

– tea

– len

– VT. 3.:

– juta

– köles

– ipara:

– Mandzsúria

– feketekőszén

– Ansar

– Fusun

– Fusin

– kőolaj:

– Sárga-tenger selfje

– uránérc:

– Uruneisi

– vasérc:

– Mandzsúria

– kézművesség:

– textilipar: – selyemhernyó tenyésztés

– nagyüzemű:

– Sanghaj

– Tiensin

– Tangsan

– vaskohászat:

– Peking

– Ansan

– Vuhan

– Nanking

– jelentős acéltermelés:

– acélötvöző ércek: mangán, volfrám

– jelentős gépgyártás:

– termelőeszközök

– vasúthálózat

– nincs autógyártás


Afrika lakossága, Dél-Afrikai Köztársaság

– Afrika lakossága:

– 642 millió fő (2000-re 800 millió fő)

– 21 fő/km2

– fekete és negrid emberek

– kivételek:

– Arabok (Szaharától északra eső, 100 millió fő)

– Europid (Atlasz, Dél-Afrika, 5 millió fő)

– Szudán (a feketék országa)

– negridek:

– Bantu: zömökek és alacsonyak (200 millió fő)

– Szudáni: vékonyak és alacsonyak (200 millió fő)

– törzsek:

– Jorába

– Falbe

– Hauszák

– Ibók

– etiópok: 20 millió fő, fekete europidok

– fajok:

– zulak

– busmanok

– hottentották

– pigmeusok

– Dél-Afrikai Köztársaság

– Afrika leggazdagabb országa (2600$GDP)

– területe: 1121000 km2

– lakossága: 35000000 fős lakosság (2%-os növekedés)

– bányászata:

– arany kitermelés

– gyémánt

– platina

– uránérc

– vasérc

– nikkel

– orvosellátás: 1320 lakos/orvos

– mezőgazdasága:

– búza

– kukorica

– szőlő

– citrom

– narancs


Afrika bányászata, mezőgazdasága

– bányászata:

– ásványkincsekben gazdag

– a bányák más országok tulajdonában vannak

– VT. 1.5-2.0%

– a nyersanyagokat eladják

– fejletlen feldolgozóipar

– import: élelmiszer, és kész termékekàeladósodás

– bányászat:

– kőolaj:

– Algéria

– Líbia

– Nigéria

– arany:

– Dél-Afrikai Köztársaság (DAK)

– Zimbabwe

– gyémánt:

– DAK

– Zambia

– bauxit:

– Guinea

– Sierra Leone

– vasérc:

– Mauritánia

– DAK

– Líbia

– foszfát:

– Algéria

– Marokkó

– Tunézia

– DAK

– mezőgazdasága:

– kicsi a termőterületek aránya

– csak 6% a megművelt terület

– a mezőgazdasági művelés típusai:

– 1) nomád állattenyésztés

– a Szahara peremén vagy gyér füvű legelőkön

– kecske, juh, teve, szamár

– 2) hagyományos szárazművelésű

– egyenlítői öv

– kezdetleges önellátó szinten

– talajutánpótlás

– nincs trágyázás

– 3) ültetvényes gazdálkodás

– olcsó a munkaerő

– 66% dolgozik a mezőgazdaságban

– magasszintű termelés

– a világpiacra kerülnek

– élvezeti cikkek

– termékek:

– kakaó:

– Elefántcsontpart

– Nigéria

– Gána

– Guinea

– kávé:

– Etiópia

– Elefántcsontpart

– gyapot:

– Egyiptom

– Líbia

– Szudán

– oázisok

– búza, rizs:

– Egyiptom


A földi koordináta rendszer. A helyi idő és a zóna idő

– a földrajzi fokhálózat:

– mesterséges felület

– 2 elemből áll:

– hosszúsági körök

– szélességi körök

– a helyi idő:

– a Föld tengelyforgása Nyugatról-Keletre forog

– a Föld forgásából adódóan különböző mindenütt a helyi idő

– azonos hosszúsági körön azonos a helyi idő

– hosszúsági körönként változik

– a Föld 24 óra alatt 360-°ot tesz meg

– 1°-ot 4 perc alatt tesz meg

– a zónaidő:

