ápr 28
– csapadék csak akkor keletkezhet, ha lehűl, mert csak ekkor válik ki vízgőztartalma
– a levegőt vagy a földfelszín hűti le, vagy a felemelkedés következtében hűl le
– ha a levegőt a földfelszín hűti le, akkor talajmenti csapadékról beszélhetünk
– ha a levegőt a felemelkedés hűti le, akkor hulló csapadékról beszélhetünk
– talajmenti csapadék:
– derült, szélcsendes éjszakán, ha a levegő hőmérséklete a harmatpont alá süllyed, felesleges vízgőztartalma 0° felett, mint harmat, 0° alatt, mint dér válik ki
– amikor az erősen lehűlt felszín fölé szeles, ködös időben melegebb, vízgőzben gazdag levegő áramlik, és hőmérséklete 0 °C alatt csökken harmatpontja alá, vízgőzfeleslege mint jégkristályokból álló zúzmara válik ki
– sok kárt okoz (leszakítja az ágakat, villanyvezetékeket)
– hulló csapadék:
– a levegő akkor emelkedik fel, ha a) felmelegszik, b) hegységeken kel át, c) hidegfront, d) melegfront alakul ki
– a):
– emelkedés közben 100 méterenként 1°C-ot hűl le
– ha a harmatpont elérése után is emelkedik, akkor megkezdődik a felhőképződés
– a tovább emelkedő levegő hőmérséklete 100 méterenként már csak 0,5°C-kal csökken
– amikor a jégkristályok, akkorák, hogy nem tudnak lebegni, akkor megkezdődik a csapadék hullása
– 0°C alatt, mint hó esik
– amikor a levegő hevesen a emelkedik nagy magasságba, akkor a vízcseppek jéggömbökké fagynak
– a felfelé áramlás miatt a jéggömböcskék újra meg újra felemelkednekàmég több víz fagy rájuk
– majd megkezdődik a jégeső
– b):
– a hegységek uralkodó széliránnyal szemben fekvő oldala csapadékos, mert felemelkedésre kényszeríti az áramló levegőt
– a szélárnyékos oldal csapadékban szegény, mert a leszálló levegő hőmérséklete 100 méterenként 1°C-kal emelkedik, és így szárazzá válik
– a hegységekből lerohanó és felmelegedő szél a főnszél
– c):
– ha a hideg levegő melegebb levegőjű területre ér, akkor a melegebb levegőt a magasba emeli a hideg
– heves emelkedésàzápor, gyakran jégeső
– a hideg levegő felszínen húzódó vonala a hidegfront
– d):
– ha meleg levegő hidegebb levegőjű területre ér, akkor a meleg a hideg fölé siklik
– ahol a felsiklás megkezdődik, melegfront húzódik a felszínen
– a melegfront előtt 2-3 napig nagy szélességben csapadék hull
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
Éghajlata:
– hideg övezet: – sarkvidéki öv: Grönland
– sarkköri: Jeges-tenger szigetei
– mérsékelt övezet: – tajga éghajlat: Kanada középső része
– fenyőerdő
– óceáni égh.: a nyugati partvidék 40°-48°
– szárazföldi: nedves kontinentális: – Kanada déli része:
– USA középső és északi r.
– tundra déli határa: Nagy-Medve-tó, Rabszolga-tó, James-öböl
– mérsékelten szf.: száraz kontinentális
– Oregon-fennsík
– Colorado-fennsík
– felső szakasz
– száraz éghajlat
– homokkő
– szubtrópusi-monszun:
– Mexicói-öböl partvonala
– Baltimore
– sajátosságok: É-D-i nyitottságàa hőmérséklet gyorsan változik
– januári hőmérséklet: – Florida: +20°
– tundra: -20°- -30°
– tengeráramlások:
– Golf
– Kalifornia
Vízrajz:
– vízgyűjtő területek: – Jeges-tenger
– Kaliforniai-öböl
– Atlanti-óceán: Szent-Lőrinc-folyó
– Mexicói-öböl: – Mississippi
– Rio Grand
– Ohio
– Tenesse
– Csendes-óceán: – Sacramento
– Colorado
– Columbia
– Fraser
– Yokun
– Nagy tavak: – Nagy-Medve-tó
– Nagy-Rabszolga-tó
– Winnipeg-tó
– Felső-tó
– Michigan-tó
– Huron-tó
– Erie-tó
– Ontario-tó
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
Szerves
kőolaj, földgázra épül à Barátság, Testvériség
Százhalombatta, Tiszaújváros
kőolaj-finomítás, lepárlás
Szervetlen
műtrágya, bomba, gyógyszer, festék
kén, pirit: import Oroszo.-ból és Lenygelo.-ból
foszfát: import Marokkóból és Algériából
Műtrágya
mezőgazdaságra alapozva
Balatonfűzfő, Pét, Peremarton
Gyógyszergyártás
jelentős a magyar gyógyszergyártás
1 főre jutó morfiumból világelső
Budapest: Richter Gedeon, EGIS, Chinoin
Debrecen: BIOGAL
Tiszavasvári: Alkaloida
Nagy cégek
TMVK (TiszaMenti Vegyi Kombinát) à Szolnok: festék, műtrágya, bomba
BVK (Borsod-megyei Vegyi Kombinát) à Kazincbarcika
TVK (Tiszaújvárosi Vegyi Kombinát)
Taurus à Szeged, Nyíregyháza, Budapest: gumigyártás
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– energiahordozókban nagyon gazdag
– feketekőszén:
– Sydney
– Brisbane
– Newcastle
– barnakőszén:
– Melbourne
– kőolaj:
– Kengoroo-szgtk
– ásványok:
– cink, vas, bauxit, arany, ezüst, nikkel, mangán, titán
– vasérc:
– ÉNy
– keleti partvidéken
– bauxit:
– É-on
– York-foki-félsziget
– Arnhem-föld
– ipara:
– kohászat:
– vaskohászat, acélgyártás:
– közlekedési eszközök gyártása, gépek, gyári berendezések
– alumínium kohászat:
– Arnhem-föld
– Perthe
– uránércből a legnagyobb exportőr
– GDP 17000$
– mezőgazdaság:
– a világ legnagyobb exportőrei közé tartozik
