Magyarország 1944 és 1956 között – Diktatúra Magyarországon

1. 1949-es alkotmány

–     1949. aug. 18.: Országgyűlés elfogadja új alkotmányt ® 1936-os szovjet alkotmány „másolata”

–     társadalmi fejlődés célja a teljes egyenlőség rendszerének, a kommunizmusnak a felépítése. Ezt csak a tulajdonnal nem rendelkező, dolgozó osztály, a munkásosztály tudja megvalósítani

–     munkásosztályt 1 párt képviseli hitelesen, a kommunista párt

–     teljes vagyoni és társadalmi egyenlőséget hirdet

–     köztársasági elnök helyett Elnöki Tanács áll az ország élén

–     társadalom vezető ereje az MDP

–     felsorolás szintjén jelen vannak a szabadságjogok is

2. A szabadság eszméjének meggyalázása

–     alkotmány szabadságot, parlamentarizmust hirdet ® ugyanakkor MDP minden hivatalt, képviseleti szervet ellenőrzése alá von

–     valóság ®¬ frázisok

3. Közigazgatási reform

–     szovjet mintára létrejön közigazgatás új formája: tanácsrendszer ® évszázados hagyományokkal rendelkező önkormányzatiság felszámolása

–     megyék számát 19-re csökkentik

–     megyei, járási, községi tanácsok a központi irányítás helyi végrehajtói

4. Kitelepítések, koncepciós perek

–     cél: értelmiség, régi rendszer elitjének megtörése

–     kiszemelt családoknak falun kényszerlakhelyet jelölnek ki ® állandó rendőri felügyelet mellett fizikai munka

–     diktátor párt saját sorait is megtizedeli

–     1949. okt.: Rajk László és társai kivégzése a szlávok részére történő kémkedés ürügyével

–     Marosán, Szakasits (baloldali szocdemek) börtönbe zárása


Ellenforradalmi Kormányok

Peidl Gyula kormánya

1919. augusztus 1-6.

Szociáldemokratákból és a szakszervezetek képviselőiből áll. Az Antant nem ismerte el.

Augusztus 4. – a románok bevonulnak Budapestre. Az ország keleti részén bevezették a román közigezgatást, kirabolták az országot, ezért augusztus 6 – án a Peidl Kormány lemondott.

Friedrich István kormánya

1919. augusztus-novemberig

Jobboldali kormány, de az Antant ezt se ismerte el. Fehérterror a kommunisták ellen. Vezetője: Prónay Pál. Kb 1000 főt végeztek ki.

Az országban a tényleges hatalom Horthy Miklós kezében volt. (még az I. Világháború elején az osztrák magyar flotta főparancsnoka és a szegedi ellenkormány hadügyminisztere volt)

Horthy nemzeti hadsereget szervezett. A Dunántúlt tartotta ellenőrzése alatt és Siófok volt a központja.

Az Antant küldöttje Clerk (angol diplomata).

Cél: az Antant szervezésével magyar kormány létrehozása.

Huszár Károly Kolalíciós Kormánya

1919. november – márciusig

Az Antant kiparancsolta a románokat az országból (de Erdélyből nem)

Magyarország meghívást kapott a Békekonferenciára.

Tárgyaltak: Apponyi Albert, Bethlen István, Teleky Pál (földrajztudós)

Apponyi a beszédében fokozatosságot kért, miszerint arányosan kellene büntetni a vesztes országokat, ne Magyaroroszágot büntessék legjobban. Említi Wilsont is, hiszen ő modta, hogy szerinte nem lehet az embereket, akaratuk nélkül idegen fennhatóság alá helyzeni, épp ezért népszavazást kér az elcsatolt területeken.

Szerinte egyenlő jogokat kell adni a  határon túli magyaroknak, ugyanúgy mint a nemzetiségeknek. Be kell tartani a kisebbségi jogokat, mert a népnek van önrendelkezési joga.

1920 – választások

Az államformáról is döntenie kellett Magyarországnak. A királyságra szavaztak, de nem volt senki, aki méltó lett volna királynak, így Mo. egy Király Nélküli Királyság lett.

Kormányzó: Horthy Miklós (1920-44)

A királynál kevesebb joggal rendelkezik, az országgyűlésnek alá van rendelve, de később Horthy kiszélesíti jogkörét: személye sérthetetlen lesz és nemlehet felelősségre vonni.

Előnyös helyzet volt ez, mert szét voltak választva a hatalmi ágak.


A második világháború utáni békerendezés

I. A háború lezárása

1. A jaltai elvek megvalósulása

–     1945. febr. 4.: jaltai konferencia megnyitása ® USA, Szu, Anglia: „Nyilatkozat a felszabadított Európáról” ® nem nemzetenként, hanem térségenként tárgyalja a politika kívánatos alakulását

egyezmény megvalósulása:

–     4 nagyhatalom megszállja No-t kapituláció után

–     megszállt területeken SZEB (Szövetséges Ellenőrző Bizottság) létrehozása

–     Nemzetközi Katonai Törvényszék felállítása ® 1945 nov-1946 szept.: Nürnbergben ülésezik

–     1945. jún 26.: ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) alapokmánya

–     főbb pontjai:
– konfliktusok békés, diplomáciai úton való rendezése
– nemzetek egyenjogúsága
– béke fenntartásának célja
– az emberi jogok tiszteletben tartása
– faji megkülönböztetés elvetése
– együttműködés a globális problémák megoldásában

2. Az ENSZ felépítése

–     Közgyűlés: tagállamok küldötteinek fóruma; állandó bizottságok (ajánlási, nem döntési jog)

–     Biztonsági Tanács: fő feladata a tagok közti béke fenntartása; határozatai kötelezőek.
Állandó tagjai: USA, Fro., Nbr, Szu, Kína

–     1965 óta 10 nem állandó tag; évente 5 váltja egymást

–     Nemzeti Bíróság (15 tag; Hága)

–     Gyámsági Tanács

–     Gazdasági és Szociális Tanács

–     Titkárság, élén az ENSZ főtitkára

Főbb szakosodott szervezetei:

–     FAO – Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete

–     UNESCO – Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet

–     WHO – Egészségügyi Világszervezet

–     Világbank

–     Nemzetközi Valutaalap

–     GATT – Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény

3. A nemzetközi erőviszonyok megváltozása

–     Szu katonai-politikai nagyhatalommá válik; határai mentén „biztonsági zóna” kialakítását kezdi meg (Kelet-Közép-Európa) ® szovjet vezetésű SZEB döntően befolyásolja ezen országok belpolitikáját (komm. pártok hatalomra segítése) ® jaltai elv (minden állam maga választja meg azt a fejlődési formát, amelyben élni akar) itt nem valósul meg

–     Fro. meggyengül háborúban; Anglia gyarmatbirodalmát is kezdi elveszteni; No. romokban hever; Japán veszteségei miatt tőkés világ perifériájára szorul ® világ legerősebb gazdasági, politikai, katonai hatalma: USA

4. Békeszerződések

–     1946 nyara Párizs: ideiglenes fegyverszüneteket rendezni kívánó konferencia összeül

–     1947. febr. 10.: békeszerződést Párizsban aláírja Mo., Finno., Bulgária, Románia, Olaszország
– jóvátételt kell fizetniük
– Mo. trianoni határok közé szorul vissza; 3 község Csehszlovákiához kerül
– Szu 1940-es határaihoz tér vissza; megkapja Kuril-szigeteket, Dél-Szahalint,                Kárpátalját, Kelet-Poroszországot
– Olaszo. elveszti afrikai gyarmatait; Etiópia és Albánia függetlenné válik
– Fiume, Isztriai-félsziget Jugoszláviáé
– Trieszt Olaszországé
– Romániáé Erdély, Partium, Alföld K-i része, de Szu-nak kell adnia Besszarábiát, Bukovinát
– Csehszlovákiától Szu-hoz csatolják Kárpátalját

–     békeszerződésből kimaradnak kisebbségi jogokat védő cikkelyek

–     nem születik békeszerződés No-gal, Japánnal

II. A világháborús koalíció felbomlása

1. Vasfüggöny

–     világháborúban együtt harcoló koalíciós államok útjai békében szétválnak

–     Szu: Sztálin célja a Szu vezette szocialista világrendszer kiépítése

–     USA vezette tőkés világ gazdasági-politikai érdekeit sérti szovjetbarát országok számának növekedése

–     1946. márc. 5.: Churchill fultoni beszéde ® világ kettészakadásának első jele

2. A Truman-elv

–     Szu érdekszférájához tartozó országokban mindenütt hatalomra segítette kommunistákat

–     Truman (USA-elnök): kommunista rendszer és Szu szabadságot veszélyeztető hatalom, ezért az USA-nak a demokrácia megvédése érdekében támogatnia kell a kommunizmus ellen fellépő államokat

3. A német kérdés

–     sem Szu-nak, sem USA-nak nem érdeke az egységes No. újjáalakítása

–     Bizónia: angol és amerikai megszállási övezetek egyesülnek; majd kapcsolódik francia zóna ® Trizónia

–     megszállt zónákból egyik megszálló hatalom sem vonul ki

–     1948.: német kérdés rendezésére összehívott londoni konferenciára Szu-t nem hívják meg

–     1948. jún.: Ny-i zónában pénzreform

–     Szu tiltakozik reform ellen ® Ny-Berlint blokád alá vonja. Blokádot nyugati hatalmak légi járatokkal hidalják át

–     1949. máj. 23.: Trizónia ® Német Szövetségi Köztársaság (szövetségi választások)

–     1949. okt. 7.: szovjet zóna ® Német Demokratikus Köztársaság (kommunista párt jut hatalomra)

4. A Marshall-terv

–     George Marshall USA-külügymin. dolgozza ki; európai országoknak nyújtanak támogatásokat 1959-ig (90% segély, 10% kölcsön)

–     cél: piac kibővítése és megtartása USA gazdasága számára; európai demokráciák stabilizálása; USA gazdasági és politikai hatalmának erősítése

–     Szu megtiltja általa elfoglalt országoknak pénz elfogadását ® Sztálin nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is elszigeteli a „szocialista” világrendszert

–     Truman-elv hatására kommunista politikusok kikerülnek Ny-európai (francia, olasz) kormányokból

III. A két világrend megszilárdulása

1. A nyugati világ integrációja

–     Marshall-terv, Truman-elv ® Ny-Európában erős USA-befolyás

–     1947.: Anglia-Fro.: kölcsönös segítségnyújtási szerződés

–     1948.: öthatalmi egyezmény (Anglia, Fro., Benelux)

–     1948. ápr.: OEEC (Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet). tagjai: Marshall-tervben részt vett államok; később USA + Kanada
Célja:  – segélyek elosztása
– gazdasági folyamatok tervezése
– vámszabályzók közös megállapítása

–     1949. ápr. 4.: NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete):védelmi jellegű katonai szövetség Szu hadseregének ellensúlyozására. Célja: megóvni a rendet, a békét; megakadályozni a Szu diktatórikus uralmának további kiterjedését

2. Szovjet uralom a megszállt országokban

–     Sztálin külpolitikai célja: minél nagyobb területű birodalom létrehozása

–     marxista-leninista ideológia: szocializmus, majdani kommunizmus a legfejlettebb társadalmi formáció, amelynek a kivívására az adott ország kommunista pártjai hivatottak.
Meg kell szüntetni az országban a magántulajdont; tőkés világgal szemben nemzetközi összefogás szükséges

3. Diktatúra kiépítésének képlete

1. Vörös Hadsereg, SZEB a már elfoglalt területeken a kommunista pártot támogatja

2. Ideiglenes hatalom létrehozása

–     kulcsszerep biztosítása kommunistáknak (pl. belügyminisztérium)

–     reformok bevezetése (föld-, pénzügyi, gazdaságirányítási)

3. egypártrendszer megteremtése

–     polgári pártok kiszorítása a hatalomból

–     erőszakszervezetek létrehozása

4. államosítások

–     magántulajdon megszüntetése

–     korábbi vezetők leváltása

–     kultúra államosítása, uniformizálása

5. „sztálinizmus” átvétele

–     iparosítás: nehézipar egyoldalú fejlesztése

–     mezőgazdaság kollektivizálása

–     ideológiai, fizikai terror

–     kísérlet a vallástalanításra

4. Integráció a keleti blokkban

–     1947. szept.: KOMINFORM (Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája) ® nyilatkozatban határolja el térség államait a világ többi részétől
– tagországok „hűségesküt” tesznek Szu-nak ill. Sztálinnak
– Marshall-terv elutasítása
– harc az imperializmus ellen
– készül az újabb háborúra