– a 360°-ot felosztották 24 zónára

– 1 zóna az 15°

– minden szomszédos zóna között 1 óra különbség van

– dátumelválasztó vonal: 180°


Afrika éghajlata, talaja, természetes növényzete

– éghajlata:

– 95%-a a trópusi övezetbe tartozik

– itt a legnagyobb a napsugarak hajlásszöge

– hőmérséklet magas

– az Atlasz, az Etióp-magasföld, a Namib-sivatag, és a magasabb tengerszint

feletti magassá mindenhol az évi középhőmérséklet meghaladja a 25° C-ot

– egyenlítői öv:

– talaja:

– trópusi vörösföld

– természetes növénytakarója:

– esőerdő, őserdő

– például:

– Kongó-medence

– Guineai-partvidék

– Madagaszkár keleti része

– Szomália déli része

– távolodva:

– a csapadék csökken

– száraz évszakok hosszúsága nő à

à        – átmeneti öv:

– talaja:

– vörösföld, trópusi feketeföld

– természetes növénytakarója:

– szavanna:

– erdős

– magányos fás

– cserjés-bozótos

– füves szavanna

– például:

– Szudán

– Madagaszkár nyugati része

– Szahara déli része

– távolodva: à

à        – térítői öv:

– talaja:

– szürke sivatagi

– természetes növényzete:

– kis levélfelület

– szárazságtűrő

– mélybe nyúló gyökér

– például:

– Kalahári-sivatag

– Szahara

– Namib-sivatag (hűvös, csapadékos sivatag)

– 5%-a mediterrán és szubtrópusi

– talaja:

– terra rosa

– természetes növénytakaró:

– keménylombú erdők

– például (mediterrán):

– Fokváros

– Dél-Afrika nyugati része

– Atlasz előtere

– például (szubtrópusi monszun):

– Dél-Afrika keleti része


A Nap és a Naprendszer

– a Naprendszer:

– azt a teret nevezzük N-nek, ahol a Nap sugárzása és gravitációja az uralkodó

– 2 fényévnyi távolság, de vannak átfedések a csillagrendszerek között

– részei:

– Nap (tömege nagyobb, mint a Naprendszer összes bolygójának súlya együtt)

– 9 nagy bolygó (de lehet, hogy lesz egy 10. is: Transzpluto)

– Merkúr

– Vénusz

– Föld (a Nap sugarai 8 perc 19 másodperc alatt jutnak el)

– Mars

– Jupiter

– Szaturnusz

– Uránusz

– Neptunusz

– Plútó (a Nap sugarai 5 óra 30 perc alatt jutnak el

– 60 hold (állítólag 73-74 hold van)

– 100 ezer kisbolygó

– meteorok és üstökösök

– bolygóközi (interplanetáris) anyagok

– csillagászati egységek:

– fényév: 10 a 12-en km

– parsec: 3.26 fényév

– a Nap és a Föld átlagos távolsága 150 millió km2

– a Nap:

– csillag:

– mert belső energiát termel

– mert fan saját fénye

– 4.6-5 milliárd éves

– 10-15 milliárd év a jövője

– jellemzői:

– anyaga:

– hidrogén (80%) és hélium (20%)

– halmazállapota plazma

– nem szilárd de nem is folyékony

– kocsonyás anyag

– jól vezeti a hőt

– méretei:

– 110 földi átmérő (1.4 millió km2)

– gravitációja:

– 30 földi gravitáció

– hőmérséklete:

– felszíni: 5800-6000 K

– belső: 10-20 millió K

– felépítése:

– belüről:

– mag:

– energiatermelés

– hidrogén alakul át héliummáàenergia szabadul fel

– 10-15 milliárd éves készletek

– röntgensugárzási zóna:

– az energia röntgensugarak formájában terjed

– konvektív zóna:

– áramlás

– fotoszféra:

– ahonnan a fénysugarak érkeznek

– felülete

– kremoszféra és Napkorona

– a Nap légköre

– jelenségek:

– napfolt:

– hőmérsékletük: alacsonyabb, mint a Nap felszíne

– sötét, fekete foltok

– ott jön létre, ahol a Nap mágneses tere megváltozik

– csoportosak

– átlagos élettartam: 1 hét

– napfolt minimumok (legkevesebb) és maximumok (legtöbb)