– 50-60 millió főt képesek ellátni
– drága munkaerőàgépesítésàtermékeny búza
– Darling
– Murray
– Spencer
– III. legnagyobb búza exportőr
– árpa:
– Spencer-öböl, Queensland
– rizs:
– nem sok, de exportálnak
– cukornád:
– Queensland partvidéke
– gyapot:
– Queensland déli vidéke
– dohány:
– D-K Ausztrália, de import
– burgonya:
– kevés, D-K Tasmánia
– állattenyésztés a vezető ágazat
– birka:
– I., mint gyapjúexportőr
– Queensland
– New-Dél-Wales
– szarvasmarha:
– az egyik legnagyobb gyapjúexportőr
– gyümölcs:
– ananász, szőlő, banán:
– Kelet-Ausztrália lankás lejtőin
– mérsékelt öv:
– alma, körte, szilva, barack
Közlekedés:
– nagy távolságok:
– légi közlekedés (posta, egészségügy)
– kis távolságok:
– személygépkocsi
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– a napsugárzás csaknem fele éri el a Föld felszínét, a többi visszaverődik
– a földfelszín elnyeli a napsugarakat és hővé alakítja
– a Nap a földfelszín közvetítésével alulról melegíti fel a levegőt
– felfelé a hőmérséklet csökken
– az üvegházhatás:
– a levegő vízgőz és szén-dioxid tartalma elnyeli és visszasugározza a földfelszín hősugárzását
– ezzel növeli a földfelszín és a felszínközeli levegő hőmérsékletét
– ha nem lenne 14°C helyett -20°C lenne
– felmelegedés mértéke:
– függ a napsugarak hajlásszögétől:
– minél nagyobb, annál erősebben melegszik fel a levegő, mert több napsugárzás jut a földfelszín ugyanakkora területére
– a Földre jutó napsugarak hajlásszögének változása a gömbalak következménye
– függ a domborzat módosító hatásától:
– az északi félgömbön legerősebben a déli, legkevésbé az északi lejtőn melegszik fel a levegő
– függ a fölfelszín anyagától és színétől (ezt hívjuk albedónak)
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– Az arab országok:
– 200 milliós fős lakosság
– két nagy terület
– Dél-nyugat Ázsia
– Afrika északi része
– jórészt gyarmati területek
– iparosodás a függetlenség után
– megközelítően közös történelmi múlt
– nyelv
– mohamedán vallás
– politikai szervezet: Arab-liga (Egyiptomban ülésezik)
– Izrael:
– teljesen idegen elem (zsidó vallás)
– jelenlegi területen éltek a zsidók
– megszüntetik a zsidó államot
– megszakad a folytonosság
– 1948-ban kivonulnak az angolok:
– kialakítják az arab országokat
– kialakítják Izraelt
– meghirdetik a nyitott kapuk politikáját
– hazavárják a zsidókat
– területe 21000 km2 (több a ‘48-as Izraelnél)
– 5.6 millió fős népesség (2000-re 6 millió)
– folyamatos háborúk:
– állandó harckészültség
– hadköteles nők
– gazdasága:
– 13200 GNP
– amerikai tőke és katonai védelem
– fejlett ipar
– nagy kereskedelem
– gyémántcsiszolás
– vegyipar, elektronika
– mezőgazdaság:
– kibuc: – kis létszámú csoportok közösen dolgoznak a közös eredményért
– öntözésen alapszik
– déli gyümölcsök
– állattenyésztés:
– kecske
– juh
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– mállás sorén a kőzetek ércanyaga általában feloldódik, és oldatként a tenger fele vándorol
– mivel a tengervíz vegyi összetétele más, mint a folyóvízé, ezért a folyóvizek oldott fémtartalma a tengerbe érve kicsapódik
– így jönnek létre az üledékes vas-, mangán-, cink- és rézérctelepek (helyenként kéntelepek)
– a bauxit különféle (magmás, átalakult, üledékes) kőzetek málladékából keletkezett
– két fajtája van:
– lateritbauxit:
– a trópusi övezetben az alatta lévő, többnyire magmás, vagy átalakult kőzetek elmállásával keletkezett
– a világ bauxitkészleteinek túlnyomó része
– karsztbauxit:
– a mészkő és dolomit felszíni mélyedéseiben fordul elő
– kőolaj, földgáz:
– az elhalt planktoni szervezetek a mélybe süllyednek, ott oxigénmentes közegbe kerülnek és bomlásnak indulnak
– a kőolaj és a földgáz a mélyben uralkodó nagy nyomás hatására felfelé vándorolt addig, amíg tömör záróréteg útját nem útját nem álltaàmegreked és felhalmozódik
– kősó, kálisó
– az egyetlen ehető ásvány
– nélkülözhetetlen az emberi szervezet számára
– olyan száraz éghajlatú öblökben és tengerekben halmozódott fel, amelyek csak keskeny csatornával kapcsolódnak a nyílt tengerhez
– kőszén:
– szerves eredetű
– növényekből képződik
– a növények eltemetődnek
– oxigénmentes közegbe kerülnek
– a hőmérséklet és nyomás hatására megindul a szenesedés
– mennél több idő a föld alatt, annál nagyobb fűtőérték (mert csökken a nedvességtartalma)
– tőzeg: legalacsonyabb fűtőértékű
– lignit: alacsony fűtőértékű
– barnakőszén: befejeződött a szenesedés
– feketekőszén: házi fűtésre
– antracit: legjobb minőségű
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
területe: 10 000 km2
Fekvése, határai
Alpokalja, Dunántúli-kphg, Kárpátok
Kialakulása
feltöltött + letarolt síkság
óidejű kristályos palák + középidejű mészkő a mélyben
Rábától nyugatra régebbi, keletre mészkő