–     Tito függetleníteni akarja országát sztálini uralomtól ® elítélik Jugoszláviát

–     1945-49.: kölcsönös barátsági, együttműködési és segítségnyújtási egyezmények

–     1949. jan.: KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanács) ® Szu és általa elfoglalt országok gazdasági-politikai elszigetelődése teljessé válik

IV. A szovjet érdekszféra országai

1. Háborús készülődés a Szu-ban

–     Sztálin: vh után még erőszakosabb konferencia; szembeszegül háborús szövetségeseivel

–     világ 2 táborra oszlik. Imperialista tábor: munkásosztály „kizsákmányolása”; „béketáborok”: szocializmus építése

–     újabb háborút elkerülhetetlennek és szükségesnek tartja

–     Szu „béketábor” országaira Szu saját politikai, társadalmi, gazdasági rendszerét kényszeríti rá

–     háborús hisztéria ® nehézipar egyoldalú fejlesztése; hadiipar felfuttatása (1949-től Szu-ban is atombomba)

–     hidegháború ® ország erejét felemészti a fegyverkezési verseny

–     milliószám dolgoznak politikai és hadifoglyok

2. Lengyelország

–     vh. befejezésekor 2 kormány:  – Ny-i hatalmak 1939 őszén megalakult emigráns                  kormányt ismerik el
– 1945. jan. 1-jén Szu saját embereiből létrehozza                  az ún. lublini kormányt

–     egész Lo. szovjet megszállás alatt ® Moszkván múlik minden

–     megoldás: 2 kormányból 1 ® komm. kormánynak lehetőség, hogy magába olvassza Ny-i demokratikus kormányt

–     Mikolajczyk min. eln. vállalja együttműködést ® Ny elfordul tőle

–     népszavazás ® komm. győzelem

–     demokratikus pártok felaprózódnak, kettészakadna

–     1947. jan. választás: körzetek ötödében nem indulhatnak parasztpárt jelöltjei ® kommunisták által létrehozott Demokratikus Blokk győz; parlament elfogadja proletárdiktatúrát megalapozó alkotmányt

–     1947. okt.: Mikolajczyknak menekülnie kell

–     1948.: komm. pártjukba olvasztják szocdemeket ® Lengyel Egyesült Munkáspárt ® proletárdiktatúra

3. Jugoszlávia

–     háború végén 2 kormány: londoni emigránsok + kommunista partizánok (vez. Tito)

–     vh-ban darabokra szakadt délszláv területeken harcok: No + szövetségesei ellen; egymást is ölik szerbek, horvátok, bosnyákok

–     partizánmozgalmak ® Jugoszlávia felszabadítja önmagát; mire a szovjetek odaérnek, már csak É-i területek kérdésesek

–     hatalom egyedüli birtokosa: komm. partizánmozgalom ® nem hajlandó segíteni abban, hogy elsőként jugoszláv partizánok vonuljanak be fővárosba

–     szovjetek ellenzik proletárdiktatúrát ® javaslatukra Tito koalícióra lép londoni jugo. kormány politikusaival (1945. márc.)

–     1945. nov. választás: Jugoszláv Népfront (komm.) 90% ® 1pártrendszer

–     komm. párt szovjet segítség nélkül, választáson szerzi meg kizárólagos hatalmat

–     Tito: Ny-ellenes politika. túl nagy önállóságot enged meg magának ® Sztálin nehezményezi

–     Tito elfogadja Marshall-segélyt

4. Csehszlovákia

–     győztes országnak számít

–     Benes kormányát elismeri London + Moszkva is ® vh. után Benes államfő; koalíciós kormány

–     1946. máj. választások: komm. 38%

–     1947-től polgári politikusok kiszorítása

–     1948. febr.: polgári miniszterek lemondásukkal akarják kikényszeríteni Gottwald (komm. min. eln.) távozását ® komm. tüntetések ® ellentüntetések ® Benes meghátrál; kinevezi kommunisták által összeállított kormányt (vez. Gottwald)

–     1948. máj.: 1párti választás ® Nemzeti Front (komm.) 88%

–     komm. magába olvasztja szocdem pártot ® proletárdiktatúra

5. Románia

–     1944. aug. átállás ® koalíciós kormány

–     1945. jan.: komm. vezetők hazajönnek ® tüntetések ® egyiken lövöldözés ® kommunisták min. elnököt teszik felelőssé; lemondását követelik

–     Vörös Hadsereg elfoglalja román hadsereg főhadiszállását; lefegyverzik fővárosi erőket ® Mihály király kommunisták követelésére Grozát nevezi ki min. elnökké (1945. márc.)

–     választást kommunisták elhúzzák 1946 őszéig; véres politikai küzdelem előzi meg

–     1946. ősze választás: Demokratikus Pártok Blokkja (komm) 80% ® komm. kiszorítja szövetségeseit hatalomból

–     1947.: király lemondatása

–     1948.: szocdem beolvasztásával Román Munkáspárt (vez. Gheorghiu-Dej); új alkotmány „törvényesíti” proletárdiktatúrát

6. Bulgária

–     1944. szept.: kommunisták Hazafias Frontot juttatják hatalomra

–     komm ®¬ demokratikus parasztmozgalom ® parasztpártiak, szocdemek kiválnak kormányból, Hazafias Frontból

–     1945. vége: komm. választást rendez ® demokratikus erők nem vesznek részt ® 1946 ősze: új választás

–     választás előtt terror, megfélemlítés ® Hazafias Front (komm.) 78% ® új min. eln.: Dimitrov (komm.)

–     1944.: Petkov (parasztpárt vez.) kivégzése

–     1948.: komm. beolvasztja szocdem pártot ® proletárdiktatúra


A kommunista diktatúra kiépítése Magyarországon

1944-től 56 tart. A magyar események végig a világpolitika eseményeitől függnek. Főbb szakaszai: 1: 44-47 a demokratikus szakasz. 2: 47-49 átmenet évei. 3: 49-53-ig a rákosi diktatúra. 5: 53-55-ig az új szakasz Nagy Imre elnökletével. 6: 55-56 a forradalom előzményei.