– 2 maximum, vagy két minimum között 11.2 év telik el

– fáklya:

– a fotoszféra felett kialakult felhő

– hőmérsékletük 300 K-val kisebb

– kremoszféra:

– a napfoltok fölött alakul ki a mágneses mező megváltozása miatt

– napkitörések:

– a kremoszférából protonok (elektronok ritkábban) robbannak ki

– megváltozik a mágneses tér, a röntgen – és ultraibolya sugarak sugárzása

– a napkitörésekkel lehet magyarázni a sarkokon jelentkező sarki fényt

– korona:

– átmenet a bolygóközi anyagban

– határa látható a napfogyatkozásban

– napfogyatkozás:

– csak akkor jöhet létre, ha a Nap-Hold-Föld egy vonalba esik

– tőlünk a Hold takarja el a Napot

– mindig Újholdkor jön létre

– két fajtája van:

– részleges:

– nem lehet a Föld minden pontjáról látni

– teljes:

– a Föld minden pontjáról lehet látni


A Szovjetunió utódállamainak felsorolása. Oroszország természeti adottságai és gazdasági élete

– A Szovjetunió kialakulása és széthullása

– 1922 december 30: Oroszország és a többi szövetséges államból megalakul a Szovjetunió

– minden állami, vagy szövetkezeti tulajdon

– állami: KOLHOZ

– szövetkezeti: SZOLHOZ

– egypártrendszer kialakulása

– ‘20-as évek: önkényuralom (Sztálin)

– torz egyoldalú gazdaság

– a volt Szovjetunió soknemzetiségű ország

– ez idézi elő a széthullását

– 15 tagországra hullik szét

– 1991 decemberéig beszélhetünk Szovjetunióról

– a Szovjetunió utódállamai

– Oroszország – Moszkva

– Kazahsztán – Alma-Ata

– Ukrajna – Kijev

– Türkmenisztán – Ashabad

– Üzbegisztán – Taskent

– Belorusszia – Minszk

– Kirgizisztán – Pispek

– Tadzsigiszkán – Dusanbe

– Azerbajdzsán – Baku

– Grúzia – Tbiliszi

– Litvánia – Vilnius

– Lettország – Riga

– Észtország – Tallinn

– Moldávia – Chisinau

– Örményország – Jereván

– Oroszország gazdasága:

– kőolaj (VT I., 620 millió tonna), földgáz:

– Baku

– Perm

– Ufa

– Szamara

– szénlelőhelyek:

– Pecsora-medence

– Donyec-medence

– Szahalin

– Tomszk

– Novokuznyeck

– Kanszk

– vasérc:

– Kazahsztán területén (nem Oroszország)

– színesfém-készletek:

– Urál területén

– energia:

– vízenergia

– Oroszország mezőgazdasága:

– övezetes a nagy kiterjedés miatt

– tundra: rénszarvastenyésztés

– tajga: fa, papír, cellulóz

– erdős, átmeneti: búza, kukorica, árpa, rozs, cukorrépa

– szélsőségesen szf.: gyapot, datolya

– mediterrán: szőlő, gyümölcs, tea


A hideg övezet jellemzése

– jellemzők:

– kicsi a napsugarak hajlásszöge

– a földfelszín színe és anyaga visszaveri a fényt

– összefüggő éjszakák, nappalok: sarkköri (2 napig)

– fél év éjszaka, fél év nappal: sarkpontokon

– két övre tagoljuk:

– sarkköri:

– jellemzők:

– hosszú tél, nagyon hűvös nyár

– nyáron mocsártenger alakul ki

– éghajlata: tundra

– mohákból és zuzmókból áll

– természetes növénytakaró: mohák, zuzmók

– szélrendszer:

– sarki szelek uralma

– talaja:

– tundra talaj

– köves

– kis humusztartalom

– szürke

– élővilága:

– rénszarvastenyészet

– nyáron sűrű szúnyogfelhők

– felszínformáló munkája:

– fagyaprózódás

– olvadékvizek

– pl.: 66.5°-on helyezkednek el

– sarkvidéki:

– jellemzők:

– állandóan fagyott területek

– egész évben tél

– szélrendszer:

– sarki szelek uralma

– a hó felhalmozódikàjéggé fagyàúszó jéghegy lesz belőle

– pl.:     – Arktisz (Északi-sark)

– Spitzbergák

– Ferenc-Jószef föld

– Újföld

– Grönland

– Antarktisz (Déli-sark)


Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Külkereskedelmünk szerkezete és irányai. Magyarország és az EU.