harmadidejű tengeri üledék (Pannon-beltenger) + folyóvízi üledék (kavics, iszap)
Éghajlat
leghidegebb januári kphő: -1oC
hűvös nyár: 22-23oC júliusban
szélcsatorna à legszelesebb Magyarországon
csapadék: 800 mm
1., Győri-medence
Duna töltötte fel (Rába, Rábca, Marcal)
Szigetköz, Mosoni-síkság, Fertőhanság medencéje (mocsár- és lápvidék lecsapolva, Ikva és mellékfolyói elgátolták a hordalékukkal), Rábaköz
2., Marcali-medence
letarolt síkság: külső erők által (folyó, szél)
bazalttakarós tanúhegyek: pliocéni bazalt-vulkanizmus (Somló, Ság)
mellékfolyók hordalékukkal nyugatra tolják a Marcalt
3., Győr-Tatai teraszvidék
kétlépcsős teraszvidék: árszint, száraz-szint
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– területe: 9.6 millió km2 (a Föld 3. Legnagyobb országa)
– lakossága: 1.2 milliárd fő (a Föld legnépesebb országa)
– fővárosa Peking
– szocialista népköztársaság
– 2000 fogolytábor van Kínában (15 millió politikai fogoly)
– nincsenek emberi jogok
– nincs se vallás -, se szólásszabadság
– gazdaságának általános színvonala:
– jelentős történelmi múlt
– félgyarmati múlt
– befelé zárkózás
– a világ egyik legerzárkózódtabb
– csak 2%-a a VT-nek
– önellátás
– lemaradás
– agrár ország
– az aktív keresők 68%-a földműveléssel foglakozik
– két lábon való járás (a régebbi elavult gépek együtt vannak az új gépekkel)
– mezőgazdaság:
– 1/10-e mezőgazdasági terület
– teraszos földművelés
– többszöri betakarítás
– állati és emberi munkaerő
– trágyázás:
– emberi és állati ürülék, halliszt
– VT. 1.:
– rizs
– dohány
– uborka
– hagyma
– gyapot
– kender
– sertés és baromfi
– cukorcirok
– VT. 2.:
– búza
– kukorica
– földimogyoró
– tea
– len
– VT. 3.:
– juta
– köles
– ipara:
– Mandzsúria
– feketekőszén
– Ansar
– Fusun
– Fusin
– kőolaj:
– Sárga-tenger selfje
– uránérc:
– Uruneisi
– vasérc:
– Mandzsúria
– kézművesség:
– textilipar: – selyemhernyó tenyésztés
– nagyüzemű:
– Sanghaj
– Tiensin
– Tangsan
– vaskohászat:
– Peking
– Ansan
– Vuhan
– Nanking
– jelentős acéltermelés:
– acélötvöző ércek: mangán, volfrám
– jelentős gépgyártás:
– termelőeszközök
– vasúthálózat
– nincs autógyártás
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– Afrika lakossága:
– 642 millió fő (2000-re 800 millió fő)
– 21 fő/km2
– fekete és negrid emberek
– kivételek:
– Arabok (Szaharától északra eső, 100 millió fő)
– Europid (Atlasz, Dél-Afrika, 5 millió fő)
– Szudán (a feketék országa)
– negridek:
– Bantu: zömökek és alacsonyak (200 millió fő)
– Szudáni: vékonyak és alacsonyak (200 millió fő)
– törzsek:
– Jorába
– Falbe
– Hauszák
– Ibók
– etiópok: 20 millió fő, fekete europidok
– fajok:
– zulak
– busmanok
– hottentották
– pigmeusok
– Dél-Afrikai Köztársaság
– Afrika leggazdagabb országa (2600$GDP)
– területe: 1121000 km2
– lakossága: 35000000 fős lakosság (2%-os növekedés)
– bányászata:
– arany kitermelés
– gyémánt
– platina
– uránérc
– vasérc
– nikkel
– orvosellátás: 1320 lakos/orvos
– mezőgazdasága:
– búza
– kukorica
– szőlő
– citrom
– narancs
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– bányászata:
– ásványkincsekben gazdag
– a bányák más országok tulajdonában vannak
– VT. 1.5-2.0%
– a nyersanyagokat eladják
– fejletlen feldolgozóipar
– import: élelmiszer, és kész termékekàeladósodás
– bányászat:
– kőolaj:
– Algéria
– Líbia
– Nigéria
– arany:
– Dél-Afrikai Köztársaság (DAK)
– Zimbabwe
– gyémánt:
– DAK
– Zambia
– bauxit:
– Guinea
– Sierra Leone
– vasérc:
– Mauritánia
– DAK
– Líbia
– foszfát:
– Algéria
– Marokkó
– Tunézia
– DAK
– mezőgazdasága:
– kicsi a termőterületek aránya
– csak 6% a megművelt terület
– a mezőgazdasági művelés típusai:
– 1) nomád állattenyésztés
– a Szahara peremén vagy gyér füvű legelőkön
– kecske, juh, teve, szamár
– 2) hagyományos szárazművelésű
– egyenlítői öv
– kezdetleges önellátó szinten
– talajutánpótlás
– nincs trágyázás
– 3) ültetvényes gazdálkodás
– olcsó a munkaerő
– 66% dolgozik a mezőgazdaságban
– magasszintű termelés
– a világpiacra kerülnek
– élvezeti cikkek
– termékek:
– kakaó:
– Elefántcsontpart
– Nigéria
– Gána
– Guinea
– kávé:
– Etiópia
– Elefántcsontpart
– gyapot:
– Egyiptom
– Líbia
– Szudán
– oázisok
– búza, rizs:
– Egyiptom
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– a földrajzi fokhálózat:
– mesterséges felület
– 2 elemből áll:
– hosszúsági körök
– szélességi körök
– a helyi idő:
– a Föld tengelyforgása Nyugatról-Keletre forog
– a Föld forgásából adódóan különböző mindenütt a helyi idő
– azonos hosszúsági körön azonos a helyi idő
– hosszúsági körönként változik
– a Föld 24 óra alatt 360-°ot tesz meg
– 1°-ot 4 perc alatt tesz meg
– a zónaidő:
– a 360°-ot felosztották 24 zónára
– 1 zóna az 15°
– minden szomszédos zóna között 1 óra különbség van
– dátumelválasztó vonal: 180°