A demokratikus szakasz: 44. Dec. 21.-én lérejön Debrecenben az ideiglenes nemzetgyűlés, ami 22-én megválasztja a kormányt. A miniszter Dálnoki Miklós Béla. Helyi szinte a közigazgatást a nemzeti bizottságok végzik, de ezeket ellenörzi a Szövetségi Ellenörző Bizottság. Teljgatalma van, vezetője Vorosilov. 45-ben fokozatosan helyreáll a rend.

1945-ös választások: Pártok: Kisgazdapárt, amely egy parasztpárt, és gyűjtőoártként fukncionál. Vezetője Tildy Zoltán. Van egy Szociáldemokrata párt, amely egy munkáspárt. Vezetője Szakasics Árpád. Létezik egy kisebb parasztpárt, amely baloldali parasztpárt, vezetője Veres Péter. Ami később lényeg lesz, a kommunista párt, amely egy szélsőbaloldali párt, vezetője Rákosi Mátyás. És végül egy egész kicsi párt, a polgári demokrata párt, vezetője Teleki Géza.

Ez egy demokratikus, szabad választás volt. Nyert a kisgazdapárt 57%-al. A Sz.E.B. nyomásra koalíciós kormány alakul, amibe a PDP kivételével mindenki benne van. A miniszter Tildy Zoltán, de kulcstárcákat kapnak a kommunisták. Legnagyobb gondok az élelmiszerhiány, az infláció, a jóvátétel, és hogy a gazdaság alig működik. Ennek fellendítésére létrehozzák a gazdasági főtanácsot, vezetője Vas Zoltán. 46. Ferbuár 1.-én kikiáltják a köztársaságot. 46- pedig megkezdődik a földosztás, ahol az egyház földjét osztják szét. Kisparaszti gazdaságok jönnek létre. Aug. 1-én bevezetik a forintot. 47-ben viszont megtörténik a párizsi békeszerződés. Elvesznek a revízió eredményei, 300 millió dollár jóvátétel terhel minket, itt maradnak a szovjetek, és megbélyegzett ország maradunk. A hidegháború élesedése miatt fokozatosan hajtják végre az államosítást, a kisparaszti pártokat folyamatosan gyengítik.

Az átmenet évei: Fokozatosan felszámolják a demokráciát, és kialakul a diktatúra.

1947-es választások: Ez már nem demokratikus, történnek törvénytelenségek. Több mint fél millió embernek elveszik a szavazati jogát, persze ezek kommunistaellenesek, plussz a komcsik még a kékcédulákkal csalnak. Így 100 ezer hamis szavazatot szereznek. Ennek eredményeképpen nyernek a komcsik. Ellenfeleiket ezután fokozatosan eltávolítják. Nagy Ferencet emigrációba, Kovács Bélát a Szovjetúnióba kényszerítik. Ezután maguk a baloldali politikusok is támadásba kerülnek. 1948-ban az SZDP és az MKP egyesül MDP-re. A pártelnök jogkör nélkül Szakasics Árpád, de az igazi hatalom Rákosi kezében összpontosul.

1949-ben egy baloldali politikust, Rajk Lászlót koholt vádak alapján kivégeznek. Ugyanebbe az évben van a:

1949-es választások: Ez már full csalásos volt, kommunista nyomásra olyan közös lista jött létre, amelyen csak kommunista jelöltek indultak, így kétségtelen volt a győzelmük.

Támadták az egyházat is. Vagyonukat elvették, iskoláit bezárták, tagjait üldözték. Az esztergomi érseket, Mindszenty Miklóst életfogytiglanra ítélték, és Ordass Lajost is börtönbe zárták. 49-re kiépült a diktatúra.

A rákosi diktatúra: A többpártrendszert megszüntették, a legfőbb szerv a Honvédelmi  Bizottság, amely teljhatalommal rendelkezik. A 4 vezér: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Révai Jószef, Farkas Mihály. Rákosi Mátyás körül személyi kultusz alakult ki, és létrehozta az ÁVH-t. Ez végezte a terrort. A letartóztattakat, akik kb egymillióan voltak, lelki és testi terroral kínozták. A börtönök megtelte után rabtáborokat hoztak létre. Pl: Oroszlány, Recsk, Kistarcsa. A legfelsőbb vezetésből is kerültek börtönbe, pl: Kádár János. 1949-ben új alkotmányt hoznak létre, ez valójában a sztálini alkotmány fordítása. 1950-ben létrehozzák a tanácsrendszert, ami a felsőbb körök utasításait hajtják végre. A szűk párt elit végrehajtotta Sztálin utasításait. Így sztálini diktatúra épült ki Magyarországon.

Gazdaság: A nehéz és hadipart erőltetett menetben fejlesztik, a könnyűipart hanyagolják. Meghirdetik az 5 éves tervet, terjed a Sztahanovizmus. A kiadások 25%-a a hadseregtr ment el.

Mezőgazdaság: Államosítás, a gazdákat erőszakkal TSZ-ekbe kényszerítik. Ezenkivül bevezették a beszolgáltatási rendszert.


Magyarország 1944 és 1956 között – A népi demokratikus átalakulás és a kommunista hatalomátvétel.

Háborús veszteségek

–          800 000 fő, kb. ugyanennyi hadifogoly

–          szövetséges légierő támadásai

–          stratégiai létesítmények (pályaudvarok, repterek) megsemmisítése

–          hatalmas pusztulás

–          elpusztul a vasútvonalak fele, az összes híd

–          ipari létesítmények nagy része, a többit leszerelik (németek, szovjetek)

–          jóvátétel (300 millió $) főként a SZU-nak, elsősorban mezőgazdasági termékek

Politikai helyzet a háború után

–          széthullott az államapparátus, új államhatalmi szervek

–          kommunista párt és a SZU vezetésével

–          pártok

–          FKgP (Független Kisgazda Földműves és Polgári Párt) – elnök: Tildy Zoltán

–          polgári demokrácia, parasztság képviselete

–          PDP (Polgári Demokrata Párt)

–          NPP (Nemzeti Paraszt Párt) – kis- és középparasztság érdekképviselete

–          SZDP (Szociáldemokrata Párt) – legrégebbi párt, két irányzat (jobb, bal)

–          MKP (Magyar Kommunista Párt) – kis létszámú, erejét a szovjet hadsereg adta