Magyarország számára elengedhetetlen

energiahordozók, alapanyagok, nyersanyagok, mezőgazdasági alapanyagok (gyapot, déli-gyümölcs, rizs, kakaó, kávé), választéklista bővítése (életszínvonal javítása), technikai berendezések bizonyos területekre (gépgyártás, vegyipar), export (mezőgazdaság)

hatékony termelés à nagy széria

külkereskedelmi kapcsolatok irányítása

KGST à rendszerváltás előtt à összeomlott

EU à ma à 50%

EFTA à Európai Szabad Kereskedelmi Egyezmény à 15%

fejlődő országok à 10% à több kéne, nagy lehetőség

Japán à 5%

volt KGST à maradék

legnagyobb kereskedelmi kapcsolatok: Németország, Ausztria

cél: belépés az Unióba

tőkeáramlás (nem csak árukapcsolat)

import: energiahordozók, alapanyagok, fejlett technikájú késztermékek

export: félkész termékek (alumínium), mezőgazdasági termények (búza, hús, konzerv, bor, gyümölcs), gyógyszer

növelni kell a megmunkáltság fokát


A valódi mérsékelt övek jellemzése

– jellemzői:

– nyugati szelek uralma

– a csapadék szolgál megkülönböztetésül

– 3 kisebb öv:

– óceáni:

– jellemzők:

– enyhe tél

– hűvös nyár

– jelentős csapadék (600-1000 mm)

– a csapadék évi eloszlása egyenletes

– kicsi az évi hőingás

– szélrendszer:

– nyugati szél uralma

– természetes növénytakaró:

– bükkös

– keveredik fenyővel

– felszínformáló munkák:

– mállás

– vízháztartás:

– egyenletes a folyók vízjárása

– talajképződés:

– nagy a kilúgozás mértéke

– nagyfokú állattenyésztés

– pl.: Franciaország, Nagy-Britannia, Benelux államok

– mérsékelten szárazföldi:

– jellemzők:

– csökken a csapadék mennyisége (400-800 mm)

– eloszlása egyeletlen

– maximumát a kora nyári hónapokban éri el

– nő az évi hőingás (meghaladja a 20°C-ot)

– hideg tél

– meleg nyár

– nyugati szelek uralma

– talajtípusa:

– barna erdőtalaj, de nincs kilúgozás

– természetes növénytakaró:

– tölgy

– felszínformáló munkák:

– aprózódás

– mállás

– pl.: Magyarország, Lengyelország, Ausztria, Bulgária, Románia

– szárazföldi területek:

– jellemzők:

– tovább csökken a csapadék mennyisége (200-400 mm)

– hideg tél

– meleg nyár

– nő a hőingás

– természetes növénytakaró:

– füves puszták:

– Ázsia: sztyeppe

– Észak-Amerika: préri

– Dél-Amerika: pampa

– nyári időszak: pipacs

– talajtípusa:

– mezőségi feketeföld, csernozjom

– felszínformáló folyamatok:

– aprózódás (jelentős fagyhatású)

– pl.: belső ázsiai területek (Urálon túl)

– szélsőségesen szárazföldi:

– jellemzők:

– csapadék 250 mm alatt

– éghajlata mérsékelt övi sivatag

– nagyon nagy táv az óceánoktól és/vagy medencejelleg

– évi középhőmérséklet 0-15°C

– nagyon nagy hőingás

– felszínformáló folyamatok:

– aprózódás (fagyhatású)

– talaja:

– szürke (sivatagi, félsivatagi)


Hazánk gépgyártása

nyersanyag-igényes (pl. közlekedési eszközök) à inkább szaktudást igénylő dolgokat kell csinálni Magyarországon

Közlekedési eszközök

Győri RÁBA vagon- és gépgyár, IKARUS (Székesfehérvár, Bp.) à kooperáció

hajómotorok gyártása, kikötői berendezések (daruk)

motorgyártás, speciális szállítóeszközök (tartálykocsik, cementszállító, stb.)