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– éghajlata:
– 95%-a a trópusi övezetbe tartozik
– itt a legnagyobb a napsugarak hajlásszöge
– hőmérséklet magas
– az Atlasz, az Etióp-magasföld, a Namib-sivatag, és a magasabb tengerszint
feletti magassá mindenhol az évi középhőmérséklet meghaladja a 25° C-ot
– egyenlítői öv:
– talaja:
– trópusi vörösföld
– természetes növénytakarója:
– esőerdő, őserdő
– például:
– Kongó-medence
– Guineai-partvidék
– Madagaszkár keleti része
– Szomália déli része
– távolodva:
– a csapadék csökken
– száraz évszakok hosszúsága nő à
à – átmeneti öv:
– talaja:
– vörösföld, trópusi feketeföld
– természetes növénytakarója:
– szavanna:
– erdős
– magányos fás
– cserjés-bozótos
– füves szavanna
– például:
– Szudán
– Madagaszkár nyugati része
– Szahara déli része
– távolodva: à
à – térítői öv:
– talaja:
– szürke sivatagi
– természetes növényzete:
– kis levélfelület
– szárazságtűrő
– mélybe nyúló gyökér
– például:
– Kalahári-sivatag
– Szahara
– Namib-sivatag (hűvös, csapadékos sivatag)
– 5%-a mediterrán és szubtrópusi
– talaja:
– terra rosa
– természetes növénytakaró:
– keménylombú erdők
– például (mediterrán):
– Fokváros
– Dél-Afrika nyugati része
– Atlasz előtere
– például (szubtrópusi monszun):
– Dél-Afrika keleti része
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– a Naprendszer:
– azt a teret nevezzük N-nek, ahol a Nap sugárzása és gravitációja az uralkodó
– 2 fényévnyi távolság, de vannak átfedések a csillagrendszerek között
– részei:
– Nap (tömege nagyobb, mint a Naprendszer összes bolygójának súlya együtt)
– 9 nagy bolygó (de lehet, hogy lesz egy 10. is: Transzpluto)
– Merkúr
– Vénusz
– Föld (a Nap sugarai 8 perc 19 másodperc alatt jutnak el)
– Mars
– Jupiter
– Szaturnusz
– Uránusz
– Neptunusz
– Plútó (a Nap sugarai 5 óra 30 perc alatt jutnak el
– 60 hold (állítólag 73-74 hold van)
– 100 ezer kisbolygó
– meteorok és üstökösök
– bolygóközi (interplanetáris) anyagok
– csillagászati egységek:
– fényév: 10 a 12-en km
– parsec: 3.26 fényév
– a Nap és a Föld átlagos távolsága 150 millió km2
– a Nap:
– csillag:
– mert belső energiát termel
– mert fan saját fénye
– 4.6-5 milliárd éves
– 10-15 milliárd év a jövője
– jellemzői:
– anyaga:
– hidrogén (80%) és hélium (20%)
– halmazállapota plazma
– nem szilárd de nem is folyékony
– kocsonyás anyag
– jól vezeti a hőt
– méretei:
– 110 földi átmérő (1.4 millió km2)
– gravitációja:
– 30 földi gravitáció
– hőmérséklete:
– felszíni: 5800-6000 K
– belső: 10-20 millió K
– felépítése:
– belüről:
– mag:
– energiatermelés
– hidrogén alakul át héliummáàenergia szabadul fel
– 10-15 milliárd éves készletek
– röntgensugárzási zóna:
– az energia röntgensugarak formájában terjed
– konvektív zóna:
– áramlás
– fotoszféra:
– ahonnan a fénysugarak érkeznek
– felülete
– kremoszféra és Napkorona
– a Nap légköre
– jelenségek:
– napfolt:
– hőmérsékletük: alacsonyabb, mint a Nap felszíne
– sötét, fekete foltok
– ott jön létre, ahol a Nap mágneses tere megváltozik
– csoportosak
– átlagos élettartam: 1 hét
– napfolt minimumok (legkevesebb) és maximumok (legtöbb)
– 2 maximum, vagy két minimum között 11.2 év telik el
– fáklya:
– a fotoszféra felett kialakult felhő
– hőmérsékletük 300 K-val kisebb
– kremoszféra:
– a napfoltok fölött alakul ki a mágneses mező megváltozása miatt
– napkitörések:
– a kremoszférából protonok (elektronok ritkábban) robbannak ki
– megváltozik a mágneses tér, a röntgen – és ultraibolya sugarak sugárzása
– a napkitörésekkel lehet magyarázni a sarkokon jelentkező sarki fényt
– korona:
– átmenet a bolygóközi anyagban
– határa látható a napfogyatkozásban
– napfogyatkozás:
– csak akkor jöhet létre, ha a Nap-Hold-Föld egy vonalba esik
– tőlünk a Hold takarja el a Napot
– mindig Újholdkor jön létre
– két fajtája van:
– részleges:
– nem lehet a Föld minden pontjáról látni
– teljes:
– a Föld minden pontjáról lehet látni
Földrajz érettségi tételek Címkék: Csillagászat
ápr 28
– A Szovjetunió kialakulása és széthullása
– 1922 december 30: Oroszország és a többi szövetséges államból megalakul a Szovjetunió
– minden állami, vagy szövetkezeti tulajdon
– állami: KOLHOZ
– szövetkezeti: SZOLHOZ
– egypártrendszer kialakulása
– ‘20-as évek: önkényuralom (Sztálin)
– torz egyoldalú gazdaság
– a volt Szovjetunió soknemzetiségű ország
– ez idézi elő a széthullását
– 15 tagországra hullik szét
– 1991 decemberéig beszélhetünk Szovjetunióról
– a Szovjetunió utódállamai
– Oroszország – Moszkva
– Kazahsztán – Alma-Ata
– Ukrajna – Kijev
– Türkmenisztán – Ashabad
– Üzbegisztán – Taskent
– Belorusszia – Minszk
– Kirgizisztán – Pispek
– Tadzsigiszkán – Dusanbe
– Azerbajdzsán – Baku
– Grúzia – Tbiliszi
– Litvánia – Vilnius
– Lettország – Riga
– Észtország – Tallinn