–          Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Révai József, Nagy Imre, Vas Zoltán, Gerő Ernő, Kádár János, Apró Antal, Rajk László

–          cél a hatalom korlátozás nélküli megragadása, a proletárdiktatúra

–          eszköz: fizikai és lelki megfélemlítés

Ideiglenes államhatalom

–          nem választások útján jött létre

–          előzménye a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (Szeged, 1944. december)

–          antifasiszta gyűjtőszervezet, náci és nyilasellenes

–          háborús bűnösök bíróság elé állítása

–          államosítás, iparosítás, földreform – kommunista nyomás

–          ideiglenes nemzetgyűlés jön létre

–          kommunista többség

–          ideiglenes kormány elnöke: Dálnoki Miklós Béla

–          háborús bűnösök megbüntetése, fasizmus felszámolása

–          államhatalom első intézkedései (1945)

–          közigazgatás átszervezése

–          közéleti szereplőknek igazoló bizottságok előtt kell megjelenniük

–          szovjet befolyás, népellenes cselekedetek vizsgálata

–          népbíróságok létrehozása a háborús bűnösök megbüntetésére

–          59 ezer per, 189 kivégzés, pl. Imrédy, Bárdossy, Sztójay, Jány, Szálasi

–          rendőrség és hadsereg

–          50 ezer fős sereget akartak Németország ellen, de Sztálin bizalmatlan

–          a rendőrség kommunista vezetés alatt szerveződik

–          földreform (1945) – Nagy Imre dolgozza ki

–          kisajátítanak minden 1000 hold feletti birtokot, utána szétosztják

–          megszűnik a nagy és középbirtok, meghatározóvá válik az életképtelen kisbirtok

–          új választói törvény: általános és titkos választójog

–          1945. nov. demokratikus választások

–          FKgP (54%), MKP (16,9%), SZDP (17,4%) – elnök: Tildy Zoltán

–          belügyi, közlekedési, népjóléti tárcák a kommunistáké

–          köztársaság kikiáltása, szovjet nyomásra nem lett királyság

–          köztársasági elnök jogkörét leszűkítették – reprezentatív feladatkör

–          pénzreform (1946. aug. 1.): megjelenik a forint

–          előtte a legnagyobb címletű bankó: 1021 pengős

A kommunista diktatúra kiépítése

–          belügyminiszter Rajk László, „szalámi-taktika”

–          baloldali blokk létrehozása: MKP, SZDP, NPP, FKgP (baloldala)

–          koncepciós perek

–          letartóztatják Kovács Bélát mentelmi joga ellenére

–          1946/VII. törvénycikk: a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről

–          lényege: a rendőrség eltávolíthatja a politikai ellenfeleket

–          Nagy Ferenc miniszterelnök és Varga Béla házelnök Svájcba emigrál tiltakozásként

–          katolikus egyletek elleni fellépés, erőszakos fellépés a Kisgazdapárt ellen

–          1947-re a Kisgazdapárt centrumát rendőri eszközökkel szétverik

–          Dinnyés Lajos a miniszterelnök (baloldali kisgazda)

–          Marsall-segély elutasítása szovjet nyomásra (függőséget jelentene)

–          hároméves terv elfogadása: önerőre épít, cél az 1938-as szint elérése

–          1946 ÁVO (Államvédelmi Osztály) felállítása

–          1950 ÁVH (Államvédelmi Hivatal) az ÁVO-ból és a honvédelmi minisztériumból

A „kékcédulás választások”

–          új választójogi törvény: a baloldali blokk egy listán indul

–          1947. augusztus 31. – az utolsó szabad választások

–          MKP nyeri 22%-kal

–          SZDP 15%,          FKGP 15%,          NPP 8,3%

–          a koalíció abszolút többséget szerez a parlamentben

–          MKP a vezető, a koalíció csak a demokrácia látszata

–          választási csalásokra később derül fény

–          a lakóhelyen kívül kék cédulán lehetett leadni a szavazatot

–          az MKP szervezésében fiatalok faluról-falura járva szavaztak a kék cédulákon

–          az eredményeket nem semmisítik meg

–          az önálló pártok megszűnése

–          1948 jún. az MKP és az SZDP fuzionál a kommunista program alapján

–          új név: Magyar Dolgozók Pártja

–          elnök: Szakasits Árpád, vezetők az egykori MKP-ból (Rákosi, Gerő, Farkas, stb.)

–          FKGP és NPP elfogadják az MDP programját

–          demokratikus és polgári pártok feloszlatása

–          a fel nem oszlatott pártokból megalakul a Magyar Függetlenségi Népfront

Választások 1990-ig

–          MDP (később MSZMP) meghatározza a pártprogramot, amelyet a Népfront átvesz

–          a párt ellenőrzése alatt a Népfront jelölteket állít

–          eleinte egy, később két jelölt azonos programmal – a demokrácia látszata

–          ellenzéki jelöltek nincsenek

–          a szavazáson kötelező a részvétel


A hidegháború és szakaszai

A hidegháború

–          USA és Szovjetunió tömegpusztító fegyvereket fejlesztettek ki a háborúban

–          közvetlen fegyveres összecsapást igyekeznek elkerülni

–          ideológiai, politikai és gazdasági háború

–          cél: befolyási övezetek biztosítása és kiterjesztése

–          USA a tőkés világot védi

–          Szovjetunió a kommunista érdekszférát tartja fenn

–          eszközök: erőegyensúly, fegyverekre támaszkodó elrettentés

A Truman-elvtől Sztálin haláláig

–          1947 Truman-elv

–          demokráciáknak erkölcsi kötelességük támogatni a szabad életformát választó népeket

–          kommunista pártok kiszorítása a nyugati kormányokból

–          Marshall-program megindítása: háborúban kimerült gazdaságok segélyezése

–          megalakul a Kominform (Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája

–          kommunista pártok segélyezése szovjet dominanciával

–          1949 megalakul a NATO (Észak-Atlanti Szövetség)

–          Szovjetunió létrehozza a KGST-t (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa)

–          1950-52 Koreai háború súlyos válsághelyzetet idéz elő

–          újabb világháború kitörésével fenyeget

–          1953 Sztálin meghal

–          enyhülés, a csatlós országok elkezdik „önállóan építeni a kommunizmust”