Mezőgazdasági eszközök

mezőgazdasági gépsorok à élelmiszeripar gépsorok

Elektronika

VIDEOTON (Székesfehérvár) à Japán kooperáció

izzók, fénycsövek, híradástechnika

Külföldi autó

olcsó munkaerő

Suzuki: Esztergom

General Motors, Opel: Szentgotthárt


A forró övezet jellemzése

– 3 nagy övet különböztetünk meg:

– egyenlítői öv:

– jellemzők:

– az évi középhőmérséklet 20°C feletti

– a passzátszélrendszer felszálló vagy leszálló ága az uralkodó

– kicsi az évi közepes hőingás

– a csapadék mennyisége 1500 mm feletti

– évszak: állandóan forró és csapadékos

– kiterjedés: 10°-10°

– természetes növénytakaró:

– esőerdő:

– több lombkoronaszint

– sűrű

– oxigéntermelés

– megelőzi a talajeróziót

– örökzöld

– őserdő

– állatvilág: fajokban gazdag

– vízháztartás: a csapadék nagyobb, mint a párolgásàbővizű folyók

– pl.: Amazonas, Nílus

– felszínformáló munkák:

– a mállás a domináns

– rohamosan pusztulnak a kőzetek

– nincsenek rögös helyek

– vas-hidroxid és alumínium-hidroxid halmozódik fel

– talajtípus:

– trópusi vörösföld

– a többi ásvány kilúgozódik

– termesztett növények:

– ültetvényes gazdálkodás:

– kakaó, kávé, nyersgumi

– fakitermelés (erdőpusztítás)

– pl.: Indonéz-szigetvilág, Amazonas- és Kongó-medence

– átmeneti öv:

– jellemzők:

– évi középhőmérséklet 20-30°

– változik a passzátszél le- és felszálló ága

– ha csapadékos, akkor az egyenlítőire hasonlít

– ha száraz, akkor a térítőire hasonlít

– kialakítója:

– a Föld keringése

– a passzátszél le-  és felszálló (ha 90° a napsugarak hszöge.) ága

– 2 évszak:

– meleg csapadékos

– forró száraz

– hőingás: nagyobb, mint az egyenlítőinél

– a csapadék mennyisége 250-1500 mm között

– szélrendszer: a passzátszél le- és felszálló ága váltakozik

– az egyenlítőtől távolodva:

– csökken a csapadék

– nőnek a száraz időszak hónapjai

– természetes növényzet:

– szavanna:

– erdős

– magányos fás

– cserjés, bozótos

– füves

– talajtípusa:

– képződik avarànagyobb humusztartalom, mint az egyenlítőinél                                     – vörösföld

– trópusi feketeföld (füves szavanna)

– állatvilág: itt a leggazdagabb

– jellegzetes fafajták:

– eukaliptusz (Ausztrália)

– akácfák

– pálmafajták

– felszínformáló munkák:

– száraz időszak: aprózódás

– nedves időszak: mállás

– egész évben pusztul a felszín

– trópusi szigethegyek

– harang alakúak

– pl.: Szudán, Kelet-Afrikai magasföld, Orinoko-medencéje

– térítői öv:

– csapadék mennyisége 250 mm alatt

– hőingás: nagyon magas

– szélrendszer: passzátszél leszálló ága

– évszakok:

– meleg-száraz: nyári

– hűvös-száraz: téli

– évi középhőmérséklet: 20-30°

– talajtípusa: szürke, sivatagi (a Ráktérítő és a Baktérítő mentén)

– természetes növényzete:

– kicsi a levélfelületük

– mélybe nyúló gyökér

– szárazságtűrők

– vízháztartás:

– nincsenek nagy felszíni vízfolyások

– oázisok: datolya termesztés

– csapadék < párolgás

– pl.: Nagy-Viktória sivatag, Szahara, Kalahári-sivatag

– +1: trópusi monszun öv:

– trópusi övezetekben, tengerek mentén alakul ki

– monszun: irányváltás

– (továbbiakat lásd: Tetel34a.doc)