– Moldávia – Chisinau
– Örményország – Jereván
– Oroszország gazdasága:
– kőolaj (VT I., 620 millió tonna), földgáz:
– Baku
– Perm
– Ufa
– Szamara
– szénlelőhelyek:
– Pecsora-medence
– Donyec-medence
– Szahalin
– Tomszk
– Novokuznyeck
– Kanszk
– vasérc:
– Kazahsztán területén (nem Oroszország)
– színesfém-készletek:
– Urál területén
– energia:
– vízenergia
– Oroszország mezőgazdasága:
– övezetes a nagy kiterjedés miatt
– tundra: rénszarvastenyésztés
– tajga: fa, papír, cellulóz
– erdős, átmeneti: búza, kukorica, árpa, rozs, cukorrépa
– szélsőségesen szf.: gyapot, datolya
– mediterrán: szőlő, gyümölcs, tea
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– jellemzők:
– kicsi a napsugarak hajlásszöge
– a földfelszín színe és anyaga visszaveri a fényt
– összefüggő éjszakák, nappalok: sarkköri (2 napig)
– fél év éjszaka, fél év nappal: sarkpontokon
– két övre tagoljuk:
– sarkköri:
– jellemzők:
– hosszú tél, nagyon hűvös nyár
– nyáron mocsártenger alakul ki
– éghajlata: tundra
– mohákból és zuzmókból áll
– természetes növénytakaró: mohák, zuzmók
– szélrendszer:
– sarki szelek uralma
– talaja:
– tundra talaj
– köves
– kis humusztartalom
– szürke
– élővilága:
– rénszarvastenyészet
– nyáron sűrű szúnyogfelhők
– felszínformáló munkája:
– fagyaprózódás
– olvadékvizek
– pl.: 66.5°-on helyezkednek el
– sarkvidéki:
– jellemzők:
– állandóan fagyott területek
– egész évben tél
– szélrendszer:
– sarki szelek uralma
– a hó felhalmozódikàjéggé fagyàúszó jéghegy lesz belőle
– pl.: – Arktisz (Északi-sark)
– Spitzbergák
– Ferenc-Jószef föld
– Újföld
– Grönland
– Antarktisz (Déli-sark)
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
Magyarország számára elengedhetetlen
energiahordozók, alapanyagok, nyersanyagok, mezőgazdasági alapanyagok (gyapot, déli-gyümölcs, rizs, kakaó, kávé), választéklista bővítése (életszínvonal javítása), technikai berendezések bizonyos területekre (gépgyártás, vegyipar), export (mezőgazdaság)
hatékony termelés à nagy széria
külkereskedelmi kapcsolatok irányítása
KGST à rendszerváltás előtt à összeomlott
EU à ma à 50%
EFTA à Európai Szabad Kereskedelmi Egyezmény à 15%
fejlődő országok à 10% à több kéne, nagy lehetőség
Japán à 5%
volt KGST à maradék
legnagyobb kereskedelmi kapcsolatok: Németország, Ausztria
cél: belépés az Unióba
tőkeáramlás (nem csak árukapcsolat)
import: energiahordozók, alapanyagok, fejlett technikájú késztermékek
export: félkész termékek (alumínium), mezőgazdasági termények (búza, hús, konzerv, bor, gyümölcs), gyógyszer
növelni kell a megmunkáltság fokát
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– jellemzői:
– nyugati szelek uralma
– a csapadék szolgál megkülönböztetésül
– 3 kisebb öv:
– óceáni:
– jellemzők:
– enyhe tél
– hűvös nyár
– jelentős csapadék (600-1000 mm)
– a csapadék évi eloszlása egyenletes
– kicsi az évi hőingás
– szélrendszer:
– nyugati szél uralma
– természetes növénytakaró:
– bükkös
– keveredik fenyővel
– felszínformáló munkák:
– mállás
– vízháztartás:
– egyenletes a folyók vízjárása
– talajképződés:
– nagy a kilúgozás mértéke
– nagyfokú állattenyésztés
– pl.: Franciaország, Nagy-Britannia, Benelux államok
– mérsékelten szárazföldi:
– jellemzők:
– csökken a csapadék mennyisége (400-800 mm)
– eloszlása egyeletlen
– maximumát a kora nyári hónapokban éri el
– nő az évi hőingás (meghaladja a 20°C-ot)
– hideg tél
– meleg nyár
– nyugati szelek uralma
– talajtípusa:
– barna erdőtalaj, de nincs kilúgozás
– természetes növénytakaró:
– tölgy
– felszínformáló munkák:
– aprózódás
– mállás
– pl.: Magyarország, Lengyelország, Ausztria, Bulgária, Románia
– szárazföldi területek:
– jellemzők:
– tovább csökken a csapadék mennyisége (200-400 mm)
– hideg tél
– meleg nyár
– nő a hőingás
– természetes növénytakaró:
– füves puszták:
– Ázsia: sztyeppe
– Észak-Amerika: préri
– Dél-Amerika: pampa
– nyári időszak: pipacs
– talajtípusa:
– mezőségi feketeföld, csernozjom
– felszínformáló folyamatok:
– aprózódás (jelentős fagyhatású)
– pl.: belső ázsiai területek (Urálon túl)
– szélsőségesen szárazföldi:
– jellemzők:
– csapadék 250 mm alatt
– éghajlata mérsékelt övi sivatag
– nagyon nagy táv az óceánoktól és/vagy medencejelleg
– évi középhőmérséklet 0-15°C
– nagyon nagy hőingás
– felszínformáló folyamatok:
– aprózódás (fagyhatású)
– talaja:
– szürke (sivatagi, félsivatagi)
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
nyersanyag-igényes (pl. közlekedési eszközök) à inkább szaktudást igénylő dolgokat kell csinálni Magyarországon
Közlekedési eszközök
Győri RÁBA vagon- és gépgyár, IKARUS (Székesfehérvár, Bp.) à kooperáció
hajómotorok gyártása, kikötői berendezések (daruk)
motorgyártás, speciális szállítóeszközök (tartálykocsik, cementszállító, stb.)