A keletnémet felkeléstől a kubai válságig

–          1955 az NSZK-t felveszik a NATO-ba, megkötik az osztrák államszerződést

–          Varsói szerződés: szovjet csapatok maradnak Csehszlovákiában és Magyarországon

–          1956 az SZKP XX. kongresszusán Hruscsov kritizálja a sztálini rendszert

–          1962 kubai rakétaválság (Fidel Castro)

–          USA blokád alá veszi Kubát, hogy kikényszerítse az ottani szovjet rakéták kivonását

Enyhülés, majd újabb szovjet fegyverkezés

–          1963-79 enyhülés a nemzetközi kapcsolatokban

–          Moszkva-Washington forródrót, atomcsend-egyezmény

–          SALT-1: stratégiai fegyverek korlátozása

–          megindulnak a fegyverkorlátozási tárgyalások

–          1975 Helsinki biztonsági és együttműködési tárgyalás – a szűken vett hidegháború vége

–          1976-tól újabb elhidegülés

–          a Szovjetunió fegyverkezik, megszállják Afganisztánt

–          1983 Ronald Reagan bejelenti az űrfegyverkezési programot

A Szovjetunió felbomlása

–          a 80-as évekre a szovjet gazdaság kimerül

–          1985 Gorbacsov az SZKP főtitkára

–          peresztrojka (átalakítás), glasznoszty (nyilvánosság) meghirdetése

–          leszerelési megállapodás, afganisztáni kivonulás

–          1989 rendszerváltozások, forradalmak a Varsói Szerződés tagállamaiban

–          1990 a két Németország egyesülése

–          1991 a Varsói szerződés és a KGST megszűnése, a Szovjetunió felbomlása


A hidegháborús korszak

ENSZ megalakul – nemzetek egyenjogúsága ?

Részei:   – Közgyűlés

– Biztonsági tanács:  USA, USSR, Fr.o., Kína, Anglia

– Nemzetközi bíróság (Hága)

Szakosodott szervek:        – FAO

– UNESCO: Nevelés&Kultúra

– WHO: Egészségügy

– Nemzetközi valutaalap

– GATT: vámtarifa, kereskedelem

Hidegháború

Hidegháború:      Nincs igazi háború a két nagyhatalom közt, a csatlósaik harcolnak.

Két szuperhatalom alakul ki, kétpólusú világ. Keleti tömb vs. nyugati tömb, nincs köztük együttműködés.

Jellemzők:            Fegyverkezési verseny, kémháború, űrverseny, mindenverseny (sport, gazdasági, stb.)

Közvetlen harc nincs, de a határokig többször is elmennek (pl. Kuba, 62)

Churchill levelet ír Trumannak: félnek a szovjetektől

1945 Május:        Vasfüggöny felhúzása, Lübech-Trieszt-Korfu (?)-vonaltól keletre lesz a keleti tömb

1955-ben létrejön az El Nem Kötelezettek Mozgalma, akik egyik blokkhoz sem tartoznak: India, Jugoszlávia

Fultoni beszéd (1946 Március 5.):

–          Egyre több országra kényszerítik rá a kommunista rendszert, a nép akarata ellenére

–          A kommunizmus keresztényellenes, a szabadságjogokat feloszlatja

–          Ötödik hadoszlopok (kémek): a nyugati országok kommunista pártjai, akiket a kommunista központokból irányítanak. Ezek ellen fel kell lépni.

–          Veszély a kommunisták nyugati terjeszkedésére

–          Össze kell fogni a hatalmi egyensúlyért, és az USÁnak is be kell ebbe szállnia

McCarthy: Kommunistaellenes bizottságok felállítása (antidemokratikus boszorkányüldözés) – jogtalan lehallgatások, postafelbontások, figyeltetések; a sajtó is szeretettel csinálja a hírkeltést.

Washingtoni kongresszus (1947): Truman-doktrína kidolgozása.

„Európát ellepték a totalitárius rendszerek; támogatni kell a világ sok országát, mert a nyomor és a polgárháborúk szülik a totalitárius rendszereket” – mondja Truman.

–          Görögország és Törökország támogatása: $400 millió.

–          CIA megalakítása: A Truman-doktrína megvalósítását segítik: információgyűjtés, emberek eltűntetése, megvesztegetések, rábeszélések

George Marshall-segély: Európa-újjáépítési program.

–          30 milliárd dollár meghirdetve, ennek 1/3-a átutalva mindösszesen.

–          Amerika piacot teremt Európában – Ny-Eu országok csak közvetlenül az USÁból vehetnek mindent, amerikai hajókról à közvetlenül visszaáramlik rengeteg pénz

–          Európa hamar talpra áll.

Ország Közvetlen segély Feltételekkel Hitel
Franciaország 1800 millió 61 millió 191 millió
Anglia 1799 millió 530 millió 346 millió
Olaszország 873 millió 84 millió 74 millió
Magyarország 0 0 0                 ^^;

Berlini válságok

–          Németország két részre osztva: Kelet – szovjet fennhatóság alatt, és nyugat – a nyugatiak kezén.

–          Berlin 4 részre osztva: USA, Fr.o., Anglia és Szovjetunió fennhatóság alatt – az utóbbi elválik erősen

–          Berlin sziget a keleti blokkban à kémháborúk

–          Nyugat-Berlint a szovjetek blokád alá veszik, hogy a nyugatiak húzzanak el. Erre a nyugatiak légihidat csinálnak – két szélen (Hamburg, Frankfurt) berepülő, középen kirepülő útvonal (1948 októberéig). Főleg szenet vittek (67%), költségek 400 márka/bevitel

–          1949-ben megalakul az NSZK (május) és az NDK (október), így válik szét Ny- és K-Berlin. Még megalakul a NATO (1949), a Truman-doktrína intézménye (Atlanti összefogás) + a kínai népköztárs.

–          Az NSZK-t 1955-ben veszik be a NATO-ba.

–          Kelet-Berlinből mintavárost akar csinálni az USSR.

–          1961-ben felhúzzák a berlini falat (egy nap alatt).

Kína

–          Csang Kai-Sek és Mao Ce Tung közt polgárháború, amit Mao nyer végül.

–          Mao Ce Tung kilóg a kétpólusú világból (kínai kártya), mert nem USSR csatlósa. Ezért diplomáciai manőverek felé mind USA, mind USSR részről.