– csapadék: a nyári monszun szállítja

– természetes növénytakaró:

– trópusi monszunerdő

– pl.: Hindusztáni-félsziget (átmenet a forró és a mérsékelt övezet között)


Az időjárás és az éghajlat. Az éghajlatot kialakító és módosító tényezők. A földrajzi övezetesség kialakulásának és rendszerének ismertetése

– az időjárás:

– az időjárás a levegő fizikai állapotának egy adott helyen rövidebb időszak alatt lejátszódó változása

– elemei:

– a napsugárzás

– hőmérséklet

– vízgőztartalom

– felhőzet

– csapadék

– légnyomás

– szél

– az éghajlat:

– az időjárás változásában szabályszerűség van

– az éghajlat meghatározott térségek, földrajzi helyek időjárási rendszere

– kialakító tényezői:

– napsugárzás: – a legfontosabb éghajlati tényező

– földfelszín: – módosítja a napsugárzás hatását

– az uralkodó szél és tengeráramlás: – más területekre kiterjesztik az előző két tényező hatását

– a napsugarak hajlásszöge szerint kijelölt éghajlati övezetek:

– a Földre csak a két térítő között érkezhetnek merőlegesen a napsugarak

– forró övezet

– a sarkkörökkel határolt sarkvidékeknek jut a legkevesebb meleg, mert a legkisebb hajlásszöggel kapják a napsugarakat, és néha állandó éjszaka uralkodik

– hideg övezet

– a térítők és a sarkvidékek közötti területek kevesebb napsugárzást kapnak, mint a forró övezetben, de többet, mint a sarkvidékeken

– méréskelt övezet

– a módosító hatások:

– főleg a tengeráramlások és az uralkodó szelek módosítják

– nagy földrajzi övezetek:

– meghatározzák a természetes növénytakarót, állatvilágot, talajtípust és a felszínformákat

– Dokucsájev: orosz tudós, ő fedezte fel, hogy az éghajlat, a természetes növénytakaró, állatvilág és felszínformák övezetes elrendeződést mutatnak

– felszínformák: a belső erők hozzák létre, de a további fejlődése a külső erőktől függ

– növénytakaró: a napfénytartam, a csapadék és a tenyészidő határozza meg


Óceánok és tengerek

– a világtenger:

– a Föld összefüggő vízburka

– bolygónk felszínének 71%-a

– a szárazföldek tagolják óceánokra és tengerekre

– az óceánok a Föld legnagyobb medencéiben fekszenek

– tagolása:

– 3 óceán:

– Csendes-óceán

– Atlanti-óceán

– Indiai-óceán

– tengerek:

– a szárazföldek az óceánokból alakítják ki

– interkontinentális (kontinensek közötti):

– Földközi-tenger

– Vörös-tenger

– Karib-tenger

– intrakontinentális (kontinensen belüli):

– Balti-tenger

– Adria-tenger

– Kaszpi-tenger

– peremtengerek (a szárazföldek peremén, szigetívek választják el):

– Kelet-Indiai-tenger

– Dél-Kínai-tenger

– a tenger hőháztartása:

– a víz fajhője kétszer/háromszor akkora, mint a szárazföldé

– fajhő: az az energiamennyiség, ami 1 g anyagot 1 C°-kal megemel

– sokkal nagyobb mélységig melegszik fel a tenger

– a víz hullámzása még tovább növeli a felmelegedő vízréteg vastagságát

– a tenger sokkal nehezebben melegszi fel

– a tenger lassabban és kevésbé hűl le, mint a szárazföld

– télen fűt, nyáron hűt

– a nyáron elraktározott hőmennyiséget télen lassan bocsátja ki

– a tengervíz -2 C°-on fagy meg

– ásványkincsei:

– átlagos sótartalma 35% (1 literben 35 g só van)

– 75%-a konyhasó

– helyenként a selftengerek alatt nagy mennyiségű földgáz és kőolaj

– de még ónérc, platina, arany, gyémánt, tórium, titán

– a tengerfenéken mangán

– a tengerjárás:

– a tenger szintje naponta kétszer emelkedik és süllyed

– emelkedés: dagály

– süllyedés: apály

– ezt a 6 óránként váltakozó mozgást nevezzük tengerjárásnak

– a tengerjárást a Hold vonzása kelti

– a Hold és a Föld közös súlypont körül kering

– a Föld tömege miatt a Föld belsejében található a súlypont

– a Holddal ellentétes oldalon emelkedő dagályt a centrifugális erő váltja ki

– a Föld nyugatról keletre mozogàa dagályhullám keletről nyugatra mozog

– a dagály magassága a nyílt tengeren 1-2 méter, de egyes helyeken 15-20 m


A tavak. Folyószabályozás, ár- és belvízvédelem

– a tavak:

– a tó olyan nyílt állóvíz, amiből csak kis területet foglal el a vízi növényzet

– a legtöbb tómedence a jég felszínformáló munkájának eredménye

– fajtái:

– moréna-tó:

– a gleccserek végződésénél felhalmozódott moréna sáncainál duzzad fel

– pl.: Genfi-tó, Bodeni-tó, Garda-tó

– vetődéssel keletkezett:

– a vetődéssel keletkezett árokban gyülemlett össze

– pl.: Balaton, Velencei-tó

– hegyomlással vagy lávaömléssel keletkezett:

– ha a hegyomlás vagy a lávaömlés duzzasztja fel a folyóvizet

– pl.: az erdélyi Gyilkos-tó

– széllel keletkezett:

– a homokbuckák között megrekedő víz lefolyásának útját gyakran a szél gátolja el

– pl.: szegedi Fehér-tó

– az Alföldön a szél mélyítő munkája is sok tómedencét alakított ki

– csak később telnek meg talaj- és csapadékvízzel

– morotvatavak:

– a folyók levágott kanyarulatai

– a Tiszát kíséri sok ilyen tó

– pusztulásuk:

– ha a tóból kiömlő folyóvíz medre mélyen bevágódik, akkor az egész tavat lecsapolhatja

– ha az elpárolgó víz mennyisége tartósan fölülmúlja a tavat tápláló víz mennyiségét, akkor a tó kiszárad

– gyakran a folyó és a szél hordaléka tölti fel a tómedencét

– a feltöltődést siettetik a vízi növények

– először fertő

– mocsár

– láp

– gazdasági hasznuk:

– az édesvizű tavak jók haltenyésztésre

– kedvelt üdülő- és sporthelyek

– hajózás

– a pusztuló tavak nádja az építő- és a cellulózipar fontos anyaga

– a lefolyástalan tavak nagy sótartalma gazdasági érték

– folyószabályozás:

– partvédő művekkel

– sarkantyúk építése (megszűnteti a zátonyképződést)

– kanyarulatok átvágása

– a szerteágazó folyók mellékágainak levágása

– kotrás

– új meder kialakítása

– árvízvédelem:

– 4200 km hosszú töltés 2.4 millió hektár művelt területet véd

– belvízvédelem:

– a belvíz a síkságok mélyedéseiben felgyülemlett csapadékvízből és hóléből és az árvízvédelmi töltések alatt átszivárgó vízből származhat

– a káros belvíz csatornahálózattal vezethető le

– a vízellátás:

– ivóvíz:

– az ivóvízellátás a lakosság, az intézmények és az egyes iparágak minőségi vízigényét elégíti ki

– ásott kútàtalajvíz (gyakran egészségtelen)

– szivattyús- és artézi kutakàrétegvíz

– a folyók mellé épített városokban a part mentén épített csápos kutakban talajvizet gyűjtenek

– ahol nincs nagyobb felszíni vízfolyás ott a forrásvizet, a karsztvizet és a rétegvizet aknázzák ki

– az ipari vízellátás:

– az ipari víz folyókból, vagy tavakból szűrés és fertőtlenítés nélkül kiemelt nyersvíz

– a vízforgatás a már használt víz újrafelhasználását jelenti

– hűtésnek és tisztításnak kell megelőznie az ú. f.-t

– a hűtést hűtőtavakkal, hűtőtornyokkal végzik

– a víztárolás:

– hegy- és dombvidéken völgyzáró gátak építése

– síkságon gáttal körülvett síkvidéki tárolókkal valósítható meg

– kis gátakkal is nagy mennyiségű víz tárolható

– Magyarországon az öntözés és az ipari vízellátás teszi szükségessé


A magyar zöldség és gyümölcstermesztés. A szőlőtermesztés. A feldolgozóipar. Hazánk állattenyésztése. A tej- és húsipar.