Mezőgazdasági eszközök
mezőgazdasági gépsorok à élelmiszeripar gépsorok
Elektronika
VIDEOTON (Székesfehérvár) à Japán kooperáció
izzók, fénycsövek, híradástechnika
Külföldi autó
olcsó munkaerő
Suzuki: Esztergom
General Motors, Opel: Szentgotthárt
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– 3 nagy övet különböztetünk meg:
– egyenlítői öv:
– jellemzők:
– az évi középhőmérséklet 20°C feletti
– a passzátszélrendszer felszálló vagy leszálló ága az uralkodó
– kicsi az évi közepes hőingás
– a csapadék mennyisége 1500 mm feletti
– évszak: állandóan forró és csapadékos
– kiterjedés: 10°-10°
– természetes növénytakaró:
– esőerdő:
– több lombkoronaszint
– sűrű
– oxigéntermelés
– megelőzi a talajeróziót
– örökzöld
– őserdő
– állatvilág: fajokban gazdag
– vízháztartás: a csapadék nagyobb, mint a párolgásàbővizű folyók
– pl.: Amazonas, Nílus
– felszínformáló munkák:
– a mállás a domináns
– rohamosan pusztulnak a kőzetek
– nincsenek rögös helyek
– vas-hidroxid és alumínium-hidroxid halmozódik fel
– talajtípus:
– trópusi vörösföld
– a többi ásvány kilúgozódik
– termesztett növények:
– ültetvényes gazdálkodás:
– kakaó, kávé, nyersgumi
– fakitermelés (erdőpusztítás)
– pl.: Indonéz-szigetvilág, Amazonas- és Kongó-medence
– átmeneti öv:
– jellemzők:
– évi középhőmérséklet 20-30°
– változik a passzátszél le- és felszálló ága
– ha csapadékos, akkor az egyenlítőire hasonlít
– ha száraz, akkor a térítőire hasonlít
– kialakítója:
– a Föld keringése
– a passzátszél le- és felszálló (ha 90° a napsugarak hszöge.) ága
– 2 évszak:
– meleg csapadékos
– forró száraz
– hőingás: nagyobb, mint az egyenlítőinél
– a csapadék mennyisége 250-1500 mm között
– szélrendszer: a passzátszél le- és felszálló ága váltakozik
– az egyenlítőtől távolodva:
– csökken a csapadék
– nőnek a száraz időszak hónapjai
– természetes növényzet:
– szavanna:
– erdős
– magányos fás
– cserjés, bozótos
– füves
– talajtípusa:
– képződik avarànagyobb humusztartalom, mint az egyenlítőinél – vörösföld
– trópusi feketeföld (füves szavanna)
– állatvilág: itt a leggazdagabb
– jellegzetes fafajták:
– eukaliptusz (Ausztrália)
– akácfák
– pálmafajták
– felszínformáló munkák:
– száraz időszak: aprózódás
– nedves időszak: mállás
– egész évben pusztul a felszín
– trópusi szigethegyek
– harang alakúak
– pl.: Szudán, Kelet-Afrikai magasföld, Orinoko-medencéje
– térítői öv:
– csapadék mennyisége 250 mm alatt
– hőingás: nagyon magas
– szélrendszer: passzátszél leszálló ága
– évszakok:
– meleg-száraz: nyári
– hűvös-száraz: téli
– évi középhőmérséklet: 20-30°
– talajtípusa: szürke, sivatagi (a Ráktérítő és a Baktérítő mentén)
– természetes növényzete:
– kicsi a levélfelületük
– mélybe nyúló gyökér
– szárazságtűrők
– vízháztartás:
– nincsenek nagy felszíni vízfolyások
– oázisok: datolya termesztés
– csapadék < párolgás
– pl.: Nagy-Viktória sivatag, Szahara, Kalahári-sivatag
– +1: trópusi monszun öv:
– trópusi övezetekben, tengerek mentén alakul ki
– monszun: irányváltás
– (továbbiakat lásd: Tetel34a.doc)
– csapadék: a nyári monszun szállítja
– természetes növénytakaró:
– trópusi monszunerdő
– pl.: Hindusztáni-félsziget (átmenet a forró és a mérsékelt övezet között)
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– az időjárás:
– az időjárás a levegő fizikai állapotának egy adott helyen rövidebb időszak alatt lejátszódó változása
– elemei:
– a napsugárzás
– hőmérséklet
– vízgőztartalom
– felhőzet
– csapadék
– légnyomás
– szél
– az éghajlat:
– az időjárás változásában szabályszerűség van
– az éghajlat meghatározott térségek, földrajzi helyek időjárási rendszere
– kialakító tényezői:
– napsugárzás: – a legfontosabb éghajlati tényező
– földfelszín: – módosítja a napsugárzás hatását
– az uralkodó szél és tengeráramlás: – más területekre kiterjesztik az előző két tényező hatását
– a napsugarak hajlásszöge szerint kijelölt éghajlati övezetek:
– a Földre csak a két térítő között érkezhetnek merőlegesen a napsugarak
– forró övezet
– a sarkkörökkel határolt sarkvidékeknek jut a legkevesebb meleg, mert a legkisebb hajlásszöggel kapják a napsugarakat, és néha állandó éjszaka uralkodik
– hideg övezet
– a térítők és a sarkvidékek közötti területek kevesebb napsugárzást kapnak, mint a forró övezetben, de többet, mint a sarkvidékeken