–          Kuomintangot Taiwanra űzték (1,5 millió ember), ahol USA támaszpontok védték őket.

–          A két Kínából az ENSZ a Kínai Köztársaságot fogadja el (Taiwan), a Kínai Népköztársaságot nem. De végül a Kínai Népköztársaságot is beveszik USA nyomásra.

Koreai háború (1950-1953)

–          (1950 Június)                      Észak-Korea kínai önkéntesekkel lerohanja D-Koreát.

–          Az ENSZ haderőt akar odaküldeni (ebbe az USSR nem tudott beleszólni), küldenek is.

–          McArthur vezette, sikeresen indult. D-i és É-i részen is partra szállnak. A Yalu folyónál majdnem elérték a kínai határt, ahol jött pármillió kínai katona.

–          Nem lett tönkreverve az É-koreai hadsereg, visszaszorították az USA csapatokat.

–          Dzsungelháború. Volt olyan, hogy bevegyszerezték a dzsungelt, hogy kiirtsák a növényzetet, aztán amikor odamentek, belehaltak a saját vegyszerükbe.

–          38°-nál rögzül a front.

Következmények:

–          USA-Japán kapcsolat helyreáll, mert Japán helyzete felértékelődik. Ekkor indul el Japán óriási fejlődése, modernizációja. Ipari kémkedés: japán turistáknak álcázott kémek.

–          Félelem Európában: NATO-hadosztályok létesülnek, atomfegyverek Angliának és Franciaországnak.

Fegyverkezési verseny

Ország Atombomba Hidrogénbomba
USA 1945 1952
USSR 1949-1950 1953
GB 1950 Nincs adat
Fr. o. 1960 második fele Nincs adat
Kína 1964 Nincs adat

–          Rakéta- és torpedógyártás à rakétaprogram, rakétaelhárítás is fontos szerepet kap

–          (1957 dec.)           USA feltalálja az 1. Interkontinentális rakétát à oroszok betojnak

–          (1960)   U2-es gép lelövése 20000 méter magasan

Űrverseny

–          (1961 ápr.)           Jurij Gagarin, Vosztok-1-gyel megkerüli a Földet elsőként (elsőként peersze)

–          (1962)   John Glenn (USA) szintén megkerüli

–          (1969 júli 21.)      Armstrong és Aldrin holdra szállnak

–          (1981)                   1. űrrepülőgép: a Columbia

–          (1986)                   Challenger felrobban

Osztrák államszerződés

–          1955-ben véget ér Ausztriának a II. Világháború: Osztrák államszerződés.

–          Semlegesség; Anschluss betiltása, minden idegen katona el kell hagyja Ausztriát

–          Senkinek sem kell jóvátételt biztosítani

–          Fura módon Magyarországról nem mennek ki az orosz csapatok, pedig elvileg azért voltak itt, mert biztosítani kell Ausztriának az utánpótlási vonalat…

Május 14              Varsói szerződés, Moszkvában a főparancsnokság (??)

Szuezi válság

–          A Szuezi-csatornát a franciák építették

–          Nasszer, Egyiptom szovjetbarát elnöke államosítani akarja

–          USSR és USA minden régióban akar bástyát magának

–          Izraellel megtámadtatja Egyiptomot az USA, jön az angol flotta

–          Világháborús helyzet alakul ki: USSR ultimátumot küld: „Vonják vissza Egyiptom támadását, mert különben támadnak.”

–          USA végül kidumálja a dolgot. Nem érdekövezetük M.o. úgyhogy nem lépnek fel 56-nál.

Hruscsov

1956 második felében 20. SZKP konferencia

–          Hruscsov szakít a sztálinizmussal – felsorolja a hibáit: antidemokratikus, stb

–          Kommunizmushoz több út vezet

–          A nemzeti sajátságok is fontosak

–          Enyhül a személyi kultusz és a diktatúra

–          A delegáltak nem beszélnek arról hogy mi történt ott mert sztálinisták

Kubai Válság (1962)

–          Fidel Castro kormánya: szerencsejáték, drog, pénzmosás

–          Che Guevara: Nagy forradalmár

–          Rakétabázisokat építenek a szovjetek, az USA-féle interkontinentális rakéták miatt

–          USA erre blokádot von Kuba köré

–          Végül az USSR visszavonja

Vietnam

–          Indo-kínai félszigeten található

–          1962-ben a franciák kezdték (?), 1955 D-Vietnámi köztársaság (??), igazából 1964-ben indul.

–          Ho-Si Mink az északiak vezetője, le akarják ölni a délieket.

–          É-Vietnamot az USSR, D-Vietnamot az USA támogatja (Johnson elnök rendeli el a bombázást, Kennedy már ki akar szállni).

–          50000 USA-halott, 500000 vietnámi halott, 750000 tagadta meg a bevonulást.

–          Vietkong: gerillacsapatok

–          Megőrültek az amerikai csapatok.

–          Napalmbomba bevetése (az USA hadiipara háborút akart és kapott is, ez is benne volt a pakliban)

–          1973 Párizsi fegyverszüneti szerződés

–          1975 Saigont elfoglalják a szovjetek


Az „őszirózsás forradalom” kísérlete és a kommunista hatalomátvétel 1919-ben Magyarországon.

Politikai válság

1918. okt. 17.-én gróf Tisza István a képviselőházban bejelentette, hogy a központi hatalmak elvesztették a háborút.

A Károlyi-párt (Egyesült Függetlenségi és 48-as párt – 1916 júl.), az Országos Polgári Radikális Párt, (1914, elnök – Jászi Oszkár; programja – „Keleti Svájc”) és az MSZDP okt. 24.-én létrehozta a Nemzeti Tanácsot, amelynek elnöke Károlyi Mihály lett.

Programjuk:   – háború azonnali beszüntetése,

– új választások,

– földreform, szociálpolitikai reform,

– egyesülési- és gyülekezési szabadság,

– nemzetiségi önrendelkezési jog.

A nemzeti tanács pártjai

1918. okt. 25.-én megalakult a Forradalmi Katonatanács , melynek irányításában nagy szerepe volt Szántó Béla hadnagynak.