Zöldség- és gyümölcstermesztés

meleg, öntözés

napfény, C-vitamin, glükóz

paprika, paradicsom: Mezőföld, Mohácsi-sziget, Duna-Tisza közti hátság, Kalocsa, Paks térsége, Nyírség

hagyma: Makó

fűszerpaprika: Szeged

káposzta: Duna-Tisza közti hátság

paprika, paradicsom, káposzta: Hatvan

dinnye: Heves (Hort, Csány)

alma, szilva: Nyírség

barack: Kecskemét

Dohány

Hatvan, Heves, Nyírség, Dél-Dunántúl

Szőlő, bor

hagyomány

minőségben versenyképes

probléma: palackozás

felvásárló: nyugat à reklám kell

Nyírség, Zempléni-hg, Tokaj, Eger, Gyöngyös, Mátrai-borvidék, Móri-borvidék, Soproni-borvidék, Badacsony, Csopak, Villány, Kiskunság

legjobb minőség: vulkáni területen

többi: homok

Tartósítóipar, konzervgyár

Nyíregyháza, Szeged, Szolnok, Hatvan, Bp.,  Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd, Paks, Szigetvár, Kaposvár, Nagyatád, Debrecen


A felszín alatti vizek. A karsztjelenség

– a víz körforgása:

– a napsugárzás hatására felmelegedő tengervíz párolog

– a szél a szárazföldre szállítja el a vízgőzt, ahol csapadék fúj

– a csapadékvizet nagyrészt a felszíni vízfolyások, kis mennyiségben a felszín alatti vizek juttatják vissza a tengerekbe

– talajnedvesség:

– a talaj a beszivárgó csapadékvízből víztartó képességének megfelelő mennyiségű vizet elraktároz

– hártyaszerűen tapad a talajszemcsékhez, és nem szivárog mélyebbre

– a csapadékvíz beszivárgását elősegítő mélyszántás fontos gazdaságilag

– a télen elraktározott csapadékvíz kielégíti a nyári hónapok szükségletét

– talajvíz:

– ha több csapadékvíz szivárog a talajba, mint amit az elraktározhat, a felesleg a mélybe szivárog, és ott felhalmozódik

– a legfelső vízzáró réteg felett felhalmozódó víz a talajvíz

– a magas talajvízszint káros, mert kiszorítja a talajlevegőt

– rétegvíz:

– két vízzáró réteg között felhalmozódott csapadékvíz

– ásványvíz:

– fajtái:

– keserű

– sós

– vasas

– kénes

– jódos

– rádiumos

– nagy részük gyógyhatású

– hévíz:

– 20°-nál melegebb forrásvíz

– Magyarország gyógy- és hévizekben Európa egyik leggazdagabb országa (Harkány)

– karsztjelenségek:

– a karsztvíz a mészkő repedéshálózatába kerülő csapadékvíz

– a mészkő a repedésekbe kerülő víz miatt oldódik (mennél több szén-dioxidot tartalmaz a csapadékvíz, annál több mészkövet tud feloldani)

– a vízben elnyelt szén-dioxid egy része szénsavvá alakul

– CO2+H2O=H2CO3

– az oldott mészkő reakcióba lép a szénsavval, így jön létre a tökéletesen oldódó kalcium-hidrokarbonát

– sokféle karsztjelenség:

– víznyelők:

– a csapadékvíz mélybeszivárgásának helye

– tölcsérszerű mélyedés

– dolinák:

– ahol a legerősebb az oldás a felszínen

– kerekded mélyedés

– barlangok:

– a kvarckaviccsal dúsított csapadékvíz pusztító munkájának az eredménye

– polje:

– több tucat km2 kiterjedésű zárt mélyedései

– legtöbbször vetődéssel keletkezik, de később már karsztos folyamatok formálják tovább

– cseppkövek:

– a barlang mennyezetéről lecsurgó oldatból elillan a szén-dioxid és a mészkő egy része lerakódik


Régebbi bejegyzések