– méréskelt övezet
– a módosító hatások:
– főleg a tengeráramlások és az uralkodó szelek módosítják
– nagy földrajzi övezetek:
– meghatározzák a természetes növénytakarót, állatvilágot, talajtípust és a felszínformákat
– Dokucsájev: orosz tudós, ő fedezte fel, hogy az éghajlat, a természetes növénytakaró, állatvilág és felszínformák övezetes elrendeződést mutatnak
– felszínformák: a belső erők hozzák létre, de a további fejlődése a külső erőktől függ
– növénytakaró: a napfénytartam, a csapadék és a tenyészidő határozza meg
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– a világtenger:
– a Föld összefüggő vízburka
– bolygónk felszínének 71%-a
– a szárazföldek tagolják óceánokra és tengerekre
– az óceánok a Föld legnagyobb medencéiben fekszenek
– tagolása:
– 3 óceán:
– Csendes-óceán
– Atlanti-óceán
– Indiai-óceán
– tengerek:
– a szárazföldek az óceánokból alakítják ki
– interkontinentális (kontinensek közötti):
– Földközi-tenger
– Vörös-tenger
– Karib-tenger
– intrakontinentális (kontinensen belüli):
– Balti-tenger
– Adria-tenger
– Kaszpi-tenger
– peremtengerek (a szárazföldek peremén, szigetívek választják el):
– Kelet-Indiai-tenger
– Dél-Kínai-tenger
– a tenger hőháztartása:
– a víz fajhője kétszer/háromszor akkora, mint a szárazföldé
– fajhő: az az energiamennyiség, ami 1 g anyagot 1 C°-kal megemel
– sokkal nagyobb mélységig melegszik fel a tenger
– a víz hullámzása még tovább növeli a felmelegedő vízréteg vastagságát
– a tenger sokkal nehezebben melegszi fel
– a tenger lassabban és kevésbé hűl le, mint a szárazföld
– télen fűt, nyáron hűt
– a nyáron elraktározott hőmennyiséget télen lassan bocsátja ki
– a tengervíz -2 C°-on fagy meg
– ásványkincsei:
– átlagos sótartalma 35% (1 literben 35 g só van)
– 75%-a konyhasó
– helyenként a selftengerek alatt nagy mennyiségű földgáz és kőolaj
– de még ónérc, platina, arany, gyémánt, tórium, titán
– a tengerfenéken mangán
– a tengerjárás:
– a tenger szintje naponta kétszer emelkedik és süllyed
– emelkedés: dagály
– süllyedés: apály
– ezt a 6 óránként váltakozó mozgást nevezzük tengerjárásnak
– a tengerjárást a Hold vonzása kelti
– a Hold és a Föld közös súlypont körül kering
– a Föld tömege miatt a Föld belsejében található a súlypont
– a Holddal ellentétes oldalon emelkedő dagályt a centrifugális erő váltja ki
– a Föld nyugatról keletre mozogàa dagályhullám keletről nyugatra mozog
– a dagály magassága a nyílt tengeren 1-2 méter, de egyes helyeken 15-20 m
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
– a tavak:
– a tó olyan nyílt állóvíz, amiből csak kis területet foglal el a vízi növényzet
– a legtöbb tómedence a jég felszínformáló munkájának eredménye
– fajtái:
– moréna-tó:
– a gleccserek végződésénél felhalmozódott moréna sáncainál duzzad fel
– pl.: Genfi-tó, Bodeni-tó, Garda-tó
– vetődéssel keletkezett:
– a vetődéssel keletkezett árokban gyülemlett össze
– pl.: Balaton, Velencei-tó
– hegyomlással vagy lávaömléssel keletkezett:
– ha a hegyomlás vagy a lávaömlés duzzasztja fel a folyóvizet
– pl.: az erdélyi Gyilkos-tó
– széllel keletkezett:
– a homokbuckák között megrekedő víz lefolyásának útját gyakran a szél gátolja el
– pl.: szegedi Fehér-tó
– az Alföldön a szél mélyítő munkája is sok tómedencét alakított ki
– csak később telnek meg talaj- és csapadékvízzel
– morotvatavak:
– a folyók levágott kanyarulatai
– a Tiszát kíséri sok ilyen tó
– pusztulásuk:
– ha a tóból kiömlő folyóvíz medre mélyen bevágódik, akkor az egész tavat lecsapolhatja
– ha az elpárolgó víz mennyisége tartósan fölülmúlja a tavat tápláló víz mennyiségét, akkor a tó kiszárad
– gyakran a folyó és a szél hordaléka tölti fel a tómedencét
– a feltöltődést siettetik a vízi növények
– először fertő
– mocsár
– láp
– gazdasági hasznuk:
– az édesvizű tavak jók haltenyésztésre
– kedvelt üdülő- és sporthelyek
– hajózás
– a pusztuló tavak nádja az építő- és a cellulózipar fontos anyaga
– a lefolyástalan tavak nagy sótartalma gazdasági érték
– folyószabályozás:
– partvédő művekkel
– sarkantyúk építése (megszűnteti a zátonyképződést)
– kanyarulatok átvágása
– a szerteágazó folyók mellékágainak levágása
– kotrás
– új meder kialakítása
– árvízvédelem:
– 4200 km hosszú töltés 2.4 millió hektár művelt területet véd
– belvízvédelem:
– a belvíz a síkságok mélyedéseiben felgyülemlett csapadékvízből és hóléből és az árvízvédelmi töltések alatt átszivárgó vízből származhat
– a káros belvíz csatornahálózattal vezethető le
– a vízellátás:
– ivóvíz:
– az ivóvízellátás a lakosság, az intézmények és az egyes iparágak minőségi vízigényét elégíti ki
– ásott kútàtalajvíz (gyakran egészségtelen)
– szivattyús- és artézi kutakàrétegvíz
– a folyók mellé épített városokban a part mentén épített csápos kutakban talajvizet gyűjtenek
– ahol nincs nagyobb felszíni vízfolyás ott a forrásvizet, a karsztvizet és a rétegvizet aknázzák ki
– az ipari vízellátás:
– az ipari víz folyókból, vagy tavakból szűrés és fertőtlenítés nélkül kiemelt nyersvíz
– a vízforgatás a már használt víz újrafelhasználását jelenti
– hűtésnek és tisztításnak kell megelőznie az ú. f.-t
– a hűtést hűtőtavakkal, hűtőtornyokkal végzik
– a víztárolás:
– hegy- és dombvidéken völgyzáró gátak építése
– síkságon gáttal körülvett síkvidéki tárolókkal valósítható meg
– kis gátakkal is nagy mennyiségű víz tárolható
– Magyarországon az öntözés és az ipari vízellátás teszi szükségessé
Földrajz érettségi tételek
ápr 28
Zöldség- és gyümölcstermesztés
meleg, öntözés
napfény, C-vitamin, glükóz
paprika, paradicsom: Mezőföld, Mohácsi-sziget, Duna-Tisza közti hátság, Kalocsa, Paks térsége, Nyírség
hagyma: Makó
fűszerpaprika: Szeged
káposzta: Duna-Tisza közti hátság
paprika, paradicsom, káposzta: Hatvan
dinnye: Heves (Hort, Csány)
alma, szilva: Nyírség
barack: Kecskemét
Dohány
Hatvan, Heves, Nyírség, Dél-Dunántúl
Szőlő, bor
hagyomány
minőségben versenyképes
probléma: palackozás
felvásárló: nyugat à reklám kell
Nyírség, Zempléni-hg, Tokaj, Eger, Gyöngyös, Mátrai-borvidék, Móri-borvidék, Soproni-borvidék, Badacsony, Csopak, Villány, Kiskunság
legjobb minőség: vulkáni területen
többi: homok
Tartósítóipar, konzervgyár
Nyíregyháza, Szeged, Szolnok, Hatvan, Bp., Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd, Paks, Szigetvár, Kaposvár, Nagyatád, Debrecen
Földrajz érettségi tételek
ápr 23
– a víz körforgása:
– a napsugárzás hatására felmelegedő tengervíz párolog
– a szél a szárazföldre szállítja el a vízgőzt, ahol csapadék fúj
– a csapadékvizet nagyrészt a felszíni vízfolyások, kis mennyiségben a felszín alatti vizek juttatják vissza a tengerekbe
– talajnedvesség:
– a talaj a beszivárgó csapadékvízből víztartó képességének megfelelő mennyiségű vizet elraktároz
– hártyaszerűen tapad a talajszemcsékhez, és nem szivárog mélyebbre
– a csapadékvíz beszivárgását elősegítő mélyszántás fontos gazdaságilag
– a télen elraktározott csapadékvíz kielégíti a nyári hónapok szükségletét
– talajvíz:
– ha több csapadékvíz szivárog a talajba, mint amit az elraktározhat, a felesleg a mélybe szivárog, és ott felhalmozódik
– a legfelső vízzáró réteg felett felhalmozódó víz a talajvíz
– a magas talajvízszint káros, mert kiszorítja a talajlevegőt
– rétegvíz:
– két vízzáró réteg között felhalmozódott csapadékvíz
– ásványvíz:
– fajtái:
– keserű
– sós
– vasas
– kénes
– jódos
– rádiumos
– nagy részük gyógyhatású
– hévíz:
– 20°-nál melegebb forrásvíz
– Magyarország gyógy- és hévizekben Európa egyik leggazdagabb országa (Harkány)
– karsztjelenségek:
– a karsztvíz a mészkő repedéshálózatába kerülő csapadékvíz
– a mészkő a repedésekbe kerülő víz miatt oldódik (mennél több szén-dioxidot tartalmaz a csapadékvíz, annál több mészkövet tud feloldani)
– a vízben elnyelt szén-dioxid egy része szénsavvá alakul
– CO2+H2O=H2CO3
– az oldott mészkő reakcióba lép a szénsavval, így jön létre a tökéletesen oldódó kalcium-hidrokarbonát
– sokféle karsztjelenség:
– víznyelők:
– a csapadékvíz mélybeszivárgásának helye
– tölcsérszerű mélyedés
– dolinák:
– ahol a legerősebb az oldás a felszínen
– kerekded mélyedés
– barlangok:
– a kvarckaviccsal dúsított csapadékvíz pusztító munkájának az eredménye
– polje:
– több tucat km2 kiterjedésű zárt mélyedései
– legtöbbször vetődéssel keletkezik, de később már karsztos folyamatok formálják tovább
– cseppkövek:
– a barlang mennyezetéről lecsurgó oldatból elillan a szén-dioxid és a mészkő egy része lerakódik
Földrajz érettségi tételek
Régebbi bejegyzések