A polgári demokratikus forradalom győzelme

1918. okt. 28.-án hatalmas tömeg indult meg a budai várba, hogy József főhercegtől, kierőszakolják Károlyi miniszterelnöki kinevezését, és a Nemzeti Tanács kormányának elismerését, azonban a lánchídnál a rendőrség a tömegbe lőtt. Másnap (okt. 29.) munkássztrájkok törtek ki.

Okt. 30.-i tüntetésen (Keleti-pu.) a Nemzeti Tanács hatalomátvételét követelték. Vér nélkül sikerült elfoglalniuk a stratégiai pontokat.

Okt. 31.-én győzött a forradalom (a katonák a sapkájukra kitűzték a fehér őszirózsát) ® József főherceg Károlyit nevezte ki min.elnöknek, Tisza † (tisztázatlan körülmények között).

1918 októberében polgári demokratikus forradalom zajlott le, s ennek következtében a hatalom a szociáldemokrata párttal szövetkezett liberális és demokratikus polgárság kezébe került. Cél: modern polgári Mo. megteremtése.

Független Magyarország

Nov. 1.-én a kormány esküt tett a Nemzeti Tanács előtt. Ezzel kinyilvánította a teljes elszakadást Ausztriától, és kinyilvánította Mo. függetlenségét (400 év után).

Nov. 16.-án az I. néptörvény kinyilvánította, hogy Magyarország Népköztársaság.

• választójogi törv. (nőkre is),

• sajtószabadság,

• esküdtbíráskodás,

• gyülekezési szabadság,

• földreform.

A fegyverszünet

Nov. 3.-án megkötötték a fegyverszüneti egyezményt, ami nem tartalmazta Mo. akkori határainak megváltoztatását. A hátáraikkal elégedetlen utódállamok megkezdték a történelmi Mo. területeinek elfoglalását. Az antant hozzájárulásával 5-én a szerb hadsereg bevonult a Szerémségbe és a Bácskába, nov. 8.-án a csehek Nagyszombatnál és Trencsén térségében átlépték a magyar határt.

A magyar kormány legfontosabb feladata a fegyverszünet megkötése az antanttal. Franchet d¢Esperey tábornok Belgrádban fogadta a Károlyi vezette magyar küldöttséget (Belgrádi konvenció). Követelték: Erdély déli részét, a Bánátot, a Bácskát és Baranya megye déli részét, valamint az ország területén szükség szerinti átvonulást. Dec. 2.-án a román kir. hadsereg elkezdte D-Erdély elfoglalását. December elején az antant a Felvidék teljes átadását követelte a cseh állam javára.

Gazdasági nehézségek

Az antant gazdasági blokádja szén-, nyersanyag és élelmiszerhiányt (kajajegy) okozott. Tovább nőtt a munkanélküliség. Áruhiány, infláció és adósságok jellemzőek az országra.

1919. feb.-ben született meg a földreformról szóló néptörv. Jellemző az általános elégedetlenség, ez kedvező a kommunisták számára.

1918. nov. 24.Kommunisták Magyarországi Pártja (Kun Béla)

Programjuk:   – fölbirtokok kártalanítás nélküli kisajátítása,

– az ipar munkásellenőrzése,

– nemzeti kérdés,

– antantbarátsággal való szakítás.

Kormányválság és a baloldal térnyerése

1918 december végén kormányválság alakul ki. 1919. jan. Berinkey Dénes lesz a kormány miniszterelnöke (Megduplázódott az MSZDP képviselőinek aránya). Betiltják a KMP-t, vezetői börtönbe kerültek. Nőtt a feszültség a falvakban: februárban és márciusban erőszakos földfoglalások (Somogy – Latinca Sándor).

Vix-jegyzék

Ultimátumban felszólítják a magyar kormányt, hogy Szatmárnémeti-Nagyvárad-Arad vonaltól vonja vissza csapatait márc. 23-ig. ® kiürített terület keleti részét megszállják a románok ® politikai határként értelmezik (Károlyiék) ® márc. 20-án lemond a kormány. (Vix – francia alezredes)

A proletárdiktatúra kikiáltása

A kormány lemondásával felbomlik a koalíció a tömegek rokonszenve az KMP felé fordul, aki szerint az antanttal való szembeszállás egyetlen lehetősége a Szovjet-Oroszországra támaszkodó rendszer kiépítése.

Márc. 18-19.-én többezres munkástüntetéseken követelték a proletárdiktatúra azonnali kikiáltását. Márc. 23.-ra naggyűlést szerveznek a letartóztatott kommunista vezetők szabadonbocsájtásáért.

A kommunisták követelték, hogy minden hatalom a proletáriátus kezébe kerüljön és tanácsköztársaságot hozhassanak létre. Az MSZDP vezetőinek többsége márc. 21.-én aláírta az egységokmányt. Az MSZDP és a KMP egyesül, létrehozzák a magyar Vörös Hadsereget, megvalósítják a proletárdiktatúrát, szövetséget kötnek Sz-Oo-val. Az új kormány: Forradalmi Kormányzótanács, tagjai a népbiztosok.

Az új államszervezet

Az új hatalom alapja a tanácsrendszer volt. (ápr. 2. Ideiglenes alkotmány). A legfőbb hatalmi szervek a Munkás-, Katona-, és Földművestanácsok Országos Gyűlése.

Végrehajtó hatalom: Forradalmi Kormányzótanács (elnöke Garbai Sándor, MSZDP). A (nem csak) külügyi népbiztos Kun Béla volt. Valójában ő irányította a Tanácsköztársaság bel- és külpolitikáját. Az ügyek közvetlen intézésére Intézőbizottságok direktóriumok alakulnak.

Bírói hatalom: forradalmi törvényszékek. A rendőrséget és a csendőrséget a Vörös Őrség váltotta fel.

Gazdaság átszervezése

FK – márc. 26.-án elrendelte a bányák, gyárak, üzemek stb. Köztulajdonba vételét. A 100 holdnál nagyobb birtokokat kártérítés nélkül kisajátították és – felosztás helyett – termelőszövetkezetté alakították át. A TSZ élén a termelőbiztos állt. Az FK eltörölte a földadót, de rekviválások folytak.

Szociális és kultúrpolitika

– nyolcórás munkaidő

– betegségi- és balesetbiztosítás

– egységes oktatási rendszer

– iskolák államosítása, pedagógus átképzés.